Pécsi Közlöny, 1898. október (6. évfolyam, 109-121. szám)

1898-10-02 / 109. szám

az VI. évfolyam. Pécs. 1898. vasárnap október 2. -- -------------------------mmm «■———■■ 11«»■ ■iTiä-r~~[i m i niiiniii« ÜMÜSiiaSüü as me POLITIKAI ÉS VEGYEST­ART­ALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Hirdetések elfogatatnak: Előfizetések, Egész évre .... 6 frt. || Negyedévre 1 frt. 50 kr. | A szerkesztői és kiadóhivatalban — ifj. Rézbányay ! reklamációk, a kiadóhivatalba ; ké­ziratok a szerkesz- Félévre . ... 3 frt. [| Egyes szám ára 4 kr. J János kereskedésében. | tőséghez küldendők a lyc. nyomda épületébe. 10£ szám. Vallás nélkül. A szocialisták nyíltan, az úgy neve­zett szabadelvűek takaró alatt agyaz­kodnak a vallás ellen, melyet min­denünnen kiszorítani törekszenek. Bebel szocialista vezér a törvényhozó testületben ismételten kijelentette, hogy pártja vallási téren az atheiz­­must akarja, a szabadelvűek pedig frázisként hangoztatják, hogy a val­lásnak semmi köze a politikához és a papok ne politizáljanak.Ez az utóbbi jelszó azonban csak azóta van forga­lomban, mióta a papok a szabadelvű párturalmat nem támogatják. • A mai szabadelvű s rövideszű politikusok­ és skriblereknél jóval okosabb volt az az ó-görög bölcselő, aki az embernek a „zoon politikon“ meghatározást adta s ezzel az embert olyannak állította, mi­nt aki állampol­gári, nyilvános életre van hivatva. És tényleg : minden e­gyén a benne rejlő tehetségek érvényesítése s fejlesz­tése szempontjából utalva van a vi­lágra, a környezetre, a­melyben él, és a társadalomra, melyhez tartozik, tehát a társas közéletben érdekelve van, vagyis természeténél fogva a­­ közügyek, a politika talajára van­­ állítva. Erre a térre van utalva mindenki, akinek gondjaihoz tartozik a társa­dalmi jólét s annak előmozdítása. Az ilyennek célravezető eszközként kell a politikát igénybe vennie. Már­pedig ha a papnak föladata a lelkekkel tö­­r­lődni, akkor nem lehetnek rá nézve­­ közömbösek a közviszonyok, melyek az embert és az ettől elválaszthatat­lan lelket érintik s erre üdvösek vagy káros befolyásuak. Ezen érte­lemben a papnak politizálni nemcsak joga van, de kötelessége is. De fölhozzák ez ellen,hogy Krisz­tus országa nem e világból való. Hát igaz, nem e világból való, de e világ közepébe van állítva s érde­kében a világ hiú törekvéseivel, rom­lottságával való harc kötelességgé tétetett. És a kereszténységnek világ­missziója nem szorítkozik az egyesek üdvére, hanem kiterjed az emberi társadalomnak is mint ilyennek javára, boldogítására. Azért mondta aquinói szent Tamás : „Senki sem lehet való­ban jó, aki a maga erejével hozzá nem járul a közjóhoz.“ Az egyház e társadalompolitikai jelentőségét tud­ták is méltányolni minden kornak nagy alakjai, így a legújabb időben mindenek fölött Ketteler püspök, IX. Pius és XIII. Leó pápák. A kereszténységnek társadalmi missziója van, az ő világa megter­mékenyíti a társadalmi élet összes viszonyait. Már az első századok ke­resztényei odamondták a pogányok szemébe: Mi nem vagyunk a társa­dalomnak haszontalan tagjai . . . Ne féltsenek hát bennünket a libe­rálisok, a katolikusoknak nem kell hűtleneknek lenniök egyházukhoz, hogy az államnak szolgálhassanak és a papnak nem kell hitétől elpártol­nia, hogy állami közügyekkel foglalkoz­­hassék s ezeknek hasznára