Pécsi Közlöny, 1898. november (6. évfolyam, 122-133. szám)

1898-11-06 / 124. szám

e felül pedig műsoron kívül egy másik nép­dal-sorozatot énekeltek meg, a hallgatóságtól bőven jutalmazva zajos éljenekkel és tapssal. Tíz órakor a tánc vette kezdetét, mely 4 órakor ért véget. L. Megyebizottsági tagok válasz­­ tása. Egész Tolnavármegye területén már megejtették a megüresedett megyebizottsági helyekre a választást. Megválasztottak a következők: az agárdi választókerületben: Dőry László, Virányi Károly; a­­ s­ó-n­y­é­ki­­ben: Berényi Jenő, N. Zsikó Péter, dr. Pápa Dénes; bonyhádiban: Kühner Ferenc, Marhauser Imre, dr. Papp József; bölcskeiben:­ Vajay István, Kurc Béla, Kolonics Mihály; a c­i­k­ó­i­b­a­n: dr. Mül­ler János, Gebauer József ;a decsiben: Kommandinger Kálmán, Mozolai Sándor; a dombóváriban: Paál József, dr. Rolf Aladár, Ábrahám Lajos; a duna­­földváriba­n: Niefergall Nándor, dr. Pálföldy Lajos, Csefkó Ferenc, Gallay Fe­renc, Bozár József, Cobor Imre, Gauzer Imre; a duna-szent-györgyiben: dr. Bán János, Somogyi István; a felső­­szeghiben: ifj. Arany Károly ; a g­y­ö n k i­­b­e­n : Bévárdy Lajos, B. Pesthy Elek ; a győ­reiben Percei Béla, Sin­ger Bálint; a gyula­i jován­­caiban: Simontsits Elemér, Csukly Ignác, Kiss Antal; a hőgyésziben: Téry Emil, Klimes Antal; a kétyiben: Rühl György, Glökner Béla és Rafailovits Mi­hály ;a maj­osiba­n Halász Géza, Schaudt Gyula; a miszlaiban: Dömötör László és Hollósi Sándor; a mucsiiban: Si­montsits Elemér, Vanyek Béla ; a nak­­k­i­b­a­n : Fehér Imre és Lenthy Mihály; a nagyszokolyiban: Cettl János és dr. Kiss Ernő ; a n­a­g­y­d­oroghi­­ban: Tomka Gusztáv, Schall Ádám és Gangl Ádám ; az ozoraiban: Chol­­noky Lajos ; az őcsényiben: Nyéky József és Forster Zoltán ; a pincehe­lyiben: Gettlinger Márton és Ádor Hor­váth József; a szántóiban: dr. Kam­merer Ernő, Magyar Zsigmond és Reisner Béla; a szegzárdiban: Török Béla, dr. Steiner Lajos, Borzsák Endre, dr. Kra­­mplin Emil, Föglein János, dr. Hidvig Ádám és Sipos Márton ; szent-lő­rinciben: Győre István és Németh János ; a tara­zsiiban: Tóth József, Tóth László József és Szalai Ignác ; a t­e­v­e­­­i­b­e­n : Schweitzer Márton és Dőry Frigyes; tolnaiban: Wittinger Sándor, Ga­ray Antal, Fekete Ágoston, Máthis Kálmán és Kiss Károly ; a tótkesztiben: Fekete József és Molnár István ;a závodiban: Wosinsky Mór és Tiringer Vilmos; a b­á­­taszékiben: Rüll Nándor, Erdős Gá­bor, dr. Mayer Gyula, König János, Kam­mermann Mátyás ; a diósberényiben: Bitter Béla ;a faddiban: Krisztinkovics János, Koleszár Ferenc; a kölesdiben: Kálmán Dezső ; a kis-tormásiban: Röhr Dániel, Raab Jakab ; a nagyszé­­k­e­l­y­i­b­e­n : ifj­ Keck Endre; a p­a­k­s­i­­b­a­n Streicher József, Schmidt Ferenc, Popo­­vits Gyula, Kern Ferenc, Preidling Hirt János ; a simon tornyaiban: Bereck István, Várkonyi Imre; a szakcsiban: Bese­­nyei Imre, Bartek Pál, ifj. Fülöp János; a HIRE­K. Pécs, 1898. november 8. A püspök itthon. H­e­­­y­e­y Sá­ntuel pécsi megyés püspök , méltósága szombaton délután Szent-Lászlóról szék­helyére érkezett. Főherceg adománya. Frigyes főherceg Izsép kát. hitközségnek iskolaépí­tésére 700 frtot adományozott. Plébános kinevezése. A herceg Eszterházy-féle kegyurasághoz tartozó Ta­mási mezőváros plébánosává M­o Zo­lán­y­i István regölyi vikárius neveztetett ki. Az új plébános 1861-ben született s 1884-ben szentelték pappá. Pécs baranyai múzeum-társulat Vasárnap délelőtt 11 órakor értekezlet volt a városház közgyűlési termében a Pécsett létesítendő múzeum ügyében. A mutatkozó érdeklődés bizony igen csekély. Alig tizen­­ketten jöttek össze az ügy megbeszélésére. Ott voltak : Majorossy polgármester, Rézbányay János, pápai kamarás, Juhász László, Németh Béla és Horváth Antal ügyvédek, Kelemen ny. főtörzsorvos, Z­s­o­l­nay Vilmos, Szikorszky Tádé és Matya­­sovszky gyártulajdonosok, Kiss és Péter reáliskolai tanárok, Kam­merer takarékpénztári igazgató, Vas­váry al­jegyző és Várad­y Ferenc. Majo­rossy az ülés megnyitása után köszö­netét fejezte ki Juhász ügyvédnek a régészeti kiállítás létesítéséért, mert ezzel vetette meg a létesítendő múzeum alapját. Azután a múzeumi társulat alapszabály­tervezetét, melyet Németh Béla ügyvéd állított össze, vették részletes tárgyalás alá. A társulat címe nem mint tervezve volt „Pécsi múzeum-társulat“ lesz, hanem te­kintettel arra, hogy Baranya