Pécsi Figyelő, 1894. július-október (22. évfolyam, 78-116. szám)
1894-07-03 / 78. szám
nekarának kedvderítő hangjai mellett igen kedélyesen folyt le. Éjfél után a kávéházakban oszlott meg a vendégsereg. A megnyitó nagygyűlés tegnap d. e. 10 órakor kezdődött a városi tornacsarnokban. A vendégek száma 200-ra rúgott. Rosz benyomást gyakorolt, hogy a városi közönség ezúttal is távol maradt, aminek magyarázatául azt adják elő, hogy talán nem tudták, miszerint a pécsiek mindenütt résztvehetnek. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak : Kardos Kálmán főispán, elnök ; jobbról ültek : Aidinger János, kir. tanácsos, polgármester, Incódy Dénes, alelnökök; Lakits Ferenc dr. Ágh Timót dr. Kiss József titkárok ; balról Fodor József dr. egyetemi rektor, Czierer Elek dr. főorvos, alelnökök ; Dulácska Géza dr. közp. alelnök, Johann Béla dr., Prochnov József titkárok, Szalkay Gyula dr. Kardos Kálmán elnök egy szép beszéddel nyitotta meg a gyűlést, érintve a tudomány összes ágainak fejlődését az utolsó 50 év alatt. Nagy tetszéssel találkozott beszédének ama pontja, melyben reflektál Pécs múltjára ; azt a múltban idegen nyelvűnek mondja, de a jelenben annak minden tagja édes hazánk nyelvén kiáltja az összesereglett tudósok felé az „Isten hozott“-at. A nagy lelkesedést keltő és zajos tapsokkal jutalmazott beszéd után Ágh Timót dr. olvasta fel Dulánszky Nándor dr. megyés püspök levelét, melyben a nagy gyűlésen való meg nem jelenhetését excuzálja s egyúttal a gyár céljaira 2000 koronát küld. A hálás köszönettel adomány közlése után Aidinger János polgáremster ödvözölte a vándorgyűlést Pécs városa részéről, fölajánlva tagjainak a város közönségének költségén megjelent „Emléklapok“-at. Utána Lakits Ferenc dr. vándorgyűlési titkár az állandó központi választmány nevében jelentést tesz a brassói vándorgyűlés megtartása óta történt eseményekről. Ez után Ágh Timót dr. helyi ügyvivő titkár olvasta föl a beérkezett üdvözlő leveleket: a magyar tudományos akadémiától, a természettudományi társulattól, a mathematikai és fizikai társulattól, a m. kir. földtani intézettől, a geológiai társulattól, a nagyváradi és biharmegyei orvos - gyógyszerész és természettudományi egyesülettől, a pozsonyi orvos és természettudományi társulattól, a debreceni orvos és gyógyszerész egylettől és a pécsi Mecsek-egyesülettől. Fodor József dr egyetemi tanár a betegségre való hajlandóságról értekezett a hallgatóság általános érdeklődése mellett. A magas nívón álló értekezés után Du -ácska Géza dr. tartotta emlékbeszédét a vándorgyűlés halottai fölött, mely után a megnyitó nagyülés pontban 12 órakor feloszlott. Tegnap d. u. 3 órakor volt az orvos-sebészi szakosztály megalakuló ülése a lyceum dísztermében. Az elnöki megnyitó beszédet Szabó Dénes dr. kolozsvári egyetemi tanár tartotta. Egyúttal megalakították a szakválasztmányt. A természettudományi szakosztály alakuló ülését szintén tegnap d. u. 3 órakor tartotta a főreáliskolában Entz Géza dr. műegyetemi tanár elnöklete alatt ; a társadalmi szakosztály pedig a lyceumban Erőss Gyula dr. elnöklete alatt, ki a lelencügyről tartott értekezést; a gyógyászati szakosztálynak is a lyceumban volt alakuló ülése tegnap d. u. 3 órakor Zboray Béla dr. elnöklete alatt. Tegnap d. u. 6 órakor a lyceum dísztermében tudományos felolvasás volt, melyen Schwarzer Ottó dr. egészségügyi tanácsos és egyetm. tanár „Az elmebetegségek kóroktana, különös tekintettel a gyermekkorra“ cím alatt tartott felolvasást ; a belvárosi elemi iskola zenetermében pedig Lakits Ferenc dr. tartott felolvasást „A szerves lét lehetősége a Földön kívül“ cím alatt. — Schwimmer Ernő egyetemi tanár meghívása folytán kirándulást terveznek Lipikre. E kiránduláson