Pécsi Figyelő, 1895. október-december (23. évfolyam, 224-299. szám)

1895-10-01 / 224. szám

1895. október hó 1. nyalkaszárnyában f. hó 2- én vették kezdetüket és ma fognak befejezést nyerni. A vizsgáló bizottság Czibulka vezérőrnagy elnöklete alatt működik. Az eredményt csak holnap fogják publikálni, ennél­fogva egyik helyi lapnak az a hire, mintha a vizs­gázó 24 közül 20 önkéntes megbukott volna a tiszti vizsgálaton, a fentebbiek alapján kissé korai híresz­telésnek mondható. — (Eljegyzés.) Hazay Ödön m. kir. hon­védfőhadnagy eljegyezte M­i­h­á­­­f­f­y Irént, Mihálffy Árpád alapitv. hivatal pénztárnokának kedves leányát. — Batta Béla szigetvári kir. aljárásbiró eljegyezte Nagy Ernő szigetvári kir. közjegyző kedves leá­nyát, Irma kisasszonyt.­­ (Pincérkongresszus Szegeden.) A magyar pincérek országos gyülekezést tartanak há­rom napos ünnepléssel az alföld metropolisában , Sze­geden. Kezdődik ez a pincér kongresszus, mely a szegedi vendéglős-ipartársulat zászlószentelési ünnep­ségével lesz egybekötve — október 8 án és tart 1- ig. A kettős ünnepélyre nagyban készülnek Szegeden és az ország számos helyéről egyre jelentkeznek a pin­cér-küldöttségek, melyek együttesen a pincérség jö­vőjén akarnak segíteni a kongresszuson. Lesz ezen persze egyéb a kongresszusokkal együttjáró ünne­pélyesség , bankett több is, szerenád, színházi előadás. A kongresszus díszelnökségét dr. Lázár György h. polgármester vállalta el, zászlóanyák : özv. Wéber G­yörgyné és Szerenovics Ferencné úrnak. Sok hasz­nos dolgot óhajtanak a magyar pincérek keresztül­vinni, ezek közt a pincérségnek iparággá való eme­lését, pincér­tanonc-iskola létesítését, kebelbeli hely­szerző ügynökségek fölállítását és a pincér-nyugdíj­­ügy rendezését. Az ország több pincéregyesülete lel­kesen fölajánlotta a vagyonát egy esetleg létesí­tendő pincér nyugdíj intézmény alapja javára. A ren­dező bizottság ez ügyben járt már a belügyminisz­ternél is, aki kedvezően fogadta a pincérség nyug­­ügyének a tervét. Pécsről Doll­inger András és Havas János mennek a kongresszusra. —■ (Nemes tett.) Szeli Sándorné szül. Horváth Borbála hat kis gyermeke kíséretében, karján két iker csecsemővel beállított­a e e h Gly. alkapitány­hoz, keservesen panaszkodván, hogy hátralékos 15 frtnyi házbérét nem tudván kifizetni, házigazdája nem adja ki holmiait, holott neki már holnap új szolgálati he­lyén kellene jelentkeznie valamely somogymegyei községben. A kapitány részvéttel jegyezte meg, hogy itt ő nem segíthet, mert a törvény a házigazdának ad igazat s már már zsebébe nyúlt, hogy némi se­gítséggel ellássa a szegény asszonyt, midőn az ott jelenlevő egyik városi tisztviselő kiveszi tárcáját és a 15 srtot az asztalra vágja „itt van fizesse ki“ és a hálálkodások elől azonnal távozott. A szegény asszony házigazdáját Ám­on sírásót beidézte az alkapitány, kinek alsó Kalokány-utca 7. sz. a. levő házában la­kott hat gyermekével a nyomorba jutott asszony, átadta neki a pénzt és a szegény asszony ki­kapta holmiait, örömrepesve ült kocsira holmiai tete­jébe, hogy elvigye magzatait oda, a­hol csak cseléd tesz ugyan, de lesz gyermekeinek mit enniek és nem szenvednek annyit, mint Pécsett. — (Szocialisták erőszakossága) Teg­nap délután 2 órára volt hirdetve a helybeli hazafias érzelmű munkások által a tornacsarnokban megtar­— Nincs mentség! mert egy ilyen szép asz­szony egy ügyvédet nem helyettesíthet ! — Na jól van! Most aztán én is