Pécsi Figyelő, 1899. július-szeptember (27. évfolyam, 147-223. szám)

1899-08-25 / 193. szám

1899 augusztus 25. PÉCSI FIGYELŐ · Gondnokság alá helyezés. A kapos­vári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Szalai Ferenc aisoki lakost, tékozlás miatt gondnok­ság alá helyezte. TÁVIRATOK. — Dreyfus a haditörvény­szék előtt. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Rennesben ma az utca és tár­gyaló terem igen csendes volt, bár a mai Szerkesztői üzenetek. T. A. Köszönjük a gyors figyelmet, de a mikor levele nyomán konstatáljuk, hogy a városháza inspekciós tábláján a helyettes tiszti orvosnak keresztneve nem »Jósef* hanem »Józef*-nek van írva, ez legfeljebb azt mutatja, hogy a sérelmes hírnek írója nem jól nézte meg az inspekciós táblát. A »Józef* se helyes, az természetes, de ez cseppet sem a magyar­ság rovására írandó. Tudvalevőleg az ideigle­nes helyettesítés csak egy, legfeljebb két hétre terjed; ez időre tehát egy darab vastag papi­rosra valamelyik műkedvelő rendőrrel lefestet­ték a helyettes orvos nevét és azt dugták az inspekciós tábla megfelelő rubrikájába. Egy rendőrtől még az is szép, hogy úgy tud brni — nyomtatott betűkkel. Bár az is igaz, hogy ha már megrovási kalandot akartak belőle csinálni, jobban megnézhették volna s nem láttak volna olyat, a­mi­­ nincs ott azon a panaszolt felíráson ! N. J. Az illető a szives meghívást kö­szöni s alkalomadtán élni fog vele. A külde­ményt majd kisimítjuk és abból az alkalom­ból, a mire készült, ha csak terünk lesz, kö­zölni fogjuk. KIR. TÁBLAI HÍRTESITŐ­. 1899. évi aug. hó 21-én s a köv. napokon elintézett ügyek. (Rövidítések magyarázata: hh. = helyben­hagyva, mv. = megváltoztatva, rmv. = részben meg­változtatva, fo. = feloldva, rend. = rendelvényileg vissza, ms. = megsemmisítve, rms. — részben meg­semmisítve, ún. , visszautasítva, hna. a hely nem adatott.) Szüneti tanács. Polgári ügyek. Előadó : Pilch Antal. III. 2231. Bedenik Anna — Tomasics József s n. trog. tört. — mv. 2233. Kis-Rada község úrbéri okirat, hitelesít. — fo. 2257. Bienenstok Lipót és fia ezég — Skribanek Géza végr. — hh. 2268. Néhai Dr. Dulánszky Nándor püsp. hagy. — hh. 2274. Lemle Etelka — Pitz Henrik végr. — hh. 2278. Keller Ignácz s­z. — özv. Hein Mihályné zárlat. — mv. 2285. Néhai Topál Pál hagy. — rend. Előadó : Tőttőssy Béla. V. 1731. Lukacsovics Mió — Dr. Raics Lázár panasz. — hh. 2044. Theisz György — özv. Theisz Jánosné szol­galmi tört. — kh. 2148. Bondi A. I. — Bondi Károly 3000 frt.— mv. 1654. Szabó János — Csepregi Kati házass. felb. — rmv. T T a n U g­y. )( A kultuszminiszter a vakokért. A kultuszminiszter a vakok oktatása érdekében a következő rendeletet intézte valamennyi tanfelügyelőséghez : »A vakokat gyámolító or­szágos egyesület azon nemes és pártolásra méltó célt tűzte ki magának, hogy a serdület­­len vakok oktatására alapot létesítve, vidéken­­kint oly internátusokkal kapcsolatosan iskolá­kat állíttasson fel, a­melyben a serdülő vakok elemi oktatást fognak nyerhetni. Az alap elő­teremtésének egyik módját adományok gyűj­tése kell hogy képezze. E jótékony akciót előmozdítani, abba a tanuló ifjúságot belevonni óhajtván, utasítom a tanfelügyelőséget, hogy a vezetősége alatt álló állami és államilag se­gélyezett község fiú- és leányiskolákban minden tanévnek egy, a tanfelügyelőség által megha­tározandó napján a mondott célra az ifjúság között gyűjtést rendezzen. Wlassics Gyula s. k.: Hasonló tartalmú rendeleteket intézett a kultuszminiszter valamennyi felekezeti polgári fiú- és leányiskola egyházi főhatóságához, az állami felsőbb leányiskolák miniszteri biztosá­hoz és valamennyi felső kereskedelmi iskola igazgatóságához. A kultuszminiszter ezzel azt akarja elérni, hogy az országnak mint­egy húszezer főnyi szerencsétlen polgára, a­kik közül ma csak háromezer van elhelyezve, mi­nél előbb gondoskodás alá kerüljön. )( Beiratások a pécsi állami főreál­iskolában. A tanulók szabályszerű fölvétele szept. 