Pécsi Kölöny, 1901. november (9. évfolyam, 88-95. szám)
1901-11-10 / 90. szám
A „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. november 10 egyesületi szövetség hivatalos lapjává a Gyürky Ödön szerkesztésében megjelenőTársulati Értesitőt választotta. A módosított alapszabályok szerinti tisztújítás következett ezután. Elnökké nagy lelkesedéssel ifj. Zichy János grófot választotta a közgyűlés. Alelnökök lettek : Apponyi Gáza gróf, Boromissza Tibor, Gergicy Félix báró, Kántor Károly és Zlinszky János dr. Az igazgató tanácsba 60 tagot választottak : Pécsről Hanny Gábor prelátus a pécsi Kath. Ker. elnökét. Az indítványok során Giesswein Sándor dr. kanonok tett helyesléssel fogadott előterjesztést egy Palesztinai zarándok-egylet alakítása iránt. Elnöklő ifj. Zichy János gróf megköszönvén az újra feléje fordult bizalmat, szívesen ajánlja fel munkásságát a katholikus társadalmi akció ügyének továbbra is. Ezt kéri a jelenlevőktől is s az ülést bezárja. Miasiók az egyházmegyében. Nov. 2-án este Egerághon megkezdődött a népmissió, melyet Koch Ede vitányi plébános vezetése mellett Fekete Ágoston tolnaiplébános és Józics József valpói plébánosok tartanak és hétfőn fognak befejezni. Bika Ion nov. 10-től 17-ig lesz missió, melyet Pévad Vilmos kisdorogi, Rudolf Mátyás diósberegi és Herger József lengyeli plébánosok végeznek. Nagy-Vejkén nov. 16-tól 24-ig Streicher Péter hőgyészi, Magyar Miklós závodi és Prikler Károly teveli plébánosok tartanak. Kisasszonyfán nov. 23-tól 30 ig lesz missio, melyet Schmidt Béla hosszúhetényi plébános vezetése alatt Rajczy János szalatnaki plébános és Nunkovics Gábor tolnai segédlelkész végeznek, Rácpétrén pedig nov. 23-tól 30-ig Weisz János mányoki esperes-plébános vezetése alatt lesz missio, közreműködnek Ambach Mihály bellyei plébános és Müller Károly segédlelkész. Eucharisztikus kongresszus. Az eucharisztikus kongreszuson, amely Budapesten nov. 6.-án a katolikus kör dísztermében folyt le, Marláth Gusztáv gróf püspök elnökölt. Az elnök megnyitó beszédében üdvözölte a vendégeket és Dessewffy Sándor Csanádi püspököt, aki szintén megjelent a kongresszuson. Azután Mailáth gróf a szentségimádás gyakorlásáról beszélt. Az oltári szentség, úgymond, a legjobb orvosszer a hitetlenség, a féktelen élvezetvágy, a nagyzás, fényűzés és idegesség ellen. Az oltári szentség a lefőbb hittitok s így legjobban erősíti a hitet. Ha a katolikus hívők buzgón gyakorolják a szentség imádását, akkor egészséges lesz a társadalom is. Az elnök megnyitó beszédét lelkesen megtapsolták. Azután megválasztották a kongresszus tisztviselőit. Alelnökök lettek Wojafka Nándor címzetes püspök és Skarda József prépost, jegyző pedig Jeszenszkly Kálmán hitoktató. Az első előadó Tomcsányi Lajos, Jézus-társasági atya volt. Arról beszélt, hogy mi az oltáriszentség hittani szempontból. A történelemből vett idézetekkel bizonyította, hogy a keresztény-katholikusok az oltári szentségben mindig Krisztus testét és vérét látták. Ennek tulajdonítandó, hogy még akkor is diadalmaskodott Krisztus tanítása, amikor az egyház sülyedőben volt Prohászka Ottokár esztergomi papnevelőintézeti igazgató az oltári szentség erkölcsi hatásáról beszélt. Soós István, a karmelita rend budapesti házának főnöke sürgette az Örökimádás templomának fölépítését. A következő előadó Mohi Adolf loretomi plébános gyakorlatilag ismertette az egyházi ruhákat. Ezután Bundaa Mihály az Országos Cecilia egyesület igazgatója arról értekezett, hogy milyen nagy összefüggés van a szentmise és papi zsolozsmák