Pécsi Figyelő, 1894. július-október (22. évfolyam, 78-116. szám)

1894-07-03 / 78. szám

nekarának kedvderítő hangjai mellett igen kedélye­sen folyt le. Éjfél után a kávéházakban oszlott meg a vendégsereg. A megnyitó nagygyűlés tegnap d. e. 10 órakor kezdődött a városi tornacsarnokban. A vendégek száma 200-ra rúgott. Rosz benyomást gyakorolt, hogy a városi közönség ezúttal is távol maradt, a­minek magyarázatául azt adják elő, hogy talán nem tudták, miszerint a pécsiek mindenütt résztvehetnek. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak : Kardos Kálmán főispán, elnök ; jobbról ültek : Aidinger János, kir. tanácsos, polgármester, Incódy Dénes, alelnökök; Lakits Ferenc dr. Ágh Timót dr. Kiss József titká­rok ; balról Fodor József dr. egyetemi rektor, Czie­­rer Elek dr. főorvos, alelnökök ; Dulácska Géza dr. közp. alelnök, Johann Béla dr., Prochnov József titkárok, Szalkay Gyula dr. Kardos Kálmán elnök egy szép beszéddel nyitotta meg a gyűlést, érintve a tudomány összes ágainak fejlődését az utolsó 50 év alatt. Nagy tet­széssel találkozott beszédének ama pontja, melyben reflektál Pécs múltjára ; azt a múltban idegen nyel­vűnek mondja, de a jelenben annak minden tagja édes hazánk nyelvén kiáltja az összesereglett tudósok felé az „Isten hozott“-at. A nagy lelkesedést keltő és zajos tapsokkal jutalmazott beszéd után Ágh Ti­mót dr. olvasta fel Dulánszky Nándor dr. me­gyés püspök levelét, melyben a nagy gyűlésen való meg nem jelenhetését excuzálja s egyúttal a gyár céljaira 2000 koronát küld. A hálás köszönettel­­ adomány közlése után Aidinger János polgárems­ter ödvözölte a vándorgyűlést Pécs városa részéről, fölajánlva tagjainak a város közönségének költségén megjelent „Emléklapok“-at. Utána Lakits Ferenc dr. vándorgyűlési titkár az állandó központi választ­mány nevében jelentést tesz a brassói vándorgyűlés megtartása óta történt eseményekről. Ez után Ágh Timót dr. helyi ügyvivő titkár olvasta föl a beérke­zett üdvözlő leveleket: a magyar tudományos aka­démiától, a természettudományi társulattól, a mathe­­matikai és fizikai társulattól, a m. kir. földtani inté­zettől, a geológiai társulattól, a nagyváradi és bihar­­megyei orvos - gyógyszerész és természettudományi egyesülettől, a pozsonyi orvos és természettudományi társulattól, a debreceni orvos és gyógyszerész egy­lettől és a pécsi Mecsek-egyesülettől. Fodor Jó­zsef dr egyetemi tanár a betegségre való hajlan­dóságról értekezett a hallgatóság általános érdeklődése mellett. A magas nívón álló értekezés után D­u -­­­á­c­s­k­a Géza dr. tartotta emlékbeszédét a vándor­gyűlés halottai fölött, mely után a megnyitó nagy­­ülés pontban 12 órakor feloszlott. Tegnap d. u. 3 órakor volt az orvos-sebészi szakosztály megalakuló ülése a lyceum dísztermében. Az elnöki megnyitó beszédet Szabó Dénes dr. kolozsvári egyetemi tanár tartotta. Egyúttal megala­kították a szakválasztmányt. A természettudományi szakosztály alakuló ülését szintén tegnap d. u. 3 órakor tartotta a főreáliskolában E­n­t­z Géza dr. műegyetemi tanár elnöklete alatt ; a társadalmi szak­osztály pedig a lyceumban E­r­ő­s­s Gyula dr. el­nöklete alatt, ki a lelencügyről tartott értekezést; a gyógyászati szakosztálynak is a lyceumban volt alakuló ülése tegnap d. u. 3 órakor Zboray Béla dr. elnöklete alatt. Tegnap d. u. 6 órakor a lyceum dísztermében tudományos felolvasás volt, melyen Schwarzer Ottó dr. egészségügyi tanácsos és egyet­m. tanár „Az elmebetegségek kóroktana, különös tekin­tettel a gyermekkorra“ cím alatt tartott felolvasást ; a belvárosi elemi iskola zenetermében pedig Lakits Ferenc dr. tartott felolvasást „A szerves lét le­hetősége a Földön kívül“ cím alatt. — Schwim­mer Ernő egyetemi tanár meghívása folytán kirándulást terveznek L­i­p­i­k­r­e. E