Pécsi Közlöny, 1901. július (9. évfolyam, 53-60. szám)
1901-07-07 / 54. szám
G. "Zala m.), Pikter József (Pécs), Strobl Ferenc (Laskafalu) és Valter Ádám (Cikó). Az osztálytársak közül a meg nem jelentek elmaradásukat igazolták, így : Haksch József tanító (Pécs), Heffner Antal pécsi postatiszt, Pupák József (Vágond),Ruzsinszky József (Rakóca), Ujváry János (Acsa, Somogy m.) és Verb Károly (Pécs-Bányatelep.) Ezentúl mindenévben egy másik iskolatársuknál fognak összejönni jövő évben Markovics János osztonyi kántortanítónál. A húsz éves találkozót azonban csakúgy mint a tíz évest, Pécsett fogják megülni. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Müller József bonyhádi rk. tanítót folyó évi július 1-től 1220 korona évi rendes nyugdíjjal nyugalomba helyezte. A golyóalakú villám A levegőég legrejtélyesebb és legritkább jelenségei közé tartozik a golyóalaku villám, mely feltűnő módon leginkább Dániában és Schleswig-Holsteinban fordul elő. Rendsburgban nemrégiben egy golyóalakú villám hamvasztotta el egy parasztnak a házát. A majorság tulajdonosa a feleségével a szobában ült, mikor a tükör közelében egy kerek, forgó tűzgolyót láttak, mely csakhamar szétpukkant és eltűnt. Szétpukkanása azonban a legkisebb zajjal sem járt. Oly erős, kénhez hasonló szagot hagyott hátra, hogy a paraszt és felesége kimenekültek a szabadba. De alighogy kiléptek, nagy rémülettel látták, hogy az egész ház lángokban áll s csakhamar teljesen leégett, dacára a gyors segítségnek. A golyóalaku villám behatol a szobába is s vagy a levegőben lebeg, vagy a földön gurul tova. 1719-ben a Brest melletti Quesnon falu templomára három golyóalakú villám ereszkedett le a felhőkből s a templomot teljesen porrá hamvasztotta. Hivatalos órák a pécsi lőpostán. A pécsi 1 sz. kir. posta és távirda hivatal főnökétől vettük ez értesítést. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter, illetve a posta és távirdaigazgatóság rendeletei folytán a helybeli 1 sz. kir. posta és távirda hivatalnál hivatalos órák tekintetében júliustól kezdve a következő változások lépnek életbe: A postán vasárnapokon, továbbá a következő ünnepnapokon: Újévnapján, Húsvét hétfőjén, Áldozó csütörtökön, Úrnapján, Pünkösd hétfőjén, Karácsony első és másodnapján, továbbá április hó 11-én és augusztus hó 20-án a postai szolgálat szünetel délutánonként, délelőtt pedig az összes küldemények felvétele és kiadása csak 9—12 ig tart. A levélhordók ezen napokon d. e. csak egyszer kézbesítenek a címzettek lakásain, kiindulnak reggel 1/a8-kor. Hírlapok azonban külön kézbesítők által a fenti ünnepeken is kivitetnek d. u. 1 órától és pedig a fiókbérlők részére is. A távírdánál és távbeszélőnél továbbra is a jelenlegi hivatalos órák maradnak érvényben ; a távírdán IV/l-IX/30-ig, reggel 7-től és X/lIII/31-ig, reggel 8-tól éjfélig, a távbeszélőnél télen nyáron reggel 7-től esti 9-ig. Rendelet a vasárnapi munkaszünet megtartásáról. A belügyminiszer a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz : Panaszok merültek fel arra nézve, hogy az állami egyedárusági cikkek eladásával is foglalkozó kereskedők a munkaszüneti törvénynyel rendszeres visszaéléseket követnek el, amennyiben az egyedárusítási cikkek elárusításának örve alatt nyitva tartott üzleteikben a munkaszünet tartama alatt nemcsak az állami egyedáruság cikkeit, szeszes italok és dohányneműeket, hanem kereskedelmi üzletük egyéb áruit is kiszolgáltatják s ily módon nemcsak kijátszák a munkaszüneti törvény rendelkezéseit, hanem egy állami egyedárusággal nem foglalkozó üzlettársaikkal