Pécsi Figyelő, 1900. július-szeptember (28. évfolyam, 148-223. szám)

1900-09-06 / 203. szám

1900. szeptember 6. P­É­CSI FI­GYELŐT Senkim sincsen, aki értem imázna, Aki tőlem elbúcsúzni kívánna, Nincsen, aki könyet ejb­e S ráborulna keblemre, Senkim sincsen a világon, Aki engem szeretne. * Hideg a tél, nincs fám, Kenyerem, Nincsen, hová hajtsam A fejem, Jó az Isten s teremt Jó szivet, Letörli a fájó könyeket.* Legyen siri, csendes a hely, Hol szivemnek nyugodni kell: Boldogság és üdv neked, Hűtlen kedves, Isten veled! Közli: Hegyháti. Napirend 1900. szeptember 6-án. Naptár : csütörtök, szept. 6. — Rom. kath.: Zakariás. — Prot.: Zakariás. - Görög-kel.: (aug. 24.) Bütik. - Zsidó: Elül 12. — Nap kél 5 óra 28 perc­kor ; este nyugszik 6 óra 29 perckor. — Hold kél délután 3 óra 20 perckor; nyugszik éjjel 12 óra 64 perckor. Időjelzés: A központi meteorológiai intézet szerint : hűvös idő és helyenkint csapadék várható. A községi közigazgatási tanfolyam meg­nyitása a belvárosi fiúiskolában d. e. 10 órakor.­­ (A szeminárium új rektora.) Hetyey Sámuel megyéspüspök Pozsgay József eddigi szemináriumi igazgatói állásától fel­mentvén, ezen hivatalra Wurster József dr. kanonokot nevezte ki, a ki eddig a püspöki iroda igazgatója volt.­­ (Ullmann Károly halála.) Ullmann Károly, a pécsi kereskedelmi világ egyik közismert tagja, ma délelőtt tíz órakor, negyvennyolc éves korában elhunyt Pécsett a Makár-dülőben levő villájában. Ullmann Ká­roly, ki a Pécsett levő bankházának huszon­négy év óta volt főnöke, a pécsi kereskedelmi és iparkamarának alelnöke, az osztrák-magyar bank cenzora, a pécsi kir. törvényszék keres­kedelmi ülnöke, városi köztörvényhatósági bi­zottsági tag és a »Trieszti Általános Biztosító Társaság« főügynöke volt. A kereskedelem terén szerzett bokros érdemeinek jutalmául 1897-ik évben kereskedelmi tanácsossá nevez­tetett ki. úgy ezen legfelsőbb helyről jövő kitüntetés, mint mindazon tiszteletbeli állások, melyeket az elhunyt bankár betöltött, fényes tanujelei annak a köztisztelet és szeretetnek, melyet Ullmann Károly úgy a kereskedelmi világban, mint a társadalom s különösen a pécsi társadalomban élvezett. Ullmann Károly halála nem jött váratlanul. Az elhunyt bankár már a tavasz folyamán gyöngélkedő volt, midőn egy régebbi szívbajának tünetei újra kezdtek mu­tatkozni, miért is kezelő­orvosai tanácsára a fürdőszezon megérkeztével Nauheim­ba utazott, honnan egy héttel ezelőtt tért vissza. Állapota csak igen csekély mértékben javult, úgy hogy ha­zatértében Bécsben néhány napot kellett időznie, mert az ottani orvosok a szakadatlanul való tovább utazást állapotára nézve fölötte káros­nak találták. Hazaérkezve a szőllőjébe költö­zőt Ullmann Károly, kinek állapota azonban napról-napra súlyosbodott, míg végre ma dél­előtt elhunyt. Halála alkalmából a »Pécsi Ke­reskedelmi és Iparkamara«, valamint a Nemzeti Kaszinóra és a városházára kitűzték a gyász­lobogót. Az elhunyt bankár temetése pénteken f. hó hetedikén délután 3 órakor lesz a Kis- Makár dűlői gyászházból a pécsi izraelita te­metőbe. Elhunyt az özvegye Trösztien Telegdi Irmán kívül két gyermeke, Márton és Mariska, valamint kiterjedt rokonsága gyászolják. Az eddig Ullmann M. Károly cég alatt fennállott bankházat, az elhunyt bankár özvegye — valószínűleg Ullmann Irma cég alatt — vál­tozatlanul tovább fogja vezetni.