Pécsi Közlöny, 1899. október (7. évfolyam, 108-121. szám)
1899-10-01 / 108. szám
1919. október 1. „PÉCSI KÖZLÖNY“ haladó kiadásokat eszközölhet. A kiadásokról és bevételekről hiteles, a plébános által ellenjegyzett okiratokkal ellátott számadását minden év végével a hitközségi tanács elé terjeszti megvizsgálás végett. A hitközségi tanács által megvizsgálandó számadásokra nézve a fölmentvényt az egyházmegyei hatóság jóváhagyása mellett a közgyűlés adja meg. 68. §. A gondnok által kezelt hitközségi és iskolai pénztárra nézve a személyes és anyagi felelősség elsősorban a gondnokot, utána pedig a hitközségi tanács többi tagjait terheli. 69. §. B) Algondnok. A gondnok teendőit annak akadályoztatása esetén mindenben végzi. VII. Fejezet, A szolgaszemélyzet kötelességeiről. 70. §. A) A templomszolga, ki egyszersmint harangozó is, a templomot tisztántartani, az isteni tisztelet alkalmával előforduló ténykedéseknél és bárminemű egyházi szertartások végzésénél segédkezni ; a szükséges harangozásokat megtenni; az elnök által megrendelt feleket megidézni; a szükséges hirdetéseket megtenni; az elnök parancsára hivatalos dolgok végzésénél minden időben engedelmességgel készen állni köteles. Szolgálata fejében hozza a szokáson és egyházlátogatási okmányban alapuló eddig érvényben levő fizetést, melynek behajtásáról az egyháztanács gondoskodik. 71 §■ A templomszolga a plébános által választatik és hivatalos kötelességében esetleg tapasztalható könnyelműsége miatt ugyan ő általa el is mozdítható. 72. §. B) Az iskolaszolga. Gondoskodik az iskolaszobák sepréséről, szellőztetéséről és fűtéséről, az osztálytanítói szoba jéges a „meghaltál, te szép virágszál“ féle megszólítás. Sokat, nagyon sokat írhatnék még e tárgyról, anélkül, hogy kimeríteném, de nem értekezést akartam én pár sorban közölni, hanem csak a kántor urakat egy kis figyelemre kérni. Jelen fölszólalásomnak oka éppen ilyen ügyetlen búcsúztató volt. A napokban fiatal férfit temettünk. Szőlőhegyi lakos lévén, a halottas házhoz nem mentünk ki, hanem úgy hozták be a templom elé, mint szokták. Mikor a kántor annak rendje-módja szerint elbucsuztatta a feleségtől, gyermekektől, testvérektől, ipanapától, sógoroktól, komáktól stb, végre Isten hozzádot rebeg azon jó barátainak, a kik holttestét ide hozták és köszöni szívességüket. Nem tudtam, nevessek-e vagy boszankodjam a búcsúztatónak ezen részénél, mert a koporsó előttem feküdt rozzant kocsin, melyet két vén pejko vontatott idáig : tehát ezek voltak azok a jó barátok, kiknek baráti szolgálatát az én kántorom oly ékesen megénekelte ? Azért, kántor urak, egy kis élelmesség, találékonyság és figyelmesség nagyon hasznos még a búcsúztató előadásánál is, tisztításáról és fűtéséről, és ennek fejében hozza az egyháztanács által meghatározandó fizetést. Választva lesz és esetleg elbocsátható a plébános, mint iskolaszéki elnök által. (Vége kör.) HÍREK. Pécs, 1899. szeptember 30. Bérmakörút. Hetyey Sámuel pécsi püspök ő méltósága e hét folyamán tartotta s tartja bérmálási s egyházlátogatási körútját a mágocsi egyházkerületben. A lánglelkü s nemes keblű apostolutód minden lépése valóságos diadalmenet. Az előkelőség és a nép mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel, tisztelettel s szeretettel fogadja. Hétfőn Kárászon volt, hol az egész kerületi papság is tisztelgett a főpásztornál. Útjában a kerületi papság s a hegyháti járás főszolgabirája Máthé O’i'B, kisérik. Kedden Szászváron, szerdán Köblényben, csütörtökön Bikárban, pénteken Mocsoládon bérmált a püspök, mely alkalmakkor apostoli szellemtől áthatott, úgy magyar, mint német nyelven tartott szt. beszédeit édes mézként szívták magukba a hívők seregei. Ebédre mindenütt az illető plébánosoknál maradt, szálláson pedig Szászváron a kerületi esperesnél volt. Ahol csak megfordul, nyájas leereszkedése s kedves bánásmódja kivétel nélkül mindenkit rabjává tesz. Főleg elragadtatással beszélnek ő méltósága kegyességéről Győré, Szászvár filiális községének hívei, kiket szintén magas megjelenésével örvendeztetett meg, megnézvén iskolájukat s szép templomukat. Ma Mágocson volt bérmálás, vasárnap Magyar-Széken lesz. A város szervezkedési szabályrendelete. Tegnap, jóváhagyással ellátva, visszaérkezett végre a belügyminisztériumtól Pécs város új szervezkedési szabályrendelete, mely a tisztviselői fizetések fölemelését is tartalmazza. A miniszter annyit