Pécsi Hirek, 1932. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1932-04-18 / 16. szám
IV. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Perczel utca 42. szám. Telefonszámok: 32-22 és 16.81. 16. szám POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre 2 . 40 . Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 2.958. *<► aP <*›:zss_sk Fizetéscsökkentő rendszerek A kormány legutóbbi fizetéscsökkentő rendelete kilátásba helyezi a családi pótlék csökkentését is. Még 2 évvel ezelőtt a családi pótlék emeléséről hangzottak el különféle nyilatkozatok. Sajnos ezek csak nyilatkozatok maradtak. Az elmúlt 5 esztendőben sok mindenre jutott pénz, aminek az ország kárát vallotta, de a családi pótlék emelésére egy garas nem maradt. A bő farsangnak íme megjött a böjtje. Egymást érik a fizetéscsökkentések, amiket a tisztviselő társadalom fásult megnyugvással fogad. Megnyugszik, mert nem tehet mást, mert az ország súlyos gazdasági helyzete az egész vonalon takarékosságot követel. Nem lesz elégedetlenség addig, amíg a nélkülözésből az ország minden polgára egyformán veszi ki a részét, így volt ez az 1918. évi piavei offenziva idején is. Ahol a parancsnok és az alantos egyformán nélkülöztek, ott nem volt elégedetlenség, nem volt lázadás. Szerény kicsinységem egy honvédszázadnak volt a parancsnoka. A század létszáma 110—120 ember közt váltakozott. Az élelmezési adag kevés fektekávén kívül féladag kenyér, 16—17 gr. hús és kevés szárított zöldség (Dörrgemüse) volt. És az egész század szó nélkül, odaadó megnyugvással viselte a nélkülözést, mert a legkisebb honvéd is tudta, hogy a századparancsnok sem ebédel mást, mint egy kis zöldséget fél konzervával. A közös sors megteremti a szenvedésben való egyértelmű megnyugvást. De ha az egyik oldalon fényűzést, módfeletti költekezést, könnyelmű pazarlást látunk, akkor felébred a türelmetlenség, mert nem lehet, hogy amikor a haza bajban van, akkor a nemzet egy része viselje a gondterhes nélkülözéseket, a másik pedig minden jóban gondtalanul dúskálódjon. Itt önkéntelenül az a gondolat vetődik fel, leszállíthatjuk-e azon családok családi pótlékát akik 3, 4, 5 és annál is több gyermeket tartanak el, amíg tízezrek gyermekei selyemben és bársonyban, túlzott jóllétben és pazarló fényűzésben élnek? Leszállítható-e az a 1360 pengő családi pótlék, mikor azt a nagy családot nemcsak élelmezni, hanem tetőtől talpig ruházni, fehérnemű és ágyneművel ellátni, lakhatásáról, taníttatásáról és neveléséről gondoskodni és betegségében gyógykezeltetni kell. Ha a kormányzatnak az a célja és szándéka, hogy a haza megmentésében a nemzet minden tagja erejéhez képest vegye ki a részét akkor a nagy családok családi pótlékainak csökkentését még szóba sem hozhatja. Ha nem így lesz, akkor odajutunk, ahová a piavei offenzíva vezetett. Ha ott minden parancsnok osztozott volna a tömegek nélkülözésében, soha idáig el nem jutunk. A helyzet egészen hasonló. A belátás nélküli önzés elégedetlenséget támaszt, rontja a fegyelmet és gyengíti a nemzet erejét. A nemzet jövőjét a nagy családok biztosítják, azért a kormány óvakodjék minden olyan intézkedéstől, amely a nemzet fundamentumát gyengíti. A nemzet jövendő sorsa a kormányzat szociális érzületétől függ. Frontharcos. 1932. április 18 Óriási érdeklődés mellett indult meg a Katolikus Népszövetség szervezése „Ebben az országban legfőbb szegény ember a katolikus templomokban imádkozik“ — mondotta Czeffler Jenő — Több mint száz vármegyei község képviseltette magát A Pécsi Katolikus Kör díszterme szűknek bizonyult a Katolikus Népszövetség szervező gyűlésére Pécsről és Baranyából megjelent érdeklődők részére. Virág Ferenc megyéspüspök élén a katolikus papság képviselői nagy számban voltak jelen, — az egyetemi tanárok közül Bozóky Géza, Scipiades Elemér, Dambrovszky Imre, Molnár Kálmán, Tolnay Vilmos, Wessely Ödön, Faluhelyi Ferenc, Bálványi Endre ny. tábornok, Feniczy Ignác dr. országgyűlési képviselő, Fuchsné Futima Sarolta polgári iskolai igazgató és még sokan a város és vármegye előkelőségei közül. Vitéz Horváth Lajos dr. nyitotta meg az értekezletet, üdvözölte a központ képviseletében megjelent Czettler Jenőt, az országgyűlés alelnökét, a közgazdasági egyetem tudós tanárát, kit tüntető lelkesedéssel ünnepelt a közönség. v. Horváth Lajos elnöki megnyitójában