szemben jogosulatlan versenyt fejtenek ki. Ezen visszaélések lehető megakadályozása céljából felhívom a törvényhatóságot, miszerint intézkedjék az iránt hogy a rendőrhatóságok a kérdéses kereskedőket a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartsák s mihelyt arról győződnek meg, hogy egyes kereskedők az egyedárusági cikkek tekintetében élvezett kivételes állapottal visszaélve az egyedárusági, valamint a 1837/92 sz. kereskedelemügyi minister rendelet V. pontjában megnevezett egyéb árucikkeken, úgy mint gyufa, szivarkapapir, szipka stb. kívül még más árucikkeket is szolgáltatnak ki a vevőközönség részére, az elkövetett kihágások megtorlása iránt haladéktalanul intézkedjenek. , A pálinkaivás ellen. Hont, Szabolcs és Csongrád vármegyék indítványára rendeletett küldött a törvényhatóságokhoz Széll Kálmán belügy-és Lukács László pénzügyminiszter egyetértőleg. A leirat kifejti, hogy az iszákosságnak s főleg a mértéktelen pálinkaivásnak korlátozását a a ministerek „főfontosságu állami érdeknek ismerik el“ s ez érdek védelmének kifolyása, hogy az 1799. évi XXV. t. c. 5. és 12. §-aiban az iszákosság korlátozására már lehető gond fordíttatott. Az 5. §. kimondja ugyanis, hogy szeszből készült pálinka csak szoros értelemben korcsmákban és pálinkamérésekben mérhető ki,migasl2 §: a korcsmák további elszaporodásának vet gátat, sőt azok apasztását is elrendeli. Aminthogy pedig e törvények hatása csak most lesz észlelhető, a további intézkedések megtételére — bár szükségesek azok — az idő még nem tekinthető elérkezettnek. Végül felhívja a miniszter a törvényhatóságokat, az idézett törvénynek a korcsmák apasztásáról szóló rendelkezésnek szigorú végrehajtására. A kereszt és egy protestáns lap. A „Debreceni Protestáns Lap“ roppant fájdalommal háborodik föl azon, hogy az egyetemi kereszt ügyben a keresztény ifjúság magatartását egy szász evangélikus egyházi lap, a Lipcsében megjelenő „Evangelische- Lutherische Kirchenzeitung“ helyesli és ezt a magyarázatot veti oda az említett lapnak : „Nem mint szimbólum bántó reánk nézve a kereszt, mert hiszen tudjuk mi azt, hogy külföldi prot. testvéreink — épen Helvéciában is — mindenütt elfogadták s templomaikon, tornyaikon s rituális cselekményeknél használják is azt. Nálunk a haza történelmi fejlemények tették a refokra nézve lehetetlenné !„ No hát ez üres és teljesen igaztalan frázis. Mutassa ki a „Debreceni Protestáns Lap“, micsoda történelmi fejlődés tette lehetetlenné a kereszt tiszteletét a magukat szintén Krisztus híveinek vallóknál, ha mint szimbólum nekik is becses és külföldi protestáns testvéreik elfogadták ? Talán a rekatholizálás ? Föltéve, de meg nem engedve, hogy valamennyi sérelmük mind igaz és jogos volt: vájjon a lutheránusoknak, akik nem dobták ki templomukból a keresztet, nem voltak-e ugyanazon sérelmeik ? Mi úgy tudjuk a történelemből, hogy a legerősebb sérelmi politikát a lutheránusok vitték, akik kezdetben maguk, később is sokáig többségben voltak és a reformátusok csak később váltak el tőlük. Vallják be, hogy az oktalan puritanizmus mellőzte a keresztet s e puritanizmusban, most már a katholikus egyház elleni gyűlöletből, tovább is meg akarják tartani hitfeleiket; de hogy nem sokáig, azt mutatják a nevezett lap saját bevallása szerint a helvéciai testvérek. Ha majd elfogulatlanabbul fognak gondolkozni, be fogják látni, hogy a lutheránusoknak van igazuk („Egyházi Közlöny.