részt, vehet a közönség is. S ha elegendő számú jelentkező lesz, akkor Barcstól külön vonatot rendelnek meg. Indulás pénteken este. Jelentkezni lehet a központi irodában (főgimnázium épületében) f. hó 5-ig. Ma kedden este 8 órakor közös vacsora lesz. Egy teríték ára 2 frt. Jelentkezhetni a titkári irodában (főgimnázium) és a körözött íveken. — A közegészségügyi közigazgatás egyöntetűsége tárgyában ma, kedden d. u. 6 órakor a vármegyeháza kis termében magántermészetű értekezlet lesz. Kívánatos, hogy a törv. tiszti főorvosokon kívül a jelenlévő hatósági tiszti orvosok is megjelenjenek. — A székesegyház falfestményeiről naponként d. e. 10 — 12-ig s d. u. 2—4-ig Gerecs Péter dr. előadást tart a székesegyházban. Ma kedden d. e. 8 órakor felolvasásokat tartanak : Erőss Gyula dr. Donáth Gyula dr, Preisach és Vas drok. Feuer Náthán dr, Grósz Emil dr, Bakó Sándor dr, Temesváry Rezső dr, Neumann József dr, Lichtenberg Kornél dr, Váli Ernő dr. D. u. 3 órakor, Konrád Jenő dr, Loewy Lipót dr, Fischer dr, Feleki Hugo dr, ifj. Siklóssy Gyula dr, Béla Pál dr Goldberger Ignác dr. Tuszkai Ödön dr. Justus Jakab úr az orvos-sebészetből. A természettudományból ma d. e. 9 órakor felvasásokat tartanak: Dischka vőrő, Hanusz István, Simonkay Lajos dr. D. u. 3 akor , Szilvek Lajos dr. Borbás Vince dr. Lovassy Sándor dr. Társadalmi kérdésekről felolvasást tartanak ma d. e. 9 órakor: Kozári Gyula, Boskovitz Mór dr. D. u. 3 kor : Herman Antal, Wislocki Henrik. A gyógyászatból ma d e. 9 kor Molnár Nándor dr. Moldoványi István és Rozsnyay Károly tartanak előadásokat. — (Hymen.) Toll Gyula cinderi bogádi földbirtokos tegnap d. e. vezette oltárhoz a székesegyházban Pintér Terka kisasszonyt, Pintér József fanagykereskedő leányát. ( Kinevezés. ) Az igazságügyminiszter Obeko Dezső pécsi kir. törvényszéki aljegyzőt a pécsi kir. törvszékhez jegyzővé nevezte ki ; Pszotka József zombori kir. tvszéki dijnokot pedig a siklósi kir. járásbírósághoz írnokká. (A jó Béni államtitkársága.) A N. A.-ból vesszük át a következő érdekes sorokat: Azon erős visszatetszésből, melyet a Percel Béni kinevezésére vonatkozó jelentések a kormánypárt legnagyobb részében keltettek, azt kell következtetnünk, hogy e hírekben van valami igazság. Sőt e visszatetszés már a kormányra magára is volt némi hatással, mert a legújabb hírek szerint elállt azon szándékától, hogy Perces Bénit államtitkárrá nevezze ki a belügyminisztériumba. Nem államtitkárnak, hanem miniszteri tanácsosnak akarja kinevezni, mi azonban a tervet még szerencsétlenebbé teszi. Mert a két állás közt valami lényeges különbség nincs s a ki nem váló államtitkárnak, abból bizony valami jeles miniszteri tanácsos sem válhatik. Sőt a jelen esetben egyenes méltatlanság és kár is esnék a belügyminisztérium tisztviselői karán, mert ha egy idegen tolatik be a hierarcikus szervezetbe, az csak a rég szolgálatban levő tisztviselők rovására történik, kiknek egy részét prefereálják, másik részét pedig az előléptetésben jó időre visszavetik. És az illetők még azzal sem vigasztalhatják magukat, hogy mellőzésük a közügy, fontos állami tekintetek érdekében történt, mert Percel Béninek közigazgatási talentumát és szaktudományát eddig senki sem ismeri. Ezt pedig éppen róla tudnunk kellene, mert nem is oly’régiben történt, hogy egy hozzá közel álló lapban kétségkívül avatott kézből hű és kimerítő jellemrajz jelent meg, kiváló egyéni tulajdonai, kimagasló szereplése a párt életében, érdemei a kormány körül egytől-egyig elő voltak adva. E közlemény, mely annak idején élénk feltűnést keltett, sok igenféle szépet és jót tudott meg a világ perceieiről. Azt azonban, hogy kiváló adminisztratív szakember s ő lenne hivatva a magyar közigazgatást