Pécsi Hírlap, 1888. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1888-12-02 / 97. szám
1888. deczember 2 án. __________PÉCSI HÍRLAP.____________ ben fölmerülnek; a discussioknak azonban nincs hivatalos színezetük, hanem a mint a hangulat magával hozza, a szerint bonyolítják le a fölvetett théma megbeszélését. Ha nem is alapszabályok szerint formulázzák Ügyvédjelöltjeink e nem hivatalos körüket, az a lényegében mit sem változtat a dolgon; a terv azért jó, egészséges, sőt annak keresztül vitele társadalmi szempontból szükséges is s mi hisszük, hogy a mi igazi „jogászaink“ eme kedélyes estéken, melyek bizonyára sűrűn látogatottak lesznek, a társas szellemet meg fogják teremteni s e mellett a szakkérdések sem málnak szét a boros poharak olvasztó nedűjében. — Takarékpénztár Mágocson. Halvax János mágocsi plébános kezdeményezésére több kisebb-nagyobb tőkepénzes takarékpénztár alapítását tervezi. A részvénytőke 50,000 frtot tenne ki, mely összeg azonban még nincs összeteremtve. Mágocson már létezik egy ilyen pénzintézet, a „Kölcsönsegélyző egylet,“ mely jól prosperál. — A míibor-gyártás ellen. A képviselőház tagjai közül nagyon sokan, kik maguk is bortermelők vagy bortermelő vidékek képviselői, mozgalmat indítottak a műborgyártás ellen. E hó 29-én a képviselőház egyik szakosztályában népes értekezletre gyűltek össze, melyben minden párt képviselve volt. Hosszú vita után elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a kereskedelmi miniszterhez, mely kérni fogja, hogy vonja vissza a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatot a műbőr gyártásáról és terjesszen oly javaslatot a ház elé, mely föltétlenül eltiltja a műbőr gyártását. — Horváth Feri, a közföltünést keltő naturalista hegedűművész, ki pár napja városunkban tart szolobanversenyeket, ma vasárnap délután a „Bedő“-kávéházban, a este a „Mátyás király“ vendéglőben produkálja magát. A nem közönséges technikai jártassággal, mondhatni virtuozitással játszó hegedűs melegséggel, érzéssel adja elő zamatos magyar nótáit s ezek közt különösen a Bihari-féle ábrándokat, melyek ma már kivesző félben vannak czigány zenekarainknál. Csak az a kár, hogy nem igen akad hallgatója s nagyon kis kör élvezi esténként briliáns játékát, mely megérdemelné, hogy nagyobb közönség gyönyörködjék benne. — Rendőri hírek. Lipik Tivadar 26 éves géplakatos, ki a vasúti gépműhelyben van alkalmazásban, nemrég került ki a kórházból, hol szívbaja miatt ápoltatott. Pénteken éjjel a vasúti gépműhely őrizetére rendeltetett ki több társával, kikkel részt vett a borozásban, holott a kórházból a borivás eltiltásával bocsátották el. Borozás közben megrohanta régi szívbaja s vért hányt. Egyik társa a rendőrséghez szaladt emberekért s a rendőrség elszállította a kórházba. Egy éves önkéntességre jogosító tanfolyamban részesülhetnek mindazon helybeli vagy vidéki művelt fiatal emberek, kik az egy éves önkéntességre jogosító vizsgálatot letenni óhajtják. A tanfolyam-adó, ki már itt és más helyeken is többeket sikerrel készített elő s ki a vizsgálatot képező tárgyak mindenikéből a „hivatalos“ tananyagot kezei között lírja, azon helyzetben van, hogy az oly helybeli fiatal embereket, kik a középtanodák négy alsó osztályának tárgyaiban jártasak, rövid három hónap alatt — még a vidékieket, kik a tanfolyamot közvetlen nem hallgathatják, máris sikeresnek bizonyult levelezés útján — előkészítheti. Bővebb fölvilágositást ad a szerkesztőség. — Kimutatás