Pécsi Figyelő, 1899. április-június (27. évfolyam, 75-146. szám)

1899-05-14 / 109. szám

3 1899. május 14. «Mi. ........ -■ PÉ CSI FIGYELŐ ben egy szobrot állíttatott föl, mely megdicsőült királynénkat ábrázolja. A szobor Strobl ter­vezete után készült Zsolnay gyárában, mely­nek igazán büszkeségére válik s a mely Deák és Széhenyi kisebbméretü mellszobrai közül igen impozánsan válik ki. Egy magyar em­ber megmutatta ezzel, hogy lehet csendben is szépet, maradandót alkotni. Sokan tanulhat­nának tőle. — (Halálozások.) Súlyos csapás érte Strausz Béla pécsi cukorkagyárost. Édes anyja f. hó 11-én délután 4 órakor, kilencvensét éves korában Budapesten elhunyt. Az elhunyt matróna, özv. Strausz Salamonná szül. Tren- schiner Netti, nővére volt Trenschiner Joachim pécsi kereskedőnek s benne Strausz Adolf iró, a keresk. akadémia tanára szintén édes afiy- ját gyászolja. — Hartmann Bernát, a beliscei fürészművek igazgatója, 69 éves korában Eszé­ken meghalt. Temetése tegnap volt nagy rész­vét mellett. — Cserta Vilmos, életének 26-ik évében, ma meghalt. Temetése hétfőn 5 órakor lesz a szigeti-országút 47. számú házból. — (Májusi szentek.) A minden esz­tendőben aggodalmakat okozó fagyos szentek ideje ezúttal is elérkezett s a tegnap pénteki napon kezdték meg íölvonulásukat, élükön Pöngráccal. Jó néhány évtized óta nem oko­zott annyi gondot ez a három szent, mint az idén, amikor igen sokan azt hitték, hogy az elmaradt téli fagyot a május kipótolja, noha arra egyáltalában nincs szükség. Mikor azután a tavasz megesősödni kezdett s a szép má­jussal hűvösebb idő járt: az aggodalom nö­vekedni próbálkozott, különösen vidéken, ahol a gabna s a gyümölcs terem. Az esős időjárás, ami hirtelen beállt s jó sokáig tartott, a fa­gyos szentek ártalmasságába vetett aggodalmat csökkentette ugyan, de azért a félsz még mindig sok helyen tartja magát. Ami külön­ben a fagyos szentek rossz hírnevét illeti, azt ők az idén már aligha súlyosbítják. Erre vall a tegnapi nap, amely meleggel, nyári verő­fénynyel köszöntött be, ha mindjárt csak dé­lelőttre is, mert délután hatalmas zápor eső esett, villámlástól és dörgéstől kisérve. A zá­por, ami ilyen időtájban a levegőt gyorsan le szokta hűteni, ez egyszer a meleg nyári esők sorába tartozott s a nap nyári jel­legén mit sem változtatott és a második fagyos szent, Szervác is szép idővel múlt el fölöttünk s remélhetőleg Bonifác ur is igy tesz holnap! — (Eljegyzések.) Fóliák József ma­gyar államvasuti hivatalnok Dombovárott el­jegyezte Sauer Margitot Nagykanizsán. — Ro­senspitz Ignác esztergomi sütőmester jegyet váltott Rosenspitz Jakab leányával, Flórával, Tolna-Ozorán. — (Pályázatok a hadapródis­kolákba.) Az alispán három rendbeli had­apródiskolában betöltendő alapítványi helyekre pályázatot hirdetett ki. Az első Pécs szab. kir. város és Baranyavármegyének a m. kir. honvédhadapródiskolában betöltendő összesen három alapitványi helye. Ezekre pályázhat min­den Baranyavármegyei vagy pécsi illetőségű tanuló, ki az egyéb követelményeknek is meg­felel. Katonatisztek vagy állami tisztviselők gyermekei előnyben részesülnek. A Baranya­vármegyei két — akár Pécsett, akár Nagy­váradon betöltendő — alapitványi hely iránti kérvények az alispánhoz intézendők. Pályázati határidő f. évi augusztus elseje. A második pályázat a cs. és kir. közös hadseregbeli had­apródiskolákban rendszeresített, a jövő tanév­ben betöltendő magyar állami