Pécsi Közlöny, 1901. március (9. évfolyam, 18-26. szám)

1901-03-10 / 20. szám

t­ tak igazgatóságától vett értesítés szerint a Beliscéről és Dolnj­i­ M­i­h­o­­­j­á­c­z­­r­ó­l Bécsbe, Budapesten át s viszont szóló közvetlen menet­jegyek menet dijai i. é. április 1-től leszállittatnak, úgy, hogy ezen jegyek menet dijai említett időponttól következőleg alakulnak, u. m. Beliscéről Bécsbe s viszont személyvonatoknál I. oszt. 31.40 kor., II. 22.60 kor., III. oszt. 14 30 kor., gyorsvonatoknál I. oszt. 41.10 kor., II. oszt. 29.00, Dolnji-Miholjáczról Bécsbe s viszont személyvonatoknál I. oszt 30.40, II. oszt. 21 60, III.oszt. 13 80, gyorsvonatoknál I. oszt. 41.10, II. oszt. 28.00 korona, Rendkívüli közgyűlés Pontban fél tízkor megnyitotta Fejérváry Imre báró főispán a gyűlést a megjelentek üdvözlésével. A közgyűlés első tárgyaként felolvasták a belügyminiszteri rendeletet a a városi pénztár fizetőképességének biztosí­tására létesítendő tartalékalap tárgyában közgyűlésileg megállapított szabályrendelet megfelelő módosítása iránt. A szabályrende­let a miniszteri leirat értelmében kijavítta­tott s ezt a közgyűlés igy elfogadta.­­ Következett a pécsi posta- és távirda palota építésének ügye, melyet a múlt gyűlés napirendjéről le kellett venni a bizottsági tagok elégtelensége miatt. A tanács fönntartja indítványát. — E­r­r­e­t­h János bizott­­sági tag szintén fenntartja már a múlt köz­gyűlésen tett indítványát. Mutnyánszky Béla bizottsági tag nem osztja Erreth néze­tét, mert a fejlődés folytán bekövetkezhetik, hogy tovább kell építkezni, akkor ha a kincstár ma beépít minden területet, hova épít akkor, ha szükséges a további építke­zés. Főkép azért, mert az építkezésre na­gyon szüksége van, különösen a szegényebb néposztálynak. Erreth indítványa úgy tűnik fel, mintha ezt a dolgot csak elodázni akarná Erreth személyes megtámadtatás címén kér szót, s visszautasítja Muttnyánszky gya­núsítását. Ő tiszteli mindenkinek meggyő­ződését, de megkívánja, hogy az ő meggyő­ződését is tiszteljék. L­i­t­t­k­e József bi­zottsági tag a múlt közgyűlés folyamán kifejezett pótlását is visszavonja s kéri a közgyűlést fogadja a tanács javaslatát el. Muttnyánszky személyes kérdésben szólal fel, hogy ő nem támadta meg E­r­­r­e­­­h bizottsági tag becsületét, csak kriti­kát gyakorolt. Polgármester szólalt fel ezu­tán, folytonos zajban (szavazzunk, szavaz­zunk !) Erreth indítványát támadja, mely a fejlődést teljesen lehetetlenné teszi, s mely a város­­közönsége óhajának teljesítését lehetetleníti. Pap­p József bizottsági tag O­p­r­i­s Péter nyilatkozata alapján elfogadja a tanács javaslatát, ellenkezőleg a múlt gyű­lésen kifejtett álláspontjához. Főispán a név­szerinti szavazást elrendelvén, a tanács javas­latát 74 bizottsági tag fogadta el, míg ellene csak 7 szavazat esett. Az általános több­séget a tanács javaslata elnyervén, ez ügy ez alkalommal végérvényesen elintéztetett. Felolvasták ezután a tanács javaslatát a városok fogyasztási adó természetű jövedel­meinek ideiglenes rendezéséről szóló tör­vény érvényének meghosszabbítását c­élzó törvényjavaslat ellen, a belügyminisztérium­hoz és az országgyűlés képviselőházához intézendő feliratot, s a tanácsi előterjesztést, hogy e feliratok ne csak a jelzett helyekre intéztessenek, de a törvényható­ságok hasonló szellemű felirat intézése iránt megkerestessenek. — Z­á­r­a­y Károly dr. a tanács javaslatához hozzájárul, de tud­tával 4­5 város már ily értelmű fel­­terjesztést intézett, ennélfogva a többi törvényhatóság megkérése hatás­vadászatnak látszik. P­r­e­i­n­i­n­g­e­r Fe­renc a tanács javaslatát védi Z­á­r­a­y ellen, miután azt még egy törvényhatóság sem indítványozta, hogy a többi törvényhatóságok