szigorú aka­rok lenni hozzád : követelem, hogy ne tárgyalj min­dig egész délig ! — szólt a szép menyecske és oda simult a férjéhez. — Már beszélek a járásbíróval ! felelé a férj tréfás komolysággal. — Tudod mit, hívd el holnap hozzánk vacso­rára. Én is szeretném neki megmondani, hogy ha­ragszom rá, ha hosszasan tárgyal . . . — Jegyezd meg kedvesem­, hogy a birákra még egy szép nőnek se szabad haragudnia. Azért nem is hívom én f­el a járásbirót vacsorára, jegyzé meg az ügyvéd kedélyesen. Mikor igy a férj és feleség engedményeket tett egymásnak és tisztázta a helyzetet, az ügyvéd oda szólt Ödön úrhoz : — Ödön úr maga nagy szamár ! ,— Kérem, kérem ügyvéd . . . dadogó a fiatal ember. — Önnek még csak titokban szabad szeretni, főleg pedig egy periratban nem szükség szerelemről beszél­nie. Érti barátom ! — Igenis, ügyvéd úr! — Mindenekelőtt tisztázza le újból a periratot s aztán most az egyszer megbocsájtok magának. A szép menyecske vigasztalta meg : — Tudja Ödön ur ! nem haragszunk mi azért magára ! És Ödön ur egész boldogsággal kezdte tisztázni az egész periratot. Szóval: a szép nő, nem jó főnöknek ! Aigner Ferenc. tandó munkásgyülés, hogy demonstráljanak tiltako­zásuk által a nemzetközi szociál­demokraták ellen. A gyűlés azonban a rendezés szervezetlensége, a rendőrség kiküldöttjének lanyhasága, no meg a há­romszor annyi szocialista jelenléte miatt fiaskó­val végződött. A szocialisták már előzőleg a következő tartalmú kis cédulákat osztogatták ki elvtársaik körében : Munkások, munkásnők és munkásbarátok ! Vasárnap, f. hó 29-én délután 2 órakor a vá­rosi tornacsarnokban Népgyűlés tartotik, melynek egyedüli tárgya : Állásfoglalás a nemzetközi szocialista­ szervezkedés ellen, egybehiva az „Országos Iparos­ Ifjak Köre“ által. Kérünk titeket, jelenjetek meg minél számo­sabban, hogy az esetleges támadásokat erélyesen megcáfolhassuk. A pécsi szociáldemokrata­ pártszervezet, így aztán a gyűlésen jelenlevők túlnyomó többsége a szocialista táborból kerülvén ki, a gyűlést rendező hazafias munkásokat túlharsogták, le­abcugolták és gyöngeségüket fölhasználva, hatalmukba kerítették a gyűlés elnökségét és vezetését. Kiküldött tudósí­tónk a következőkben számol be a munkásgyűlésről: Vasárnap délután 2 órakor szinültig megtöl­tötték a tornacsarnokot a munkásgyűlésre összehívott munkások, kiknek java része, mint magatartásukról is látható volt, ellentüntetésre volt elkészülve, hogy igy meghiúsítsák a határozathozatalt. Legelőbb is E r n h­a­t­t asztalos segéd állott föl, mint az egybe­hívók elnöke és ajánlotta, a gyűlés vezetésére L­a­n­ge­r Alajost, ki tudvalevőleg nem tartozik a szocialistákhoz. Behemótni orditozás, „Nem kell ! „Le vele !“ „Abzug !“ kiáltások keresztezték egymást és mindaddig nem hagyták abba, mig valaki el nem kiáltotta „Szavazzunk!“ Ernhart látván előre is a kudarcot, kelletlen beleegyezett, hogy olyformán sza­vazzanak, hogy akik Lángért akarják, álljanak a terem bal felére, akik nem akarják, azok pedig a jobb felére. Persze a­ nem akarók pártja volt a túl­nyomó, akik aztán a maguk köréből T­o­k­o­d­y­t proponálták elnöknek. Ez azonnal elfoglalta helyét, ami után közakarattal megválasztották Lángert má­sodelnöknek és egy Kirsteier nevű betűszedőt, notórius szocialista izgatót, jegyzőnek , előadónak pe­dig M­i­s­z­t Pétert, ahogy már előre ki volt csinálva a szocialisták táborában. Ezután Ernhart olvasta föl a gyűlés célját, mely az országos iparos ifjak körlevelében van bőven kifejtve, továbbá a határo­zati javaslatot, melyet a gyűlésne­k el kellett volna fogadni, ha nem a szocialisták uralták volna a gyű­lést, így azonban lehurrogatták a javaslatot és­ felállt M­i­s­z­t Péter és hatalmas filippikába kezdett az internacionálé feldicséréséről, a tőke uralmáról, a munkások nyomoráról, melynek végső konklúziója az volt, hogy minden jóravaló munkásnak a szocialisták­hoz kell csatlakoznia. „Éljen!