lehessen. Rajta is leszünk, hogy a ke­reszténység alapelveit a társadalom­ban, a közéletben érvényre emeljük, a­mire annál égetőbb szükség van, mert az anarchiának két faja (a vörös és az arany) veszélyezteti a társadalom békés fejlődését. A vörös anarchia dinamittal, tőrrel, összees­küvéssel dolgozik, az arany anar­chia tőkével és nemzetközi ringek­­kel, kartelekkel, a kizsákmányolás szerszámaival. Mindkettő elvetendő a 3 „Pécsi Közlöny“ tárcája. Bálványos fürdő, torjai bar­lang. Bálványos fürdő tulajdonképen csakis egyetlen épületből áll, egy szépen épült, nagy kényelemmel berendezett fürdőházból, melynek nagy verandájáról gyönyörű kilátás nyílik a fürdőt környező hegyekre. Itt már Háromszék­ megyében vagyunk. A vidék meglepő szép itt is, a pompás levegő és az a nyugalmas csend, mely a kis fürdőtelepet eltölti, nagyon kellemes nya­ralást biztosít annak, ki nem annyira zajos társaságot és szórakozást keres a fürdőhelyen, hanem távol a világ zajától, igazán pihenni, üdülni óhajt sz érvezni a természet által nyújtott szépségeket, a­melyekkel Bálványos fürdő és környéke is oly gazdagon meg van áldva. A fürdő közelében van a hírneves tor­jai kénes-barlang, s mi rövid pihenő után elindultunk, hogy megtekintsük azt. De ak­kor értesültünk, hogy csak délután mehetünk a barlanghoz, azért visszatérve újra kocsira ültünk, hogy a közelben lévő szénsav-gyár­hoz hajtassunk, melyet szintén meg akartunk tekinteni. Kanyargó, meredek országúton vitt utunk, melyet mindenütt magas hegyek környeznek. S egy fordulónál feltűnik előttünk az erdővel koszoruzott Bálványos hegy, — mely messzire kimagaslik többi hegytársai közöl — s a hegytetőn az omlatag romok Bálványos vár festői romjai. A hajdan ha­talmas, büszke vár, melynek falai valami­kor za­jós élettől viszhangzottak, romba dőlt már réges rég. Csupán egy magas fal áll még szilárdan, mint egyetlen fennmaradt emléke, hirdetője a múlt csodás, regébe illő történetének. Hogy behunyom a szemeimet, a múlt időknek fényes képe tárul fel azok előtt, s képzeletemben ott áll ismét Bálványos vár, romjaiból újra felépülve. Életre kelnek újra a várnak hős leventéi, daliás vitézei, látom felvonulni a délceg hadfiakat s szinte hal­lani vélem a tárogatók, kürtök rivallását, a dobok pörgését, a mivel egybehívják a kör­nyék ős hívőit, a még mindig tüzimádó székelyeket, hogy áldozatukat isteneknek bemutassák. Miután a környéken már mindenütt az egy igaz Istennek hódolnak, itt, a Bál­ványos várban jönnek össze azok a keve­sen, a kik még mindig vonakodnak fejet hajtani a kereszt előtt s itt mutatja be áldo­zatát az ősi vallás szerint a kisded pogány sereg, melynek feje maga a vár ura, hős Opour Kevend, a székelyek főrhabonbánja. De múlnak évek, s a még eddig ke­ményen tartott pogányság ereje is veszen­dőben van; a büszke várur daliás fia keresztény nőt vesz feleségül, ki már kicsiny kora óta buzgó tagja az egyháznak. S a­mit nem tudott kivinni a hittérítők egész serege, a­miért hiába küzdöttek oly sokan, sikerült egy gyönge nőnek. Bálványos vár­ból száműzve lettek a pogány istenek, a kereszt jut diadalra, egyházunk ezen isteni fenséges jelvénye. Az eddig oly makacs pogányok szívesen veszik föl az igaz hitet, s hős fiával együtt a büszke várur is ön­kényt hajtja ősz fejét a keresztvíz alá. S a szelidebb vallással szelidebb

Next