megkerestessenek hasonló felirat intézésére. Z­á­r­a­y eláll indítványától, a közgyűlés a tanács javaslatát­ egyhangúlag elfogadta. Stern Ede szállási biztos negyvenegy évi városi és 61 évi közszolgálat után nyugdí­jazását kéri s kéri részére a 200 frtnyi személyes pótlék megszavazását. Jobst László dr. e 200 forintot kegydijkép sza­vazza meg. Záray indokul felhozta, hogy már 91-ben nyugdíjba akart menni s akkor e kétszáz forintot személyes pótlék czimén kapta s ezért még tiz évig szol­gált. Kérelmét a tanács javaslatára a köz­gyűlés teljesíti. Kántor Géza tengerészről. Kö­zöltük nemrég lapunkban, hogy Kántor Géza a pekingi kath missió hős­ védője hazatért. Erős Károly baranya-lőcsi plé­bános sokat olvasván róla, s a többi védők­ről a „Hitterjesztési Lapokban“, üdvözlő so­rokat intézett hozzá, a­melyekre ő a követ­kezőkben válaszolt: Főtisztelendő Plébános Úr! Nagyrabecsüléséért fogadja hálás kö­­szönetemet, igaz nagyon sokat szenvedtem, de sohse zúgolódtam, egy percig sem fe­lejtve a vallás és hazánk iránti szeretetet, a­melyekért édes a fájdalom. S most, hogy Isten segedelmével ismét hazatértem, igen nagy minden szeretőimnek öröme, a mit Főtisztelendőséged nagyrabecsülő levele csak növel. Üdvözlik Főtisztelendőségedet jó szü­leim, valamint én is. S maradtam honfiúi tisztelettel Kaposmér, 1901 márc. 4. Kántor Géza s. k. Gyászrovat Özv. Z­s­o­l­n­a­y Jó­­zsefné szül. Bogosics Julia 87 korában meg­halt. Temetése hó 6-án d. u. 4-kor volt. Az engesztelő szent mise áldozatot lelkiüdvé­­ért a székesegyházban 8-án tartották meg. — Ruzsinszky Józsefné, Kaufmann Veronika, Ruzsinszky József nyug. német­­üröghi tanító neje meghalt Bakóczán. Te­metése hétfőn délután volt.­­ Witten­­b­a­c­­­h Alajos életének 86-ik évében meg­halt csütörtökön este. Temetése ma (szom­baton) délután fél öt órakor lesz a pálya-u. 9-ik számú házból. Az engesztelő misét hétfőn délelőtt 9 órakor tartják lelki üdvéért a budai külvárosi templomban. Halálát öz­vegye szül. Alt Magdolna, kivel ötvenhét évig élt boldog házasságban, három fia, két leánya, mennyei és vejei, köztük dr. Rei­­chardsperg József, hét unokája és egy déd­unokája s a rokonság gyászolják. Wlassics díszpolgársága. Múlt kedden délben Szigetvár város küldöttsége díszpolgári oklevelet nyújtott át Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek. A küldöttséget dr. Szabó Isván takarék­­pénztári elnök vezette. A miniszter szives szavakban köszönte meg díszpolgárrá tör­tént megválasztását. Pályázat a soproni m. kir. hon­véd főreáliskolába és a budapesti honvéd Ludovica Akadémiába való felvételre. Mind a két intézetben 50—50 részint teljesen díjmentes, részint féldíjmen­­tes államköltséges, illetőleg alapítványos és fizetéses hely fog betöltetni. A felvételre nézve megállapított részletes feltételek az »Utasítás a pályázók felvételére nézve a m. kir. honvéd nevelő és képző intézetben K.-l. jelzésű szolgálati könyvben foglaltatnak, amely utasítás Budapesten a Pallas nyomdai részvénytársaságnál 70 fillérnyi árért kap­ható. — A felvételi vizsgák a soproni hon­véd főreáliskolában aug. 27—31-ig, a bu­dapesti Ludovica Akadémiában szeptember­­ 16—20-ig tartatnak. A fölvétel iránti kérvé­nyeket kellőleg felszerelve 1901. évi május hó 15-ig kell benyújtani. Iskola mulasztások a bérlő hi­bájából. Tudósítónk Írja : A nagy-kondai iskolában a kér. esperes által megtartott iskolai vizsga alkalmával Tormássy Mihály tanító igen szomorú statisztikát ter­jesztett elő a kér. esperesnek. A 87 min­dennapi tankötelesből nov. 1- én még csak 40 járt fel iskolába. Az igazolatlan mulasz­tások száma 1865 félnap, igazolt 1914 fél­nap. 8 napon át teljessen szünetelt a taní­tás tűzifa hiány miatt. A bérlők az iskolára járó kemény tűzi hasábfa helyett a selejt fának a selejtjét adják a tanítónak és az iskolára, s így többször beáll az eset, hogy az iskola hitetlen és nem lehet előadást tartani. Ideje volna már, ha öntudatra éb­rednének a hitbizományosok és nem szol­gáltatnák a kath iskolákat zs­idó bérlők kezére. A mulasztások 68 % a puszta­szarvasdi tanulókra esik. Az Első cs.kir .szab­­nna-gőzha­­józási társaság forgalmi igazgatósága március 6-án kelt hirdetményében közhírré teszi, hogy a társaságnak a Duna Tisza és Dráva mentén fekvő összes állomásain az árufelvétel i. é. március hó 9-én meg­nyílik, míg az áruforgalom a Szávában és az Aldunán máris megnyílt. Az egyelőre még beszánt Apostag és Rác-Almás dunai állomásoknak megnyitása külön fog még jeleztetni. Esküvő. F. hó 4-én délelőtt 11 óra­kor vezette oltárhoz T­é­r­y Edithet, Téry Imre gyógyszerész leányát Szerda­helyi László honvéd százados, hadbíró, a hőgyészi róm. kath templomban. Nászna­gyok voltak menyasszony részéről: dr. Téry Ödön kir. egészségügyi felügyelő, a vőlegény részéről : Klimes Antal főjegyző. Nyoszoló-párok : Téry Irénke és Téry Aurel, Téry Erzsike és Téry Tivadar. Hitközségi és iskolaszéki ülés. A szegzárdi róm. kath. hitközség folyó hó 2-án ülést tartott, melynek főtárgyát a múlt évi számadások beterjesztése és az 1901. évi költségvetés megállapítása képezte. A hitközségi tanács és iskolaszék az 1900. évi számadást a számvizsgáló-bizottságnak irásbelileg beterjesztett jelentése alapján he­lyesnek nyilvánította s pénztárnoknak a szokott óvás fentartása mellett a felment­vényt megadni határozta. Az elnök beter­jesztette és tételről tételre felolvasta a hit­község 1901 évre szóló költségvetést, mely­nek bevétele a hátralékokkal együtt 47,634 K. 66 fillér, kiadás pedig 33,200 koronát tüntett fel. Dr. H­­­r­­­i­n­g Ádám hitköz­ségi és iskolaszéki tag sürgette az adóper­cent leszállítását, a­mit azonban a hitközségi tanács mellőzött és így egyhangúlag elfo­gadta az előterjesztett költségvetést és kimon­dotta hogy a nagymérvű járadékot szigorúan behajtja. Bejelentette az elnök, hogy néhai P­i­s­z­t­e­r János szegzárdi lakos a szeg­­szárdi belvárosi róm. kát. iskolába járó szorgalmas tanulók megjutalmazására 4318 kel nagyságú rétet hagyományozott. Az új iskolaszéki tagok választásához bizalmi férfiakat kiküldettek : dr. Pi­­­r­­­i­n­g Ádám, Nagy György, F­e­g­l­e­i­n Já­nos és Grószbauer Ferenc. A válasz­tás folyó hó 11-ére reggeli 8 órától — d. u. 4-ig tűzetett ki. Adomány a tápintézet részére. Kovácsffy Kálmán főmérnök, a pécsi államépítészeti hivatal főnöke a múlt hét folyamán hatvan koronát adományozott a tápintézeti szegénysorsú növendékek föl­segélyezésére. A nemes tett magában hordja az elismerést, s azt mutatja hogy mindin­kább szélesbül az az érdeklődés, mely Pécs legifjabb s egyik legnemesebb intézménye iránt mutatkozik. A szegénysorsú középis­kolai ifjúság felsegélyezése ez. A Magyar Történelmi Társu­lat csütörtökön délután 4 órakor ülést tartott, a­melyen T­h­a­l­y Kálmán ország­gyűlési képviselő felolvasta gróf Eszter­­h­á­z­y Antal kurucgenerális tábori köny­vét. Az érdekes felolvasás magvát itt kö­zöljük : A Rákóczi-Bercsényi-féle nagy sza­­badságharczot tudvalevőleg a nép kezdette, aminthogy a hadsereg is eleinte tökéletesen néphad-jellegü volt. Azonban csakhamar az egész nemzet a mozgalomhoz csatlakozott, Rákóczi fejedelemnek 25—26 tábor­noka közül nyolc gróf hét báró, tehát 15 mágnás tábornoka volt, mig a köznemes, rend csak 10 tábornokkal volt képviselve. A 15 mágnás tábornokot a fejedelem részint előkelő származásukért, részint rangjukért emelé e méltóságra. Részletesen ismer- „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. március 10

Next