ázsiai állapotából kivetkőztetni, még ama cikk írója sem merte állítani. Nem csoda tehát, hogy az a hír, hogy éppen a belügyminisztériumba akarják akár államtitkárnak, akár miniszteri tanácsosnak kinevezni, még a kormánypártot is meglepte és pedig épen nem kellemesen lepte meg. Úgy látszik, Hieronymi úr azt hiszi, hogy a belügyminisztérium ez idő szerint népszerűség és szakismeret tekintetében olyan nagy tőkével rendelkezik, hogy azt szaporítani többé nem szükséges. Pedig alaposan csalódik, mert ez a tőke már nagyon fogyatékán van s jól tenné, ha kinevezéseiben ne csak személyi tekintetek, hanem az államérdek által is vezéreltetné magát. (Összevetve találták meg.) Rechnicer Róza cselédleányt hétfőn reggel összevert állapotban találták meg a vasfürdő körül. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy vasárnap éjjel a Tettye utcában a bosnyákok megverték, de hogy miként került a vasfürdő tájékára, nem tudja. Beszállították a városi közkórházba. (A színi szezon vége.) Alig három hónapra terjedt színi szezonunknak végén vagyunk. Két előadás még s aztán búcsút mondhatunk a színművészeinek jó hosszú időre. Azt hisszük azonban, hogy Somogyitól és társulatától ezúttal nem kell még végleges búcsút vennük. Még kilátásunk lehet jövő tavaszszal legalább egy havi szini szezonra. Az új színházat októberben nyitják meg, ez előtt tehát bátran elkelhet egy ily rövidke szezon, annál is inkább, mert egy ily nagy város, mint Pécs, 15 hosszú hónapon át nem nélkülözheti a színművészetet, hogy ez idő alatt mindenféle orfeum s daltársulat élősködjék itt a művészet rovására. Somogyi társulatának zömét két évre szerződtette, tehát jövőre a közönség viszontláthatja kedvenceit s aztán meg Pintér Imre kitűnő baritonista és népszínmű énekessel, valamint nejével Szép Olgával nagyban megerősödik a társulata Kárt volna elszalasztani annyi sok műélvezetet ígérő társulatot. Reméljük is, hogy viszontlátjuk őket. — A műsor a következő : ma kedden az orvosok és természettudósok tiszteletére : O r p h e u s a pokoliban Offenbach 4 felv. operettje. Szerdán utolsó előadásul Szilágyi Berta jutalomjátéka Sarah grófnő Ohner György 5 felv. színműve. A színtársulat csütörtökön este 6 órakor indul Balaton-Füredre. Az orvosok és természettudósok vándorgyűlése is véget ér s itt a holt szezon az ő rettenetes unalmával. A tehetősek elmenekülnek különböző nyaraló helyekre fürdőkre stb. s üdülnek, az itthon maradásra kényszerített halandók pedig szívják továbbra is a rost városi levegőt s nyelik szüntelenül a tüdőt tönkretevő mindenféle salakkal s megőrlött kavics részekkel teli port s számlálgatják a hosszú napokat, mikor jő már meg a rendes szezon. (Gyilkosság.) Ócsárdon vasárnap reggel 7 órakor Jermás András földmives összeszólalkozot Hajdú György ottani lakossal a korcsmánál. Az ö®szeszólalkozásnak szomorú vége lett. Jermás elővetetését beleszúrta Hajdú ágyékába, mitől ez rövd - .................. ■■■ ---------- - -................... tése alkalmával ment teljesedésbe, mert 1742. jun. 4-én az építendő papnövelde alapköve a megyés püspök által ünnepélyesen letétetett. 4 év alatt a mű befejeztetett s az uj papnevelő ugyancsak nevezett püspök által 1746. szept. 4 én ünnepélyesen fölavattatott. Szepessy Ignác báró püspök bőkezűsége folytán 1829 és 30-ban 40 ezer forint költséggel épült a püspöki könyvtár. Gir . György püspök 1860-ban 40 ezer forint adományával és a megyebeli papság hozzájárulásával megalapította a kisebb papnevelő intézetet, melybe a gimnázium 5. és 6. osztályából vettek föl tanulókat. 