reámutatott arra, hogy a katolicizmusnak csak számbeli túlsúlya van, de sem a politikában, sem a gazdasági életben nincs meg az őt megillető helye azért, mert nincs megszervezve. Czettler Jenő azzal kezdte beszédét, hogy a katolikus szervezkedés ma a magyar jövő megmentése. Keleten a bolsevizmus 180 millió ember részére fegyintézetet csinált, megölte az egyéni akaratot és rabszolga sorsba taszította az embereket. Nyugaton a liberalizmus pogány szelleme példátlan nyomorúságot hozott az emberiségre, pedig Krisztus nem e rabszolgaság részére váltotta meg az emberiséget. A pápa körlevele megmutatja az utat, melyen haladni kell és a katolikus Népszövetség demokratikus szervezkedése fogja a krisztusi elveket megvalósítani az életben. Felsorolja azokat az eszközöket, melyeket a központ nyújt és azzal zárja beszédét, hogy magyar feltámadás akkor lesz, ha lesz katolikus feltámadás. Krebsz András dr. a pécsi szervezet vezetője megköszöni Czettler Jenő előadását és lelkes, tüzes szavakkal hívja fel a még távol levő katolikusokat a szervezkedésre. Szieberth Nándor ügyvéd reámutatott arra, hogy a múltban a katolikus Népszövetség Virág Ferenc megyéspüspök vezetése mellett hatalmas szervezet volt Pécsett. Pelcz Árpád esperesplébános a gyakorlati szervezkedés azonnali áldozatos megindítását kívánja. Ily értelemben szólalt fel Csáky Benjámin plébános, Ruzsinszky József íg. tanító, Kiss Lajos tanító, Dittler József káplán. Komócsy István prépost kanonok az elhangzott felszólalások öszefoglalásakép javasolta, hogy az értekezlet határozza el: 1. a jogvédő iroda felállítását, 2. csoportvezetők kiképzését, 3. Népszövetségi újság megteremtését, 4. Községenkénti szervező bizottságok alakítását, 5. Gazdasági program készítését. Ezen konkrét javaslatot az értekezlet egyhangúlag magáévá tette. Az értekezletet vitéz Horváth Lajos dr. lelkes zárószavai és a Himnusz hangjai zárták be. ££S3B3333aa&íSl£2£aSS.SBEgBaBaaaf3H^g2SaaaRífiB£E2@:&a Magyarország főcserkésze Pécsett A cserkészet célja az állampolgárnevelés — mondotta Teleki Pál gróf Az 1933. évi Gödöllőn megrendezendő jamboree társadalmi előkészítése végett Teleki Pál gróf, Magyarország főcserkésze szombaton délután Pécsre érkezett, hogy itt is ismertesse azokat a nemzeti érdekeket, amelyek a jamboree-hoz fűződnek. Az állomáson a pécsi cserkészkerület vezetősége meleg fogadtatásban részesítette Teleki Pál grófot. Délután a színházban díszelőadás, este pedig a Pannóniában társas összejövetel volt a főcserkész tiszteletére, amelyen Igaz Béla dr. prelátuskanonok üdvözölte a magyar cserkészet legfőbb vezetőjét. Az üdvözlésekre Teleki Pál gróf lendületes beszédben válaszolt. A cserkészet célját az állampolgárok nevelésében jelölte meg, majd a cserkészetet a leventeintézménnyel hasonlítva össze megállapította, hogy a cél mindkét intézménynél egy, csak az eszközök különbözők. Vasárnap d. e. fél tíz órakor a cserkészek és a jamboree iránt érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte a keresztényszocialisták József utcai székházának nagytermét, hogy meghallgassák Teleki Pál gróf főcserkész és vezérkara előadását a jamboreeról. Elsőnek Faragó Ede orsz. vezetőtiszt szólalt fel. Megkapó közvetlensége azonnal hatalmába kerítette a ballagatók figyelmét. Előadásában különösen azt emelte ki, hogy a jamboreen a magunk megismertetése és megszerettetése a legfontosabb. Utána Teleki Pál gróf tartotta meg előadását. Elmondotta, hogy a 33.000 magyar cserkészből mintegy 8000 fog részt venni a gödöllői jamboreen, a többiek pedig szerte az országban fognak táborozni. A jamboreen a magyar nép életét is be akarjuk mutatni, ezért a csapatoknak fel kell kutatniok és meg kell tanulniok vidékük sajátságos népi szokásait. A gödöllői jamboree nem magyar tábor. Bennünket csak megbíztak a jamboreenak megrendezésével. A jamboree sikere érdekében a társadalom támogatására is szükségünk van, a társadalomtól azonban nem is annyira anyagi segítséget kérünk, hanem elsősorban az erkölcsi támogatásra számítunk. A főcserkész viharos tapssal megköszönt előadása után Papp Antal dr. orsz. elnök a jamboree gazdasági oldalát világította meg, Szukováthy Imre, a Testnevelési Főiskola igazgatója pedig a tábor egészségügyi szervezetét ismertette. A főcserkész és kísérete a délután utazott vissza Budapestre.