Pécsi Figyelő, 1901. július-szeptember (29. évfolyam, 149-224. szám)

1901-09-11 / 208. szám

4 A felesége: Nem ismételsz semmit, az én akaratom érvényesül! Legények közel já­runk már a földhöz, siessetek ! Kormányos: Né ha közel járunk, akkor lehet még segíteni ! (Hirtelen megragadja a feleségét és kidobja a léghajóból, mire már sokkal vigabban emelkednek fölfelé.) A felesége (lezuhanva, rögtön orvosi kezelés alá kerül bordatörési szempontból. Mikor eszméletre tér, boldogan sóhajt fel): Csekélység! Az a fő, hogy fönn maradt a szalongarniturám, meg a baracklekvárom, D­n. Napirend 1901. szeptember 11-én. Naptár: szerda, szeptember 11. — Róm. kath.: Jácint — Prot. : Teodóra. — Görögkei. (aug. 29.) Iván. — Zsidó : Elül 27. — Nap kél 6 óra 17 perckor; nyug­szik 6 óra 2 perckor. — Hold kél 3 óra 42 perc­kor éjjel; nyugszik 5 óra 2 perckor délután. Időjelzés: A központi meteorologiai intézet jelzése szerint: hűvös idő, semmi vagy kevés csa­padék várható. A közigazgatási bizottság ülése a várme­gyeházán d. e. 9 órakor. Diszítő bizottság ülése a városházán d. n. 4 órakor.­­ (Bizottsági ülések.) A király szept. 18-diki látogatása alkalmából az ünne­pélyes fogadtatás előkészítésére kiküldött bi­zottságok közül a díszítő bizottság holnap (szer­dán) délután 4 órakor , az elszállásolási bi­zottság pedig szombaton, t. hó 14-én délelőtt 11 órakor ülést tartanak a városháza közgyű­lési nagytermében.­­ (A mai elszállásolás.) Lapunk tegnap esti számában már jeleztük, hogy a mai napon 12-ik ukránus ezred és a 4-ik tüzérez­red egy próba ütege érkezik Pécsre. Meg is jöttek a derék katonák a mai délelőtt folya­mán, csengve, bongva, hangos kürtszóval s tele rakták lázas munkával a szállás­biztosi hivatal összes munkás kezeit, melyeknek a mai napon két tábornokot, három törzstisz­tet, negyvenhárom tisztet, 587 embert és 596 lovat kellett elszállásolniok. A cs. és kir. 4- ik tüzérezrednek ma hozzánk érkezett próba­ütegét főleg az teszi érdekessé, hogy ez az üteg viszi magával a legújabb szerkezetű s oly sokat emlegetett acélágyukat, melyeket nagyobb hadgyakorlatokra az idén visznek először, hol ki kell állniok a »tűzpróbát.« A mai napon beszállásolt katonaság két napig fog Pécsett időzni.­­ (Jelentés a visről.) A Tettye forrás vízállásáról a főmérnöki hivatal a kö­vetkezőket jelenti: szept. hó 9-én reggel 6 órakor a tettyei víztartóban 960, az ellen­tartóban 460 kb. viz volt; a hozzáfolyás 24 óra alatt 900 köbméternek találtatott.­­ (A szigetvári polgári iskola disze.) A szigetváriak egyik fontos tanügyi épülete, a szigetvári polgári iskola már a vég­befejezéshez készül s eme magyar stílben épült iskola egyik ornamentuma hivatva lesz a pécsi ipar fejlettségéről tanúbizonyságot tenni. A szigetvári iskolaszék ugyanis elhatá­rozta, hogy a tudomány szinbolumát a „ba­goly“-t fogja díszül az iskoaépület ormára készíttetni. Baumgertner fővárosi építészszel meg is rajzoltatta az ornament tervét, mely szerint a szigetvári iskola tetődíszét Tichy Aladár pécsi bádogosmester készítette, il­letve domborította. A hatalmas méretű épület­­díszt a hajszál finomságú pontos kivitelen