Pécsi Kölöny, 1901. november (9. évfolyam, 88-95. szám)

1901-11-10 / 90. szám

A „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. november 10 egyesületi szövetség hivatalos lapjává a Gyürky Ödön szerkesztésében megjelenő­­Társulati Értesitőt választotta. A módosított alapszabályok szerinti tiszt­­újítás következett ezután. Elnökké nagy lelkesedéssel ifj. Zichy János gró­fot választotta a közgyűlés. Alelnökök lettek : A­p­p­o­n­y­i Gáza gróf, B­o­­r­o­m­i­s­s­z­a Tibor, G­e­r­g­i­c­y Félix bá­ró, K­á­n­t­o­r Károly és Zlinszky Já­nos dr. Az igazgató tanácsba 60 tagot vá­lasztottak : Pécsről H­a­n­n­y Gábor prelátus a pécsi Kath. Ker. elnökét. Az indítványok során Giesswein Sándor dr. kanonok tett helyesléssel fogadott előterjesztést egy Palesztinai zarándok-egylet alakítása iránt. Elnöklő ifj. Zichy János gróf megkö­szönvén az újra feléje fordult bizalmat, szívesen ajánlja fel munkásságát a katho­­likus társadalmi akció ügyének továbbra is. Ezt kéri a jelenlevőktől is s az ülést bezárja. Miasiók az egyházmegyében. Nov. 2-án este Egerághon megkezdődött a népmissió, melyet Koch Ede vitányi plébános vezetése mellett Fekete Ágoston tolnai­­plébános és J­ó­z­i­c­s József valpói plébánosok tartanak és hétfőn fognak befejezni. Bika Ion nov. 10-től 17-ig lesz missió, melyet P­é­v­a­­­d Vil­mos kis­dorogi, Rudolf Mátyás diós­beregi és H­e­r­g­e­r József lengyeli plébá­nosok végeznek. Nagy-V­ej­kén nov. 16-tól 24-ig Streicher Péter hőgyészi, Magyar Miklós závodi és Prikler Károly teveli plébánosok tartanak. Kisasszony­­fán nov. 23-tól 30 ig lesz missio, melyet Schmidt Béla hosszú­hetényi plé­bános vezetése alatt R­a­j­c­z­y János szalatnaki plébános és N­u­n­k­o­v­i­c­s Gábor tolnai segédlelkész végeznek, Rác­­pétrén pedig nov. 23-tól 30-ig Weisz János mányoki esperes-plébános vezetése alatt lesz missio, közreműködnek A­m­b­a­c­h Mihály bellyei plébános és Müller Ká­roly segédlelkész. Eucharisztikus kongresszus. Az eucharisztikus kongreszuson, a­mely Buda­pesten nov. 6.-án a katolikus kör díszter­mében folyt le, Mar­l­á­t­h Gusztáv gróf püspök elnökölt. Az elnök megnyitó beszé­dében üdvözölte a vendégeket és D­es­se­w­f­fy Sándor Csanádi püspököt, a­ki szintén megjelent a kongresszuson. Azután M­a­i­l­á­t­h gróf a szentségimádás gyakor­lásáról beszélt. Az oltári szentség, úgymond, a legjobb orvosszer a hitetlenség, a féktelen élvezetvágy, a nagyzás, fényűzés és ideges­ség ellen. Az oltári szentség a lefőbb hit­titok s így legjobban erősíti a hitet. Ha a­­ katolikus hívők buzgón gyakorolják a szent­ség imádását, akkor egészséges lesz a tár­sadalom is. Az elnök megnyitó beszédét lelkesen megtapsolták. Azután megválasz­tották a kongresszus tisztviselőit. Alelnö­kök lettek W­o­j­a­f­k­a Nándor címze­tes püspök és S­k­a­r­d­a József pré­post, jegyző pedig Jeszensz­kly Kálmán hitoktató. Az első előadó Tomcsányi Lajos, Jézus-társasági atya volt. Arról beszélt, hogy mi az oltáriszentség hittani szempont­ból. A történelemből vett idézetekkel bizo­nyította, hogy a keresztény-katholikusok az oltári szentségben mindig Krisztus testét és vérét látták. Ennek tulajdonítandó, hogy még akkor is diadalmaskodott Krisztus ta­nítása, a­mikor az egyház sülyedőben volt Prohászka Ottokár esztergomi pap­nevelőintézeti igazgató az oltári szentség erkölcsi hatásáról beszélt. S­o­ó­s István, a karmelita rend budapesti házának