Pécsi Közlöny, 1899. október (7. évfolyam, 108-121. szám)

1899-10-01 / 108. szám

1919. október 1. „PÉCSI KÖZLÖNY“ haladó kiadásokat eszközölhet. A kiadások­ról és bevételekről hiteles, a plébános által ellenjegyzett okiratokkal ellátott számadását minden év végével a hitközségi tanács elé ter­jeszti megvizsgálás végett. A hitközségi ta­nács által megvizsgálandó számadásokra nézve a fölmentvényt az egyházmegyei hatóság jóváhagyása mellett a közgyűlés adja meg. 68. §. A gondnok által kezelt hitközségi és iskolai pénztárra nézve a személyes és anyagi felelősség első­sorban a gondnokot, utána pedig a hitközségi tanács többi tag­jait terheli. 69. §. B) Algondnok. A gondnok teen­dőit annak akadályoztatása esetén minden­ben végzi. VII. Fejezet, A szolgaszemélyzet kötelességeiről. 70. §. A) A templomszolga, ki egy­­szersmint harangozó is, a templomot tisz­­tántartani, az isteni tisztelet alkalmával elő­forduló ténykedéseknél és bárminemű egy­házi szertartások végzésénél segédkezni ; a szükséges harangozásokat megtenni; az elnök által megrendelt feleket megidézni; a szükséges hirdetéseket megtenni; az el­nök parancsára hivatalos dolgok végzésé­nél minden időben engedelmességgel ké­szen állni köteles. Szolgálata fejében hozza a szokáson és egyházlátogatási okmány­ban alapuló eddig érvényben levő fizetést, melynek behajtásáról az egyháztanács gon­doskodik. 71­ §■ A templomszolga a plébános által vá­­lasztatik és hivatalos kötelességében eset­leg tapasztalható könnyelműsége miatt ugyan ő általa el is mozdítható. 72. §. B) Az iskolaszolga. Gondos­kodik az iskolaszobák sepréséről, szellőzte­téséről és fűtéséről, az osztálytanítói szoba jéges a „meghaltál, te szép virágszál“ féle megszólítás. Sokat, nagyon sokat írhatnék még e tárgyról, a­nélkül, hogy kimeríteném, de nem értekezést akartam én pár sorban kö­zölni, hanem csak a kántor urakat egy kis figyelemre kérni. Jelen fölszólalásomnak oka éppen ilyen ügyetlen búcsúztató volt. A napokban fiatal férfit temettünk. Szőlőhegyi lakos lévén, a halottas házhoz nem mentünk ki, hanem úgy hozták be a templom elé, mint szokták. Mikor a kántor annak rendje-módja szerint elbucsuztatta a feleségtől, gyerme­kektől, testvérektől, ipa­napától, sógoroktól, komáktól stb, végre Isten hozzádot rebeg azon jó barátainak, a kik holttestét ide hoz­ták és köszöni szívességüket. Nem tudtam, nevessek-e vagy boszankodjam a búcsúz­tatónak ezen részénél, mert a koporsó előttem feküdt rozzant kocsin, melyet két vén pejko vontatott idáig : tehát ezek vol­tak azok a jó barátok, kiknek baráti szol­gálatát az én kántorom oly ékesen meg­énekelte ? Azért, kántor urak, egy kis élelmesség, találékonyság és figyelmesség nagyon hasz­nos még a búcsúztató előadásánál is, tisztításáról és fűtéséről, és ennek fejében hozza az egyháztanács által meghatározandó fizetést. Választva lesz és esetleg elbocsát­ható a plébános, mint iskolaszéki elnök által. (Vége kör.) HÍREK. Pécs, 1899. szeptember 30. Bérmakörút. Hetyey Sámuel pécsi püspök ő méltósága e hét folyamán tartotta s tartja bérmálási s egyházlátoga­tási körútját a mágocsi egyházkerületben. A lánglelkü s nemes keblű apostolutód minden lépése valóságos diadalmenet. Az előkelőség és a nép mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel, tisztelettel s szeretettel fogadja. Hétfőn Kárászon volt, hol az egész kerületi papság is tisztelgett a főpásztor­nál. Útjában a kerületi papság s a hegy­háti járás főszolgabirája Mát­hé O’i'B, kisérik. Kedden Sz­ászváron, szerdán Köblényben, csütörtökön Bikár­ban, pénteken Mocsoládon bérmált a püspök, mely alkalmakkor apostoli szel­lemtől áthatott, úgy magyar, mint német nyelven tartott szt. beszédeit édes mézként szívták magukba a hívők seregei. Ebédre mindenütt az illető plébánosoknál maradt, szálláson pedig Szászváron a kerületi espe­resnél volt. Ahol csak megfordul, nyájas leereszkedése s kedves bánásmódja kivétel nélkül mindenkit rabjává tesz. Főleg elra­gadtatással beszélnek ő méltósága kegyessé­géről Győré, Szászvár filiális községének hívei, kiket szintén magas megjelenésével örvendeztetett meg, megnézvén iskolájukat s szép templomukat. Ma Mágocson volt bérmálás, vasárnap Magyar-Széken lesz. A város szervezkedési szabály­rendelete. Tegnap, jóváhagyással ellátva, visszaérkezett végre a belügyminisztérium­tól Pécs város új szervezkedési szabály­rendelete, mely a tisztviselői fizetések föl­emelését is tartalmazza. A miniszter annyit változtatott