Pécsi Figyelő, 1899. április-június (27. évfolyam, 75-146. szám)

1899-05-14 / 109. szám

1899. május 14. «Mi. ........■ PÉCSI FIGYELŐ megvan már a kúriai bíráskodás; a kancellparagrafus ellen hiába fejtettek ki a püspöki és néppárti főrendek tőlük telhető »heves« akciót, a méltóságos Ház elfogadta bizony a javaslatot változatlanul s ezzel biztositotta a templomi szószéket a profanizálás, a választásokat pedig a megvesztegetés ellenében. És a békés, nyugalmas hét örömét betetőzte, hogy a király itthon volt közöttünk. Itthon volt hű magyarjai között, kikhez megpihenni, kiknél nyugalmat keresni jött. És talált is. E héten leplezték le Nyíregyházán Bessenyei György szobrát. Annak az embernek a szobrát, ki valamikor közvetlen tanúja volt annak, hogy a magyart mint lehet szép szóval levenni a lábáról. Nem kell neki ígéret, nem számít semmire, csak szép szóval legyen iránta az, a kit szeret, a kit imád s akkor életét és vérét adja oda neki, ha kell. Mária Terézia gárdistája látta mindezt. Óh akkor, nem jött le hozzánk az udvar, nem tanácskoztak Budán az osztrák és magyar főurak; akkor, aki magyar és hiú volt, az felment Bécsbe, a szép királynő környezetébe és ott kezdett szép kuruc magyarból labanc németté átformálódni. És az asszonypolitika, melyet a szép királynő finom kezei szőttek, kezdte lassan kint hálójába keríteni a nemzet legjobbjait. És elveszni indult a magyarság ; elveszteni nemzeti jellegét, nyelvét és szokásait; elveszteni mindent, mi önállóságát eddig biztositotta s egyet tartani csak meg, a németség mázát, a lakájok udvaronc-simaságát. S ezt mind látta Bessenyei György, kiben ekkor felébredt a nemzetéért való féltő aggódás és a gárdistát, ki eddig legfelebb csak szerelmes leveleket irt szép és előkelő udvari dámáknak, a tollforgatásra s a magyar irodalom megteremtésére vitte. És neki köszönhetjük, hogy ha a francia gárdáról azt mondják, hogy az meghal, de magát meg nem adja, a magyar gárdistákról meg elmondhatjuk, hogy azok inkább megretiráltak Bécs ölelő karjai közül, de a magyarságot veszni nem engedték! Megérdemelte hát Bessenyei György azt a szobrot, amit Nyíregyháza emelt neki. A történet lapjaira ő maga irta fel nevét; szivünkbe beírjuk mi magunk, mikor működését ismerni s műveit érteni tanuljuk ; szobra talapzatára pedig rávéste most a hálás utókor, hogy ott hirdesse a magyarnak, ki volt, mi volt Bessenyei! ? Különben pedig au lóversenyek és iskolai reformok korát éltük e héten. Az országos Közoktatási Tanács például meghagyta a tanítóknak, hogy a népiskolai tanulókat szoktassák le a vidéki kiejtésről . . . Ezután tehát az iskolákban — fővárosiasan fognak beszélni. Például így : Tanító : Mondd, Pali, mért nem tud röpülni a kutya ? Pali: Mire fel? Tanító: Nagyon jó ! No most, mondd meg, hol fekszik a térképen Debrecen? Pali: Kenndesz! Tanító : Pompás! Leülhetsz. Pista, sorold fel azokat a képzőket, melyekkel helyes szókat lehet csinálni. Pista : Da, de, nők, nők, ár, ér . . . Tanító : Most hozz föl erre példákat. Pista: Uszoda, füstölde, pörkölde, tollnok, vésnök, tőzsér, üzér, bankár, irodalmár. Tanító : Kitűnő ! Nagyszerű ! (A gyerekek fölugrálnak : Mink is tudjuk ! Kórusban énekelni kezdenek): »Pesten sok a börzeáner, Bécsben meg sok a weáner, Spicli, snicli, Rombach utca. Ezt ma minden gyerek tudja.