Pécsi Közlöny, 1896. április (4. évfolyam, 47. szám)
1896-04-28 /47. szám
IV. évfolyam. Pécs, 1896. kedd, április 28 47. szám. ZSONY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. eljelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Egész évre . Félévre . . . Előfizetési ár . . . 6 frt. II Negyedévre 1 írt 50 kr. . . 3 frt. || Egyes szám ára 4 kr. — Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők János kereskedésében. I a be. nyomda épületébe.—........... ...............— ' ------------------------ Poshadt erkölcsök. Az erkölcsiség létetadó alapja, fentartó oszlopa a társadalom épületének, mely épületen nyugszik az álladalom. Mi sem észszerűbb dolog tehát, mint ama konzekvencia, melyet a fenti sarkigazság magában foglal, hogy t. i. az erkölcsiség romlásával, sülyedésével eldől ama pillér, mely vállain tartja a társadalmat s a belőle kijegesedett államot. Ugye, mi szülte az erkölcsiséget, ha nem a vallás, a hit? És ki csepegteti az emberiség szívébe a hitet, ha nem az Isten ? . . . E három dolog oly szoros összefüggésben van egymással, hogy egyik a másik nélkül nem létezhetik. Ahol nincs Isten, ott nincs hit, ott nincs közerkölcsiség ; az az állam pedig, mely kiküszöbölte törvénykönyvéből a valláserkölcsre vonatkozó szabályokat, az az állam saját sírját ássa meg. A műveit Európa országai közül eddig csak egy vetemedett ez esztelen gondolatra, az is csak akkor, mikor polgárai — elragadtatva az állati ösztön szabadosságának mámorától — belehemperedtek a bűnök fertőjébe, az ocsmányságok özönébe s önfeledtségekben detronizálták a mindenható Istent. A vaskancellár ideje is ilyen törekvésekre emlékeztet, amely törekvések azonban nemcsak a józan keresztény elem szilárd ellentállásán szenvedtek hajótörést, de káros következményeikkel arra bírták indítványozóikat, hogy a régi vallás-erkölcsi állapotok helyreállítását szorgalmazzák. A vaskancellár Canossába ment. És most e szomorú társaságba egy harmadik ország készül lépni, megalkotva a triászt. A régi Mária országa, a Szent István birodalma ez . . . Szinte el sem akarjuk hinni, de könyekkel szemünkben kell látnunk a hióbhirt megerősítő gyászos kórtüneteket, mintegy előjeleit ama hatalmas fergetegnek, mely ha kitör, elsöpri az országot. Fiatal, serdülő ifjak közt olyanok, kiknek zsenge, szűzies lelke eddig csak eszményi célokért tudott lelkesülni, kivesző félben vannak már;ók, mert lehullott magasba törő szárnyaik himpora , a vallás-erkölcs ... De ez még nem elég! A napokban néhány bestiális bensejű éretlen ripok a vallást, a közerkölcsiséget leromboló liberalizmus nemes gyümölcseként meggyalázta a legszentebbet, az oltári szentséget. És inne fel sem ocsúdunk e bántó esemény felett érzett mély megbotránkozásunkból, mikor újabb merényletről kell értesülnünk, mely hangjában úgy, mint szellemében csak keserűséggel tölt-heti el a haza jólétiért aggódó honfi- kebelt. Az országos tanáregyesületben kimondották, hogy a hittant, mint feleslegeset, ki kell küszöbölni az iskolából és a család körébe kell utalni. Csodálhatjuk-e az előbb említett suhancok magaviseletét, ha tanáraik, kik helyes irányban volnának hivatva őket vezetni, úgy nyilatkoznak ? Hogy várhatjuk mi ilyen poshadt erkölcsi viszonyok mellett, hogy derék hazafias ifjúságunk legyen ? ! Nem tudjuk, minek nevezzük néhány felekezetien tanár eme ferde irányú nézetét. Megfelel helyettünk egy liberális lap, mely enynyit mond ez eljárásra : „Szamárság, szamárság !