Pécsi Közlöny, 1901. május (9. évfolyam, 35-43. szám)

1901-05-09 / 37. szám

1901 május 9 „PÉCSI KÖZLÖNY* tisztujitásnál a régi tisztviselőket s a válasz­­mány közfelkiáltással újra megválasztották. A magyar tanítók országos bizottságába M­i­h­á­l­o­v­i­c­s Antal, Klingen­berg Jakab és Wolf Mihály kül­dettek ki. A pécsi kath. legényegylet estélye. A kath. legénylet f. hó 4-én színi­­előadással egybekötött táncestély tartott. Színre került Tóth Edének Falurossza cz. népszínműve, mely a paraszt psichológiának bőséges repertóriuma. A szereplők, dacára a rövid előkészületnek pompásan megállták helyöket, de különösen ki kell emelnünk Szabó Józsefet, aki Gonosz Pista bak­­ter szerepében remekelt, jóizű játéka még egy routinirozott színésznek is becsületére vált volna. Feledi Borist Schmid­t Sarolta játszotta nagy hatással, kitűnő ala­­kításssal, a drámai szende szerepe egé­szen neki való. Dicséretes buzgalommal igye­keztek nehéz szerepüknek megfelelni Buday Mariska (Bátki Tercsi), Schwarc Károly (Göndör Sándor), Szator Imre (Feledi Gás­pár) de ennek játékából észrevettük, hogy csak „grófi“ szerepekben érzi magát jól. Magyar Luczika helyre való Finum Rózsi volt, Szabó János az „elázott" kántort adta nagy sikerrel, Edenhoffer Ferenc és Schön­­bach Károly agyafúrt cigányok voltak, no meg Oertel Antal nagyon híven adta az izgékony makkhetes korcsmárost. A mese­tartalom nélküli, de psychológiai alakítások­ban bővelkedő színművet az egészben is szépen játszották s a publikum, mely megtöltötte az egész helyiséget nagyon jól érezte magát, derülten nézte a felvoná­sokat s az egyes szereplőket néha nyílt színen is tapsolta. Az előadás féltizenkettő­­kor ért véget, mely után a tánc vette kez­detét. Kinevezések. A „Bpesti Közlöny“ va­sárnapi számában olvassuk, hogy a kereske­delemügyi m. kir. minister a m. kir. köz­ponti statisztikai hivatal létszámába dr. Buday László ministeri fogalmazót mi­niszer­ segédtitkárrá,­­ a m. kir. igazság­­ ügyminister pedig M­i­h­á­l­y­ff­y Dénes pé­csi kir. járásbirósági joggyakornokot a pé­csi kir. törvényszékhez, R­i­h­m­e­r Ala­dár pécsi kir. járásbírósági joggyakornokot a siklósi járásbírósághoz aljegyzőkké ne­vezte ki. A házbér­krajcár, Pécs város tör­vényhatósági bizottságától megszavazott 3°/6-os házbérkrajcár immár jogerőssé lett, amennyiben a belügyminiszter ez uj adó­nemet jóváhagyta. A házbérkrajcárt a házi­uraknak kell megfizetni, kik aztán a lakó­kon veszik meg a városnak ez uj jöve­delmét. A „Pécsi Műkedvelők Egyesü­.­ lete“ a Pécsett felállítandó ment­ő-e­g­y­e-­ sület javára 1901. évi május hó 12-én (vasárnap) a Pécsi Nemzeti Színházban és a „Vigadó“ ösz­­szes termeiben tánccal egybekötött mű­kedvelői színi­ előadást rendez, mely­re a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Ez alkalommal színre kerül : Az ördög márkája Gécy István 3 felvonásos kitűnő népszínműve Rendező : H­ó­t­a­y Kálmán ur. Ügyelő Kocsis József- A cs. és kir. 52. gyalogezred teljes zene­karának közreműködésével. Kezdete este 8 órakor. — Tánc előadás után. Helyárak: Földszinti és első emeleti páholy 8 kor. Erkély-ülés első sor 2 kor. Erkély-ülés többi sor 1 K. Zsölle 0 sor 2 K.Zsölle 6 első sor 1 K. 60 f. Támlásszék 1 