­­ (A pécsi községi közigazga­tási tanfolyam) előadói kara ma délután öt órakor értekezletet tartott a vármegye­­házán Koszits Kamill vármegyei főjegyző, a tanfolyam igazgatójának elnöklete alatt, mely alkalommal a tandíj­mentességért folyamodott tanfolyam­hallgatók kérvényei fölött határoz­tak. A­mi a tanfolyamhallgatókat egyébként illeti, azok száma a mai napon hatvankettőre szapordott s még mindig érkeznek jelent­kezések, úgy, hogy a tanfolyamnak Pécsett körülbelül hetven hallgatója lesz, kiknek leg­nagyobb része Somogy és Bácskából való. A pécsi községi közigazgatási tanfolyam helyisége a belvárosi községi elemi iskola épületének egyik termében lesz, hol holnap délelőtt tíz órakor tartja a tanfolyam hivatalos megnyi­tását dr. Fejérváry Imre főispán, s ez alka­lommal közüli a tanfolyamhallgatókkal a ma délutáni előadói értekezleten végleg megállapí­tott órarendet is.­­ (Utóállitás.) A vármegyei katonai rendes vegyes utóállitó bizottság Koszits Kamill vár­megyei főjegyző polgári elnök elnök­lete alatt a Scholz-féle sorházban katonai utó­­állitást tartott, melyen Durália cs. és kir. őrnagy és Horváth honvéd őrnagy, Binder dr. és Scholz dr. ezredorvosok, valamint Trixler Rudolf dr. járási orvos jelentek meg. Utóállí­­tásra tizennégy reklamáló apán kívül nyolc újonc jelentkezett, kik közül a bizottság négyet tartott alkalmasnak a katonai szolgálatra.­­ (A gyüdi zarándoklat.) Tud­valevőleg pénteken indul a megyés püspök vezetésével a nagy jubileumi zarándoklat Mária-Gy­­elre. Erre való tekintettel a püspök a zarándoklatban résztvevőket felmentette a böjt alól.­­ (Egyházmegyei hírek.) Hetyey Sámuel megyéspüspök Püspök Szt.-Lászlóra Palóc Jánost adminisztrátorrá nevezte ki Mária- Kéméndrő­, Riscán Vitust Podgaiciról Mária- Kéméndre segédlelkésznek, Mayer Károlyt Ó-Kurdról Podgaicira ugyancsak segédlelkészi minőségben, Arányi Géza üdülő segédlelkészt pedig Ó-Kurdra küldötte.­­ (A főjegyző itthon.) Tróber Aladár dr., városi főjegyző, hazatért szabad­ságáról s ma át is vette a főjegyzői hivatal vezetését Tichy Ferenc dr. első aljegyzőtől.­­ (Jelentés a vízről.) A Tettye forrás mai vízállásáról a főmérnöki hivatal a következőket jelenti: A víztartók tele vannak; a a tettyei forrás vízszolgáltató képessége folyó hó 5-én reggel 1345 köbméter. feg. Abban a boldog időben, midőn még bőr nadrágos, puskás csendbiztosok voltak a köz­rend őrei, s melyben alig-alig lehetett még hallani anarkista-m­erényléiről, aligha pimasz­kodott volna egy egy ilyen lelkevesztett bestia a hatóság en­berével s aligha hallgatta volna el azt, a­mit nem akar megmondani, mert csendbiztos uraimék — magyarán kimondva — bizony kipofozták volna belőle a vallomást. A másik nagy hibát a sajtó követi el, midőn hasábszámra foglalkozik külön a me­rénylő becses személyével, leközli életrajzát, kincs