1883-tól kezdve a bosniai tartományból 16 ferencrendi növendék a magyar állam költségén nyer teljes ellátást és a helybeli hittani intézetben tudományos kiképeztetést a régi gyermekszemináriumi épületben. A hittani intézet jeles tanárai voltak a múlt században: Kertha Máté, Kristovits Imre. E században: Szányi Ferenc, Taubher Mihály, Koller József, Benicky Károly. Az újabb időkből említést érdemelnek : Ranolder János, Haas Mihály, Sláby Ferenc. A pécsi püspöki könyvtár a történeti kútfők gazdagságát és nagy becsét tekintve hazánk első könyvtáraival vetekedik. Megalapítóját a nagynevű Kimó püspökben tiszteli, ki 1774-ben a püspöki lakban könyvtárt létesített, mely hazánkban az egyetemi könyvtár után első nyilvánossági jellegű könyvtár volt. Klimó elhunytával e könyvtár tetemes veszteséget szenvedett, míg Szepessy Ignác báró püspök annak valódi újra alapítójává lön. Jelenleg e könyvtár körülbelül 30 ezer kötetet foglal magában és 2800 frt tőkével rendelkezik. Nagy Lajos király alapította a pécsi „studium generale“-t. 1367. szept. 1-én kelt az V. Orbán pápa által kiadott bulla, mely az alapítást helyben hagyja. A pécsi egyetem csakhamar virágzásnak indult s a hallgatók nem csupán e hazából keresték föl nagy számmal, hanem messze idegenből is versengve sereglettek ide. Az itt egybegyűlni szokott hallgatók száma Szerdahelyi Gábor állítása szerint megütötte körülbelül a kétezret. Hogy meddig állott fenn ezen egyetem, mely Magyarország minden más egyeteménél nagyobb virágzásnak örvendett, az csak hozzávetőleg állapítható meg. Sokan abból a körülményből, hogy a mohácsi ütközetben 300 pécsi tanuló elesett, azt következtetik, hogy az intézet ez ideig tartotta fenn magát. Fraknói és Szalay indokolása, folytán valószínűbbnek látszik, hogy ez intézet az 1543-ik esztendőben szűnt meg. 1543-tól 1694-ig főiskola Pécsett nem volt. Ez évben Széchenyi György esztergomi érsek jezsuitákat telepitett Pécsre s az ő vezetésükre bízta az általa akkor alapított gimnáziumot. 1785-ben II. József által az intézet akadémiai fokra emeltetett. Ez időben körülbelül 600 hallgatója volt. Ez intézet később Győrbe tétetett át, honnan nemsokára ismét visszakerült Pécsre. Szepessy Ignác báró áldozatkészségéből a bölcsészetihez jogi tanfolyam is csatoltatott. Előbbi 1831-ben, utóbbi pedig 1833-ban nyitott meg. A fenntartásról Szepessy bőkezűséggel gondoskodott. Baranya megyétől megvásárolván 30 ezer v. frton remete szt. Pál rendjének teljesen elhagyatott kolostorát, azt rövd idő alatt 100 ezer v. frt költséggel átalakította S az ekként átalakított monumentális épületben helyete el mindkét tanfolyamot és a lyceum állandó alapjaid 100.500 p. frtot tett le, melyhez még egy 16000 p. frton fölszerelt könyvnyomdát is csatolt. Az 1848 ik.i események folytán a jogi tanfolyam bizonytalan ideje megszűnt, sőt 1851-ben a bölcsészeti 2 osztály be kellett szüntetni, a midőn ez a már létező pr 6 osztályú gimnáziumba olvasztatott. Gr . Gyö., püspöknek köszönhető, hogy a pécsi joglyceum Hoc október havában újból megnyílt , felsége legfelsbb határozmánya folytán s ugyanazon jogokkal lett elruházva, mint a kir. jogakadémiák, sőt ezen legalsóbb határozmányban még az intézet tanárainak díjazására vonatkozólag is a kir. jogakadémiákkal aló paritás elve jut kifejezésre. Van kebelében 3 öszöndij: egy Hg. Schaumburg-Lippe és 2 Jónás éle. 1849 ig prodirektorok voltak : Némethy János, Kelemen József, Rigl Pál, Nagy János és Jónás Josef Utóbbi igazgatók : Germán József dr., Kajdy úr dr., Feszti Károly dr., Pollák N. János dr. és Szeredy József dr. Az intézet vagyonát képezi a lycumi épület és templom, a nyilvános püspöki könyvír és lyceumi nyomda. Ezenfelül van Pécs városán a kamatokra adott 195 ezer forint tőkéje. Miutánonban az esedékes kamatok a mai követelményeinek meg nem felelnek, a megyés püspök járul e luistrális intézet fentartásához.