Pécsi Figyelő, 1899. október-december (27. évfolyam, 224-298. szám)
1899-10-01 / 224. szám
XXVII. évfolyam. Pécs, 1899. vasárnap, október hó 1« 224-ik szám. Előfizetési érák: Egész évre • • 10 frt — kr. Félévre ... • » — » Negyedévre • • 2 » 50 » Egy hóra • • • — 1 85 » Egyes szám ára 4 kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Sárlanka 1. sz. a kir. ítélőtábla épületével szemben, hová az előfizetések ás a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Szerkesztői Irodai PÉCSETT, trária-utcai. a kir. tábla ar ellenében, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratot vissza nem adunk POLITIKA Hirdetéseket a kiadóhivatal vesz föl. —— Legnagyobb állami érdekek. Pécs, 1899. szeptember 30. Hasztalan iparkodnak kormánypárti részről elhitetni az országgal, hogy a magyar politika vizein minden csendes s az osztrák zavaroknak nem lehet az a hatásuk, hogy ezeket a csendes vizeket fölkavarják, mert — Széll Kálmán kijelentése szerint — joggal föltehető és elvárható, hogy Ausztriában a normális parlamenti viszonyok végre helyreállnak. A látszólag csendes felszín alatt veszedelmes örvények kavarognak s bizony nemcsak a nagyközönség közvéleménye kiváncsi arra, hogy ezek az örvények kit és mit fognak elnyelni, de az állam hajóját kormányozni hivatott államférfiak egész munkaerejét is csak az az egy kérdés foglalkoztatja, miként vágják át magukat a megszokott rendes útirányban fenyegető örvényeken, mert arra, hogy ezek elkerülése végett irányt változtassanak, nem is gondolnak. Széll Kálmán is a képviselőház tegnapi ülésén csak a nyilatkozást mondotta megengedhetetlennek arról, hogy mi történjék akkor, ha a hatvanhetes törvény határozmányainak megtartása az osztrák zűrzavar folytán lehetetlenné válik, de mindjárt hozzátette, hogy „gondolni erre az eshetőségre s arról meg nem felejtkezni igenis kötelessége elsősorban annak, aki a magyar politika vezetésében részt vesz és legelső sorban annak, aki a magyar politikát ez idő szerint vezetni és ebben a Házban képviselni hivatva van“. Igazolt dolog tehát, hogy a közvélemény is gondol erre az eshetőségre és élénken foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi történik annak bekövetkeztekor, mert az ellenkeznék az alkotmányos fölfogás legelemibb szabályaival, ha az ország közvéleménye a magyar politika vezetőjének gondoskodásában fatális megnyugvással bizakodva, a kérdésről már most meg nem alkotná a maga véleményét. —Jajj-m.i...gjgpali .. .II . Annál indokoltabb pedig ez, mert minden jel arra mutat, hogy annak a vezetői gondoskodásnak a végeredménye semmiképen sem lesz olyan, amelyben az ország megnyugvást fogna találhatni, mert — mint föntebb is mondottuk — a kormányosok kifeszített vitorlákkal hajtják hajónkat a veszedelmes örvények felé és a legkisebb kilátás sincsen arra, hogy azok elkerülésére irányt változtatni hajlandók lennének. Ilyen jel a kormánypárti sajtóban csaknem egyhangúlag nyilvánuló az a nézet, hogy történjék bármi, persionál unióról, a pragmatikus közjósügyek megszüntetéséről szó sem lehet. Az egész változás, amelyet megengedhetőnek tartanak, az, hogy mindaz a közösség, amelyet a hatvanhetes törvény szabályoz, más módon tartassék fönn, ha a hatvanhetes szabályozás többé keresztülvihető nem lesz. A „Pesti Hirlap“ az uj szabályozási módra nézve háromféle expedienst állít föl: vagy félévi indemnitást ad a magyar törvényhozás az 1899. évi közös budget keretében, vagy ideiglenesen, míg a Steichsrat delegációt választ, egyoldalúlag intézkedünk a közös költségek fedezéséről, vagy végleg