« Tanító (magában): Valóban nem hittem, hogy ilyen gyors haladást fognak ezek a fiúk fölmutatni. Most Budapestről fogok kérdezgetni. (Péterhez): — Mondd, fiam, mit tudsz Budapestről? Péter: Van Somossy-orfeuma, Ősbudavára, népkonyhája, külvárosi csirkefogói . . . Tanító : Nagyon jó ! Most beszéljen Jancsi a magyar művészekről. Jancsi (hadarva): Náci, a komikus, Frici, a bullo, Carola, chansonette-énekesnő . . . Tanító : Nagygyon jó ! Fiuk, meg vagyok elégedve az eredménynyel. (A tanóra végén Lacika jelentkezik). Tanító: Mit akarsz, fiam ? Lacika : Kérem, tanító bácsi, mit jelent ez a szó: menydörgős ménkű? ... Nos hát ehhez a társalgáshoz jó mulatságot kíván : Kővágó Őrs. - ben egy szobrot állíttatott föl, mely megdicsőült királynénkat ábrázolja. A szobor Strobl tervezete után készült Zsolnay gyárában, melynek igazán büszkeségére válik s a mely Deák és Széchenyi kisebb méretü mellszobrai közül igen impozánsan válik ki. Egy magyar ember megmutatta ezzel, hogy lehet csendben is szépet, maradandót alkotni. Sokan tanulhatnának tőle. (Halálozások.) Súlyos csapás érte Strausz Béla pécsi cukorkagyárost. Édesanyja f. hó 11-én délután 4 órakor, kilencvenkét éves korában Budapesten elhunyt. Az elhunyt matróna, özv. Strausz Salamonná szül. Trenschiner Netti, nővére volt Trenschiner Joachim pécsi kereskedőnek s benne Strausz Adolf író, a keresk. akadémia tanára szintén édes afyját gyászolja. — Hartmann Bernát, a beliscei fürészművek igazgatója, 69 éves korában Eszéken meghalt. Temetése tegnap volt nagy részvét mellett. — Cserta Vilmos, életének 26-ik évében, ma meghalt. Temetése hétfőn 5 órakor lesz a szigeti országút 47. számú házból. — (Májusi szentek.) A minden esztendőben aggodalmakat okozó fagyos szentek ideje ezúttal is elérkezett s a tegnap pénteki napon kezdték meg fölvonulásukat, élükön Pongráccal. Jó néhány évtized óta nem okozott annyi gondot ez a három szent, mint az idén, amikor igen sokan azt hitték, hogy az elmaradt téli fagyot a május kipótolja, noha arra egyáltalában nincs szükség. Mikor azután a tavasz megesősödni kezdett s a szép májussal hűvösebb idő járt: az aggodalom növekedni próbálkozott, különösen vidéken, ahol a gabna s a gyümölcs terem. Az esős időjárás, ami hirtelen beállt s jó sokáig tartott, a fagyos szentek ártalmasságába vetett aggodalmat csökkentette ugyan, de azért a félsz még mindig sok helyen tartja magát. Ami különben a fagyos szentek rossz hírnevét illeti, azt ők az idén már aligha súlyosbítják. Erre vall a tegnapi nap, amely meleggel, nyári verőfénynyel köszöntött be, ha mindjárt csak délelőttre is, mert délután hatalmas zápor eső esett, villámlástól és dörgéstől kisérve. A zápor, ami ilyen időtájban a levegőt gyorsan le szokta hűteni, ez egyszer a meleg nyári esők sorába tartozott s a nap nyári jellegén mit sem változtatott és a második fagyos szent, Szervác is szép idővel múlt el fölöttünk s remélhetőleg Bonifác úr is igy tesz holnap! — (Eljegyzések.) Fólák József magyar államvasuti hivatalnok Dombóvárott eljegyezte Sauer Margitot Nagykanizsán. — Rosenspitz Ignác esztergomi sütőmester jegyet váltott Rosenspitz Jakab leányával, Flórával, Tolna-Ozorán. — (Pályázatok a hadapródiskolákba.) Az alispán három rendbeli hadapródiskolában betöltendő alapítványi helyekre pályázatot hirdetett ki. Az első Pécs szab. kir. város és Baranyavármegyének a m. kir. honvédhadapródiskolában