“) Léghajósok kalandjai. A bécsi katonai léghajó-osztály négy tagja, egy kapitány, két főhadnagy s egy hadnagy akaratlan látogatást tett Szilisárkányban (Sopron megye), honnan egyikük másikuk nem a legkellemesebb emlékkel távozott. Keddendélután úgy 2 óra tájban tűnt föl hajójuk a magasban Csorna felől, hajtva az erős északi szél által. Egyszerre az eddig kicsinek látszó léggömb rohamosan nagyobbodott s csakhamar lezuhant utasaival együtt a falu közelében a gabonák közé, honnan a már nagyon megapadt gömb a szél segítségével kivonszolta a kosarat a belekapaszkodó tisztekkel együttt a rétre. Vonszoltatás közben a léghajó utasai erős horzsolásokat szenvedtek, de szerencsére komoly bajuk nem lett. A léghajó zuhanásszerű leszállását az a körülmény idézte elő, hogy a hajó gömbje néhány méter hosszban fölrepedt, minek következtében a gáz hirtelen kiömlött. A balul járt röpülő jószágot és a tiszteket nagy néptömeg vette körül, bámulva a földön fekvő szárnyaszegett gömbromot, amelyet vasúton Bécsbe szállíttattak a hazautazó tisztek. Új internátus A budapesti Mária congregatióban, mely Vaszary Kolozs bibornok hercegprímás és József Ágost főherceg fővédnöksége alatt áll, internátus nyílt meg középiskolai tanulók számára. Az internátus esztergomi főegyházmegyei papok vezetésére van bízva. Évi tartásdij 570 korona. Bővebbet az igazgatóság. Budapest VII. Damjanich utca 28/a. Budapesti gabonatőzsde Julius 5-én. Búza junius 0.00 -00. Búza okt. 7'92—93 Rozs április 0 00—00. Rozs október 6.75—76 Zab április 00’0—00 Zab okt. 6‘ 17—18 Teng. jul 5‘13—14 Teng. aug. 5.25—26. Teng. 1902 .:uj 4'89—90 Rep. aug. 12.80—90 „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. julius 7. Politika. Magyarország : A főrendiház julius 5. ülésében tágyalásra került a 7 éven felüli gyermekek gondozásáról szóló törvényjavaslat Gróf Majláth József: Örömmel üdvözli a kormány ezen törvényjavaslatát, mert ez mutatja, hogy a kormány helyes szociális irányt megtalálta. A műveit nyugaton már régen meghonosították ezt a törvényjavaslatot. A külföld alkotmányos parlamentjeiben van külön szociális bizottság, nálunk csak összeférhetetlenségi bizottság van. Ismerteti ezután a külföld hasonló irányú törekvéseit és jelesül a tavalyi párisi kiállításon tapasztalt észleleteit. Éppen ezért, mint első lépést, e javaslatot, hogy a kormány az elhagyatottakról is gondoskodik, örömmel üdvözli. A főrendiház ezután a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja, nemkülönben a magyar szent korona egyik őrének megválasztásáról szóló javaslatot. Következett a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslat tárgyalása. Zichy Nándor gróf: Közigazgatásunk egyik legnagyobb betegsége a megye, beteg ez alkotmányunk helyreállítása óta. De ehhez nyúlni egyelőre nem tanácsos, nagyon mélyen gyökerezik ez az életben. Ennek gyökereit csak lassan-lassan lehet élettelenné tenni. Parciális reformok kérdésében sok jóakaratot lát a kormány működésében, de mind e parciális javítások tulajdonképen csak foltozgatások és nem tudja senki, hogy e foltozgatásokkal hova lyukadunk ki. Erre nézve választ kér, mert különben nem fogadhatná el a törvényjavaslatot. Széll Kálmán miniszterelnök: A célja e foltozgatásoknak: fölöslegessé tenni azt a túlságos írásbeliséget, irka-firkát, mely időt rabol, mely bonyolulttá, zavarttá teszi az eljárást. Régóta hangoztatott kivánság, hogy a közigazgatást reformálni kell. Éppen olyan fontos kérdés ez, mint az igazságügyi reform. Azt kérdezi Zichy Nándor, hogy milyen lesz a közigazgatási reform. Ha tőle kérdi a gróf, akkor az a válasza, hogy állami közigazgatást akar, de a megyei önkormányzat igénybevételével, de addig