Pécsi Figyelő, 1895. október-december (23. évfolyam, 224-299. szám)

1895-11-19 / 265. szám

. Ezután az ügyész, majd a bíróság tagjai, végű saját ügyvéde veszi keresztkérdés alá, a­minek so­rán megállapítható, hogy a gyilkosság elkövetésével legelőbb is a csőszt gyanúsították, továbbá, hogy első rendű vádlott soha sem járt iskolába, atyját, anyját nem ismeri, templomban is talán évenkint egyszer fordult meg. Öt percnyi szünet után következik a H­oc rendű vádlott Bicó György kihallgatása. Bicó 36 éves, rom. kath. pellérdi születésű béres, írni, olvasni nem tud. Rabruhában áll a bíróság előtt.­­ Elnök kérdéseire előadja, hogy a gyilkosság éjjelén Landsteinerrel együtt voltak, mint sorosak, az istállóban, a­hol lefeküdtek. Kántor a lovak mellett feküdt, ő a maga részéről mélyen aludhatott, még a fejét is, szokása szerint, behúzta a pokróc alá. Fél­­álmosan jajgatásszerű hangot hallott, de azt hivtm, hogy csak álmodik, aludt tehát tovább. A pislogó lámpásokat Kántor e közben felsrófolta, erre ő is fel­ébredt, a­mikor az öreg Molnár jajgatását hallotta. Molnár erősen vérzett. Felöltözött és társaival körül­nézett az istállóban. Ekkor Bonyár meggyilkolásáról még csak sejtelmük sem volt. Felzörgették a gazdát s visszatértek ezzel együtt az istállóba. A gazda megrúgta lábával a földön fekvő Bonyárt, a­kiben testvérét ismerte fel, és csakhamar tisztába jöttek vele, hogy alaposan meg van ölve. Az esetet meg­jelentették legelőbben is Bonyár feleségének, majd a gyilkos nyomozására indultak valamennyien, ő ár­tatlan a dologban, és többet egyáltalában nem tud előadni. Az ügyész keresztkérdéseire következetesen és erősen tagad, folyvást egyik ámulásból a másikba esik, midőn az ügyész a gyilkosság részleteit el­mondja. „Nem tudom, én ártatlan vagyok“, ez a felelete a legtöbb kérdésre. Végre egy kis ellen­mondásba is keveredik, midőn felolvassák előtte a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásait. Ezekben határozottan állítja, hogy Pintér a gyilkos, a­kit ruhájáról, sapkájáról és hangjáról felismert. Az ügyész keresztkérdéseinek súlya alatt aztán most tett vallomását olyképpen módosította, hogy az az igaz, a­mit a csendőrségnél vallott. Ingadozása indokolásául azt hozza fel, hogy azért vallott másképpen, mert félt, hogy belekeve­redik ő is a dologba, mint már benne is van, és éppen ezért jobbnak hitte, ha semmit sem látszik tudni a dologról. Félegykor elnök félbeszakította a tárgyalást és annak folytatását délutáni 3 órára tűzte ki. A délutáni tárgyalás Hideg borús, ködös volt az idő, tehát a tárgya­lási teremben meg kellett gyújtani a fehér parcellán ellenzőjű gázlámpákat, mikor a végtárgyalás pont 3 órakor kezdetét vette. Előállíttattak legelőször is Pintér Ferenc és Biró György vádlottak továbbá Bonyár Samuna és Molnár András tanuk. D­r Nagy Géza közvádló Pintér Ferenchez intéz először is több kérdést, főkép a gyikosság éj­jelén való öltözetére. Majd Bicó Györgyhöz, a ki Pintérrel ellentétes vallomást tesz s általában zavarba jön a keresztkérdések súlya alatt. A két vádlott szembesittetvén, Pintér Ferenc szemébe mondja Bi­­cónak, hogy háromszor hívták Bonyárt meggyilkolni, — de erre Bicó mindig azt válaszolta — Nem igaz ! És szemébe mondja a gyilkosság