rajta, hogy a fizetésemelés élet­­beléptetését 1900. jan 1-ére teszi, míg a tervezetben 1899. jan. 1-sére volt meg­állapítva. A tisztviselők tehát egy évet veszítenek a följavításból, a lakosság pedig nyer annyiban, hogy a fedezetül szol­gáló házbérkrajcárt a folyó évre nem kell megfizetnie. A kiküldetések után járó napidíjakat a miniszter még meg is emelte, és pedig a polgármesterét 6-ról 8 írtra, a főkapitányét 4-ről 6, a tanácsosokét 5 írtra, és a többi tisztviselőkét 3 és 2 forintra. A módosításokkal az okt. 16-iki városi köz­gyűlés fog foglalkozni. Áthelyezett tiszt. Kneis Károly hadnagyot, a pécsi 52-ik gyalogezrednél, október elsejével áthelyezték a katonai föld­rajzi intézethez Bécsbe. Egyházkerületi értekezlet. Szept. 28 án volt a valpói esperesi kerületnek őszi értekezlete, u. n. koronája, és pedig Valpón. A kerületi papság teljes számban jelent meg. Philippovics János, bizováci plébános, a kerület esperese meg nyitván a gyülekezetet, bevezetéskép gyönyörű fölol­vasást tartott a kölcsönös testvéri szeretet­­ről, a­mely — mondá — kell, hogy a pap­­­társakat egymáshoz vonzza. A szebbnél szebb gondolatok, eszmék hatása alatt a jelenvoltak igazán épültek. A szépen megválasztott témának mintegy folyta­tása az ebédnél abban domborodott ki, hogy a paptársak közösen és ünnepélyesen megfogadták, hogy a kölcsönös szeretetet fokozott mértékben fogják egymás iránt gyakorolni és mindenkor magukban ápolni. A rendes tárgysorozaton kívül megemlítendő, hogy a kerület tagjai adakoztak a katolikus egyetem céljaira; továbbá, hogy B­a­­­ó Ferenc csepini plébános indítványára a megboldogult Takács volt csepini kurátusnak lelki üdvéért a ke­rület misealapítványt tett, mely szentmise évenkint a csepini plébános által végzendő. A szép emlékű napot emelte a veliskovcei plébános, I­v­á­n­o­v­i­c­s György, a miholjáci egyházkerület tagjának jelenléte, aki ismert kedvességével és szeretetreméltóságával ez alkalommal is kiérdemelte a paptársak eddig is­, a pusztált szeretetét. A Dalárda választmányi ülése. A pécsi Dalárda tegnap délután 5 órakor tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy az október 6-iki hazafias gyászün­nepélyen a Himnus és Szózat éneklésével részt vesz. November 25-én pedig alapsza­­bályszerű dalestélyt ad a következő műsor­ral: 1., Talpra Magyar, Huber Károlytól; 2., Rózsa temetése, férfikar szoprán szólóval Gaál F.-től, katonazenekari kísérettel; 3., Szerenád, gróf Zichy Gézától, katonazene­kari kísérettel; 4., Egy májusi éj, vegyes kar; 5., Egy női kar. — A nagykanizsai kirándulást bizonytalan időre elhalasztották, mert olyan napra eset volna, amikor a legtöbb tag rendes teend­ő által akadályozva van az elmenetelben.­­ A nov. 25-iki dal­estélyen a nemtagok­­ írt. berepti dijt fizetnek. Tanítók gyülése. A napokban tar­totta a dunaföldvári espereskerületi róm. kat. tanítótestület tanácskozmányát Dunaföldváron. Legfontosabb részét dr­a­n­c­a­y Géza két. esperes, tanácskozmányi elnöknek eme kérdése képezte: Évzáró vizsgálat, vagy iskolai ünnepély tartassék-e . — Alapos okokkal bizonyította az elnök, hogy a vizsgálat megtartása úgy a tanítóra, mint a növendékekre nézve előnyösebb, mint a záróünnepély rendezése, mert a záró­ünnepély nem egyéb mint jeles, esetleg jó tanulók bemutatása a közönségnek, ilyenkor a középszerű tehetséget mellőzik; kivéve, ha állásban levő vagy jobb módú szülők gyermeke ; kedvezményképen ilyen­nek is jut egy kis szerep, hogy a szülők hiúsága ki legyen elégítve. Ily ünnepélyek rendezése alkalmával legtöbbször kellemet­lenségek, neheztelések sőt nem egyszer el­lenségeskedések származnak. A mellőzés a szülőknek fáj. Nem egyszer hallani ünne­pélyekkor e miatt panaszokat. „Igen, mert fiam, vagy leányom szegény, azért a tanító úr nem adott verset, hogy azt elszaval­hassa, de a bíró, vagy ispán gyermeke szavalt, pedig gyermekem jeles tanuló, száz­szorta többet tud mint az.“ Ezt mondják a szülők. Hogy a tanuló értelmes-e, érti-e a tanultakat, azt a vizsgálaton tudjuk meg kérdések föltevése által. A záróünnepélyen ily kérdéseknek helye nincs, hacsak az ün­nepélyt zavarni nem akarjuk. A különféle felügyelőknek is rendeltetésük a vizsgálat megejtése, csak épen a tanuló legyen vizs­gálat nélkül ? Vizsgálatok tartatnak a felsőbb iskolák, középiskolákban, akadémiáknál, egye­temeknél, miért töröltetnének el épen az elemi iskoláknál ? Elnök ekként végző értekezését: „Mi maradandóbb: a szakvizsgálat, mely a

Next