Pécsi Figyelő, 1897. április-június (25. évfolyam, 74-146. szám)

1897-06-11 / 132. szám

1897. junius 11. PÉCSI FIGYELŐ a­mely az évi 50 írtnál több, de 100 írtnál kevesebb adózók hátralékairól számol be, a kik összesen 24.261 írtal tartoznak a múltra nézve. Ezekre nézve kérlelhetetlen szigort óhajt alkalmazni, mig a kisebb adózóktól az ivenen elfogadja a részletfizetéseket is. Má­jus hó végén Pécs város lakóinak összes állami adó hátraléka 130.000 irtot tett ki. Különben a májusi befizetésekkel meg van elégedve a pénzügyigazgató.­­ (A pécsi Zenekedvelők egye­sülete) f. hó 2- án (vasárnap) d. e. 11 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesületi tagokat meghívja az elnökség. — (Uj körjegyző.) A berkesdi kör­jegyzői állásra Repka József, községi se­gédjegyzőt választották meg hat pályázó kö­zül egyhangúlag. — (Áthelyezés.) Nyerges Ká­roly, siklósi adótárnok, hasonló minőségben Sárbogárdra helyeztetett át. A siklósi adó­hivatal főnökévé O­r­g­o­n­á­s Adolf nevezte­tett ki, a ki eddig az alsódabasi kir. adóhi­vatalnál működött. — (Hímen táblájáról.) A pécs városi anyakönyvi hivatalnak házasulandók kihirdetési tábláján e héten a következő uj jegyespárok nevei olvashatók: Hady Antal, rk., Arad — Krasznay Aranka Karolin Antonia, rk., Pécs ; Wagner Péter, ág. ev., Pécs — Hertrich Mária, rk., Pécs ; Vidolovics Mátyás, rk., — Vidákovits Mária, rk., Pécs; Peitz József, rk., Pécs— Feiter Mária, rk., Ivánbattyán ; Sikabonyi Angyal Pál, rk., Pécs — Késmárki Késmárky Irén, rk., Paks; Páter György, rk., Szigetvár — Juri­­sics Mária Teréz, rk., Pécs ; Bencsik József, rk., Pécs — Nagy Zsófia, ev. ref., Pécs; Wolf Kálmán, rk., Pécs — Ilencs Anna Mária Katalin, rk., Szigetvár ; Demkovics József, rk., Pécs — Meix­­ner Mária, rk., Mossgó ; Dischka János, rk., Pécs — özv. Mo­hácsi Péterné szül. Auszer Ilona, rk., Kő­­vágó-Szőllős ; Sugár Ferenc, rk., N. Szár — Unger Berta, rk., Pécs; Schissler Pál, rk., Pécs — Hering Ka­talin, rk., Pécs. — (Katonai felül­vizsgálat.) Ma délelőtt katonai felülvizsgálat volt a várme­gyeházán, a mely a rendesnél sokkal né­pesebbnek jelentkezett. A bizottság vagy 25 jelentkezőt vett felülvizsgálat alá, a­kik közül azonban nagy részét újabb felülvizs­gálatra rendelték be s csak 8 at találtak fegyverszolgálatra alkalmasnak, 4-et pedig fegyverszolgálatra végkép alkalmatlannak jelentettek ki. — (A pécsi nemzeti kaszinó) nyári táncestélyeit jun. hó 19, 26, julius hó 10, 24 én és aug. 7. és 21-én tartja meg. — (Vakság elől a halálba.) Varga János, szavai lakos, öregségére el­vesztette a szemevilágát. Ez a csapás annyira elkeserítette az öreg embert, hogy elhatározta, miszerint megválik a rá nézve terhes élettől. Úgy is tett. Egy őrizetlen percben kiment az istállóba és ott a gerendára felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már halott volt. — (Megőrült.) Molnár Géza, bissei reform, tanító — mint onnan írják — megörült. Az a rögeszméje, hogy dúsgazdag földbirtokos és földjeit elajándékozhatja a szegények között. A szerencsétlen tanítót, s ki csak 3 éve nősült meg és most 32 éves, megfigyelés végett a siklósi kórházba szál­lították. — (Nemtelen boszu.) Vajda István, szentpéteri születésű, halapi illetőségű kocsislegény nemtelen boszut állt egy leányon, a ki visszautasította