és magán ala­pítványi helyekre szól, melyekre minden ma­gyar honos állampolgár gyermeke pályázhat. Pályázati határidő 1899. évi Julius 15-ike. A harmadik pályázat a cs. és kir. hadapród­iskolákban betöltendő államsegéllyel egybe­kötött helyekre szól, ahol főleg katonatisziek gyermekei részesülnek előnyben. Pályázati ha­táridő augusztus 15-ike. A pályázati kérvé­nyekhez csatolni kell: a pályázó keresztleve­lét (születési bizonyítványát) honossági (ille­tőségi) bizonyítványt, katonaorvosi bizonyít­ványt, a testi épség igazolására, himlőoltási bizonyítványt s a két utolsó tanévben nyert iskolai félévi és év végi bizonyítványokat. — (A pécsi Hath. Kör vendé gei.) A pécsi katholikus körnek holnap a saját helyiségében tartandó estélyének három szerep­lője : Hirmayer Sarolta, Opris Valéria és Szendy Árpád ma este a nyolcórai gyorsvonattal ér­keznek Budapestről Pécsre. Az érkezők foga­dására Opris Péter posta- és távirda igazgató Dombóvárig utazik, mig itt Pécsett Walter Antal kanonok, Bitter Illés és Ágh Timót ■ főgimnáziumi tanárok fogják a szereplőket to­ S rn egvan már a kúriai bíráskodás; a kancell- paragrafus ellen hiába fejtettek ki a püspöki és néppárti főrendek tőlük telhető »heves« akciót, a méltóságos Ház elfogadta bizony a javaslatot változatlanul s ezzel biztositotta a templomi szószéket a profanizálás, a válasz­tásokat pedig a megvesztegetés ellenében. És a békés, nyugalmas hét örömét be­tetőzte, hogy a király itthon volt közöttünk. Itthon volt hű magyarjai közölt, kikhez meg­pihenni, kiknél nyugalmat keresni jött. És ta­lált is. E héten leplezték le Nyíregyházán Bes­senyei György szobrát. Annak az embernek a szobrát, ki valamikor közvetlen tanúja volt annak, hogy a magyart mint lehet szép szó­val levenni a lábáról. Nem kell neki ígéret, nem számit semmire, csak szép szóval legyen iránta az, a kit szeret, a kit imád s akkor életét és vérét adja oda neki, ha kell. Mária Terézia gárdistája látta mindezt. Óh akkor, nem jött le hozzánk az udvar; nem tanács­koztak Budán az osztrák és magyar főurak; akkor, a ki magyar és hiú volt, az felment Bécsbe, a szép Királynő környezetébe és ott kezdett szép kuruc magyarból labanc németté átformálódni. És az asszony! politika, mélyet a szép királynő finom kezei szőttek, kezdte lassankint hálójába keríteni a nemzet legjobb­jait. És elveszni indult a magyarság ; elveszteni nemzeti jellegét, nyelvét és szokásait; elvesz­teni mindent, mi önállóságát eddig biztositotta s egyet tartani csak meg, a németség mázát, a lakájok udvaronc-simaságát. gadni. Szendy Árpád, Walter Antal kanonok vendége lesz. — (Hímen táblája.) A pécsi állami anyakönyvvezetői hivatalnak házasulandók ki­hirdetési tábláján e héten a következő uj je­gyespárok nevei olvashatók. Klein Ármin, izr., Pécs — Friedmann Nina, izr., Gyönk; Ambrus Ferenc, ev. ref., Kálmánesa — Nagy Erzsébet, ev. ref. Kálmánesa; Tichy Ferenc, rk., Pécs — Kindl Gi­zella, rk., Pécs; Kálfics Pál, rk., Pécs — Dóra Anna özv Berta Istvánné, rk., Pécs. — (Uj katonai utóállitások.) Minthogy az idei fősorozás a kellő időben nem volt végrehajtható, a honvédelmi miniszter el­rendelte, hogy az állandó sorozó bizottságok junius hó 20-án kívül junius 12-én és 27-én, júliusban pedig 5-én és 20-án kívül, a szük­séghez képest még julius 12-én is tartsanak utóállitásokat. — (Tolmács kerestetik.) A mo­hácsi járásbíróságnál a hites szerb-horvát tol- mácsi állás