Pécsi Figyelő, 1900. október-december (28. évfolyam, 224-297. szám)

1900-10-07 / 229. szám

o Bo.­egSV. néhány potsoly ott­radt tegnapi i­tb. i" a wirtul2®9TM» * földszin­téi* is szép közönség UHWite nft$. S^ansá­rig operettjét adtik ez idén először, az o­r elő­adóban, mint1 a tegaH^i, megnéznek ^rád­­ször" ist szívesen. Eisenstein gazdag ná»g£?^at Nádasy József adta s ped'g igen jól adta Ettekintve attól, hogy nincs op­erába' illő hangja, konstatálnunk kell, hogy nem kellemetlentül átekel's hogy tud rá énekelni, a‘ magas han­gokat is kivágja’. A játékr*' mleg ismeretes. Szó­lóit humorával kacagtatta m­ég a közönségét tegnap este nem egy ízben. Mindinkább meg­győződünk arról, hogy Miidály nem egyoldalú színész, hanem az le­gkülö­nfélébb szerepkörök­ben is­ dicsérettel állja még"­é hely­ét. Rosa­­lindit Csurgai­ Adél énekelte elbájoló hang­jával. Elitáztial látni szépen énekel s ének közb­e tisztán igyekszik beszélni. Lágy hangja csak úgy folyik ajkairól. A második felvonás­ban a magyar dalt­ meg is újrázta a felzugó tapsra, pedig mind a két esetben »schleifolt« a dal közepén, mint a zenészek mondanák, node ezt elfelejttette a hatalmas trilla, m­ely a dal ▼égén felcsendült s méltán­ megérdemelte az etaciót. Játéka ellen nem teszünk kifogót. Adél­ szerepében Szekula Sárikát tapsolták utog nem négyszer. Olovazky hercegben Gergely Gizella fogyatékos volt a hang dolgában, az Um­ber önkénytelenü­l­ köszörülte a saját torkát, hogy jobb hangot, szebb­ éneket halljon Gergely Gizellától. Reméljük, hogy nem ez az igazi Hangja s szebben is tud értékelni. Németh Já­nos, mint Frank fogházigazgató jó kedvében volt. Kozma István valóban vakmerő tenorista volt. Hangja­ ezúttal is hatalmasan csengett, elevenen mozgott a színpadon, Meny Andor­ról is csak* jót mittofahtutt úgy énekét, mint játékát illetőleg. Dicsérettel kell megemlékez­nünk Nagy Dezsőről, ki a börtönőr szerepé­ben, bár egy kissé túlzott, mégis nagyon ka­cagtató alakítást nyújtott. Úgy látszik jobban volt diszponálva, mint múltkor Zsupán szere­pében. Egyet az­onban nem tudunk megérteni. Miért Szir­mári Olga játszotta Idát? Ez egy kissé túra, ő az ilyen néhány lépésből álló szerepben nem tudja magát érvényesíteni , épseh nem válik előbbére, hogy ily szerepet juttatnak neki­­ Nádasy­né Takács Lenke s Sáfrány Vilmos nagy ügyességgel járták el a komikus táncot, a közönség megismételtette velük s újra tapsolt nekik. A zenekar is szépen játszott ezúttal s mindinkább több a remé­nyünk, hogy nem fogjuk érezni a katonazene­­kar hiányát. A karók is­ diszkrétül énekeltek, nem vettük észre, hogy egyik hang túl kiabálta volna a másikat. Szépen” Összetanulták számai­kat s szépen is adták elő. Az összjáték is teljesen kielégítő volt s tegnap­ este — elmond­hatjuk­ — művészi előadásban gyönyörköd­hettünk (C.) . A fötd hét nnfibora. Tegnap bocsnj­­totta ki a pécsi nemzeti színház mű­vezetősége a jövő hét műsorát, melyet lapunk tegnapi esti számában már volt alkalmunk közönsé­günkkel közölni. Úgy, mint a színházi évad első hetének ennek a hétnek műsora is eléggé érdekesnek ígérkezik és sok élvezettel kecseg­tet. A jövő hét­ hétfőjén ismét kezdetüket ve­szik a leszállított helyáru ifjúsági előadások, melyek alkalmával az idén azonban nem lesz­nek oly gyakoriak a történtészet­ és Shakespeare­­darabok, mi elvégre nem is feltétlenül szük­séges, mert a színház a­ maga ifjúsági előadá­saival ame­lett, hogy ifjúságunknak alkalmat nyújt arra, miszerint mérsékelt árak mellett színházba járhasson, a komoly irányú tár­sadalmi színművekkel pedig eléggé megfelel erkölcsnemesítő feladatának is. Az első ifjú­sági előadás alkalmából egy már nálunk évek óta színre nem került színmű, »Egy szegény ifjú története« kerül előadásra. Kedden pre­miere lesz, »A mintaférj«, mely igen kedves francia vígjáték s a budapesti »Vígszínháznak« kedvelt műsordarabja. Nálunk a főszerepeket Vágó Béla, Füredy Gusztáv, Komlóssy Ilonka, Kende Paula, Nagy Dezső és Delli Lajos játszáik. Szerdán »Bar Kochba«, a­ fővárosban oly gyorsan óriási közkedveltségre szert téti keleti­ daljáték kerül szilire, mely természete­­­sen érdekelni fogja mindazokat, kik kedvelői a Goldfaden-daraboknak. »Bar-Kochba« bah­lschuld Sárika, Atáséy Andor, Kosma ls­ tván”, Füredy Gusztáv, Ssirmay Olga és Nagy Dezső lésztjük fel. A »Bar csütörtökön tör­ténő mejjig«i­­ntése után pénteken ünnepi elő­adás lesz. Folyó hó tizenkettedikén lesz ugyanis huszonöt éve annak, hogy Csiky Gergely az első társadalmi színműve, a »Jóslat«-tal nyíl - vánosság elé lépett s első ágát szerezte ama óriási babérerdőnek, mely őt egész irodalmi pályáján kísérte. Ez alkalommal Csiky Ger­gelynek »A Stomjai család« című színműve kerül színre, melyet Győző Lajos, a Vígszínház tagjának ez alkalomra írt alkalmi prológjának elszavalása előz meg. Az érdekes repertoirt »Rigolettó«, a nálunk is tavaly telt házak előtt szinre került opera fejezi be, melyben az egész opera-személyzet, élén Gyurgay Adél­lal lép fel.­­ A „Zenélés Magyarország« zongora és hegedű zeneműfolyóirat most megjelent XIX-ik füzete a következő szép és" értékes ze­nemű újdonságokat közli : 1. Ivánf« Geringer »Kérded anyába, mi a bajomi» 2. Huber­t Ste­­dler »Róka" kesergője« magyar ábránd. 3. Holts Ede »Lovassági induló« Cavallerie Marsch. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a „Zenélő Magyarország« minden füzete. Évenkint 24. füzet, minden füzet 10—10 oldal tartalom­mal a legjobban megválasztott kiváló sikerű újdonságokból össesfu­tva jelenik meg. Előf­­zetési ára egész évre 242 oldal tartalomra 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. Egyes számok ára 60 fillér. Előfizet­hetni a most folyó IV. évnegyedre a »Zenélő Magyarország« (Klakner Ede) zenetankiadó­­hivatalában, Budapesten" VI ker. Csengery u. 62. a honnan jegyzékeket ingyen s bérmentve küldenek. PÉCSI FIGYELŐ 1900. október 7.­­ . Folyószára 9. Idénybérlet 9. Páratlan bérlet. Ká, miánkp, október 7-én. Délután 3 órakor fél helyárakkal. Szalámi bh. Héber dalmű­­ felvonásban, 7 képben. Irta : Goldfa­den. Zenéjét szerezte : Davidsohn Emin­­el. Fordította : Kövessy Albert. Személyek: Monach, . ......................................................Németh Szalamith, leánya.............................. Szirmay Absolon, a Makkabeusok törzséből . . . Mesey A. Abigail, a főpap leánya . . .................Szekula S. Zingitang, Absolon szerecsen szolgája . . Nádasy J. Rebeka )......................................................Komlóssy I. Ziporáeh ) jeruzsálemi leányok...................Simon M. Eszter ).....................................................If. Takács J. Avidonos) ..... . .............................Boár József Jeremiás ) Szulamith kérdi .... . . . Vágó Béla Belizár )......................................................Delli Lajos áron, főpap......................................................Kozma I. Kste fél nyolc órakor rendes helyárakkal. In­gyenesek. Vidor Pál népszínműve. Személyek : Boros* ... ..........................................Németh J. Mari........................................... . . . . Oláhni Lujza................................................................Komlóssy Weiner..........................................................Rajz D. Balogh..........................................................Füredi Bódi.......................................................... Szacsvay Gangos Eszter . •.....................• . . . Jeszenszky Fü­rgéné.......................... . •....................Nagy Vilma Jani............................................................... Kozma Sári................................................................Gergely G. Kovács...........................................................Nádasy Wurm . .......................................................Delli Stark...............................................................Nagy D. Varga...........................................................Éltető Holnap hétfőn, október 8-án leszállított helyárakkal: Szegény ifjú története. A Feuilet színműve. Kedd : A minta-férj. Sherds: Bar-Kochba. Csütörtök: Ugyanaz.­­ A Stomfai család. Samhel: Rigoletto. A „Tumi“ c­igaretta hüvely leg­finomabb valamennyi gyártmány között, az egészségre nem ártalmas. Különleges­sége, hogy a cigaretta egyszer meg­gyújtja, minden ál­­ád nélkül is egyenletesen végig teljesen szagtala­n és tiszta anyagánál fogva az egészségre ártalmatlan. 100 darab 36 fillér. Kapható minden tőzsdén és minden jobb kereskedésben. Pécsett Engel Lajos utóda köny­v és papí­rk­ereskedésében, postán bérmentve küldve 2000 drb...............................7 korona 5000 ....................................... 15 „ 1 Közgazdaság» A szüret.*) A legelterjedtebb a’ szüratelésnek­ azon­ módja, hogy a sz­ ü­retelők korán reggel hozzá­látnak a fürtök leszedéséhez egy e célra jól, vagy rosszul kiélesitett késsel. A fürtöket saj­tárba, vagy medencébe gyűjtve a­ csöbörbe átöntik s ebben csömöszölő, vagy maszolő bot­tal a szőlőt összezúzzák; ezt azután csöbörru­­don két férfi a­ présházba viszi, hogy abból a mustot zsákokban kitapossák; a törkölyt pedig’ kipréseljék. A szüretelők együvé szedik az érett, rot­hadt, penészes és éretlen fültöket. Legkevesebb megy a jól megérett, vagy kissé töppedt sze­mekből a csöbörbe, a legédesebb bogyókat rendesen a szüretelők fogyasztják el, s itt kell keresni egyik fő okát annak, hogy a kisbirtoko­sok mustja s az ebből készü­t bor nem oly jó, nem oly zamatos, mint szokó, kik a szüretelés alatt a szőlő evését, csipkedését nem engedik meg. Itt é­b­redi fel azt a­ rosé* szökést is, hogy a szedők munka közben kenyeret esznek. A kenyérmorzsa kön­nyen a szőlő közé hull és­ bele kerül a mustba s a bor megromlásának, savanyodásának ez a gondatlanság az egyik fő­­okozója. Minden tapasztalt ember tudja azt, hogy a savanyu kovászszal dagasztott’ tésztától savanyú lesz a kenyér is s minthogy minden kenyérben van egy kevés­ olyan élesztőféle, mely a cukrot savanyú anyaggá változtatja, könnyen belátható, hogy kevés kenyérmorzsa­ is a bor megromlását idézheti elő. Szigorúan el kell tehát azt tiltani, hogy a szüretelők és préselők munkájuk közben kenyeret egyenek. A kisgazdák azon örömét sem hagyhatom szó nélkül, hogy harmattal telt fürtöket kedv­teléssel szedik le, de m­ég egy kis eső miatt sem hagyják abba a szüretet, mert hát azt mondják: több borunk lesz ! Az igaz, de ha minden fürt szőlővel annyi csepp esővizet viszünk a vederbe, a­hány bogyó van a für­tön, alaposan felhígítjuk a mustunkat s a­he­lyett, hogy abban 18% cukor lene, a harma­­ t) Csanády Gusztáv dr. »Útmutatás a must és a bor okszerű kezelésére c. könyvéből.«

Next