K.Másodemelet :Első sor 1 K. Második és harmadik sor 80 fill. Negyedik és ötödik sor 60 fill. — Földszinti állóhely 60 fill. Diák és katonajegy a földszintre 50 fill. Másodemeleti állóhely 50 fill. Karzati állóhely 30 fill. — Tagok felét fizetik. Az 1 koronás és azon felüli színházi jegyek táncestélyen is érvényesek. — Az 1 koro­nán elüli jegyek a táncestélyre 1 koronáig kiegészítendők. Jegyek előre válthatók Karl Artur könyvkereskedésében (Kossuth u. 7.) és az előadás napján a színházi pénztárnál d. e. 9—12-ig és d. u. 2—5-ig. Pénztárnyitás este 7 órakor. Vörheny járvány Tolna Ozorán. Ozorai tudósítónk írja, hogy ott a legutóbbi napokban hat halálozás és három újabb megbetegedés történt, s bár eddig 48 meg­betegedés és 18 haláleset fordult elő, dr. Pirin­g­er József a tamási járás orvosa tiltakozott az ellen, hogy a vörheny­járványt hivatalosan konstatálják, nem látta szükségét annak sem, hogy az iskolai elő­adások szüneteljenek, egyedül csak az óvo­dában való összejövetelt tartotta szükséges­nek beszüntetni. A járásorvos véleményére az iskolákban újra elkezdték az előadásokat. Csak aztán ennek az orvosi véleménynek az árát a község ne fizesse meg gyerme­keivel. Vörös kakas. Szlavóniából írja tu­dósítónk : Suhopolje az elmúlt héten nagy tűzvész színhelye volt. Gyermekek lakodal­mast játszottak a pajtában, s miután a szü­lők nem voltak otthon, nagyot gondoltak, hogy lesz ők, ha már lakodalom van, süt­nek, főznek. A szakácsnő csinált is tüzet úgy slavóniaiasan egy jó rakás szalmából, a láng magasan fölcsapott és a pajta, mely zsuppos és faalkotmány volt, kigyó­mérges mézről egy orvosi lap a következő­ket közli: Egy 54 éves hollandus egy negyed­font mézet evett és különös mérgezési tüne­tek között betegedett meg. Gyenge és szabály­talan szívműködés, öntudatlanság, nehezített és gyorsított légzés, görcsök léptek fel. Egy hány­tató alkalmazása után a beteg magához ért, mégis hosszabb időn át beteg volt. A­ludt, mire a tüzet észre vették, már a lakó­­mérges méz keserű izű volt. Már Xenophon ház is égett. A lakodalom ára fél utca lett. Baranya-Monostor ünnepe. Tu­dósítónk irja : Tudvalevő dolog, miszerint a Baranya vármegye déli részén levő szép fekvésű Monostor, — mely hajdanta ben­cések kolostorával birt, —m­a haladó közsé­gek közé tartozik. Mint ilyen dalárdát is alkotott, melynek diszes égszínkék selyem­lobogója f. hó 27-én, pünkösd másnapján fog megfelelő ünnepi programm alapján egyházilag felavattatni és rendeltetésének át­adatai. A lobogó keresztanyai tisztét Wer­ner Szűcs Janka úrnő, a helybeli jegyző neje vállalta magára, ki a lobogó diszitésére szép selyemszalagot ajándékozott. Az egy­házi felavatást a dalárda elnöke, Péhm Kristóf felkérésére U­r­a­y Atala baáni apát plébános fogja végezni. A dárdai takarékpénztár közhí­ré teszi, hogy módosított alapszabályai foly­tán­­, évi június hó 1-től kezdve a hivata­los órák naponta reggeli 8 órától déli 12 óráig tartanak, ellenben az összes vasárna­pokon, úgy újév, Szt.