ki­­kívül főleg az teszi érdekessé, hogy az ilyen munkákat többnyire önteni szokták, mi az egész alkotást nehézzé, túlságosan tömörré teszi. Tichy Aladár munkája azonban nem öntvény, hanem bámulatos praecizitással ki­dolgozott dombormű, mely bádoglemezből ké­zierővel van domborítva A különösen ipar­­művészeti szempontból érdekes ornament Tichy Aladár üzlete előtt látható. Néhány nap múlva azonban már elszállítják ezt a munkát, mely a szigetvári polgári iskola tete­jéről nemcsak a tudományt, hanem a pécsi ipar fejlett voltát is hirdetni fogja s bizonyára öregbíti majd készítőjének meglevő jó hír­nevét is.­­ (Kisiklott vonat.) A hadgya­korlatok vidékünk vasutainak is sok dolgot ad­nak. Minden vonalon szállítják az üres kocsikat, amelyekben a gyakorlatok megtörténte után a katonaság elszállíttatik, így a Szigetvár—ka­posvári vonalon is naponta több rendkívüli vonat közlekedik, a­mely az állomásokra el­osztja a szükséges kocsi készletet. Tegnap is több ilyen vonatot indítottak el Kaposvár­ról és ezek egyike Böszényfa és Antalszállás állomások között kisiklott és csak hosszabb fáradság után sikerült a vonat egy részét továbbítani. Alig haladtak azonban néhány kmnyire, a vonat Almamellék közelében újra kisiklott, így megtelt a szegény vasutasoknak a keserűség pohara, úgy a kétszer kisiklott­ mint a következő vonat, mely ez idő alatt Gálosfa állomásán vesztegelt, csak 31/3 órai késéssel érkezhetett rendeltetési helyére Szi­getvárra. Ha üres kocsik kisiklanak még nem oly nagy a baj, — csak akkor vigyázzanak, ha ezek a kocsik telve lesznek pihenésre vágyó mars fi­úkkal. — (Egy pécsi fiú találmánya.) A kik tegnap a buzatéren megfordultak, lát­hatták, hogy néhány lokomotív alakú vasal­kotmány a Frigyes Kaszárnyával szemben foly­­­ton füstölög s ha közel mentek, meggyőződ­hettek róla, hogy ott kenyeret sütnek a ka­tonák számára. — E gyors sütő gép Karnász Ede géplakatos találmánya, a­ki — Karnász Antal iparos, polgártársunk fia — Weisz Man­­fréd fővárosi gép- és konzerv­gyárában mű­ködik, mint osztályvezető.­­ E találmány a párisi kiállításon kitüntetést nyert. Londonban 600 drbot rendeltek meg belőle a délafrikai hadserereg számára (a 3500 frt.) s közelebb­ről a galíciai hadgyakorlaton volt kipróbálva, teljes elismerést aratva. A gép előnye, hogy menetelés közben is lehet benne sütni; egy­szerre 50 drb. kenyér fér el benne s 24 óra alatt 1500—1800 drbot lehet vele pompásan megsütni. — (Szőlő tolvajok.) Közeledünk már a szüreti idény felé s igy csak termé­szetes, hogy beszéltetnek magukról a szőlő­tolvajok is, kik szinte elmaradhatlan kellékei a szüreti idénynek. Körösi István kozák­ lakos emelt panaszt a hatóságnál, hogy az ő sző­lejéből eddig ismeretlen tettesek nagyobb mennyiségű szőlőt loptak. Itt azonban úgy látszik nem pusztán szőlőlopásról van szó, mert az is­meretlenség homályába burkolt tolvajok a gazda szőlőjének présházát is feltörték, de azt üre­sen találták. A panasz folytán megindították a tolvajok után a nyomozást.