kiránduláson részt, vehet a közönség is. S ha elegendő szá­mú jelentkező lesz, akkor Barcstól külön vonatot rendelnek meg. Indulás pénteken este. Jelentkezni lehet a központi irodában (főgimnázium épületében) f. hó 5-ig. Ma kedden este 8 órakor közös vacsora lesz. Egy teríték ára 2 frt. Jelentkezhetni a titkári irodában (főgimnázium) és a körözött íveken. — A közegészségügyi közigazgatás egyöntetűsége tárgyában ma, kedden d. u. 6 órakor a vármegyeháza kis ter­mében magántermészetű értekezlet lesz. Kívánatos, hogy a törv. tiszti főorvosokon kívül a jelenlévő ha­tósági tiszti orvosok is megjelenjenek. — A székes­egyház falfestményeiről naponként d. e. 10 — 12-ig s d. u. 2—4-ig G­e­r­e­c­s Péter dr. előadást tart a székesegyházban. Ma kedden d. e. 8 órakor felolvasásokat tar­tanak : Erőss Gyula dr. Donáth Gyula dr, Preisach és Vas drok. Feuer Náthán dr, Grósz Emil dr, Bakó Sándor dr, Temesváry Rezső dr, Neumann József dr, Lichtenberg Kornél dr, Váli Ernő dr. D. u. 3 órakor, Konrád Jenő dr, Loewy Lipót dr, Fischer dr, Feleki Hugo dr, ifj. Siklóssy Gyula dr, Béla Pál dr Goldberger Ignác dr. Tuszkai Ödön dr. Justus Jakab úr az orvos-sebészetből. A természettudományból ma d. e. 9 órakor felvasásokat tartanak: Dischka vőrő, Hanusz István, Simonkay Lajos dr. D. u. 3 akor , Szilvek Lajos dr. Borbás Vince dr. Lovassy Sándor dr. Társadalmi kérdésekről felolvasást tarta­nak ma d. e. 9 órakor: Kozári Gyula, Boskovitz Mór dr. D. u. 3 kor : Herman Antal, Wislocki Henrik. A gyógyászatból ma d e. 9 kor Molnár Nándor dr. Moldoványi István és Rozsnyay Károly tartanak elő­adásokat. — (Hymen.) Toll Gyula cinderi bogádi földbirtokos tegnap d. e. vezette oltárhoz a székes­egyházban Pintér Terka kisasszonyt, Pintér József fanagykereskedő leányát.­­ ( Kinevezés. ) Az igazságügyminiszter O­b­e­­­k­o Dezső pécsi kir. törvényszéki aljegyzőt a pécsi kir. törvszékhez jegyzővé nevezte ki ; Ps­zotka József zombori kir. tvszéki dijnokot pedig a siklósi kir. járásbírósághoz írnokká.­­ (A jó Béni államtitkársága.) A N. A.-ból vesszük át a következő érdekes sorokat: Azon erős visszatetszésből, melyet a Percel Béni kineve­zésére vonatkozó jelentések a kormánypárt legna­gyobb részében keltettek, azt kell következtetnünk, hogy e hírekben van valami igazság. Sőt e vissza­tetszés már a kormányra magára is volt némi hatás­sal, mert a legújabb hírek szerint elállt azon szán­dékától, hogy Perces Bénit államtitkárrá nevezze ki a belügyminisztériumba. Nem államtitkárnak, hanem miniszteri tanácsosnak akarja kinevezni, mi azonban a tervet még szerencsétlenebbé teszi. Mert a két ál­lás közt valami lényeges különbség nincs s a ki nem váló államtitkárnak, abból bizony valami jeles minisz­teri tanácsos sem válhatik. Sőt a jelen esetben egye­nes méltatlanság és kár is esnék a belügyminiszté­rium tisztviselői karán, mert ha egy idegen tolatik be a hierarcikus szervezetbe, az csak a rég szolgá­latban levő tisztviselők rovására történik, kiknek egy részét prefereálják, másik részét pedig az előléptetés­ben jó időre visszavetik. És az illetők még azzal sem vigasztalhatják magukat, hogy mellőzésük a közügy, fontos állami tekintetek érdekében történt, mert Percel Béninek közigazgatási talentumát és szaktudományát eddig senki sem ismeri. Ezt pedig éppen­­ róla tudnunk kellene, mert nem is oly’­régiben történt, hogy egy hozzá közel álló lapban kétségkívül avatott kézből hű és kimerítő jellemrajz jelent meg, kiváló egyéni tulajdonai, kimagasló sze­replése a párt­ életében, érdemei a kormány körül egytől-egyig elő voltak adva. E közlemény, mely annak idején élénk feltűnést keltett, sok i­genféle szépet és jót tudott meg a világ percei­eiről. Azt azonban, hogy kiváló adminisztratív szakem­ber s ő lenne hivatva a magyar közigazgatást