­István napjain, vala­mint Karácsony első napján hivatalos órák nem tartatnak és az intézeti helyiségek zár­va lesznek. Kanyaró Tótujfaluban. Tudósi­­val sok ember él tisztán növényi tank irja. A tót­ujfalusi iskolás gyermekek Vs­da fekszik kanyaróban s miután a tanitó családjában is van ily beteg, a lakócsai körorvos jelentést tett a somogymegyei alis­pánnak az iskola bezáratása végett, addig is a körorvos több napra bezáratta az iskolát. A tekepályánál szolgáló „állító“ fiukról. A múlt héten esett meg az a dolog, hogy Sicher Miklós nevű isko­­lásfiát a Tettye­ utcában, a veteránok nyári helyiségében, tekézés közben egyik tekéző a tekével véletlenül fejbe dobta úgy, hogy elájult, szemén megsérült és napokig megemlékezik mérges mézről, mely hányást, hasmenést, részegséghez hasonló tüneteket okoz. Az említett mérges méz Trapezuntból származott. Újabban Észak-Amerikából, Svájcból és Angolországból jelentenek méz­zel való mérgezéseket. Az a feltevés, hogy a méz mérgező hatása annak m­é­r­g­e­s növényekből való eredetétől szárma­zik, tudományosan meg lett erősítve. Pflügge ploirhododendron virágból­ mézet gyűjtött össze és abban mérget talált. A gyűszűvirág, oleander, mint mérges méz képzésére alkal­mas növények ismeretesek. Mindenesetre ajánlatos az abnormis iza méz élvezetétől tartózkodni. Megválasztott tanitó, M­a­t­h­­­e­v­­­e­s­ György helyébe, ki a marázai róm. kath. kántoriu­mtól állásról lemondott, Brézits Ferenc volt zárányi kántortanító választatott meg Marázán. Mulatságok. A pécsi „Nemzeti Casino“ ezidei tavaszi táncestélyét május hó 16-án rendezi, mikorra a vidék egész intelligenciája Pécsett lesz az itt rendezendő lóversenyekre. — A Pécsi Jótékony nőegy­let ez évi első kerti mulatságát június hó 1-én rendezi saját kerthelyiségében. A vegetáriánus életmód. h­a­e­­­z tokiói orvos említi, hogy Japánban rendki­eledelek­kel, még tejet vagy tejtermékeket sem fo­gyasztanak. Diaetájukat jellegzi, hogy kevés zsír meg fehérje van benne. A japáni bir­kózók még­is nagyon erősek. A japáni alsó néposztály nagyon erőteljes, ámbár sok generation át a táplálkozás egyforma ma­radt. Baelz megemlít néhány példát annak bizonyítására, hogy mire képes a japáni em­ber. Két férfi 21 napon át naponkint 40 kilo­méternyi utón futva húzta az előadó kocsiját (az előadó testsúlya 80 kilogramm); ez a két ember tisztán növényi ételekkel táplál­kozott, teljesen megtartotta testsúlyát és 21 nap múlva ép oly munkabíró és kitartó orvosi gyógykezelés alatt állott. Talán te­ volt, mint azelőtt. Eledelük nem áll tisztán bennének arról tanítóink, hogy az iskolás fiu­kat ilyen életveszélyes foglalatosságtól eltil­tanák. De ha ez, tekintettel a nagy sze­génységre és ezen foglalatosságból nyerhető szép díjazásra, nem volna elérhető, ren­dőrségünk gondoskodhatnék egyön­tetű szabályzatról, mely az ilyesféle, minden tekepályánál éven kint többször meg­újuló baleseteknek elejét veszi. Halálozás. Hévizy János, kegyes­rendi főgimnáziumi tanár, rövid ideig tartó betegség után tüdőszélhüdésben negyvenhat éves korában elhunyt Vácon. Mint a nagy­­kanizsai rendház tagját Nagy-Kanizsa városa az 1892-iki választások idején Ugron-párti programmal képviselővé választotta s a meg­boldogult az országgyűlésnek 1896-ig jegy­zője és tevékeny tagja volt, főleg iskola­ügyi kérdésekben. Csak pár nap előtt aján­lotta őt Ugron a kecskeméti alsó kerületiek­nek képviselőjelöltül. „Édes méreg, keserű méz . . . ”

Next