pontossággal feljegyzi minden szavát s aztán szidja a legválcgatott£bl­ hangon az ilyen gazembert, ki minél nagyobb az átok, melyet fejére szórnak, annál jobban hízik s nem látja hiúságától elvakultan azt, hogy mily undorral fordulnak el tőle az emberek, ha­nem ebben az undorban is valami végzetszerü mártiromságot lát, melyet a »szent ügyért« kell elszenvednie, de e »szent ügyről« leg­följebb annyit tud, hogy kést menntak a mar­kába s azt hordták: »menj és öld meg ezt a királyt !« Ha sikerül re ki a gaztett, akkor meg van elégedve, mert eleget tett a »köte­lességének«, a társak tárt karokkal fogadják ; ha pedig elcsípik, akkor sem érzi elvetemült­ségénél fogva büntetése súlyát, hanem éldeleg kielégített hiúságának érzetében. Az az alak azonban, mely a perzsa sah ellen követett el merényletet, aligha követne el életében még egyet, mert a felemelő »vértanuság« helyett megalázó nyaklevest kapott, mit kétségtelenül kevesebb rizikóval megkaphat s merem átü­­tani, hogy a perzsa sah elleni merénylet el­követője jóval inkább megszenvedett tettéért, mint Luccheni és Bresci együttvéve. Most pedig térjünk át a tulajdonképeni tárgyra, a »mondvacsinált snarkistákra«, kik között a hatóság jóvoltából Tanyaca úr foglalja el az első helyet, legalább az utóbbi időket véve irányadóul. Tanysca József egy közönséges, de egyéb­ként jóravaló suszter, ki soha életében rossz szándékkal még nem fogott fegyvert s a di­­klcsnél egyéb még aligha forcdult meg a kezé­ben, persze olyan, minek a nyomában vér folyhatnék. Ennek az embernek megvan az a pechje, hogy Olaszországban született s egy­szer bajba keveredvén, elárverezték a holmiját s miután igy teljesen vagyontalanul nem nyúj­tott semmiféle garanciát s tán ha messze me­részkedett, nyomorában lopott is, hát kitiltot­ták a fővárosból. Ezzel aztán vége volt a do­lognak, Tanyaca József után a kutya sem ugatott. Most aztán visszajött Tanyaca József Budapestre s mert Bresci éppen a közelmúlt­ban ölte meg Umbertot s mert a suszter Olaszországban született, hát ráfogják, hogy anarkista! Szinte magam elé képzelem azt a bárgyú képet, a­mit Tanyaca József vághatott midőn a rendőrségen - hova csak »tilos visszaté­rés« címén vitték — nem csekély óvatosság­gal vallatni kezdték, hogy nem ő áll össze­köttetésben az anarkistákkal, nem ismeri-e Luccheni urat és az »anarkista világ« többi »előkelőségeit« ? Szegény Tanyaca József — kinek kü­lönben sehogy sem olasz hangzású a neve — erre aztán annyira megijedt, hogy a rendőr­ségre kérte hivatni a papáját, ki különben már évek óta letelepedett Budapesten és a székesfővárosnak már ki tudja mióta adófizető polgára s megkérte, intézkedjék a kiszabadí­tása iránt, mert ha valahogy rajta talál szá­radni az anarkista cím, hát bizony tisztára megeszik őt a rendőr bácsik ! 3 Apáca­ utca 2. sz. A kizárólagos Takarékpénztári u.­ palota. POSZTOGYÁRI RAKTÁR értesíti a n. é. közönséget, hogy a legújabb őszi férfi-szövet újdonságok, u. m. honi, angol, gráci, s brüniti gyártmá­nyúak megérkeztek s eredeti gyári árban árusittatnak. , Leidener és Pleisch..­.

Next