Pécsi Figyelő, 1901. április-június (29. évfolyam, 76-148. szám)

1901-04-25 / 95. szám

, Fuchs Ádám ny.­itk. igazgató, Oertl Győző asztalos, Justus Miksa borkereskedő, Martinek József festő, Reisch János cipész, Germán Ferenc asztalos, Ribay Antal magánzó, Ferency László dr. ügyvéd, Asztalos György szatócs, Blanc József papírkereskedő, Maletter Rudolf ügyvéd, Kálfisch Antal építőmester, Fülöp János építész, Lederer Manó kárpitos, Dollinger András vendéglős, Ébert Ferenc hentes, Krausz Mór bankár, Baka József korcsmáros, Jakobovits Benő szabó. Helyettes esküdtek : Kliment Ferenc lakatos, Becker Alajos lakatos, Kiinger Mihály kereskedő, Ernhart Ferenc szitás, Ifj. Kis Gadó Imre háztulajdonos, Beák István földmives, Merkl István korcsmáros, Zelesny Károly fényképész, Dobszay Mátyás kereskedő, Hoffmeiszter József kereskedő Dárdán.­­ Megszűnt csőd. A pécsi kir törvény­szék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Raab Gábor pécsi lakos közadós ellen elrendelt csődöt a csődtörvény 198. §-a alapján meg­szüntette. § Szenzációs per. Általános érdeklődés tárgyát képezte az a per, melyet a Gaal csa­lád a Körmendy családdal folytatott Somogy­m­egyében Bárány Dénes félmilliót érő hagya­téka iránt. Körmendyék a pört megnyerték a legfőbb itélőszéknél s ezzel a hagyaték tár­gyát képező boglári birtok tulajdonukká vált. A Körmendyék ügyvédei, dr., Berzsenyi Gerő dr. Ritzinger János, a Gaáloké Makfalvay Géza voltak. A pör alatt a hagyatéki birtok zárlat alatt volt, mit a legfőbb bíróság ítélet­tel feloldani rendelt. A Gaál család azonban nem nyugodott meg az ítéletben, hanem per­­ujitási keresetet adott be s egyúttal a per tartamára a zárlat fenntartását is kérte. A kaposvári kir. törvényszék a zárlat fenntartá­sát is elrendelte, minélfogva most a Körmendy család — dacára annak, hogy a pert már a legfőbb bíróságnál megnyerte — kénytelen lesz az újított pert birtokon kívül kiállani, mi éveken át eltarthat. T a­n­ü­g­y. )( Keresztkérdés Egerághon. A nagy keresztkérdés után immár sor kerül a kis keresztkérdésekre. Egerágh község iskolaszéke elhatározta, hogy községi iskolájában elhelyezi a keresztet A keresztkérdés véleményezés vé­gett Baranya vármegye kir. tanfelügyelője elé került, ki a község előterjesztését immár vé­leményes jelentése kapcsán döntés végett föl­terjesztette a vallás- és közoktatásügyi mi­niszterhez. PÉCSI FIGYELŐ 1901. április 25. Közgazdaság. □­­­vetések állása. Április hó első felében változó, csaknem szeszélyesnek mond­ható időjárás uralkodott. Eső és a hegyekben hó gyakran volt. Mindamellett a csapa­doknak, de főleg az enyhébb időnek or­szágszerte hiányát érzik nemcsak az ősziek, de a már kikelt tavasziak is. A hideg és főkép a szeles időjárás következtében a veté­sek fejlődése lassú és a bokrosodás sem ki­elégítő. Mindennek ellenére az őszi búza- és rozsvetések bár néhol sárgulnak, egészben véve még mindig kielégítően, sőt részben jól álla­nak. A repce vetés egy része a tél folyamán kifagyott. A­mi repce megmaradt, az elég jól nő és már több helyen virágzik is. Férgek, különösen pedig bolhák a repcét szórványosan pusztítják. A gazdasági munkálatok ország­szerte serényen folynak. A­hol csak az idő engedi, künn vannak a munkálkodók: szánta­nak, vetnek, ültetnek s a szőlőkben és gyü­mölcsösökben is foglalatoskodnak. Férgek és egerek az ország némely részében most is ká­rosítják a vetéseket. Különösen sok a drótféreg okozta kár az ország keleti részében és itt­­ott az Alföldön, illetve néhol a Duna jobb partján is. A tavaszi vetéssel, nevezetesen az árpával és zabbal az ország főbb részében , az Alföldön és a Duna jobb partján nagyrészt elkészültek , sőt itt már a kukorica vetése és a burgonya ültetése is megindult. Répát is nagyon sok helyen vetettek már. A dohány­palánták a melegágyakban elég jól fejlődtek ; mind a mellett ez is, mint általában minden növény, nagyon kívánja már az enyhe tavaszi időt. A takarmánytermő földeken, illetve a mesterséges takarmányosokon a fejlődés elég