elvetjük a hatvanhetes törvényben szabályozott intézési módot s helyébe állítjuk a magyar törvényhozás önálló hatáskörét. Tessék hát választani e három közül, mert azt a negyedik expedienst, amelyre a fönnálló törvény utal, hogy t. i. önálló intézkedéssel csak a magunk dolgát intézhetvén, nem is maradhat a másik állammal közös semmi olyan ügy, amelyben önállóan intézkedünk, választanunk semmi esetre sem szabad. És bármennyire tiltott dolognak jelentette is ki Széll Kálmán tegnapi beszédében a maga részéről nyilatkozni arról az eshetőségről, hogy a hatvanhetes törvény határozmányai betarthatók nem lesznek, annyit mégis sejtetett, hogy ebben az esetben is megmarad közösnek minden, amit a hatvanhetes törvény csak a kétoldalú alkotmányos intézés feltétele alatt nyilvánított közösnek. Ezt az elhatározást lehet kiolvasni Széll Kálmán nyilatkozatának abból a részéből, amelyben kötelességéül ismerte el, gondolni arra, hogy mi történjék a legnagyobb állami érdekek tekintetében, ha az eddigi közös intézési mód fölmondja a szolgálatot. Tehát nem a fönnálló törvény konzekvenciája, hanem a „legnagyobb állami érdekek“ lesznek az irányadók a változott helyzet folytán teendő intézkedésekben. Hogy a magyar politika vezető férfiai a „legnagyobb állami érdekek“ alatt nem Magyarország állami függetlenségének tényleges érvényesülését értik, arról szomorú tanúságot tesz a legutóbbi harminc év politikai története. Önálló államiságunk a törvénykönyvbe temetett papirosjog, amelyet megvédeni legfölebb csak újabb papiros-formulákkal tartanak kötelességüknek. A valóságban az egységes birodalom eszméje uralkodik s ezt az uralmat biztosítani minden eshetőség ellen: ez az a legnagyobb állami érdek, amelyet szem elől téveszteni Bécsben nem engednek. A gyöngébbek kedvéért nem a birodalmi központosítást, hanem a nagyhatalmi állást mondják annak a végcélnak, amely a törvénykönyvbe temetett állami önállásunk életre kelését nem engedi, így sokkal tetszetősebb a formula, de a lényeg mindig ugyanaz marad. Mert ugyanaz a dogma, amely a nagyhatalmi állást mondja a legnagyobb állami érdeknek, azt is evangéliumnak hirdeti, hogy a nagyhatalmi állás elválaszthatatlan az egységes birodalomtól. Ez három századon át csak a bécsi udvari körök dogmája volt, amely ellen Magyarország a legnagyobb kitartással harcolt ; a hatvanhétben inaugurált közösügyes politika azonban ezt is közös osztrák-magyar dogmává tette. Ma már a magyar politika vezetői is arra esküsznek, hogy a legnagyobb i-■ i, i ■ is—a— m mmimxmxm A magy. kirí szab. Osztály-Sorsjáték 4. sorsjáték VI. osztályának húzása a következő napokon történik: IT: —— Szeptember 13, 15, 16, 18, 19, 21, 22, 25, 26, 28. és 29-én (naponta 2000 szám). Szeptember 30. és október 2. és 3-én (naponta 1500 szám). Október 5, 6. és 9-én (naponta 1000 szám). Október 11 -én (e napon 500 szám) A VI. osztályban 30.000 drb. sorsjegy 9.550.000 koronát nyer, és a legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 1 millió korona. Az általam eladott sorsjegyek nyereményeiről naponkint sürgönyileg leszek értesítve és miután ezen értesítéseimet a nyerő feleknek ugyancsak sürgönyileg rögtön továbbitom, ter.vevőimnek azon kellemes előnyt biztosíthatom, hogy már a következő nap húzásán is résztvehetnek és igy lehetséges, hogy 1 betétösszeggel szerencsés esetben 18 nyereményt csinálhat A vételi sorsjegyek ára a VI. osztályban : ___V, V, V, 80 frt 40 frt 20 frt 10 frt Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. ______ a "’«a’V. kir. SZ»b navtálva m ratát öt fiu Uriielléi al?tt. j