Pécsi Közlöny, 1898. augusztus (6. évfolyam, 85-96. szám)
1898-08-25 / 94. szám
1898. augusztus 25. „PÉCSI KÖZLÖNY* III. Az országos szövetség megindítja még ez évben a kat. legényegyesületek tagjai számára szerkesztendő hetilapját, melyek mellékletéül megjelenik időszakonként az elnökök lapja a „Kolping.“ Mindkettőnek szerkesztője a „Kolping“ eddigi szerkesztője és az országos szövetség jegyzője : Komády Lajos. IV. Az egyesületnek elhunyt elnökeiért és tagjaiért évenként május havában gyászmise tartatik minden egyesület részéről, melyen a tagok megjelennek. V. Az ifjúsághoz szózatot intéz a nagygyűlés, melynek megszerkesztésére Tölcséry Ferenc és Virág Ferenc kérettek meg. Mindezekből látható, hogy a kát. legényegyesületeknek létjogosultságát senki józanul kétségbe nem vonhatja, hogy akik e sz. ügy szolgálatába szegődnek, hálára kötelezik maguk iránt a társadalmat és úgy mint az egyházat. Megjegyzem azonban, hogy mi sohasem dolgoztunk ezért, hanem feláldozzuk tehetségeinket, testi, lelki erőnket kényelmünket Istenért kitől gyarlóságaink bocsánatát várjuk; egyházunkért, melynek jóléte és terjesztése — Isten országa — missziónk; hazánkért, melyet mint Kassa püspöke mondá, nem hatalmas bércei, dúsan termő rónái tesznek dicsővé, hanem valláserkölcsösen nevelt népe. Negyven éve szolgáljuk édes hazánkban ez ügyet, bár adná a jóságos Isten, hogy a papság körében mindig szélesebb körben nyerne jó barátokat, hogy a keresztény iparososztály felismerje benne a maga legszentebb ügyét az ország és városok kormányzói tetszéssel fogadják a mi szociális működésünket és nyújtsanak segítséget, hisz ügyünk virágozása a haza jóléte. Imádkozzunk és dolgozzunk. Emberé a munka, Istené az áldás Virág Ferenc, pécsi egyházmegyei elnök. HÍREK, Pécs 1898. augusztus 23. Papi lelkigyakorlatok. A múlt számunkban közölt szellemben naponként négy tartalmas, magas színvonalon álló elmélkedést tart Komarik jezsuita atya, melyekben a legfontosabb kérdésekkel, az ember céljával, erkölcsi életének rendezésével stb. foglalkozik összefüggő, logikus sorrendben. Előadásait bölcseleti emelkedettség lengiját párosítva vonzó finomságokkal teli stíllel. Az elmélkedéseken egytőlegyik jelen van ő méltósága, Hetyey Sámuel püspök úr is, ki reggeltől estéiig papjai társaságában marad a szemináriumban, még az ebédet is velük költi el. Reggelenként pedig a szt. misét is ő mondja el az intézet dísztermében felállított oltárnál. Eucharisztikus kongresszus. Újólag felhívjuk a n. é. kát. közönség figyelmét, a folyó hó 25-én és 26-án, ma és holnap a székesegyházban az oltáriszentség tiszteletére tartandó egyházi ünnepélyekre. Ma d. u. 6 órakor Komárik jezsuita atya szent beszédet mond az oltáriszentségről a lelkigyakorlatban résztvevő papságnak és a népnek, utána áldás és litánia, melyek végeztével a székesegyház előtti téren fényes körmenet tartatik. Az ünnepélyen ő méltósága a püspök is jelen lesz. A körmenet után a hívek gyónhatnak. Holnap reggel 6 órakor ismét elmélkedést tart a jezsuita atya a székesegyházban. 7 órakor Hetyey Sámuel megyés püspök csendes misét mond, mely alatt a papság és hívek megáldoznak. Az áldozásra előkészületül már 5 órakor gyónhatnak a hívek. 9 órakor a papnevelőintézet dísztermében tartják meg az eucharisztikus kongresszust, melyen az Oltáriszentség tiszteletének emeléséről fognak tanácskozni az Oltáriszentség imádására alakult társaság tagjai. A kát. kongresszus tagjai a pécsi egyházmegyéből Szerkesztőnk tudósítása szerint részt vettek a tárgyaláson dr. Kelemen a pécsi kát. kör elnöke, Erreth János a pécsi ügyvédi kamara elnöke, Szikora Ignác, dr. Darányi, Hekkenberger, Lincab Adolf, Paal József inspektor, Holndonner, Uray, Bence, Csajághy, Vitkovics, Frühwirth ügyv. Frühwirth pléb. A kör díszterme szűknek bizonyult, s nemcsak a karzat, hanem a folyosó is tömve volt érdeklődő közönséggel. A belvárosi templom restaurálása.Mint a múltkori számunkban említettük, a városi tanács a belvárosi templomnak átalakítása ügyében felkérendőnek határozta a műemlékek fenntartására hivatott országos bizottságot, hogy tervet adjon be, melynek alapján az átalakítás e tglszerű formában megtörténhetnek. Schuek tanár küldetett le annak idején, aki most le is küldte Pécsre az átalakítás terveit a főmérnöki hivatalhoz, ahol mégis tekinthetők. Schulek tanár, budapesti építész a templom tetőzetét majolikából akarja elkészíttetni. A majolika erős aranyozással lenne ellátva. A költségvetést ezután fogja összeállítani a mérnöki hivatal . Vajha minél előbb létesülhetne a szép