kedvező, kivéve azokat a részeket, a­hol az egerek okoztak kárt. A réti fű és legelő fű­­növése, szintén a hideg idő miatt, nem min­denütt kielégítő. A jószág ugyan a szabadban mozog és legelhet már — azonban még kevés füvet talál és ez annál hátrányosabb, mert a szálas takarmányneműek sok helyen már tel­jesen elfogytak. Különösen áll ez a felvidékre nézve, hol már egyáltalán alig van szálas ta­karmány. Az ország más vidékén is pa­naszkodnak a szálas takarmány fogy­tá­ról, mindamellett az állapot itt még vi­szonylag tűrhető, sőt néhol, a­hol tavaly bővebb aratás volt a takarmányfélékből, még némi fölös készlettel is rendelkeznek. A szőlők metszésével az ország nagy rés­zében elkészül­tek.­­ A szőlők téli károsodása felől itt-ott hallani ugyan panaszokat, de a kár mégsem olyan jelentékeny, mint a minőnek képzelték. Egyedül azok a szőlők károsodtak észrevehe­tőleg, a­melyek fedetlenül voltak A gyümölcs­fák gazdag virágzását alighanem károsítani fogja a folytonos hideg, itt-ott illetve esős és szeles időjárás. Fagytól is féltik a szépen vi­rágzó gyümölcsfákat, a­melyek elég jól teleltek, dacára a téli ólmos esőknek és nagy hidegek­nek. Távirati jelentések szerint az ország né­mely részében ma dér volt.­­ Védekezés a káposztahernyók el­len. A magyar királyi rovartani állomás a gazdákra nézve fontos és szükséges nyomtat­ványt adott ki, melyben útmutatást ad a ká­posztapillangó hernyójának irtására. Az útmu­tatás a földmivelésügyi minisztérium kiadása s kapható ingyen a m. kir. rovartani állo­másnál. (Budapest, Nádor utca 28. szám.) — Az előfizetési dijakkal hát­ralékban levő­­. előfizetőinket hátralékaik mielőbbi szives beküldésére kéri a kiadó­­ hivatal országgyűlés A képviselőház ülése április 24-én (A »Pécsi Figyelő« eredeti távirata.) A képviselőház ma Bániéi Gábor alelnök el­nöklése mellett folytatta az Adria-javaslat részletes tárgyalását. Major Ferenc a 8-ik szakaszhoz jelen­téktelen módosítást nyújtott be, melyet Heger­dás miniszter felszólalása után elvetettek. A 9-ik szakasznál Major azt állítja, hogy a marseille-i járatokat Trieszt kedvéért szapo­rították. A bérelt hajók kiküszöbölését kéri s ily irányú módosítást nyújt be. Molnár Józsiás pártolja Major indít­ványát. Madarász József a menetsebesség tár­gyában kér felvilágosítást. Hegedűs Sándor miniszter cáfolja Major állításait. Az Adria nem szívesen alkalmaz bérelt hajókat, mert ez pénzbe kerül, de a nagy rakományok miatt kénytelen bérlettel segíteni magán. A menetsebeséget az előbbi szerződés sem állapította meg. Erre a szakaszt változatlanul elfoglalták. Szünet után Major Ferenc kedvezőbb tarifákat kér a magyar termékek számára. TÁVIRATOK. — Kihallgatások az udvar­nál. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A király ma délelőtt 11 órakor magán­kihallgatáson fogadta a két uj osztrák bíborost: Skrbemky báró prágai hercegér­seket és csutyna János krakói érseket, valamint a velük érkezett nemesi gárdis­tákat ás pápai ablegátusokat. — Taliani nuncius Buda­pesten. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti táv­irata.) Taliani pápai nuncius Budapestre érkezése után meglátogatta Jelassics kul­tuszminisztert, aki ezt ma délelőtt hosz­­szabb ideig tartó látogatással viszonozta. — A honvédminiszter üdü­lése. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A mai lapoknak az a híre, hogy Fejérváry Géza báró honvédminiszter a legközelebbi napokban Budapestre érkezik, nem felel meg a valóságnak. Illetékes helyről vett értesülés szerint a miniszter még három hétig Lovra Bában marad. — Végleges döntés a Hils­­ner-perben. (A „Pécsi Figyelő“ ere­deti távirata.) A Hilsner-perben ma dön ■ tött az osztrák semmitőszék és elvetette Hilser Lipótn­ak a piseki esküdtszék íté­lete ellen benyújtott semmiségi panaszát. Szerkesztői üzenet: B. Cs. (Helyben.) Dehogy untuk meg, dehogy ! Sőt igen is szives köszönettel vettük úgy ezeket, mint a jövendőbelieket. Laptulajdonos Felelős szerkesztő SZAUTTER GUSZTÁV PLEININGER FERENC TAIZS JÓZSEF kiadó.

Next