megye is hoz­zájárul emléktárgyaival, a társulatot „Pécs­­baranyai múzeum-társulatnak“ nevezik el. Majorossy a címben, N­é­m­e­t­h ügyvéd pedig a harmadik paragrafusban, mely arról szól, hogy a múzeum Pécs és Baranya megye pártfogása alatt áll, akarja kifejezésre juttatni azt, hogy a társulat a pécsi egyházmegye pártfo­gása alatt is áll. Ezt azonban a legtöbben nem tartják szükségesnek, sőt helyesnek sem. Zsolnay szerint ma még nem is tudjuk, milyen állást foglal el az egyházmegye a társulattal szemben . Horváth meg azt mondja, hogy'' nem szabad semmit sem belevenni, a­mi széthúzhat; ha ezt belevesszük, akkor az izraeliták bizonyosan idegenkednek majd a társulattól. Azután meg, ha az nem is kerül bele, megvan róla győződve, hogy úgy a püspök mint az egész egyházmegye is, mint mindig pártolói voltak a tudomá­nyoknak és művészeteknek, úgy most sem fognak elmaradni, így az egyházmegye úgy a címből, mint a harmadik paragrafus­ból kint is maradt. Az alapszabály terve­zet többi pontjait is kevés, legnagyobb rész­­ben csak stiláris, változtatásokkal elfogadták. Ezek szerint a társulat tagja lehet minden magyar honpolgár. Tagsági díj évi 5 korona. Lesznek a társulatnak örökös, dísz, pártoló és rendes tagjai. Tisztviselői lesznek: elnök, alelnök, 3 múzeumi őr, könyvtáros, pénztáros, ellenőr és ügyész. A társu­lat fő célja egy Pécsett fölállítandó mú­zeum, ennek folytonos gyarapítása, továbbá, tudományos kirándulások, ásatások és fölol­vasások rendezése. Az így elkészült alap­szabályokat jóváhagyás végett fölterjesztik a belügyminisztériumhoz. Juhász László egy a régészeti kiállítás kibővítése által léte­sítendő nagyobb kiállítás tárgyában tett még indítványt. Ez által pénzhez jutna a társu­lat s ez képezné a múzeum első alapját. Az indítványt azonban nem tárgyalták ér­demlegesen az idő előrehaladottsága miatt, majd ha a megerősített alapszabályok vissza­érkeznek, újra előveszik ezt a kérdést. Végre a bizottság pártolólag terjeszti a tanács elé Juhásznak azt a kérelmét, hogy a régészeti kiállítás tartányait 500 frt vételáron vegye meg a város és ajándékozza majd a leendő múzeumnak. Tanonciskolai mulasztások A közoktatásügyi miniszter nemrég elrendelte, hogy az iskolaigazgatóságok az iskolami­­mulasztó tanoncok és mestereik nevét min­denkor ne csak az ipartestülettel, hanem az illetékes iparhatósággal is közöljék. Most pedig a kereskedelmi miniszter i. é. 60.028 sz. a. valamennyi vármegye alispánjához és a városok tanácsához mint másodfokú iparhatósághoz intézett körrendeletben a mulasztó tanoncok munkaadóinak megbün­tetését követeli A keresk. miniszter tapasz­talata szerint ugyanis az iparhatóságok nagy része csak a dorgálást alkalmazza a­helyett, hogy az 1884. é. 18. t. c. 157. §-a értelmében büntetést szabna ki. Elrendeli tehát a minisz­ter, miszerint mindazon esetekben, midőn az iparkihágási eljárás folyamán beigazoltatik, hogy a tanonc iskolamulasztásai igazolatla­nok, a munkaadóval szemben az idézett ipartörvény 157. §-ában előírt büntetés alkalmazandó. Azután így folytatja : Utasítom ennélfogva az összes iparhatósá­gokat, hogy a tanonciskolai igazgatóságok­tól közvetlenül beérkező följelentéseket hala­dék nélkül vegyék szabályszerű tárgyalás alá s azok alapján a följelentésekben meg­nevezett munkaadók ellen a kihágási eljárást külön-külön azonnal indítsák meg, függet­lenül attól, hogy az illető ipartestület a mulasztásokra vonatkozó jelentést áttette-e az iparhatósághoz vagy sem. Iskola-­­ mulasztási ügyekben hozott ítéleteik­ről a följelentő tanonciskolai igazgatósá­got mindenkor írásban azonnal értesítsék. Minthogy pedig a tanonciskolai mulasztá­sok ügyében megindított iparkihágási el­járás kellő erkölcsi hatást csakis gyors és erélyes keresztülvitel esetén gyakorol, uta­sítom az összes iparhatóságokat, hogy az iskolamulasztási följelentéseket mindenkor soron kivül, lehető legsürgősebben tárgyalják és ítéleteiket legkésőbben a föl­jelentéstől számítandó harminc nap lefor­gása alatt hozzák meg és a felekkel kö­zöljék. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1998. november 8. tengődiben: Németh József, Sámuel János, Somogyi István duna-szent-györgyi ref. tanító megválasztatásáról lemondott s igy ott uj választás lesz. Simontsits Elemér vármegyei főjegyző Mucsiban és Gyula- Jováncán választatott meg s igy egyik he­lyen lemond.

Next