Pécsi Közlöny, 1901. április (9. évfolyam, 27-34. szám)

1901-04-25 / 33. szám

1901 április 25. „PÉCSI KÖZLÖNY“ Károly választatott meg egyhangúlag. Jegyző lett Galina János, ellenőrök Dlusztus Bálint, Benicsek Imre, Nagy János és Kovács Jó­zsef. Választmányi tagok lettek: Lampater Károly, Walla Ferenc, Kis Gadó Imre, Vass István, Ulrich József, Gepil Károly és Hand­ler Nándor. Pénztárosnak nagy lelkesedés között ismét Bors Jenőt kérték fel. Zarándoklat­i Lourdesbe. Hetyei H­e­­­y­e­y Sámuel pécsi megyés Püspök Ur Ő Méltóságának kegyes engedelmével (lásd IV. főpásztori levél 783/901. sz.) za­rándoklat indul Lourdes-ba Schultz Károly esperes-plébános ur lelki vezérlete alatt. Az elindulás időpontja 1901. aug. 26. A visszaérkezés 1901. szept. 9. Útirány : Odamenet: Pécs — Barcs — Kanizsa — Szombathely — Sopron — Bécsújhely — Bécs — Linz — Salzburg — Innsbruk (pihenő-állomás) Landeck — Buchs — Sargans — Pfäffikon — Eiffsiedeln (pihenő­állomás, híres kegyhely)—Luzern — Bern— Genf—Lion (pihenő állomás) —Cette—Lour­des. Visszajövet: Lourdes-tól Genfig, úgy mint fent, Genf (pihenő állomás)—Bern— Aargau—Zürich (pihenő­ állomás) — Sargans, innen ugyanazon után, mint fent, Pécs­ig. Részvételi árak: Pécsről I. oszt. 490 korona Kanizsáról 472 „ Szombathelyről 46402 „ Sopronból 451 „ Pécsről II. oszt. 375 korona Kanizsáról 363 „ Szombathelyről 351 „ Sopronból 342® „ Pécsről III. oszt. 216 korona Kanizsáról. 208 „ Szombathelyről 200 „ Sopronból 194 „ Ezen árakba be van tudva: 1. Az utazási jegy ára. 2. 8 napi ellátás: Innsbruckban, Genfben, Zürichben 1—1 nap, Lourdesben 3 nap. 3. A kocsi a vasúti állomástól a szállodáig és viszont. 4 A podgyász beszál­lítása az állomástól a szállodáig és viszont. Jelentkezni lehet 1901. julius 15-ig a zarán­doklat vezetőjénél, főtiszt. Schultz Károly esperes-plébános urnái Német-Máro­­kon (Baranya m.). Ugyanott részletes il­lusztrált programmot is lehet kapni. Épül az új paksi templom. Tu­dósítónk írja: A régi ódon paksi templom immár eltűnt a föld színéről, csupán csonka tornya meredez ég felé, a mely tudvalevő­leg az újnak is alkotó részét fogja tenni természetesen magasbbítva és a stínnek meg­felelően átalakítva. Sőt már az új templom alapárka is elkészült, s a paksi hívek nagy megelégedéssel méregetik össze a nagyob­bodást a régi templom méreteivel, s örülnek, hogy Isten segélyével már az őszre oly tágas templomba járhatnak, mely számuk­nak bőven megfelel, s nem lesznek kényte­lenek az összenyomatás veszélyével meg­felelni katholikus kötelességüknek, főkép a nagyobb ünnepeken. Érdekesek az „Építési Naplónak“ a régi templomra vonatkozó megjegyzései, melyek eklatánsan igazolják, hogy új templom építése milyen akut volt. A tetőbontás alkalmával kitűnt, — mint az említett naplóban olvassuk, — hogy a ge­­rendázat teljesen el volt rothadva, oly any­­nyira, hogy szakvélemény szerint a közel­jövőben egy erősebb szélroham valóságos katasztrófát idézhetett volna elő. A kereszt, mely ápril 2-án vétetett le, szintén teljesen szétroncsoltnak találtatott. Protestáns leányok apáca­ zár­dák internátusában. A reformátusok konventjének múlt szombati gyűlésén a ti­szántúli kerület mint sérelmet terjesztette föl azt, hogy a szatmári római katholikus zárdában bentlakó református leánynöven­dékeknek a vallás oktatását megakadályoz­zák. Hasonló esetetet terjeszt föl a duna­­melléki kerület, a­mely a pécsi apáca­zárdában történt. A bizottság azt javasolja, hogy az illető egyházi hatóságok polgári uton kísértsék meg az orvoslást minden fórumon. Ha ez azonban eredménytelen volna, forduljanak a konventhez orvoslásért. B­e­r­n­á­t­h Elemér utal arra, hogy noha törvény intézkedik a más vallásúak hitok­tatása felől, a szatmári leányiskolába sem be nem eresztik a ref. vallástanítót, sem a növendékeknek meg nem engedik, hogy hozzá elmenjenek. Antal Gábor „püspök“ jelenti, hogy ezelőtt néhány évvel hasonló eset történt a nagyszebeni zárdában. De azóta hasonló helyzet állott elő Gyulafehér­­várott is és a mostani róm. katholikus püs­pök nem akar ebben az ügyben intézkedni. Itt általános tendenciával állunk szemben. Indítványozza, hogy a miniszterhez intézze­nek felterjesztést az iránt, hogy utasítsa (?) a róm. kath. püspököket, miszerint enged­jék meg a ref. növendékeknek a vallások­tatást. Tisza Kálmán ismeri a szebeni esetet, úgyszintén az akkor kiadott minisz­teri rendeletet is. Indítványozza, hogy előbb fogadják el a jogügyi bizottság jelentését és aztán tárgyalják Antal indítványát. Szi­lágyi Dezső, az írástudó, nem ismer olyan törvényt, mely arra kötelezi a fele­kezeti középiskolákat, hogy más vallású növendékeiket vallásoktatásban részesítsék, viszont nyílt törvénysértés van abban, hogy egy nyilvános iskola nemcsak hogy be nem bocsátja a ref. hitoktatót, hanem még növendékeit sem engedi hozzá. Javasolja, hogy ebben az ügyben előterjesztést intéz­zenek a miniszterhez. Antal Gábor utal arra a miniszteri rendeletre, amely szerint a vallásoktatás az intézet falain belül tör­ténjék. Ennek a rendeletnek érvényt kell szerezni minden esetben és ily irányban intézzenek a miniszterhez fölterjesztést. Tisza Kálmán indítványozza, hogy, — hivatkozással a miniszteri rendeletre — — kérjék föl a minisztert, hogy annak ál­talánosan szerezzen érvényt. Hogy mit fog a miniszter a reformá­tusoknak ezen felterjesztésére válaszolni, az világos. Az apácák köteleztetni fognak a bennlakó protestáns leányokat kiküldeni a protestáns lelkipásztorhoz vallásoktatásra. Recept az apácaiskola igazgatóinak : „Ne vegyenek fel internátusba mást, mint kato­likus leányt“. (Arról természetesen szó sem lehet, hogy a miniszter kötelezően kimondja, hogy a más vallású hitoktató egy felekezeti intézetbe a külső tanulók hit­­tanítása végett bebocsáttassék. Ez már a mi szerzetesi főgimnáziumainkat is érintené­. A kereszt az egyetemen. A vi­déki főiskolák közül legutóbb a nagyvá­radi jogászok csatlakoztak a kereszt visz­­szahelyezése érdekében megindult a moz­galomhoz s két feliratot küldöttek Buda­pestre. Az egyikben­­ a kereszt ügyben a királyhoz intézendő felségfolyamodáshoz csatlakoznak, a másikban Concha Győzőt, Zichy János grófot és Rakovszky Istvánt üdvözlik. Itt emlékezünk meg Szemere­­Miklósnak a két­ egyetemi ifjak nagybizott­ságához múlt héten Bécsből küldött távira­táról, melyben örömét fejezte ki, hogy a Nemzeti Kaszinóban két év előtt elmondott hazafias pohárköszöntőjét az egyetemi ifjú­ság 10.000 példányban kinyomatta és or­szágszerte terjeszti. A keresztény egyetemi ifjak ezen sürgönyre lelkes hangú választ küldöttek Szemere Miklósnak. Szemere Mik­lós beszédén s h­a a s­ivor báró levelén kívül, amelyek már megjelentek, az ifjúság ki fogja adni mindazon beszédeket és cik­keket, amelyek az általa propagált eszméket felölelik. Ilyenek B­a­r­t­h­a Miklósnak a Magyarországban megjelent „Kereszt“ című vezércikke, Széchényi Imre gróf­nak és Beöthy Ákosnak a Széchenyi­­lakomán mondott beszédei, amelyek már a napokban meg fognak jelenni. Az ifjúság e beszédek és cikkek kiadásával saját esz­méit akarja minél szélesebb körben elter­jeszteni. Fej­ér­váry Géza báró jubileuma. Az idén augusztus 1-én lesz ötven eszten­deje, hogy a honvédelmi miniszter Ő Felsége kardbojtját hordja. 1851-ben ezen a napon lépett ki ugyanis mint hadnagy a bécsúj­helyi akadémiából, s ezt a napot nagy fénynyel fogja megülni a honvédség. Az ünneplők sorában első lesz a király, ki több más tábornokának szintén ez évre eső 50 éves szolgálati jubileumára külön arany emlékérmet veret s ezt A­p­p­e­­ és Walds­­tätten báró osztrák tábornokokkal együtt megkapja Fejérváry báró is. Szó van ezenkívül arról is, hogy a honvé­delmi minisztert ebből az alkalomból rang­emelés éri, a­ honvédség főtisztjei körében ugyanis erősen tartja magát az az udvari körökből származó hír, hogy a király Fejérváry bárót gróffá nevezi ki. A honvédség ünnepelésének egyik momentuma lesz egy óriási emlékalbum átadása, a­mihez fog­ható könyvet még aligha állítottak össze Magyarországon. Ebben az albumban ugya­nis benne lesz az egész honvédség tiszti­karának, valamint a honvédelmi miniszté­rium egész személyzetének arcképe. Az album terjedelmességéről fogalmat ad az az asztal, melyet az átadás ünnepére mint állványt készítettek az album alá. Há­rom méter hosszú és másfél méter széles gyönyörűen faragott tölgyfaasztal az, a magyar műipar valódi remeke. Az album kötésén most dolgoznak. Újabb adományok a paksi temp­­ lomra. Paksról írják lapunknak : Újabban a következő kegyes adományok érkeztek a plébánia hivatalba az új templom építésére, illetve az édes Üdvözítő Szíve nagyobb dicsőségére, mert hisz az új templom annak imádására lesz felszentelve. (A régi templom a szent kereszt tiszteletére volt felszentelve.) Bojári özv. Vigyázó Rudolfné, született Barkóci Rosty Róza adományozott 400 koronát, Back János bresztováci esp. pléb. 100 kor, Szentpétery József és Késmárky István 100 —100 kor, Osztermayer István 40 kor, Haas János 200 kor, S­p­­­e­s­z Nép. János pécsi kanonok 600 kor., Hanoi János 100 kor, Kocsis József ifj. 105 kor, Schweitzer József kalocsai kanonok 60 kor, Nepp Magdolna és anyja 60 kor, Ackermann János 40 kor, Vayer Mátyás 50 kor, és számos mások kisebb összegeket adomá­nyoztak. Legyen rajtuk a szentséges Szív áldása 1 Névmagyarosítás. A m. kir. belügy­miniszter Kaufmann Ignácz kir. tör­vényszéki írnok, pécsi lakos vezetéknevének „K­e­r­t­é­s­z“-re kért átváltoztatását, f. évi 37.240. számú rendelettel, megengedte. Ezüstlakodalom. Nagyapponyi A­p­­p­o­n­y­i Géza gróf, a Pécsi Katholikus Kör elnöke és neje született Széchenyi Paula grófnő ma április hó 24.-én ülték meg boldog házasságuknak 25-ik évfordu­lóját. A vele kapcsolatos ünnepségekről legközelebb be fogunk számolni. A Nemzeti Szalon közgyűlése. A Nemzeti Szalon szombaton tar­totta közgyűlését Andrássy Gyula gróf elnöklésével. Az elnök megnyitó beszéde után 5

Next