Pécsi Figyelő, 1901. április-június (29. évfolyam, 76-148. szám)
1901-04-25 / 95. szám
, Fuchs Ádám ny.itk. igazgató, Oertl Győző asztalos, Justus Miksa borkereskedő, Martinek József festő, Reisch János cipész, Germán Ferenc asztalos, Ribay Antal magánzó, Ferency László dr. ügyvéd, Asztalos György szatócs, Blanc József papírkereskedő, Maletter Rudolf ügyvéd, Kálfisch Antal építőmester, Fülöp János építész, Lederer Manó kárpitos, Dollinger András vendéglős, Ébert Ferenc hentes, Krausz Mór bankár, Baka József korcsmáros, Jakobovits Benő szabó. Helyettes esküdtek : Kliment Ferenc lakatos, Becker Alajos lakatos, Kiinger Mihály kereskedő, Ernhart Ferenc szitás, Ifj. Kis Gadó Imre háztulajdonos, Beák István földmives, Merkl István korcsmáros, Zelesny Károly fényképész, Dobszay Mátyás kereskedő, Hoffmeiszter József kereskedő Dárdán. Megszűnt csőd. A pécsi kir törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Raab Gábor pécsi lakos közadós ellen elrendelt csődöt a csődtörvény 198. §-a alapján megszüntette. § Szenzációs per. Általános érdeklődés tárgyát képezte az a per, melyet a Gaal család a Körmendy családdal folytatott Somogymegyében Bárány Dénes félmilliót érő hagyatéka iránt. Körmendyék a pört megnyerték a legfőbb itélőszéknél s ezzel a hagyaték tárgyát képező boglári birtok tulajdonukká vált. A Körmendyék ügyvédei, dr., Berzsenyi Gerő dr. Ritzinger János, a Gaáloké Makfalvay Géza voltak. A pör alatt a hagyatéki birtok zárlat alatt volt, mit a legfőbb bíróság ítélettel feloldani rendelt. A Gaál család azonban nem nyugodott meg az ítéletben, hanem perujitási keresetet adott be s egyúttal a per tartamára a zárlat fenntartását is kérte. A kaposvári kir. törvényszék a zárlat fenntartását is elrendelte, minélfogva most a Körmendy család — dacára annak, hogy a pert már a legfőbb bíróságnál megnyerte — kénytelen lesz az újított pert birtokon kívül kiállani, mi éveken át eltarthat. T anügy. )( Keresztkérdés Egerághon. A nagy keresztkérdés után immár sor kerül a kis keresztkérdésekre. Egerágh község iskolaszéke elhatározta, hogy községi iskolájában elhelyezi a keresztet A keresztkérdés véleményezés végett Baranya vármegye kir. tanfelügyelője elé került, ki a község előterjesztését immár véleményes jelentése kapcsán döntés végett fölterjesztette a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. PÉCSI FIGYELŐ 1901. április 25. Közgazdaság. □vetések állása. Április hó első felében változó, csaknem szeszélyesnek mondható időjárás uralkodott. Eső és a hegyekben hó gyakran volt. Mindamellett a csapadoknak, de főleg az enyhébb időnek országszerte hiányát érzik nemcsak az ősziek, de a már kikelt tavasziak is. A hideg és főkép a szeles időjárás következtében a vetések fejlődése lassú és a bokrosodás sem kielégítő. Mindennek ellenére az őszi búza- és rozsvetések bár néhol sárgulnak, egészben véve még mindig kielégítően, sőt részben jól állanak. A repce vetés egy része a tél folyamán kifagyott. Ami repce megmaradt, az elég jól nő és már több helyen virágzik is. Férgek, különösen pedig bolhák a repcét szórványosan pusztítják. A gazdasági munkálatok országszerte serényen folynak. Ahol csak az idő engedi, künn vannak a munkálkodók: szántanak, vetnek, ültetnek s a szőlőkben és gyümölcsösökben is foglalatoskodnak. Férgek és egerek az ország némely részében most is károsítják a vetéseket. Különösen sok a drótféreg okozta kár az ország keleti részében és ittott az Alföldön, illetve néhol a Duna jobb partján is. A tavaszi vetéssel, nevezetesen az árpával és zabbal az ország főbb részében , az Alföldön és a Duna jobb partján nagyrészt elkészültek , sőt itt már a kukorica vetése és a burgonya ültetése is megindult. Répát is nagyon sok helyen vetettek már. A dohánypalánták a melegágyakban elég jól fejlődtek ; mind a mellett ez is, mint általában minden növény, nagyon kívánja már az enyhe tavaszi időt. A takarmánytermő földeken, illetve a mesterséges takarmányosokon a fejlődés