között. Ezzel a tárgysorozat kimerült, mire Wolafka Nándor c. püspök a kongresszus nevében ékesszólásával köszöni meg Mailáth gróf püpök fáradozását s felhívja a kongresszust, hogy hálából minél többen vegyenek részt a délutáni hódoló körmeneten. Mailáth püspök még Kánter Károly apátnak szavazott köszönetet, majd felkéri Dessewffy Csanádi püspököt, hogy áldja meg a gyülekezetét. Délután négy órakor az eskü-téri plébánia templomban és a templom mellett gyülekeztek az eukarisztikus körmenetben résztvevő katolikusok. A körmenet előtt a plébánia templomban litánia szentségkitétel és szentbeszéd volt. A szentbeszédet Resz János Jézus társasági szerzetes tartotta. A menet élén a Központi katolikus legényegyesület küldöttsége haladt az egyesület nehéz fehér selyemzászlaja alatt. A küldöttség tagjai széles nemzetiszínű és sárga-fehér szalagot viseltek. Azután következett a budai katolikus legényegyesület, a kalocsai, komáromi, győri, nagyváradi és egyéb katolikus egyesületek küldöttségei szintén zászló alatt, továbbá a Szent Imreegyesület tagjai, majd az Oltáregyesület, a Szent Cecilia egyesület tagjai impozáns nagy számmal, mind gyertyával kezökben, leghátul a papság karingben. A menet eleje az Eskü-téren, Eskü-úton, Kigyó-téren és a Ferenciek-téren át már az Egyetem-utca kezdetén volt, amikor a templomból, kivonultak a papnevelő-intézetek növendékei és a papok fehér karingben, egyházi dalokat énekelve. Azután baldachinum alatt Mailáth Gusztáv gróf püspök vitte a szentséget. A menet az Egyetem utcából a Papnevelő utcán, és Váci utcán át tért vissza az eskütéri templomhoz. A merre a menet haladt, a piaristák intézetének ,és sok magánlakásnak ablakait kivilágították, az angol kisasszonyok épületének ablakait pedig transzparensek világították meg. A körmeneten körülbelül három négyezer ember vett részt, köztök vagy 500 pap, szerzetes és növendékpap. Részt vettek a körmeneten az Angolkisaszszonyok nagyobb leánynövendékei is, kísérve több szerzetesnőtől. A körmeneten részt vettek kath. mágnásaink közül is többen és oly jól esett látnunk közvetlenül a Szent-Imre-Egylet zászlója körül csoporsuló egyetemi ifjak mellett és velük térdreborulni egy grófi korona birtokosát. De jól hatott ez az ifjakra is, majd ha kilépnek az életbe, ők is igy fognak tenni. Feltűnő volt a fővárosi nézőközönség kis száma. A tavalyi körmenetnél sűrű falsort állottak az emberek. A körmeneten résztvevők száma az idén a tavalyinál nagyobb volt. A templomba visszatérve tartották meg a litániát, melynek befejezéséül, örömittasan lelkesedve, örvendezve, győzelmesen énekelték a hívők ezrei Szent Ambrus és Ágoston győzelmi himnuszát a Te Deum-ot. Az ünnepies Tantumergo és Genitori, Genitoque hangjai mellett helyezte aztán vissza Kimer apátplébános az Oltáriszentséget, mire Mailáth püspök megáldotta a térdre borult hivőket s ezzel véget ért a sokakra felejthetetlen ünnep. Elnökválasztás. A pécs budai külv. kath. ker. f. hó 10 én d. u. 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésen elnököt fog választani. Értesülésünk szerint a tagok Gyömörey Zsigmond a pécsi tanítóképző intézet tanárát kívánják elnökül megválasztani. A Kath Nagygyűlés szakosztályi ülései. Szerdán délután a szakosztályokban folytatták az előadásokat. Az I. szakosztályban Bán Aladár dr. a katolikus költészetről és szépirodalomról értekezett. Azt indítványozta, hogy a Szent István-társulat tisztán katolikus írók szépirodalmi termékeiből összeállított antológiát adjon ki. Ehhez az indítványhoz Marga-s Ede elnök is hozzájárult. A II. szakosztály ülése Komárik István tanárnak a Mária-kongregációkról szóló felolvasásával kezdődött. Hangoztatta a kongregációk szükségességét és támogatásukat a szakosztály figyelmébe ajánlja. Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár a katolikus egyetemről értekezett s azt indítványozta, hogy a nagygyűlés mondja ki, hogy egy katholikus egyetem felállítása föltétlen szükséges. A III. szakosztály ülésén Kováts Sándor dr. theológiai tanár „a szegényügy rendezése katolikus szempontból” címmel olvasott fel. Igen nagy olvasottságra valló részletességgel,utalva mindig a külföldi mintákra. Utána Zsinszky János, dr. a Szent Vince-Egyletekről beszélt aki ezen egyletek csekély számának okát ez egyletek ez idő szerinti szűkkörű berendezésében találja. Jóval nagyobb extenzivitást és nyilvánosságot várunk ez egyesületektől, hogy a keresztény közönség figyelme feléjük forduljon Manap sokszor létezésükről sem birt tudomással, azért is nem segíti, azért is merül ki tevékenysége filléres adományokban, valami kevés élelmiszer nyújtásában. A vad házasságok megszüntetése körül is fokozottabb tevékenységet vár a hazai szent Vince egyletektől. Ily irányban határozati javaslatot is nyújt be. A határozati javaslatot Barkócz Béla báró és Metzker József dr. hozzászólása után a szakosztály magáévá tette. Végre Kirschanek Ödön baranya-szentistváni plébános A keresztény mértékletességi egyletekről“ olvasott fel. Statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy az alkoholizmus nálunk is pusztít. Szólott a nemzetközi alkoholellenes mozgalomról. Fejtegette az alkohol káros hatásait: egészségtani, gazdasági és erkölcstani szempontból. Szólott a már létező hazai keresztény mértékletességi egyesületekről és azok áldásos működését ismertette. Végül a következő határozati javaslatot terjesztette elő : 1. A II. országos katholikus nagygyűlés szociális szakosztálya az alkoholizmus elleni védekezést szükségesnek tartja ; 2. Az alkolizmus hatásainak enyhítésére legalkalmasabb eszköznek tartja a mértékletességi egyleteket; 3. a mértékletességi ügyet vallásos alapon tartja fejlesztendőnek ; 4. a szakosztály megkéri a nagygyűlés végrehajtó bizottságát, hogy módját ejtseannak, hogy a két mértékletességi ügyet hazánk veszélyeztetett pontjain a társadalom, elsősorban a papság társadalmi tevékenységi körébe vonja. Csillag Gyula dr. egyetemi tanárnak a teljes absztinenciára vonatkozó észrevételei után a szakosztály a határozati javaslatot elfogadta. Csillag dr. észrevételeket tett az előbbi előadónak, Kováts Sándornak felolvasására is. Giesswein Sándor dr. elnök a jelenlevők éljenzése közben rekesztette bea tanácskozást. Gyümölcsfákat és csemetéket kedvezményes árban, esetleg ingyen is kaphatnak lelkészek, tanítók, jegyzők községek, sőt egyesek is ha kérvényeiket koronás bélyeggel ellátva a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. ministeriumhoz folyó év december hónapjában közvetlenül felterjesztik. A szállítási és csomagolási költséget azok tartoznak viselni, kik az adományt kapják, és ezen költségek utánvétellel szedetnek be. Téli kikötők. Darányi földművelésügyi miniszter rendeletére összeírták az adatokat a téli kikötők idei állapotáról és befogadó képességéről. Az elkészült kimutatás szerint a pozsonyi kikötőben az elkészült kotró munkálatok következtében 250 hajó, a komáromiban 180 hajó és 21 hajómalom fér el. Az újpesti téli kikötő 36 hektár terjedelmű, 150 gőzös és 420 uszályhajó fér el benne. Lágymányoson a téli kikötőben 15