elkövetését is, mire Bicó egészen elérzékenyülve, mindig csak azt hajtogatja : — Hogy mered ezt mondani ? Mersz erre es­küdni ? ! S kezét melsén keresztbe téve teljesen lemondás­sal csak tovább azt hajtogatja : — Hogy mered ezt mondani ? ! És az ügyész kitűnően feladott keresztkérdései csak még inkább zavarba hozzák Biró Györgyöt, a­ki Pintér további szembemondásaira ilyenféle felete­ket ad: — Mindjárt a nyelvem nyúljék ki a számból, ha igaz . . . De jó pap lett volna belőled ! . . . Akasztófára való huncut volnék, ha tettem volna ! Majd özv. Bonyár Samuna és Molnár András után a harmadik vádlott Landsteiner József, kercse­­ligeti születésű, 24 éves béres kihallgatása követ­kezett. Hogy a gyilkosság estéjén az istállóban volt, bár nem volt odarendelve, erre azt adja elő, hogy mint legényember ott szokott feküdni. Akkor este Bicóval és Kántor Vendellel voltak az istállóban. Pintér Ferenc azt vallja, hogy az mindig elégedetlen volt a strázsálás miatt. Hosszasan beszéli el a gyil­kosságot, természetesen úgy, hogy azt Pintér követte el. S itt teljes ellentétbe keveredik az őt illető tény­körülményeket illetőleg a csendőrségnél és siklósi járásbíróságnál tett vallomásával, a­mit Bajnovits Ítélő bíró a vallomási jegyzőkönyvek felolvasásával nyomban demonstrált is. Általában ez a vádlott a leg­konokabb tagadásban van és az elnök minden kér­désére ezt a választ adja : — Nem igaz, uram ! Hanem azért a kihallgatás során azt beismeri, hogy Bicó tanítota ki, hogy mit valljon a csendőrök előtt. A vallomás után Pintér Landsteinerrel szembe sitett vén, szemébe mondja ugyanazokat, miket Bicó Györgynek, de Landsteinernek szinte ez a válasza folyton : — Nem igaz ! Hazudik kend ! Majd meg Landsteiner szemébe mondja Bicónak, hogy ő kitanította, hogyan valljon. Bicó ezt tagadja. Ezután a negyedik vádlott Kántor Vendel kihallgatása következett. Vádlott dombóvári születésű 24 éves, nős, de gyermektelen. Vallomásában mindig ellentétbe jön a vizsgálóbíró előtt tett vallomásával. Azt tagadja, hogy ő ütötte volna fejbe Molnár And­rást és a gyilkosság elkövetéséről nem tud semmit. A mai nap a négy vádlott kihallgatásával el­telvén, a végtárgyalás folytatása holnapra halasz­tatott. S mivel vagy 10—12 tanú kihallgatása van még hátra, lehetséges, hogy az Ítéletet csak holnap­után hirdetik ki.­ ­• 1895. november 19. PÉCSI FIGYELŐ Művészet, irodalom. Ingyenélők. Vasárnap este meglehetősen telt ház előtt Vidor Pál népszínműve, az „Ingyenélők“ került színre határozottan jó előadásban. D­e­z­s­ó­r­y valóságos kabinetalakítást csinált a meg­­magyarosodott Boros vendéglős szerepéből, K­é­z­d­y Juliska jó kedvénél volt, a­mi meglátszott játékán és dalain és Kiss Pistával együtt felvillanyozták a rendes vasárnapi közönséget. A többi szereplők mint Follinusz, Balla, Balog Etel, Polgárné nagyban hozzá­járultak az est sikeréhez. Nem hagyhatjuk említés nélkül a négy tagú „csengő érc“ dalkört sem, a­kik a közönség nagy megelégedésére, négyszeri meguj­­rázás mellett ügyesen működött közre. Egyáltalában ez az első népszinmű-előadás az évadban, a­mit a kritika kellő méltatással fogadhat s különösen ha va­sárnapi daraboknál a kék ceruza működését beszün­tetnék, talán elismeréssel is lehetne adózni az igaz­gatónak. Egy szomszédunkban ülő támlásszék árendás rendesen el szokta hozni az illető darab szövegét és mindig megjegyzi, hogy mit hagytak ki a da­rabból. (***) TÁVIRATOK. — Kossuth Ferenc Mezőtúron. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Kossuth Ferenc tegnap délben Mező-Túrra érkezett, Tóth János, Komjáthy Béla, Hent­aller Lajos, Papp Elek, Lakatos Károly, Tóth Ernő és B­a­b­ó Emil társaságában. Már Szolnokon küldött­ség várta Mezőtúr és Túrkeve választói részéről, a mezőtúri állomáson pedig ezrekre menő közön­ség. Turgonyi ref. lelkész és Havi­ár Gyula ügyvéd üdvözletére Kossuth Ferenc melegen vo­­nszolt. Túrkevéről 600 polgár jött külön vona­ton. Száz tagú bandérium kísérte a vendégeket a Kossuth­ térre, ahol 6000 főnyi közönség jelen­etében legelőbb Tóth János mondotta el beszá­molóját. Utána Kossuth Ferenc lépett az emel­vényre, ahol a számos hölgyközönség virágzápor­ral árasztotta el. Kossuth pártja programmjának fő elveit és a függetlenségi párt egyesülésének szükségét erősen hangoztatta. Utána Komjáthy, Papp Elek és Bakó Emil beszélt. Este 600 terítériű bankét és fáklyásmenet volt a vendégek tiszteletére. — Bulgária öröme. (A „Pécsi Fi­gyelő“ eredeti távirata.) Ferdinand fejedelmet neje ma reggel egy egészséges fiúgyermekkel örven­deztette meg. Az egész Szófia zeng az üdvlövé­sektől. — Kézrekerült gyilkosok. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A ferencvárosi rablógyilkosság tetteseit Ócsán, közel a főváros­hoz, elfogták. Az egyik Kovács János korcsmá­­ros, a másik Horvát István gyári munkás, — Jenő főherceg váltója. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Szeless Etelkát, a­ki Jenő főherceg nevére váltót hamisított, ma jog­érvényesen vád alá helyezték. Az érdekes bűn­ügy tárgyalása a jövő hónapban lesz. Tanukul be vannak idézve: Rohonczy tábornok, Tisza István, Radó Kálmán és több magas katonai egyéniség. — A képviselőház ülése. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A törvényi és mentelmi bizottságok előadói foglalták le a mai ülés java­részét. Utánuk Urak , Kies Pál beszélt a költ­ségvetési javaslat ellen, a­mit Láng Lajos kor­mánypárti beszéde követett, melyben Apponyit igyekezett cáfolni. Asbóth János zárta be szó­noklatával az ülést, a­ki persze nem fogadta el a költségvetést. — Utazó miniszterek. (A „Pécsi Fi­gyelő“ eredeti távirata.) A szentgotthárdi gimná­ziumot nagy beszéddel tegnap Wlassich miniszter megnyitotta. A követő banketten Wlassich, Percel miniszterek és Széll Kálmán dikcióztak. — Art­on kézre került. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A Panama-per egyik hirhedt alakját, Artont, ma Londonban elfogták. — Holló Lajos beszámolója. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Holló Lajos, Félegyházán tegnap tartotta beszámolóját számos függetlenségi képviselő kíséretében. Beszédében a harcot hirdette a kormánynyal s az összetartást az alkotmányos jogok védelmében. Azután a két függetlenségi párt egyesü­lése mellett beszélt. Vidéki hátralékosainkat tisztelettel kérjük szíveskedjenek hátralékaikat mielőbb beküldeni. Laptulajdonos Felelős szerkesztő SZAUTTER GUSZTÁV PLEININGER FERENC TAIZS JÓZSEF kiadó Nyomatott Taizs Józsefnél Pécsett, 1895.

Next