Pécsi Közlöny, 1894. május (2. évfolyam, 52-60. szám)
1894-05-08 / 52. szám
II. évfolyam. Pécs, 1894. május 8. 52. szám. PÉCSI KÖZLÖM POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Egész évre . . . 6 frt. II Negyedévre. . 1 frt 50 kr. Félévre............3 frt. || Egyes szám ára 4 kr. Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányay reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők János kereskedésében. — A Taizs-féle nyomdában. Deák-utcza 15-ik szám. A felekezetnélküliség. Az országgyűlés igazságügyi bizottsága elfogadta azon §-t is, mely a kilépést megengedi anélkül, hogy a kilépő valamely törvényesen elismert vallásfelekezet kötelékébe belépni köteleztetnék. Van tehát kilátásunk arra, hogy törvényesítve lesz nálunk — ha ugyan megszavazza ezt a törvényjavaslatot az országgyűlés, amit hinni nem akarunk — a felekezetlenség. A tárgy fontossága megérdemli, hogy ismételve foglalkozzunk annak következményeivel. A vallási oldalát mellőzve, tekintsük csak a társadalmi és politikai következményeket. Nekünk úgy tetszik, hogy teljesen számítás nélkül dolgoztak ezen a törvényjavaslaton, mert különben magyar politikus ilyesmivel elő nem állhatna. Hányszor halljuk emlegetni, hogy nekünk minden megengedett eszközt fel kell használnunk a magyar államiság konszolidálására? És hát mi az tulajdonképen, ami a mi állami egységünket leginkább veszélyezteti, mi az, ami összeforrasztás helyett szétválaszt? Igaz ugyan, hogy Ausztriával való kapcsolatunk is sok tekintetben kedvezőtlenné teszi helyzetünket, hiszen erkezhetünk reá, hogy gr. Széchenyi István vegyes házasságnak nevezte a monarkia két fele közt létező viszonyt, pedig a vegyes házasság tudvalevőleg sok bajnak és viszálykodásnak képezi gazdag forrását, — de hát főképp védelmi szempontból bőven vagyunk kárpótolva az árnyoldalakért. Ez a szövetség nem is veszélyezteti nemzeti fejlődésünket. Ami a politikust leginkább gondolkodóba ejtheti, az a sokféle nemzetiség és vallás. Hogy mily szétválasztó elem az a valláskülönbözőség, annak bebizonyítására elég rámutatnunk arra a több százados antagonizmusra, mely a hazai katolikusok és protestánsok közt létezik. Nem szükséges emlékezetünkbe visszaidézni azon vallási harcokat, melyekkel kockára volt téve nemzeti és állami létünk: a jelen század azon vallási vitáit is mellőzhetjük, melyek egész 1848-ig vitattak a rendi gyűléseken nem csekély szenvedélyességgel, — maradjunk meg a jelennél, mely elég bő tárgygyal szolgál az elmélkedésre. Tekintsük a protestánsok magatartását a közpolgári házassággal szemben, mi indította őket arra, hogy hivatalosan állást foglaljanak ezen törvényjavaslat mellett? Talán vallási indokok voltak ezen állásfoglalásnak rugói? Hiszen tisztában lehetnek a felől — ezt közülök többen, pl. Kaas Ivor is, kimutatták a legmeggyőzőbben — hogy nekik többet árt, vallási tekintetben a polgári házasság, mint nekünk katolikusoknak. Volt ebben része az önérdeknek, mert viszontszolgálatot várnak a jelenlegi kormánytól a támogatásért, de hogy a vallási antagonizmusnak, az ellenmondási viszketegnek, a protestánsnak nagy része volt ezen eljárásban, ki tagadhatná? Jóllehet azonban, hogy a vallási súrlódások temérdek goajt okoznak az országnak egész mai napig, ezen állapot mégis hasonlíthatlanul kedvezőbb volt annál, amit a felekezetnélküliség hozna a nyakunkra a közeljövőben. Az egyháznál vagy felekezeteknél részint az összetartozás érzete, részint a lelkipásztori befolyás ellensúlyozó hatással volt és van a vallástalanság ellenében, de hát mi lesz ezután? Már a nazarénusoknál mutatkozik a képe annak, hogy mire képes a pásztor nélküli nyáj, s Horváth Gyula az országgyűlésen is jelezte azt a körülményt, hogy a nazarénusok szolgáltatják a legjelentékenyebb kontingenst az alföldi, szocialisták számára. Hátha még megtudják, hogy az új törvény értelmében — már t. i. ha törvénynyé válnék — szabad a vásár, mindenki szabadon mehet, amerre tetszik, szabadon kontárkodhatik és gyárthat magának vallás-erkölcsi elveket, s ha ezek a felekezet nélküli százezrek összeverődnek a társadalom felforgatására, várjon mi lesz a most anynyira hangoztatott állami konszolidálással ? Mert hogy a felekezetnélküliség termékeny melegágyul szolgál a szocialisták és anarkisták plántálására, azon senki sem kételkedik, aki tisztában van az elvek természetével és azok következményeivel. Megengedjük, hogy ezen törvényjavaslat gyártói és az igazságügyi bizottságban elfogadói tagadásba veszik annak veszélyes voltát, de valamint a gyújtogatóra nézve nem szolgál mentségül, ha tagadja a tűznek gyújtó és emésztő hatását, úgy az ilyen törvényjavaslat készítői és elfogadói puszta tagadással szintén nem menthetők fel a rájuk báromló borzasztó felelősségtől! A főrendiház tegnap kezdte meg a házassági javaslat tárgyalását. Ez idő szerint az egész ország figyelme a törvényhozás e háza felé irányul, melynek tagjai az 1885. évi 7. t. o. szerint azok, kik : a) örökös jogon ; b) az általuk viselt méltóság vagy hivatal ; c) királyi kinevezés ; d) Horvát-Slavonországok választása következtében birnak a főrendiházban üléssel és szavazati joggal. Számszerint helyet foglal a főrendiházban 21 főherceg, 84 rom. és gör. kat. s gör. kel. egyháznagy, 13 protestáns egyházfő, 12 zászlós ur, 3 felsőbirósági elnök, 7 herceg, 129 gróf, 33 báró, 33 választott, 44 kinevezett és 3 horvátországi tag. E szerint a főrendiháznak összesen 345 szavazattal biró tagja van. Vaszary Kolos hercegprímáson kívül a javaslat ellen beszélnek : Schlauch Lőrinc bíboros, Steiner Fülöp, Meszlényi Gyula, Hornig Károly br. püspökök, Zichy Nándor gróf, Esterházy Miklós Móric gróf, Prónay Dezső br. Rudnyánszky József br., Zay Miklós gróf, Máriássy János. A javaslat mellett: Szász Károly, Zelenka Pál szuperintendensek, Karap Ferenc, Gajzágó Salamon, Hollán Ernő és Daruvári Alajos fognak felszólalni. Valószínű azonban, hogy a szónokok száma még szaporodni fog. A főrendiház két pártja bizalmas értekezletet tartott a vita taktikai vezetése tárgyában. Az egyházpolitika ellenzőinek többsége vasárnap estig húsz szavazatra volt számítható, mely szám a ma érkező főurakkal remélhetőleg 28—30-ra fog emelkedni. Pontban 11 órakor Szávy elnök, kezében a csengetyűvel, megnyitja az ülést. A halálharang, mondották a polgári házasság barátai.