elég kedvező, kivéve azokat a részeket, ahol az egerek okoztak kárt. A réti fű és legelő fűnövése, szintén a hideg idő miatt, nem mindenütt kielégítő. A jószág ugyan a szabadban mozog és legelhet már — azonban még kevés füvet talál és ez annál hátrányosabb, mert a szálas takarmányneműek sok helyen már teljesen elfogytak. Különösen áll ez a felvidékre nézve, hol már egyáltalán alig van szálas takarmány. Az ország más vidékén is panaszkodnak a szálas takarmány fogytáról, mindamellett az állapot itt még viszonylag tűrhető, sőt néhol, ahol tavaly bővebb aratás volt a takarmányfélékből, még némi fölös készlettel is rendelkeznek. A szőlők metszésével az ország nagy részében elkészültek. A szőlők téli károsodása felől itt-ott hallani ugyan panaszokat, de a kár mégsem olyan jelentékeny, mint a minőnek képzelték. Egyedül azok a szőlők károsodtak észrevehetőleg, amelyek fedetlenül voltak A gyümölcsfák gazdag virágzását alighanem károsítani fogja a folytonos hideg, itt-ott illetve esős és szeles időjárás. Fagytól is féltik a szépen virágzó gyümölcsfákat, amelyek elég jól teleltek, dacára a téli ólmos esőknek és nagy hidegeknek. Távirati jelentések szerint az ország némely részében ma dér volt. Védekezés a káposztahernyók ellen. A magyar királyi rovartani állomás a gazdákra nézve fontos és szükséges nyomtatványt adott ki, melyben útmutatást ad a káposztapillangó hernyójának irtására. Az útmutatás a földmivelésügyi minisztérium kiadása s kapható ingyen a m. kir. rovartani állomásnál. (Budapest, Nádor utca 28. szám.) — Az előfizetési dijakkal hátralékban levő. előfizetőinket hátralékaik mielőbbi szives beküldésére kéri a kiadó hivatal országgyűlés A képviselőház ülése április 24-én (A »Pécsi Figyelő« eredeti távirata.) A képviselőház ma Bániéi Gábor alelnök elnöklése mellett folytatta az Adria-javaslat részletes tárgyalását. Major Ferenc a 8-ik szakaszhoz jelentéktelen módosítást nyújtott be, melyet Hegerdás miniszter felszólalása után elvetettek. A 9-ik szakasznál Major azt állítja, hogy a marseille-i járatokat Trieszt kedvéért szaporították. A bérelt hajók kiküszöbölését kéri s ily irányú módosítást nyújt be. Molnár Józsiás pártolja Major indítványát. Madarász József a menetsebesség tárgyában kér felvilágosítást. Hegedűs Sándor miniszter cáfolja Major állításait. Az Adria nem szívesen alkalmaz bérelt hajókat, mert ez pénzbe kerül, de a nagy rakományok miatt kénytelen bérlettel segíteni magán. A menetsebeséget az előbbi szerződés sem állapította meg. Erre a szakaszt változatlanul elfoglalták. Szünet után Major Ferenc kedvezőbb tarifákat kér a magyar termékek számára. TÁVIRATOK. — Kihallgatások az udvarnál. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A király ma délelőtt 11 órakor magánkihallgatáson fogadta a két uj osztrák bíborost: Skrbemky báró prágai hercegérseket és csutyna János krakói érseket, valamint a velük érkezett nemesi gárdistákat ás pápai ablegátusokat. — Taliani nuncius Budapesten. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Taliani pápai nuncius Budapestre érkezése után meglátogatta Jelassics kultuszminisztert, aki ezt ma délelőtt hoszszabb ideig tartó látogatással viszonozta. — A honvédminiszter üdülése. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A mai lapoknak az a híre, hogy Fejérváry Géza báró honvédminiszter a legközelebbi napokban Budapestre érkezik, nem felel meg a valóságnak. Illetékes helyről vett értesülés szerint a miniszter még három hétig Lovra Bában marad. — Végleges döntés a Hilsner-perben. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A Hilsner-perben ma dön ■ tött az osztrák semmitőszék és elvetette Hilser Lipótnak a piseki esküdtszék ítélete ellen benyújtott semmiségi panaszát. Szerkesztői üzenet: B. Cs. (Helyben.) Dehogy untuk meg, dehogy ! Sőt igen is szives köszönettel vettük úgy ezeket, mint a jövendőbelieket. Laptulajdonos Felelős szerkesztő SZAUTTER GUSZTÁV PLEININGER FERENC TAIZS JÓZSEF kiadó.