­­ (Pénzhamisítás.) Hajdú, János , Biró József viszlói és Wintner Pinkasz zem­­­­plénvármegyei lakosok többed magukkal Csehi községben, özv. Duzsinszky Mihályné korcs­májában borozgattak. Midőn fizetésre került a sor, Hajdú János két darab öt koronásat adott a korcsmárosnénak. De ez észrevévén, hogy a két ötkoronás hamis, vonakodott azo­kat elfogadni. Erre az egész társaság, Wintner kivételével, megugrott. A község bírája a do­logról nyomban értesülvén, följelentette az esetet az éppen akkor Csehiben portyázó csendőrjárőrnek. Ez Vintnert rögtön kikérdez­vén, az utóbbi azt vallotta, hogy őt a dráva­­szabolcsi útvonalon Hajdú János fölvette a kocsijára s a többi társával együtt betért a Zsinkó csárdába borozgatni. Borozgatás után Hajdú egy koronással akart fizetni, de a csár­­dásné nem fogadta el pénzt, mert úgy találta, hogy az hamis. Innen aztán az egész társaság Csehibe kocsizott. A járőr Hajdú Jánost is kihallgatván, ez elismerte ugyan, hogy ő akart a hamis pénzzel fizetni, ezt azonban Biró adta neki, de ezt Biró József tagadta. Az utóbbinál tartott házkutatás nem vezetett ered­ményre. De találtak nála a földben elásva egy csomag hamis kulcsot. A vizsgálat folyik.­­ (Elfogott rabló.) Egerághon Rác János, ottani lakos, tetten érte Becsi Jánost, a mint éjnek idején az éléskamráját álkulcs­­csal kinyitotta s onnan élelmiszert akart lopni. A tettenért ember kétszer rálőtt Rácra, de a lövések nem találtak s Rác elfogta Decsit. Az elfogott rablóra azután a vizsgálat egész sereg betörést derített ki, így Györgyi Edétől bort, Nagy Józseftől aprójószágot lopott. Bol­gár Kálmán, egerághi házánál két ízben is követett el betörést és bort, sonkát s apró­jószágot vitt el. öreg Karácson Józseftől ga­bonát akart lopni; de itt észre vették s ő kétszer rálőtt egyik házbeli emberre, a ki ül­dözte. Stenger Márton,­átai vasúti őrtől zsírt és bort lopott. Nagy István, egerághi lakostól egy malacot akart lopni. Itt észrevették s N­agyra egy lövést tett s úgy menekült el. Az elfogott rablót bekísérték a pécsi királyi ügyészséghez.­­ (Megverték a szőlőjükben­ Horváth György és Horváth Iván dályoki la­kosok a bodolyai hegyen levő szőlőjüket őriz­ték. Éjjel tiz órakor három részeg bodolyai sokat a nevezettek szőlejében járkált s mi­dőn ők azokat fölszólították, hogy nem sza­bad a szőlők közt járni, azok őket megro­hanták, földhöz verték, majd Horváth Györ­gyöt bottal fején, lábán és karján megütötték, miáltal súlyos testi sértést szenvedett. A csend­őrség a tetteseket Vecsánin Máté, Vecsánin Ádám és Radics Ádám bodolyai lakosok sze­mélyében kinyomozta s a mohácsi járásbíró­ságnak följelentette.­­ (Elfogott tolvajok.) A közel­múltban Deáky Sándor buzatéri sütőmesternél szolgálatban levő Fábián Mihály háziszolgától és segédjétől éjjel 120—160 korona értékű ruhaneműt és más holmit elemeitek. Harmad­napra az egyik tettest Rendi Imre személyé­ben elfogták, a kinél azonban semmit sem találtak. Ma aztán Kaposváron elfogták Hor­váth Mihály péksegédet, a­kinél több zálog­­cédulát találtak azokról a tárgyakról, a­miket akkor éjszaka az említett helyről elloptak. Egy másik társuk, Palaics Gyurka, a­ki szintén Kaposváron volt, társa elfogatásának hírére Kaposvárról megugrott. PÉCSI FIGYELŐ 1901. szeptember 11

Next