templomnak restaurálása, mely ha elkészülhet igazán előkelő helyet foglal el Pécs városa történelmi emlékei között. Eszterházy Pál herceg halála. Néhai Eszterházy Miklós legidősebb fia, sopron vármegye örökös főispánja aug. 21-én délután vasmegyei Lékán elhunyt 55 éves korában. Eszterházy Pál 1843 március 21-én született. Első neje Trauttmans- Idorfi Mária hercegnő 1876-ban halt meg. Három évvel később feleségül vette Croy-Dulmen Eugenia hercegnőt s igy sógorsági viszonyba lépett Frigyes kir. herceggel, s 1872-ben sopronmegye főispánja lett. 1875-ben a Lipótrend középkeresztjét, 1878-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapta meg. Az elhunyt csak 13 napig volt beteg. Meghűlés következtében tüdőlobbot kapott és táviratilag Kétly professzort hívták hozzá Budapestről, de segíteni nem lehetett. Két fia maradt. Az egyik Miklós herceg, az államtudományok tudora, a ki csak nem régen jegyezte el Ciráky Margit grófnőt; a másik fia Rudolf herceg még diák. Az elhunyt volt a gondnokság alatt levő 400,000 holdas Baranya, Somogy Tolna és más vármegyék területén fekvő uradalmak tulajdonosa, mely tulajdonjog most legidősebb fiára Miklósra száll. Óriási adósság terhelte a birtokot, mely azonban már majdnem teljesen megszabadult az adósságtól, hogy azonban mégis a gondnokságtól való felmentést nem kérte annak oka abban rejlik, mert az uradalmakat igazán oly mintaszerűen kezelik, hogy e tekintetben semmi kívánni való nem marad hátra. Különösen megemlítendő a kaposvári uradalom mintaszerű kezelése, mely belterjes mezőgazdaságunkat óriási lépéssel vitte előre. Eljegyzés: Lasányi János, Károlyi jeles képzettségű és hithű tanító jegyet váltott Krick Emma kisasszonynyal Baranya Szabolcson. Vízvezetékünket elzárták. E hó 2- án délután nagy meglepetés érte a belvárosi lakosokat. A Tettye forrás veszélyes mérgeket öltő apadása miatt a vízvezetéket minden előzetes bejelentés nélkül elzárták. Már a múlt években is megtörtént ez eset, de mindig figyelmeztették a lakosokat. A jelen esetben mulasztás volt ezt meg nem tenni, annál is inkább, mert ez a váratlan elzárás az esetleg támadó tűz s más egyébb szerencsétlenségek alkalmával, hol feltétlenül vízre van szükség,■ mint némely betegnél is, nagy veszélyt okozhatna, mivel senki előre nem gondoskodhatott, hogy a szükséges vízmennyiség lakásában meglegyen. Kérjük a közönség nevében a szokásos előre figyelmeztetést ilyen esetekben. Megemlítjük még, hogy Dráva-Szabolcson megkezdették már tényleg a fúrásokat, hogy a Dráva mentéről szűrt vizet vezessenek Pécsre. A mohácsi rablógyilkosság végtárgyalása e hó 22-én és 23 án folyt le. A tárgyalási terem színültig megtelt, különösen sok jogász hallgatta végig az érdekes bűnügyi tárgyalást D. u. 4 órakor hírdettetett ki az ítélet, mely Martinkó Jánost életfogytiglantartó fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte ; Martinkovics Róza másodrendű vádlottat pedig orgazdaság miatt 4 éviegyházra és 5 évi hivatalvesztésre. Védőbeszédek közöl érdekes volt dr. Sey Ernő a másodrendű vádlott védőjének szép és érvekben gazdag beszéde. A pécsi nőegylet gyermekkertjében (óvoda) Deák utca 10. sz. alatt az 1898—99 iki tanév szeptember hó 1 -én veszi kezdetét. Ezen hasznos és célszerű intézetnek szabályai és határozatai a következők: 1. A felveendő kisdedek nem lehetnek 3 éven alul és 6 éven felül. 2. Az intézet naponta télen 8—11 óráig délelőtt és 2—4 óráig délután, nyáron 8—11-ig, délután 2-5 óráig van nyitva. Szombat- vasár- és ünnepnapokon az intézet zárva van. 3. A gyermekek az intézetben rendesen tartoznak megjelenni és onnan pontosan el kell őket vezetni. 4. Ha a gyermekek hosszabb ideig akadályozva vannak az intézetet látogatni, erről az intézet vezetője értesítendő. 5. Az intézetbe minden fent említett korú gyermek nemi- és valláskülönbség nélkül mindenkor felvétetik. Mellesleg legyen megjegyezve, hogy az ily korú fiúk és leánykák együttléte igen természetszerű és minden tekintetben hasznos is. 6. A tandíj minden gyermekért havonkint 1 frt 50 kr. és a hó 3-ig előre fizetendő. 7. A fizetési kötelesség azon hónaptól kezdődik, melyben a felvétel történt s fennáll akkor is, ha a gyermek nem az egész hónapon látozgatja az intézetet. 8. A játékszerek használatáért egyszers mindenkorra beírási díjként 1árt fizetendő. 9. Szegénysorsú gyermekek ingyen vétetnek fel. 10. Ragályos betegséggel a gyermekek az intézetben meg nem jelenhetnek, s Dr. Cirer Elek úr lesz oly szíves, hetenkint legalább egyszeri a gyermekek együttlétekor az intézetet meglátogatni. 3