Pécsi Figyelő, 1898. január-június (26. évfolyam, 1-73. szám)
1898-01-27 / 21. szám
XXVI. évfolyam. Pécs, 1898. csütörtök, január hó 27. 21-ik szám. Előfizetési árak : Egész évre • . 10 frt — kr. Félévre ... 5 » — » Negyedévre • • 2 » 50 » Egy hóra • ■ • — « 85 » Egyes szára árak kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Mária utca 1. sz. a kir. ítélőtábla épületével szemben, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Miki-utcal.sz a kir. tábla átellenében, hová a lap szellemi része illető minden közlemény in tézendő. Kéziratot vissza nem adunk Hirdetésükat a kiadóhivatal vesz föl. Áldott, ki az Úr nevében jön! Pécs, 1898. január 26. Nagy és lélekemelő ünnepet hirdet a templomok harangjainak ércnyelve; a hívek ezrei sereglenek ősi egyházunk megújult pompában ragyogó csarnokába; uj utód lép Szent Mór püspök örökébe, a már két év előtt elárvult pécsi egyházmegye új pásztort kapott, egy isten szíve szerint való férfiút iktatnak ünnepélyesen apostoli hivatalába. Örömnapja ez elsősorban a nagy egyházmegye katholikus híveinek, mert Hetyey Sámuelben a római szentszék és apostoli királyunk kegyelméből olyan főpásztort nyertek, a kinek példás élete, buzgó vallásossága, párosulva kiváló tudománynyal és evangéliumi emberszeretettel, biztos zálogául szolgál annak, hogy szent hivatását, a gondjaira bízott hivőseregnek lelki vezérletét az igaz vallásosság útján, az isteni Mester szellemében, híven és tökéletesen be fogja tölteni. Ha valaha, úgy mai anyagias korunkban van szükség a hit vezérlő fáklyájára, amely az emberiség magasztos végcélja felé vezető utat bevilágítva, figyelmeztessen, hogy a múlandó csillogás, a mások rovására való érvényesülés érdekében folytatott őrületes hajsza csak az emberi lélekben szunyadó gonosz szenvedélyek megizmosodására vezet, de alapjaiban ássa alá a békés társadalmi fejlődés s az egyéni megelégedés és boldogító lelki egyensúly feltételeit. A modern társadalom testén rágódó mérges sebek, a szocializmus, anarchizmus, nihilizmus, az államélet szerveiben mindinkább elharapódzó korrupció, lelkiismeretlenség és jogtisztelet hiánya, mind az erkölcsi világ örökérvényű törvényeinek szem elől tévesztésére vezethetők vissza. Akinek lelkéből kihalt a nemesebb erkölcsi idealizmus, az csakhamar megtagadja a legtökéletesebb társadalmi alapelvet s a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“ helyett a modern élelmesség alantjáró jelszavára esküszik: „aki birja, marja!“ Nagy szolgálatot tesz az emberiségnek, aki szóval és tettel eredményesen munkálkodik a meglazult hitélet megerősítésén s bensőbbé tételén. Az apostolok utódainak, az egyházmegyék főpásztorainak jutott az oroszlánrész ebből a nagy és magasztos hivatásból, mert az ő kimagasló egyéniségük súlyt és tekintélyt kölcsönöz törekvéseiknek, az ő erényeik buzdítják egyházmegyéik lelkészeit hasonló erények gyakorlására, az ő hitbuzgóságuk szolgál követendő mintaképül híveiknek. Ilyen erényekben bővelkedő, hitbuzgó főpásztor beiktatását ünnepeljük most s azért méltán örvendeznek a hívek és lelkipásztoraik egyaránt. De a magyar közjog is olyan kiváló állást kölcsönöz főpapjainknak, hogy nemcsak a lelkiekben vezérei a hatóságuk alá rendelt híveiknek, hanem a világiakban is nagy befolyású tényezők; bölcsességük, hazafiságuk, a közügyek iránt való lelkes odaadásuk a magyar nemzet sorsára mindig lényeges befolyással volt, sőt nem egyszer végveszedelmet hárított el a hazától. Azért nemcsak a katholikus hívek ünnepe az, ha a magyar főpapok díszes kara olyan kiváló taggal gyarapodik, amilyennek az új pécsi püspök általánosan el van ismerve, hanem a saját híveivel együtt örvendez minden jó hazafi valláskülönbség nélkül, mert meg van róla győződve, hogy Heyey Sámuel kiváló állásának egész súlyával fog a haza jól felfogott érdekeiben munkálkodni. S a magyar főpapoknak ebben az irányban éppen a legújabb időben