szerelmi ajánlatait. Mikor egy este a leány a mestőről hazafelé tartott, megleste, megtámadta és megrabolta becsüle­tétől. Azután, természetesen, megszökött a faluból s Kaposvárott rejtőzködött egy darabig az elfogatás elől. Mikor ott sem érezte magát biztonságban, onnan is odább állt s most nem tudják feltalálni, hogy méltó büntetése elve­­t vése végett az igazságszolgáltatás kezébe adják. Körözik mindenfelé, hogy ha valahol elfoghatják, a nemtelen hoszuállásért elvegye méltó büntetését.­­ (A végeladások) A kereske­delmi miniszter a végeladások engedélyezése körül az elsőfokú iparhatóságok által köve­tendő eljárás tárgyában körrendeletet adott ki valamennyi magyarországi törvényhatóság- 32 TÖRÖKVILÁG, arcán valami csodásan szép látványnak beillő színvál­tozás futott át. Ibrahim már-már eljutott addig a kérdésig, a­mely miatt tulajdonkép akarta az okos leány tanácsát meg­hallgatni, de nem tudott, nem bírt arról beszélni; a torka mintha összeszorult volna, a hangja mintha egé­szen elveszett volna. Nagyokat nyelt és minduntalan megcsuklott beszéd közben. A szemei is majd kigyullad­tak, majd eltompultak, jóságos ábrázata pedig majd holthalvány lett, majd meg olyan égő, mint a tűzláng. De csak nem tudta elmondani Fátiménak azt, a­mit akart. Végre is a nőnek kellett segíteni a férfin. — Jóságos uram, látom, hogy valami nyomja a lelkedet. Tudom, azért hivattál magadhoz, hogy ettől a tehertől szabadítsalak meg, ha tudlak. Én édes jó uram, légy hozzám bizalommal és én kiveszem a magam részét a te bajodból s igy — meglásd derék bégem — köny­­nyebb lészen a kebledre esett sziklát elviselned. Kö­­nyörgök. — Fátime, nehéz napokat mért rám és mért rád Allah. A béke napja elborul, mert a viszály, a harag fellegei tornyosulnak fejünk fölé. Kihal a szeretet és szerelem virága, a gyűlölség számomra kiperzseli azt szivünkből. Elköltözik belőlünk az igazság, mert a padisah parancsa az, hogy ezentúl igazságtalanok legyünk. — Beszélj én jó uram világosabban. Szavakat hal­lok és nem tudom azok értelmét. Oh én borzasztó sej­telmeim vannak. Irta: TÁRNAI KÁROLY 29 Fátime szivében valami titkos öröm kezdett éb­redezni. A bohó leány talán annak örült, hogy egy födél alatt lesz vele nemsokára ... az ő „félistene.“ Szerelem, de naiv, de bolondos, de veszedelmes portéka is vagy te. A védő angyal. A­mikor Ibrahim a szép hölgygárdával, csauszai­val, foglyaival visszatért Mohácsra, ott nagy meglepe­tésben részesült. A fényes porta egy futárja szállásolta be magát nála. Nagy pecsétes írást mutatott fel neki ; szólt pedig az minden basáknak, bégeknek, agáknak, effendiknek, szóval minden nagy és kicsi „nagyságod­nak. Az vala abban a szarkalábas formá­ban megírva, hogy már ezentúl egész szigorúsággal kell elbánni a hitetlen gyaurokkal, mert hát a vasnak meg kell törni a követ, nehogy a kőben megüsse a lábát Kara Mus­tafa nagyvezér, ki nemsokára „nagy kiséret­­tel (!) fogja meglátogatni a keresztény kutyák földjét, melyet csak a próféta változtatott át Allah kertjévé. Hogy pe­dig mindenekben ama kutyák közül a kellő tisztesség és szükséges félelem föltámadjon, tanácsoltatik, meg­­hagyatik és a selyemzsinór terhe alatt parancsoltatik, miképen az adók a legnagyobb pontossággal minden esztendőben „kétszer“ beszedessenek (értsd én hívem )

Next