változtatott rajta, hogy a fizetésemelés életbeléptetését 1900. jan 1-ére teszi, míg a tervezetben 1899. jan. 1-sére volt megállapítva. A tisztviselők tehát egy évet veszítenek a följavításból, a lakosság pedig nyer annyiban, hogy a fedezetül szolgáló házbérkrajcárt a folyó évre nem kell megfizetnie. A kiküldetések után járó napidíjakat a miniszter még meg is emelte, és pedig a polgármesterét 6-ról 8 írtra, a főkapitányét 4-ről 6, a tanácsosokét 5 írtra, és a többi tisztviselőkét 3 és 2 forintra. A módosításokkal az okt. 16-iki városi közgyűlés fog foglalkozni. Áthelyezett tiszt. Kneis Károly hadnagyot, a pécsi 52-ik gyalogezrednél, október elsejével áthelyezték a katonai földrajzi intézethez Bécsbe. Egyházkerületi értekezlet. Szept. 28 án volt a valpói esperesi kerületnek őszi értekezlete, u. n. koronája, és pedig Valpón. A kerületi papság teljes számban jelent meg. Philippovics János, bizováci plébános, a kerület esperese meg nyitván a gyülekezetet, bevezetéskép gyönyörű fölolvasást tartott a kölcsönös testvéri szeretetről, amely — mondá — kell, hogy a paptársakat egymáshoz vonzza. A szebbnél szebb gondolatok, eszmék hatása alatt a jelenvoltak igazán épültek. A szépen megválasztott témának mintegy folytatása az ebédnél abban domborodott ki, hogy a paptársak közösen és ünnepélyesen megfogadták, hogy a kölcsönös szeretetet fokozott mértékben fogják egymás iránt gyakorolni és mindenkor magukban ápolni. A rendes tárgysorozaton kívül megemlítendő, hogy a kerület tagjai adakoztak a katolikus egyetem céljaira; továbbá, hogy Baó Ferenc csepini plébános indítványára a megboldogult Takács volt csepini kurátusnak lelki üdvéért a kerület misealapítványt tett, mely szentmise évenkint a csepini plébános által végzendő. A szép emlékű napot emelte a veliskovcei plébános, Ivánovics György, a miholjáci egyházkerület tagjának jelenléte, aki ismert kedvességével és szeretetreméltóságával ez alkalommal is kiérdemelte a paptársak eddig is, a pusztált szeretetét. A Dalárda választmányi ülése. A pécsi Dalárda tegnap délután 5 órakor tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy az október 6-iki hazafias gyászünnepélyen a Himnus és Szózat éneklésével részt vesz. November 25-én pedig alapszabályszerű dalestélyt ad a következő műsorral: 1., Talpra Magyar, Huber Károlytól; 2., Rózsa temetése, férfikar szoprán szólóval Gaál F.-től, katonazenekari kísérettel; 3., Szerenád, gróf Zichy Gézától, katonazenekari kísérettel; 4., Egy májusi éj, vegyes kar; 5., Egy női kar. — A nagykanizsai kirándulást bizonytalan időre elhalasztották, mert olyan napra eset volna, amikor a legtöbb tag rendes teendő által akadályozva van az elmenetelben. A nov. 25-iki dalestélyen a nemtagok írt. berepti dijt fizetnek. Tanítók gyülése. A napokban tartotta a dunaföldvári espereskerületi róm. kat. tanítótestület tanácskozmányát Dunaföldváron. Legfontosabb részét drancay Géza két. esperes, tanácskozmányi elnöknek eme kérdése képezte: Évzáró vizsgálat, vagy iskolai ünnepély tartassék-e . — Alapos okokkal bizonyította az elnök, hogy a vizsgálat megtartása úgy a tanítóra, mint a növendékekre nézve előnyösebb, mint a záróünnepély rendezése, mert a záróünnepély nem egyéb mint jeles, esetleg jó tanulók bemutatása a közönségnek, ilyenkor a középszerű tehetséget mellőzik; kivéve, ha állásban levő vagy jobb módú szülők gyermeke ; kedvezményképen ilyennek is jut egy kis szerep, hogy a szülők hiúsága ki legyen elégítve. Ily ünnepélyek rendezése alkalmával legtöbbször kellemetlenségek, neheztelések sőt nem egyszer ellenségeskedések származnak. A mellőzés a szülőknek fáj. Nem egyszer hallani ünnepélyekkor e miatt panaszokat. „Igen, mert fiam, vagy leányom szegény, azért a tanító úr nem adott verset, hogy azt elszavalhassa, de a bíró, vagy ispán gyermeke szavalt, pedig gyermekem jeles tanuló, százszorta többet tud mint az.“ Ezt mondják a szülők. Hogy a tanuló értelmes-e, érti-e a tanultakat, azt a vizsgálaton tudjuk meg kérdések föltevése által. A záróünnepélyen ily kérdéseknek helye nincs, hacsak az ünnepélyt zavarni nem akarjuk. A különféle felügyelőknek is rendeltetésük a vizsgálat megejtése, csak épen a tanuló legyen vizsgálat nélkül ? Vizsgálatok tartatnak a felsőbb iskolák, középiskolákban, akadémiáknál, egyetemeknél, miért töröltetnének el épen az elemi iskoláknál ? Elnök ekként végző értekezését: „Mi maradandóbb: a szakvizsgálat, mely a