megüresedett. Pályázati kérvények junius hó 1-ig adandók be a pécsi kir. tör­vényszék elnökénél. — (Névmagyarosítás.) Krisztanic3 Nándor tolna-majsai tanító, valamint kiskorú Kálmán, Jenő és Valéria gyermekei vezeték­nevének »Radnaia-ra kért átváltoztatása, bel­ügyminiszteri rendelettel, megengedtetett. — (A Pécsi Mnnkásképző-Egy­let) dal- és műkedvelő-osztálya f. évi május hó 7-én (múlt vasárnap) a Scholz-féle sörcsar­nok összes helyiségében rendezett Próbaházas­ság cimü énekes vig színmüvet, tekintettel a múlt vasárnapi kedvezőtlen időre és a köz- óhajnaknak engedve holnap (vasárnap) meg­ismétli. Belépti dij előre váltva 30, a pénztár­nál 40 kr. Jegyek előre válthatók Csapó Ist­ván (volt Murányi) cukrászdájában, Jakab Imre vendéglősnél, Petrovics Dezső fodrász-üzleté­ben, Kirsteier János rendezőnél, Hosztinszky M. szatócsüzletében (Irgalmas-ulca 29.) és a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. S ezt mind látta Bessenyei György, ki­ben ekkor felébredt a nemzetéért való féltő aggódás és a gárdistát, ki eddig legfelebb csak szerelmes leveleket irt szép és előkelő udvari dámáknak, a toliforgatásra s a magyar iroda­lom megteremtésére vitte. És neki köszönhet­jük, hogy ha a francia gárdáról azt mondják, hogy az meghal, de magát meg nem adja, a magyar gárdistákról meg elmondhatjuk, hogy azok inkább megretiráltak Bécs ölelő karjai közül, de a magyarságot veszni nem engedték! Megérdemelte hát Bessenyei György azt a szobrot, a mit Nyíregyháza emelt neki. A történet lapjaira ő maga irta fel nevét; szi­vünkbe beírjuk mi magunk, mikor működését ismerni s müveit érteni tanuljuk ; szobra ta­lapzatára pedig rávéste most a hálás utókor, hogy ott hirdesse a magyarnak, ki volt, mi volt Bessenyei! ? Különben pedig a — lóversenyek és iskolai reformok korát éltük e héten. Az országos közoktatási Tanács például meghagyta a tanítóknak, hogy a népiskolai tanulókat szoktassák le a vidéki kiejtésről . . . Ezután tehát az iskolákban — íővárosiasan fognak beszélni. Például igy : Tanító : Mondd, Pali, mért nem tud rö­pülni a kutya ? Pali: Mire fel? Tanító: Nagyon jó 1 No most, mondd meg, hol fekszik a térképen Debrecen? Pali: Kenndósz! Tanító : Pompás! Leülhetsz. Pista, so­rold fel azokat a képzőket, melyekkel helyes szókat lehet csinálni. Pista : Da, de, nők, nők, ár, ér . . . Tanító : Most hozz föl erre példákat. Pista: Uszoda, füstölde, pörkölde, toll- nok, vésnök, tőzsér, üzér, bankár, irodalmár. Tanító : Kitűnő ! Nagyszerű ! (A gyerekek fölugrálnak : Mink is tudjuk ! Kórusban énekelni kezdenek). »Pesten sok a börzeáner, Bécsben meg sok a weáner; Spicli, snicli, Rombach-utca, Ezt ma minden gyerek tudja.« Tanító (magában): Valóban nem hittem, hogy ilyen gyors haladást fognak ezek a fiuk fölmutatni. Most Budapestről fogok kérdez­getni. (Péterhez): — Mondd, fiam, mit tudsz Budapestről? Péter: Van Somossy-orfeuma, Ősbuda- vára, népkonyhája, külvárosi csirkefogói . . . Tanító : Nagyon jó ! Most beszéljen Jan­csi a magyar művészekről. Jancsi (hadarva): Náci, a komikus, Frici, a buűo, Carola, chansonette-énekesnő . . . Tanító : Nagygyon jó ! Fiuk, meg vagyok elégedve az eredménynyel. (A tanóra végén Lacika jelentkezik). Tanító: Mit akarsz, fiam ? Lacika : Kérem, tanító bácsi, mit jelent ez a szó: menydörgős ménkű? ... Nos hát ehhez a társalgáshoz jó mulatságot kíván : Kővágó Őrs.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék