Pécsi Közlöny, 1895. március (3. évfolyam, 26-37. szám)

1895-03-03 / 26. szám

III. évfolyam. Pécs, 1895. március 3. 26. szám. PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak. Előfizetések, Egész évre . . . . 6 írt. I Negyedévre 1 frt 50 kr.­­ A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányai reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Félévre ..............3 frt.­­ Egyes szám­ára 4 kr.­­ János kereskedésében. s a he. nyomda épületébe. A pécsi tanítónőképző intézet, n. Európának legtöbb püspöki széke a műveltség és a tudományosság véd­­vára gyanánt szolgált. Szóval az egy­ház, bármily küzdelmesek voltak is nap­jai, nem engedte kialudni a tudomá­nyosság fáklyáját, melyet korábban fellobogtatott és lankadatlan buzgóság­­gal iparkodott a keresztény hit és neve­lés változhatlan elveinek diadalt sze­rezni, mert a hit és nevelés nemcsak az életre, hanem az örökkévalóságra is kihat. Mi kezeskedhetek más és job­ban az egyháznak, az államnak, a családnak arról, hogy nemes, hasznos, megbízható, áldozatkész, törvénytisztelő és bátor férfi, — nemkülönben, hogy becsületes, tiszteletreméltó és szolid nő­nemzedék sarjadozzék fel, mint a ke­resztény nevelés úgy az iskolában, mint azon kivül. Az isteni gondviselés épen azon időszakban áldá meg a pécsi egyház­megyét a nemes tények hitvallásában apostolkodó főpapok­ és világi mecé­násokkal, midőn a vallás-erkölcsi alapra fektetett korigényeire nőnevelés immár kiáltó szükséggé vált. így keletkezett 1851-ben a „Mi Asszonyunkéról cím­zett nőzárda elemi iskolával együtt; 1882- ben a bonyhádi és németbólyi; 1883- ban a hőgyészi; 1884-ben a paksi; 1885-ben a herceglaki; 1888-ban a regölyi , 1890-ben a nagy-mányoki és bakócai leányiskola, a páli szt. Vincé­ről nevezett irgalmas nővérek vezeté­sére bizva, és a jövő isk. évvel meg­nyílik Pécsett a nőzárdában a tanitó­­nőképző intézet, mely első­sorban arra leszen hivatva, hogy az említettem zár­dákat és az egyházmegyében örvende­tesen szaporodó leányiskolákat alkalmas tanerőkkel ellássa, az egyházmegye égető szükségletein­ekképen segítsen és emel­lett az anyaház és maga a tanítónő­­képző intézet se szűkölködjék a legjobb és leghivatottabb tanítónőkben, kiket saját keblén és saját céljaira, az eddi­ginél jóval kevesebb költséggel nevel­het fel és a házi szabályoknak meg­felelőbb módon intézheti egyéneinek ki­­képeztetését, természetesen a szerzetesi élet és a keresztény nőnevelés kiszámít­­hatlan hasznára és előnyére. Nem ke­vesebb előnyt fog nyújtani a kát. tan - és nevelésügynek a pécsi tanítónőképző intézet az által is, hogy világi és szer­zetes nők ezentúl akadály nélkül lép­hetvén a tanítónői pályára, a mindin­kább érezhető tanítóhiányt ezen inté­zetben képesített tanítónők pótolhatják és a tanítónői pályára lépni szándékozó egyének helyben és nagyobb anyagi áldozatok nélkül végezhetik tanulmá­nyaikat, nem lévén kénytelenek, mint eddig, a képesítés céljából a magas kormány engedélyére oly sokáig és leg­többször sikertelenül várakozni, vagy a legjobb esetben messze vidékre vándo­rolni és a­mi igen sokszor megtörtént, emiatt a tanítónői pályától hivatásuk dacára, végképpen búcsút venni. Ily kedvezően megváltozott viszo­nyok között alapos reményt lehet táp­lálni az iránt, hogy a pécsi zárdabeli tanítónőképző intézet és internátus rövid idő alatt benépesül és ezen intézmény­nek életrevalósága csakhamar igazolva lesz. Egyelőre 50 tanítónőjelölt számára van hely az internátusban, kik egy isk. évre fejenként 150 frtért teljes ellátás­ban részesülnek. A bennlakók tandíjat nem fizetnek, de a kinnlakó növendékek havi 3 frt fizetésére kötelezték. A benn­lakó növendékek közös, egészen csalá­dias életet élnek és folytonos felügyelet alatt vannak, minek folytán a növen­dékek felkelése, lefekvése, napi foglal- A „Pécsi Közlöny“ tárcája,­­ Tudományok farsangja. Tek. Szerkesztő Úr ! A folytonos bálok felvillanyozták a­­ tudományos régiók komoly lakóit és közö­s megállapodás szerint az utolsó hétfőn a­­ Minerva hotelben bált rendeztek. A meghívót a gondolat gyorsasága körözte ; óriási protekció útján nagy nehe­zen bejutott az önök tudósítója is e bálba, magától értetődik : teljes lakk-, klakk- és frakkban. Sietek a tekintetes Szerkesztő­séget ezen ritka múrt lefolyásáról érte­síteni. A hölgyvilág igen szépen volt képvi­selve. Megjelent a Philosophia (bölcsészet); ruhája rubinvörös bársonyból volt strucc­­toll-gallérral, ékszerévét antik kövek dí­szítették. Ott láttam a Therapiát (gyógy­­tan), halálsárga ruhában viaszgyöngy ki­varrással. Csakhamar megérkezett az Astrono­­mia (csillagászat), égszínkék gázból ké­szült a ruhája, világos aranyszálakkal át-­­­szőve és csillagokkal behintve. Jelen voltak : a retorika, kémia, geo­­­­lógia, história stb. stb. A művészetek képviseletében legin­kább föltűnt a Poezis (költészet), üde le­ányarc, az örökké ifjú szerelem igéző mo­solyával ; beléptekor tuss, taps, virágcso­korhullás fogadta ; — ruházata habszerű rózsaszín, gouffrirozott kreppöltöny fehér gyöngyhímzéssel. A férfivilág a fő-fő gigerlik legkivá­­válóbb alakjait mutatta fel. — Ott vol­tak : Hencegy, Potyay, Oktondy, Tökfilkósy, Szeleburdy, Magd­cffy stb. stb. Tollam kifárad a nagyszámú közön­ség leírásában. Pénztáros volt a Korszellem, — egy kipróbált, bizalomgerjesztő gavallér. A belépti díjat úgy szúrták le, hogy kiki diplomáját mutatta elő. Az Akusztika (hangtan) zenekara működött, válogatott darabjaiban felülmúlta önmagát. Rendező volt a Scepticizmus (kétke­­dőség) A termek szisztéma-oszlopokon nyugodtak, gyönyörű csillárok metodikus megvilágítása mellett, — a padozaton babérlombok hevertek, — a falakat a szorgalom mozaikjai töltötték be. Táncrend (szünet előtt.) 1) Dietetikus valcer. 2) Sorites-lépések. 3) Szofizma-keringő. 4) Nemzetközi társalgó. 5) Anyagéivű galopp. Többen kérdik a rendezőtől : honnan van az, hogy Therapia e nagyságát nem igen táncoltatják ? Rendező : Magam sem tudom, alkalmasint kevés szerum-parfü­­met hozott magával és nagyon difteritisz­­szagú. Szünet. (Buffet) Alighogy a gazdagon felterített aszta­loknál helyet foglaltak, poharat emelt a szónoklattan: Bájos hölgyeim, elbájolt uraim! En­gem illet a szó, mert én beszéltem min­dig,­­ az emberiség örömünnepein épp úgy, mint a véres napok előestéin. Izzadtam a szent ügyek védelmében is, de fáradhatatlan volt torkom bármi cél.

Next