“ Ludovicus: A katolikus kör közgyűlése. E hó 26-án d. u. 4 órakor látogatott közgyűlést tartott a pécsi »Katolikus Kör«. Az egybegyült köztagokra láthatólag igen jó hatással volt a kör közszeretetben álló elnökének , Apponyi Géza grófnak megjelenése, kit a terembe léptekor lelkesen megéljeneztek. Elnök a gyűlést üdvözlő szavak kíséretében megnyitja. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után az indítványok elsejét. Dr. Darányi Ferenc ügyvédnek a kát. autonómia életbeléptetését sürgető indítványát olvassák fel. Lényege: indítson minden kát. kör mozgalmat s az önkormányzat létesítését sürgesse ; evégből válaszszon a kör 12, esetleg 16 tagot, fele részt egyháziak, fele részt világiakból, kik három havi munkálkodás után terjeszszenek elő az autonómiára vonatkozó elaboratumot. Rézbányay János e mozgalmat a kongruára is kiterjesztendőnek véli. Továbbá indítványozza, hogy küldje át miheztartás végett a kör saját elaboratumát az ország valamennyi kát. köréhez, hogy így aztán felterjesztést intézzenek a millenáris kát. kongresszushoz, ez eszmének a programjaiba való fölvétele céljából. Körmendy, Wajdits, Igaz dr. felszólalása után 12 tagban állapítják meg a bizottság létszámát, s kimondják, hogy nem a majdan összeülő bizottság tervezetét közlik a többi körökkel, hanem rögtön értesítik azokat, szóljon a kérdéshez ki-ki a maga véleménye szerint s dolgozzanak ki egyenként elaborátumokat. Ezután megválasztják a bizottság tagjait, ezek: Szeiric, Walter, Pozsgay, Rézbányay János, Wurster dr., Körmendy egyháziak ; Darányi dr., Bánffay, Bodó dr., Czirer József, Bóc, Sey László világiak. E bizottság egy külön gyűlésen választ majd kebelén kívül elnököt és jegyzőt. Következett Mihálffy Árpád indítványa: érintkezzék az új közhelyiség átvétele iránt 6 tagú bizottság a káptalannal, e bizottság : Kelemen dr. elnök, Dobszay dr., Walter, Szilvek dr., Bánffay, Czirer József, Sey László. Az indítványt a kör egyhangúlag elfogadja. A pénztáros jelentése 595 frt. 36 kr. maradványt tüntet fel a kör bevételéből. Az alapszabályok módosítása hosszabb időt vett igénybe. Hanny Gábor alelnök felkérte Apponyi gr. elnököt s Ágh dr. titkárt, hogy a kört a milleniumi kát. kongresszuson képviseljék. Apponyi gr. örvend a belehelyezett bizalomnak, melynek szívesen teend eleget. Megköszöni a körnek, hogy újból elnökké választotta. (Éljenzés.) Hanny alelnök meghívja a kát. kör új épületének megnyitására. Mire az elnök kijelenti, hogy ő kedves kötelességének minden esetre meg fog felelni. A gyűlést bezárja. Esküdtszéki tárgyalás. Szombaton délután jelenvén meg lapunk, az aznap lefolyt s csak 2 óra felé véget ért esküdtszéki tárgyalásról nem hozhattunk annyira kimerítő tudósítást, amilyent szerettünk volna. Pótlásul dr. Darányi Ferenc védőügyvéd sikerült beszédéből közlünk ezúttal egyet-mást. Abból indult ki a védőügyvéd, hogy a polg. házasság behozatala majd mindenütt forradalommal járt, tehát nem csoda, ha nálunk is forrongást idézett elő. Sokan nem tudják megegyeztetni vallásos meggyőződésükkel, e mellett régi hagyományokat rombolt le, pedig búcsúzni mindig fáj. A vádlott szigorú vallásos nevelésben részesült, az uj intézményekkel nem tudott megbarátkozni s a szomorú szellemi harc közepette mint hirlapiról értesítik, hogy a végrehajtás egyik alantasabb közege a nép vallásos érzületének kímélése helyett szocialisztikus tanokat fejteget, ezeknek