kiváló szerep jutott, hogy bölcs mérséklettel s hazafias önfeláldozással hárítsák el a hazáról az áldatlan vallási villongásnak fenyegető veszedelmét s ne engedjék, hogy ezt az annyi felé tagolt nemzetet a mindennél veszedelmesebb vallási gyűlölködés is újabb ellenséges táborokra szakítsa. Egy apostoli lelkületű fővezér nyomán haladva, az általa hangoztatott Pax magasztos elve által lelkesítve, a magyar főpapi kar ezt a mérséklő és békítő feladatát a nemzet mérhetlen előnyére híven be is töltötte s neki köszönhető, hogy az egyház jogaiért folytatott küzdelem megmaradt természetes korlátai között s nem fajult el irtó testvérháboruvá. Hetyey Sámuelt, ki Magyarország prímásának legközvetlenebb környezetéből A „Pécsi Figyelő“ tárcája. A cifraszűr — A »Pécsi Figyelő« eredeti tárcája. — Kint a nagy udvarban, a gémeskút mellett, most is úgy, mint régen, szemem megmegpihen a ház büszkeségén, két sugárlegényen. S mintha most is látnám a kicsiny kamarát zsupos tetejével, alacsony az ajtó, homályos az ablak, de bent sok jó fér el. Benn a cifraszár, harmonikás csizma szögön vagy sarokban, tulipántos szekrény, a pödrött vásznakkal, sorakozik nyomban. A múlt emlékeit, alakjait látom, lefestődnek elém, tán mesét mondani jönnek az emlékek gondolatban felém. * Vőlegény volt akkor Csonka Józsi, mikor egy leány — a menyasszonya a szemére vetette, hogy még egy ünneplő cifra szűrje sincs, amiben legalább az isten házába mehetne. S ki tudja , nem pusztul-e el az egész házasság, ha magán hagyja száradni a sértést ? De helyén volt az esze, alig várta a szent-királyi vásár megérkeztét, lesz ott szűr elég . . . Végig végig jártak a sátorok előtt s utóbb is csak az öreg Stefán szűrszabó sátorába fordultak be, mert hát régi ismerős az öreg. Hej de voltak is ott pompás szűrök ! Mikor aztán éltették egymást s kikérdezték, hogy van-e jó termés, az öreg a legény felé fordulva kérdé : milyen szűrt akarsz fiam ? — Magam is valami kihánytfélét szeretnék, ha volna. — No-no. Tán bizony házasodok öcsém, hogy olyan fényeset akarsz ? — Olyan formán áll a dolog, ha lesz belőle valami. — Na akkor mutatok én neked egyet, nézd ezt a hárászásat, ez mondva készült tele van rózsával, tulipánnal, másnak nem is ajánlanám, csak neked, mivel apád régi jó ismerősöm — hunyorított egyet apró szemeivel. Mindjárt föl is próbálta s tetszett magának benne a legény. Az öreg nem győzte magasztalni : úgy áll ez fiam rajtad, mintha a jó isten is rád teremtette volna — s szava igazolására akkorát ütött a vállára, hogy majd lerogyott alatta. Hanem Csonka Józsi az árát sokalta: »száz forint egy szűrért az mégis sok ; mutasson egy kicsit olcsóbbat.« — Olcsóbbat ? ! no van az is. Ez itt egy szegzárdi szűr; jó, jó, de látod, ez nem neked való; mikor valaki házasodik, ilyen magadforma legény csak a legszebbet vegye, megtart az egy életen keresztül, erős, mintha vasból volna és szép, mint a bazsarózsa. Próbálgatott még néhányat, de Stefán bácsi belebeszélte, hogy csak ez a neki valós kezet csaptak a vásárra, hozzátéve a jó kívánságot: viseld fiam egészséggel. És a cifraszar még most is szép, pedig rég volt az az idő, mikor vette, hisz a nagyobbik fia is húsz esztendős már. Tündökölt is már ő eleget a szép szűzben esküvők, kézfogók s búcsúk alkalmával, s most már a fiának kellene engedni, úgy lehet, hogy maholnap ő is asszonyt hoz a házhoz. Neki is adná szívesen, ha kisebb gyerek nem volna, de már az is tizennyolc esztendős s a szűrt nem engedi. Többször volt már szóváltás okozója a cifra szűr. Ha a mezei munkánál valamelyik lassabban dolgozott, a másik nem késett megjegyezni : ne akkor tenne csak rosszat édesapám, ha a szűrt neked adná. Vagy ha téli estéken a fonóba mentek s nem szóltak egymáshoz, mindkettő azzal vádolta a másikat, hogy : ugye a szűrön jár az eszed, szeretnél benne legénykedni a lányok előtt ! ? A szűr pedig lógott a kis kamarában !