a pécsi jótékony nőegylet által 1888. november hó 24-én rendezett thea estély bevételeiről és kiadásairól. Az összes bevétel (25 írt adománynyal és 2 írt 60 kr. fölülfizetéssel együtt) 160 frt 54 kr. Kiadása 111 írt 83 kr. Maradt tiszta jövedelem 48 frt 71 kr. Adományok: Cseh Kövér Anna úrnő 10 frt, báró Majthényi Amália és Csera-Sauska Mari úrnők 5—5 frt, Erreth Teréz úrnő 3 frt, Lauber Rei8őné úrnő 2 frt. Összesen 25 frt. Fölülfizetések: Cseh Bertalan és ifjú Preindl urak 1—1 frt, N. N. úrnő 60 kr., öösszesen 2 frt 60 kr. Pécsett, 1888. november hó 29-én. Magyarly Róza alelnök. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Ne bántsd a rendőrt! Még tavaly szeptemberben, midőn özv. Koszttsné temetése volt történt, hogy Jozipovics György pécsi bosnyák fuvaros a temetés előtt menő rendőr fölhívására nem akart kocsijával megállani s a menetnek kitérni, hanem a fajával veleszületett brutális erőszakoskodásával és hányivetiségével ellene szegült; a rendőr erre megfogta a lovak kantárszárát s el akarta fordítani a kocsit az útból, mire Jozipovics leugrott a kocsiról s hatalmas utczai verekedést improvizált, közvetlen a temetés előtt, miközben több ízben derekasan végig vágott a rendőrön. Jozipovics hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt bűnfenyitő eljárás alá került s most a kir. curia helybenhagyta az első bíróság ítéletét s Jozipovics György fuvarosi hatóság elleni erőszak vétsége miatt, melyet súlyosbított az a körülmény, hogy azt temetés alkalmával követte el, hat hónapi börtönre ítélte. Jegyzéke a pécsi kir törvényszék mint büntető bíróságnál 1888. deczembró 3-tól deczember 7-ig nyilvánosan megtartandó végtárgyalásoknak. Deczember 3-án. 3777/88. Borbély Ferencz, Borbély János és társaik ellen súlyos és könnyű testi sértés, becsületsértés és közcsend elleni kihágás miatt. 3779/88. Harsányi József ellen súlyos testi sértés miatt. Deczember 5-én. 3848/88. Horn József és társai ellen hamis tanúzás ,és hamis tanú állítás miatt. 3915/88. Schlepp Mihály ellen könnyű testi sértés miatt. 3918/88. Özv. Varga Józsefné és társai ellen lopás miatt. Deczember 7-én. 7735/88. Gyuricza József ellen szándékos emberölés miatt 8095/88. Striczki Matild ellen lopás miatt. MŰVÉSZET, IRODALOM. A mi színészeink Győrött. Komjáthy Jánosnak, a mi közönségünknek is kedvencz hősszerelmesének múlt kedden volt jutalomestéje, mely erkölcsi tekintetben is, de főleg anyagi tekintetben kitünően sikerült; a mennyiben az előadást nagy számú és díszes közönség nézte. Előadatott Sardou „A haza“ czimü színműve. Csütörtökön Dobó Sándornak volt sikerült jutalomjátéka az „Egy könnyelmű leány“-nyal s nemsokára Honti Marinak is lesz jutalomestéje a Pécsett is feledhetetlen „Suhancz“ operettben. Egy operett újdonságot is adott elő színtársulatunk a múlt szombaton, és pedig a nálunk is rég várt „Don Czezar“, mely — mint a „Győri Hírlap írja — telt ház előtt teljes sikert kivívó előadásban s igazán fényes kiállítással került színre. — A darabról s az előadásról az említett lap így ír: Gyönyörű szép operett, a híres szellemes szövegből kis átalakítással alkotva, finom és magasabb szárnyalású zenével. Somogyi nagy társulata ambiczióval birkózott meg e nehéz 5 [ darabbal , a közönség lelkesült tapsa adta meg a feleletet arra a kérdésre, várjon sikerrel oldotta-e meg feladatát. Pintér, a czimszerep ábrázolója, mesteri alakítást nyújtott s énekszámait is szép sikerrel emelte