ázsiai állapotából kivetkőztetni, még ama cikk írója sem merte állítani. Nem csoda tehát, hogy az a hír, hogy éppen a belügyminisztériumba akarják akár állam­titkárnak, akár miniszteri tanácsosnak kinevezni, még a kormánypártot is meglepte és pedig épen nem kel­lemesen lepte meg. Úgy látszik, Hieronymi úr azt hiszi, hogy a belügyminisztérium ez idő szerint nép­szerűség és szakismeret tekintetében olyan nagy tő­kével rendelkezik, hogy azt szaporítani többé nem szükséges. Pedig alaposan csalódik, mert ez a tőke már nagyon fogyatékán van s jól tenné, ha kineve­zéseiben ne csak személyi tekintetek, hanem az ál­lamérdek által is vezéreltetné magát.­­ (Összevetve találták meg.) Rechnicer Róza cselédleányt hétfőn reggel összevert állapotban találták meg a vasfürdő körül. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy vasárnap éjjel a Tettye­ utcában a bosnyákok megverték, de hogy miként került a vas­fürdő tájékára, nem tudja. Beszállították a városi közkórházba.­­ (A színi szezon vége.) Alig három hó­napra terjedt­ színi szezonunknak végén vagyunk. Két előadás még s aztán búcsút mondhatunk a szín­művészeinek jó hosszú időre. Azt hisszü­k azonban, hogy Somogyitól és társulatától ezúttal nem kell még végleges búcsút vennük. Még kilátásunk lehet jövő tavaszszal legalább egy havi szini szezonra. Az új színházat októberben nyitják meg, ez előtt tehát bátran elkelhet egy ily rövidke szezon, annál is inkább, mert egy ily nagy város, mint Pécs, 15 hosszú hónapon át nem nélkülözheti a színművészetet, hogy ez idő alatt mindenféle orfeum s daltársulat élősködjék itt a művészet rovására. Somogyi társulatának zömét két évre szerződtette, tehát jövőre a közönség viszontlát­hatja kedvenceit s aztán meg Pintér Imre kitűnő baritonista és népszínmű énekessel, valamint nejével Szép Olgával nagyban megerősödik a társulata Kárt volna elszalasztani annyi sok műélvezetet ígérő tár­sulatot. Reméljük is, hogy viszontlátjuk őket. — A­ műsor a következő : ma kedden az orvosok és ter­mészettudósok tiszteletére : O r p h e u s a pokoliba­n Offenbach 4 felv. operettje. Szerdán utolsó előadásul Szilágyi Berta jutalomjátéka Sarah grófnő Ohner György 5 felv. színműve. A színtársulat csü­törtökön este 6 órakor indul Balaton-Füredre. Az orvosok és természettudósok vándorgyűlése is véget ér s itt a holt szezon az ő rettenetes unalmával. A tehetősek elmenekülnek különböző nyaraló helyekre fürdőkre stb. s üdülnek, az itthon maradásra kény­­szerített halandók pedig szívják továbbra is a rost városi levegőt s nyelik szüntelenül a tüdőt tönkre­tevő minden­féle salakkal s megőrlött kavics részek­kel teli port s számlálgatják a hosszú napokat, mikor jő már meg a rendes szezon.­­ (Gyilkosság.) Ócsárdon vasárnap reggel 7 órakor Jermás András földmives összeszólalkozot Hajdú György ottani lakossal a korcsmánál. Az ö®­­szeszólalkozásnak szomorú vége lett. Jermás elővete­tését­­ beleszúrta Hajdú ágyékába, mitől ez rövd - .................. ■■■ ---------- - -................... tése alkalmával ment teljesedésbe, mert 1742. jun. 4-én az építendő papnövelde alapköve a megyés püs­pök által ünnepélyesen letétetett. 4 év alatt a mű befejeztetett s az uj papnevelő ugyancsak nevezett püspök által 1746. szept. 4 én ünnepélyesen fölavat­tatott. Szepessy Ignác báró püspök bőkezűsége folytán 1829 és 30-ban 40 ezer forint költséggel épült a püspöki könyvtár. G­i­r . György püspök 1860-ban 40 ezer forint adományával és a megyebeli papság hozzájárulásával megalapította a kisebb pap­nevelő intézetet, melybe a gimnázium 5. és 6. osz­tályából vettek föl tanulókat. 