1., 2. és 4. napjain d. e. 8. órától 12-ig az igazgatósági irodában történik. Az első osztályba csak életek 9-ik évét betöltött és a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel vég­zett tanulók vétetnek fel, a többi osztályokba a tanulók iskolai bizonyítványuk alapján irat­nak be. Az intézetbe először belépő tanulók iskolai bizonyítványukon kívül születési és himlőoltási bizonyítványukat is tartoznak be­mutatni. A beiratásnak személyesen kell tör­ténni , levélben való jelentkezésnek helye nin­csen. A beiratásnál minden tanuló fölvételi­ díj címén 3 irtot, az ifjúsági könyvtár gyarapítá­sára és az évi Értesítő nyomatási költségeinek fedezésére 2 frtot, énektanitási-dij fejében 60 krt, összesen tehát 5 frt 60 krt tartozik fizetni. A róm. kath. tanulók azonkívül még egyházi énektanitási-díj címén 1 frtot fizetnek. A tan­díj, mely 24 frt, két egyenlő részletben min­denkor az iskolai félév kezdetén, t. i. szep­tember és február hóban előre fizetendő. Ke­vésbé tehetős tanulók azt négy részletben is lefizethetik. )( A református tanítók most tartot­ták Komáromban oszágos gyűlésüket Antal Gábor püspök elnöklete alatt. Az országos egyesület választmányába Csinos József, ka­­rancsi tanító is beválasztatott, naptól fontos eredményt vártak, mert La­bort vallatni akarta Méretért, ki valamennyi rendjelével ékesítve jelent meg a bíróság előtt. Labort kérésére a tárgyalás folyamán­­hallgattak egy Linauet nevű egyént, ki Dubreuil tegnapi vallomását Bodsonhoz való viszonyáról megcáfolja. Linauet azt vallja, hogy Bodsonhoz vegyes társaság járt — tanú is — azon­ban ott semmi inkorrektséget nem vett észre. 1894-ben alkalma volt tanúnak Bod­­sonnal beszélni Dreyfus elitéltetéséről. Bod­­son ekkor azt mondotta, hogy nem szereti ugyan Dreyfust, de nem tételezi föl róla, hogy áruló lenne. Ezután kihallgatták Maurel ezredest, ki 1894-ben a katonai bíróság elnöke volt. Maurel mindenekelőtt kijelenti, hogy 1894-ben a per egész folyama alatt nem tettek sem írásbeli, sem szóbeli közlést a bíróságnak, mely csak a Dreyfus-szal is közölt iratcsomót ismerte csupán. Elnök: Milyen benyomást nyert ön a tárgyaláson ? Maurel ezredes: Nem akarok a szak­értőkről beszélni, kik közül ketten nem vélekedtek kedvezőtlenül Dreyfusról s annak kétségtelen bűnösségéről. Henry és Paty du Clam vallomásai jó benyomást tettek reám. Azután elmondta tanú, hogy az íté­lethozatal előestéjén Mercier hadügyminisz­ter egy tiszt által zárt borítékban iratokat küldött. A tiszt a hadügyminiszter meg­bízásából közölte, hogy a küldött iratokat csak bizonyos feltételek mellett engedheti át a bíróságnak. Az iratokat tanú felbon­tatlanul küldte vissza a hadügyminiszter­nek, mert akkor már az addigiakból is meg volt győződve Dreyfus bűnösségéről Labort néhány kérdése után Merciert szólítják, ki igazolja Mourel ezredes állí­tását s hozzáteszi, hogy a tiszt, ki az ira­tokat a bíróság elé vitte, Paty du Clam volt. Labori ezután faggatja Merciert, hogy mondja meg mi volt az iratokban, de Mercier megtagadja a választ. Labori mind hevesebben vallatja, mire az elnök figyelmezteti, hogy visszaél a kérdezés jogával, de Labori megjegyzi, hogy neki ehhez joga van s folytatja a falgatást a borderóról. Mercier vallja, hogy 1894. óta szá­mos új adat merült föl Dreyfus ellen. Laborinak ama kérdésére, mint vélekedik Eszterházy szerepléséről, azt feleli Mercier, hogy kereken visszautasítja azt a követe­lést, hogy gondolatait is közölje Laborival. Ő nem vádlott, hanem tanú. Labori: Nem is tekintem vádlottnak, csak tanúnak. A legcsekélyebb gyűlölet sincs kérdésemben. Még csak azt kérdem, mit tud a 35 millió frankról, amelyet állítólag a revízió érdekében Angliából és Németországból hoztak ? Mercier: Újra kijelentem, hogy a revíziós kampány vezetői óriási összegeket költenek. Labori: Közölte-e a titkos iratokat 1894-ben Donnecheville akkori kormány­biztossal ? Mercier: Nem. Labori: Miért nem? Mercier: Mert minél kevesebb em­berrel akartam tartalmukat megismertetni. Labori: Ismerte-e azokat az iratokat, a­melyekből Henry hamisítványait csinálta ! Mercier: Nem ismertem. — Loubet meggyilkolta­tása. (A „Pécsi Figyelő” eredeti táv­irata.) A párisi lapok szerkesztőségeibe az a hir érkezett, hogy Loubet-et Rambouille­­ben meggyilkolták. A hirek minden alapot nélkülöznek. Azóta már illetékes forrásból meg is cáfolták azokat. — Az osztály sorsjáték nye­reményei. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Az osztálysorsjáték mai húzásán 100,000 koronát nyert a 64589. sz., 30 000 koronát a 2347. sz. és 15,000 koronát a 121. sz. sorsjegy.

Next