“ „Abcug a hazafias munkáspárttal!“ Mivel pedig a gyűlés nem a szocia­listák számára volt rendezve, az ipartestület kiküldöt­tei Schmelzer elnök és Dobszay jegyző be látták, hogy a hazafias szándékú népgyűlés ily módon szocialista népgyűléssé változik át, a jelen volt Trix­­­e­r rendőrbiztossal feloszlattatta az ülést, a­mi egy kissé nehezen ment, mert sokaknak volt meg a vágya, hogy kibeszéljék magukat, így aztán a szocialisták elérvén céljukat, a munkás marseillaise éneklése köz­ben erősen abcugolva a hazafiasságot, kivonultak a csarnokból és elszéledtek a közeli bormérő helyeken, a­hol aztán reggelig ittanak nagyokat a szociál­de­mokrácia felvirágzására.­­ (Pótvásár.) Kiváló siker hangoztatásával lehet kezdeni, ha a ma megtartott pótvásárról aka­runk írni. Pécsett rég nem látott mennyiségben volt a mai piacon szarvasmarha. Számuk megközelitőleg 3000-re tehető, a mely nagy szám mind gazdát cserélt. Annyi passzus átírás, mint ma végbement, emberemlékezet óta nem volt Pécsett.­­ (Nyugdíjba vonuló tanító.) Rei­ner József kisvárdai tanítót már évek óta gyötri az eskür és ily állapotában persze csak fogyatékosan felelhet meg hivatásának. Az ottani iskolaszék ma kérvénynyel fordult a tanügyi hatósághoz, hogy ne­vezett tanító nyugdíjaztassék, annál is inkább, mivel úgynevezett „csuda-doktorok“ által gyógyíttatja magát, a­kik baján nem hogy segítenének, sőt súlyosabbá teszik. — (Gyanús haláleset.) Gradwohl Ferenc 2 éves kis leánykája 9 hét előtt megégette a száját. Szülei orvost hivattak, gondosan kezelték, de ennek dacára a kis leány tegnap hirtelen meg­halt. A halál okának megállapítása végett a kis leányt holnap reggel fel fogják boncolni. — (Hírlapirodalom.) Földink V­u­k­a­j­­­o­­vits Zoltán Vilmos, Győrvármegye levéltárosa, ki eddig a kormányt támogató Győri Közlöny­nek volt szerkesztője, hivatalos elfoglaltságát adván okul, megvált e lap szerkesztőségétől s helyette •Rumy Sándor lesz ezután a felelős szerkesztő. — (Közigazgatási bejárás.) A kibőví­­tendő pécsi pályaudvar közigazgatási bejárása a ha­józási és vasúti felügyelőség, az államvasutak igazga­tósága és Pécs város küldöttei részvételével holnap fog végbemenni. — (Összeestek az utcán.) Tegnap dél­után a városház előtt egy mesterlegény kinézésű epilepsiában szenvedő ember összeesett. Nevét még most sem tudják. A kórházban fekszik.­­ Ma reg­gel egy öreg 48 as honvéd, név szerint S­á­n­d­or György esett össze az irgalmasok utcájában, mivel hogy erősen be volt szeszezve. A rendőrségi pri­cs­­esen aluszsza ki mámorát.­­ (Családi öröm ) A „Pécsi Figyelő“ fő­városi tudósítója, Sebők Gyula, a ki naponkint az országgyűlési és távirati rovatot látja el, tegnap nagy családi örömnek volt részese, a mennyiben neje egy egészséges kis honpolgárral örvendeztette meg, a kit már az új polgári anyakönyvvezető fog elkönyvelni, őszintén gratulál ehhez az új akcióhoz az egész redakció.­­ (Diákok sorsjátéka.) Valóságos diák­­gyűlést rögtönöztek tegnap a délelőtti órákban a Király­ utca elején különösen az apróbb fajtához tar­tozó diákok, a­kik érdeklődéssel teljes várakozással lesték, hogy mit hoz nekik a szerencse. A sok nebuló annyira ellepte az utca elejét, hogy a kocsikkal való közlekedés teljes lehetetlenség volt. A dolog magya­rázata az, hogy egyik élelmes könyvkereskedő még az iskolai év elején minden nála vásárló diáknak egy-egy számot adott át, a melyek aztán tegnap sor­solás alá kerültek és a hálás kundschaftok a még hálásabb kereskedőtől különféle ajándékban részesül­tek, a mennyiben ezeket az ajándékokat köztük ki­sorsolta.­­ (Tánctanitás.) Hercenberger József, a mi jó hirű veterán tánctanítónk, aki az idén fogja meg­ünnepelni a koreográfia terén Pécsett eltöltött működésé­­­nek 40 éves jubileumát, az idén a vigadó villanyos­­világítású nagytermében tartja a tánc­iskolát, mely október 16-án fog megnyílni. A beiratkozások már holnap, október 1-én veszik kezdetüket Hercenberger Mária utca 14. sz. lakásán. Azt hisszük felesleges lesz ajánlani a jó Hercenberger bácsit, a­kitől úgy­szólván az egész pécsi intelligencia nyerte első tánc­beli oktatását.­­ (A mohácsi polgári iskola) valójá­ban csak holnap, az az október 1 én nyílik meg, a­mennyiben csak ekkor történik a tanítás meg­kezdése. Ugyanis ma jelentkezett a tanfelügyelő­ségnél B­u­d­a­y Thekla Munkácsról és S­z­e­k­u­l­a Katalin Brassóból, a­kik mindketten az ottani p­ol­­gári leányiskolánál fognak működni. Az utóbbi egy­úttal le is tette az előírt hivatali esküt S­a­l­a­m­o­n József tanfelügyelő előtt.­­ (Pasteur meghalt.) Párisból hozza a hírt a táviró, hogy Louis Pasteur, a világhírű tudós meghalt A nagy hadvezérek véres és zajos dicső­ségét messze túlhaladja ez egyszerű, igénytelen ké­mikus dicsősége, a­ki csendben, laboratóriumába visszavonulva, dolgozott az emberiség javán s oly fölfedezéseket tett, melyek egészen új utakat nyitot­tak és irányokat szabtak a tudományos kutatásnak. Munkásságának legnevezetesebb eredménye: a ve­szettség gyógyítása, melylyel az emberiséget egy szörnyű betegségtől szabadította meg. Az egész em­beriség hálája és részvéte kíséri sírjába a század­nak egyik legnagyobb fiát, kire a francia nemzet­­örökké büszkeséggel fog tekinteni.­­ (Betiltott vásár.) A tolnamegyei Tevel községi országos vásár, mely szeptember 3- án szo­kott megtartatni, a völgységi járásban nagy mérv­ben föllépett ragadós száj és körömfájás miatt betil­tatott. Ez a vásár rendszerint nagyon látogatott, mert ide hajtják föl a hírneves bonyhádi fajmarhákat s igy az állatvásár betiltása szélesebb körben is ér­dekli a gazdaközönséget.­­ (Leesett a toronyról.) Csuza község­ben a reform, templom tornyát javították.Ij Kalham­­mer Ignác siklósi cserepes munkaközben saját vigyá­zatlansága folytán lezuhant és szörnyet halt. — (Korszellem.) — Mibe kerül e két ka­lap közül az egyik ? — Tíz forintba. — Oh, ez igen drága. — De nézze meg nagyság, hogy milyen pom­pás, épen tegnap kaptuk Párisból. (A segéd most valamit súg a főnök fülébe.) — Én még­sem ajánlanám nagyságodnak, hogy ezt a kalapot megvegye, — szólt most a főnök. — Miért beszél most úgy, holott az előbb oly nagyon ajánlotta ? — A segédem ép most jelentette nekem, hogy a két kalap közül az egyiket ma reggel megvette valaki, és nem hiszem, hogy Nagyságod az illetővel egyforma kalapot akarna viselni. — És ki az a hölgy ? — Hát kérem ... a nagyságod szakácsnája !­­ PÉCSI FIGYELŐ. 3

Next