érvényre. Ugyanazt mondhatjuk Szilassy Irénről, Margó Zelmáról és Bodroginéról s általában a főszerepek vivőiről. A karok fényes uj jelmezekben tündököltek, kellemes látványt nyújtva. A szép darab előreláthatólag sok előadást fog még megérni, mert olyan természetű ez, hogy mindinkább meg fogja nyerni azok tetszését is, kik első hallásra talán — a könnyű muzsikák verkli áriáihoz szokottan — nem is élvezték szépségeinek minden vonását. A „Képes Családi Lapok“ 63. számának tartalma : Veszedelmes játék. (Regény. Folytatás.) Prém Józseftől. — Az elhagyatott. (Költemény.) Jámbor Lajostól. — A lopás. (Műveltségtörténeti csevegés.) Szendrőitől. — A kis zöld szekér. (Életkép.) Erzsikétől. — Kádas uram lelke. (Beszélyke. Folytatás és vége.) Mészáros Sándortól. — Dalok Melindának. (Költemény.) Patyi Istvántól. — Bánffy Béla f. — A kelletlen örökség. (Beszélj. Folytatás és vége.) Irta Cziemssen Lajos. Németből fordította Békavári. — Gondolatok. Meteortól. — Mindenféle. Képeinkhez. — Irodalom. — Szinház. — Hymen. — Kivezések. — Humor. — A szöveg közt előforduló képek: Bánffy Béla gróf J. — Az óriás-kaktusz. — A menyasszony. — Az üldözött vadorzó. — Melléklet Örvény fölött lebegve. Eredeti regény: 237—252. Kossovitz Rezsőtől. CSARNOK. A legszebb szónoklat. — Elbeszélés. — írta: F I d e I i S. I. Ha önök R. vármegyéből valók, akkor bizonyára tudják, mily szerencsés ember volt Csernafalvy Ferencz báró, a főispán. Csernafalvi Csernafalvy Ferencz báró, R. vármegye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, a Szent István rend nagykeresztese. Ennyit írhatott fel névjegyére, melynek egyik J sarkában büszkén emelkedett fel a lándzsát tartó ölyv, a Csernafalvy család czimerének madara. Hát még a mit nem divatos névjegyekre írni. Teszem például, hogy nyolczezer holdas birtoknak ura. És milyen nyolczezer hold volt az! Minden talpalatnyi porhanyó, puha termőföld, melyről az öreg jószágigazgató azt mondotta, hogy akár kenyérre is föl lehetne kenni. A terjedelmes angol park közepén messzire ellátszó, hatalmas kastély emelkedett. Ha otthon volt Csernafalvy báró, felhúzták a kastélytorony tetejére a vörös-fehér családi zászlót. Sokszor maga is gúnyolódott önmagán, mintha röstelné azt a hatalmas kastélyt, meg a rengeteg kertet, így talán trencséni Csák Máté lakott, mondogatta félig tréfásan, de hát ki tehet róla, ha őseim ilyen hatalmas épületet emeltek! Mint főispán szigorú, erélyes ember volt, a kormány előtt „grata persona.“ Nem tűrt ellentmondást. Amit én állítok, az szent és igaz, szokta mondani, ha nagy tűzbe jött. Pedig ez sokszor történt meg. Roppant lobbanékony természetű volt az öreg báró. Már alakja is elárulta azt. Termete alacsony, köpezös volt. Arcza mindig tűzben égett, mint a ki haragszik, pedig nagy energiája mellett jó szive volt. Ha diszmagyar ruhában oda ült az elnökszékbe a vármegye közgyűlésén, olyan „erélyes“ pillantásokat vetett jobbra-balra, hogy a leghevesebb ellenzéki szónoknak is lábába szállott a bátorsága, akár a leghajmeresztőbb választási visszaélést akarta is ostorozni. Az lett a határozat, amit ő akart. Nem is tette be ellenzéki képviselő a lábát megyéjébe 12 év óta. Ha a megyegyűlés után le is vetette a hatalmas ősi fringiát, a kopott attillát meg az aranysarkantyús csizmát, de nem vetette le erélyét, szigorát a nagy sárga szalmakalapban, meg a barna kátjában sem. Pedig higyjék el nekem, az öreg báró jó ember volt s az is mai napig. Csak egy kissé