1883-tól kezdve a bosniai tartományból 16 ferencrendi növendék a magyar ál­lam költségén nyer teljes ellátást és a helybeli hit­­­tani intézetben tudományos kiképeztetést a régi gyer­mekszemináriumi épületben. A hittani intézet jeles tanárai voltak a múlt században: Kerth­a Máté, Kristovits Imre. E században: Szányi Ferenc, Tau­bher Mihály, Koller József, Benicky Károly. Az újabb időkből említést érdemelnek : Ranolder János, Haas Mihály, Sláby Ferenc. A pécsi püspöki könyvtár a történeti kútfők gazdagságát és nagy becsét tekintve hazánk első könyvtáraival vetekedik. Megalapítóját a nagynevű K­­­i­m­ó püspökben tiszteli, ki 1774-ben a püspöki lakban könyvtárt létesített, mely hazánkban az egyetemi könyvtár után első nyilvánossági jellegű könyvtár volt. Klimó elhunytával e könyvtár tetemes veszteséget szenvedett, míg Szepessy Ignác báró püspök annak valódi újra alapítójává lön. Jelenleg e könyvtár körülbelül 30 ezer kötetet foglal magában és 2800 frt tőkével rendelkezik. Nagy Lajos király alapította a pécsi „studium generale“-t. 1367. szept. 1-én kelt az V. Orbán pápa által kiadott bulla, mely az alapítást helyben hagyja. A pécsi egyetem csakhamar virágzásnak in­dult s a hallgatók nem csupán e hazából keresték föl nagy számmal, hanem messze idegenből is ver­sengve sereglettek ide. Az itt egybegyűlni szokott hallgatók száma Szerdahelyi Gábor állítása szerint megütötte körülbelül a kétezret. Hogy meddig állott fenn ezen egyetem, mely Magyarország minden más egyeteménél nagyobb virágzásnak örvendett, az csak hozzávetőleg állapítható meg. Sokan abból a körül­ményből, hogy a mohácsi ütközetben 300 pécsi ta­nuló elesett, azt következtetik, hogy az intézet ez ideig tartotta fenn magát. Fraknói és Szalay indoko­lása, folytán valószínűbbnek látszik, hogy ez intézet az 1543-ik esztendőben szűnt meg. 1543-tól 1694-ig főiskola Pécsett nem volt. Ez évben Széchenyi György esztergomi érsek jezsuitákat telepitett Pécsre s az ő vezetésükre bízta az általa akkor alapított gimnáziumot. 1785-ben II. József által az intézet akadémiai fokra emeltetett. Ez időben körülbelül 600 hallgatója volt. Ez intézet később Győrbe tétetett át, honnan nemsokára ismét visszakerült Pécsre. S­z­e­p­e­s­s­y Ignác báró áldozatkészségéből a bölcsészeti­hez jogi tanfolyam is csatoltatott. Előbbi 1831-ben, utóbbi pedig 1833-ban nyitott meg. A fenntartásról Szepessy bőkezűséggel gondoskodott. Baranya megyé­­től megvásárolván 30 ezer v. frton remete szt. Pál rendjének teljesen elhagyatott kolostorát, azt rövd idő alatt 100 ezer v. frt költséggel átalakította S az ekként átalakított monumentális épületben helye­te el mindkét tanfolyamot és a lyceum állandó alapjaid 100.500 p. frtot tett le, melyhez még egy 16000 p. frton fölszerelt könyvnyomdát is csatolt. Az 1848 ik.i események folytán a jogi tanfolyam bizonytalan idej­e megszűnt, sőt 1851-ben a bölcsészeti 2 osztály be kellett szüntetni, a midőn ez a már létező pr 6 osztályú gimnáziumba olvasztatott. G­­­r . Gyö., püspöknek köszönhető, hogy a pécsi joglyceum Hoc október havában újból megnyílt , felsége legfelsbb határozmánya folytán s ugyanazon jogokkal lett el­ruházva, mint a kir. jogakadémiák, sőt ezen legal­sóbb határozmányban még az intézet tanárainak dí­jazására vonatkozólag is a kir. jogakadémiákkal aló paritás elve jut kifejezésre. Van kebelében 3 öszön­­dij: egy Hg. Schaumburg-Lippe és 2 Jónás éle. 1849 ig prodirektorok voltak : Némethy János, Kele­men József, Rigl Pál, Nagy János és Jónás Josef Utóbbi igazgatók : Germán József dr., Kajdy úr dr., Feszti Károly dr­., Pollák N. János dr. és Sze­redy József dr. Az intézet vagyonát képezi a lycumi épület és templom, a nyilvános püspöki könyvír és lyceumi nyomda. Ezenfelül van Pécs városán a ka­matokra adott 195 ezer forint tőkéje. Miután­­on­ban az esedékes kamatok a mai követelményeinek meg nem felelnek, a megyés püspök járul e luist­­­rális intézet fentartásához.

Next