betöltendő összesen három alapitványi helye. Ezekre pályázhat minden Baranyavármegyei vagy pécsi illetőségű tanuló, ki az egyéb követelményeknek is megfelel. Katonatisztek vagy állami tisztviselők gyermekei előnyben részesülnek. A Baranyavármegyei két — akár Pécsett, akár Nagyváradon betöltendő — alapítványi hely iránti kérvények az alispánhoz intézendők. Pályázati határidő 1. évi augusztus elseje. A második pályázat a cs. és kir. közös hadseregbeli hadapródiskolákban rendszeresített, a jövő tanévben betöltendő magyar állami és magán alapítványi helyekre szól, melyekre minden magyar honos állampolgár gyermeke pályázhat. Pályázati határidő 1899. évi julius 15-ike. A harmadik pályázat a cs. és kir. hadapródiskolákban betöltendő államsegéllyel egybekötött helyekre szól, ahol főleg katonatisztek gyermekei részesülnek előnyben. Pályázati határidő augusztus 15-ike. A pályázati kérvényekhez csatolni kell: a pályázó keresztlevelét (születési bizonyítványát) honossági (illetőségi) bizonyítványt, katonaorvosi bizonyítványt, a testi épség igazolására, himlőoltási bizonyítványt s a két utolsó tanévben nyert iskolai félévi és év végi bizonyítványokat. (A pécsi Hath. Kör vendégei.) A pécsi katholikus körnek holnap a saját helyiségében tartandó estélyének három szereplője : Hirmayer Sarolta, Opris Valéria és Szendy Árpád ma este a nyolcórai gyorsvonattal érkeznek Budapestről Pécsre. Az érkezők fogadására Opris Péter posta- és távirda igazgató Dombóvárig utazik, míg itt Pécsett Walter Antal kanonok, Bitter Illés és Ágh Timóta főgimnáziumi tanárok fogják a szereplőket fogadni. Szendy Árpád, Walter Antal kanonok vendége lesz. (Hímen táblája.) A pécsi állami anyakönyvvezetői hivatalnak házasulandók kihirdetési tábláján e héten a következő új jegyespárok nevei olvashatók. Klein Ármin, izr., Pécs — Friedmann Nina, izr., Gyönk; Ambrus Ferenc, ev. ref., Kálmánesa — Nagy Erzsébet, ev. ref. Kálmánesa; Tichy Ferenc, rk., Pécs — Kindl Gizella, rk., Pécs; Kálsics Pál, rk., Pécs — Dóra Anna özv Berta Istvánné, rk., Pécs. — (Új katonai utóállítások.) Minthogy az idei fősorozás a kellő időben nem volt végrehajtható, a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az állandó sorozó bizottságok június hó 20-án kívül június 12-én és 27-én, júliusban pedig 5-én és 20-án kívül, a szükséghez képest még július 12-én is tartsanak utóállításokat. (Tolmács kerestetik.) A mohácsi járásbíróságnál a hites szerb-horvát tolmácsi állás megüresedett. Pályázati kérvények június hó 1-ig adandók be a pécsi kir. törvényszék elnökénél. — (Névmagyarosítás.) Krisztanics Nándor tolna-majsai tanító, valamint kiskorú Kálmán, Jenő és Valéria gyermekei vezetéknevének »Radnaia-ra kért átváltoztatása, belügyminiszteri rendelettel, megengedtetett. — (A Pécsi Munkásképző-Egylet) dal- és műkedvelő-osztálya f. évi május hó 7-én (múlt vasárnap) a Scholz-féle sörcsarnok összes helyiségében rendezett Próbaházasság című énekes vígszínművet, tekintettel a múlt vasárnapi kedvezőtlen időre és a közhajnaknak engedve holnap (vasárnap) megismétli. Belépti díj előre váltva 30, a pénztárnál 40 kr. Jegyek előre válthatók Csapó István (volt Murányi) cukrászdájában, Jakab Imre vendéglősnél, Petrovics Dezső fodrászüzletében, Kirsteier János rendezőnél, Hosztinszky M. szatócsüzletében (Irgalmas utca 29.) és a pénztárnál. Kezdete 8 órakor.