főnöke sür­gette az Örökimádás templomának fölépítését. A következő előadó Mohi Adolf loretomi plébános gyakorlatilag ismertette az egyházi ruhákat. Ezután B­u­n­d­a­­­a Mihály az Országos Cecilia egyesület igazgatója arról értekezett, hogy milyen nagy összefüggés van a szentmise és papi zsolozsmák között. Ezzel a tárgysorozat kimerült, mire Wolaf­­ka Nándor c. püspök a kongresszus nevében ékesszólásával köszöni meg Mailáth gróf püpök fáradozását s felhívja a kongresszust, hogy hálából minél többen vegyenek részt a délutáni hódoló körmeneten. Mailáth püspök még K­á­n­t­e­r Károly apátnak szavazott köszönetet, majd felkéri D­es­se­w­ff­y Csanádi püspököt, hogy áldja meg a gyülekezetét.­­ Délután négy órakor az eskü-téri plébánia templomban és a templom mellett gyülekeztek az eukarisz­­tikus körmenetben résztvevő katolikusok. A körmenet előtt a plébánia templomban li­tánia szentségkitétel és szentbeszéd volt. A szentbeszédet R­­­e­s­z János Jézus társasági szerzetes tartotta. A menet élén a Központi katolikus legény­egyesület küldöttsége haladt az egyesület nehéz fehér selyemzászlaja alatt. A küldött­ség tagjai széles nemzetiszínű és sárga-fe­hér szalagot viseltek. Azután következett a budai katolikus legényegyesület, a kalocsai, komáromi, győri, nagyváradi és egyéb ka­tolikus egyesületek küldöttségei szintén zászló alatt, továbbá a S­z­e­n­t­ I­m­re­egye­s­ü­l­e­t tagjai, majd az Oltáregye­sület, a Szent Cecilia egyesület tagjai im­pozáns nagy számmal, mind gyertyával kezökben, leghátul a papság karingben. A menet eleje az Eskü-téren, Eskü-úton, Kigyó-téren és a Ferenciek-téren át már az Egyetem-utca kezdetén volt, a­mikor a templomból, kivonultak a papnevelő-inté­zetek növendékei és a papok fehér karing­ben, egyházi dalokat énekelve. Azután baldachinum alatt Mailáth Gusztáv gróf püspök vitte a szentséget. A menet az Egyetem­ utcából a Papnevelő utcán, és Váci­ utcán át tért vissza az eskütéri temp­lomhoz. A merre a menet haladt, a pia­risták intézetének ,és sok magánlakásnak ablakait kivilágították, az angol kisasszo­nyok épületének ablakait pedig transzparen­sek világították meg. A körmeneten körül­belül három négyezer ember vett részt, köztök vagy 500 pap, szerzetes és növendékpap. Részt vettek a körmeneten az Angol­kisasz­­szonyok nagyobb leánynövendékei is, kí­sérve több szerzetesnőtől. A körmeneten részt vettek kath. mágnásaink közül is többen és oly jól esett látnunk közvetlenül a Szent-Imre-Egylet zászlója körül csopor­­suló egyetemi ifjak mellett és velük térdre­­borulni egy grófi korona birtokosát. De jól hatott ez az ifjakra is, majd ha kilépnek az életbe, ők is igy fognak tenni. Feltűnő volt a fővárosi néző­közönség kis száma. A tavalyi körmenetnél sűrű falsort állottak az emberek. A körmeneten részt­vevők száma az idén a tavalyinál nagyobb volt. A templomba visszatérve tartották meg a litániát, melynek befejezéséül, örömittasan lelkesedve, örvendezve, győzelmesen éne­kelték a hívők ezrei Szent Ambrus és Ágos­ton győzelmi himnuszát a Te Deum-ot. Az ünnepies Tantum­ergo és Genitori, Ge­­nitoque hangjai mellett helyezte aztán vissza Kimer apátplébános az Oltáriszentséget, mire Mailáth püspök megáldotta a térdre borult hivőket s ezzel véget ért a sokakra felejthetetlen ünnep. Elnökválasztás. A pécs budai külv. kath. ker. f. hó 10 én d. u. 3 órakor tar­tandó rendkívüli közgyűlésen elnököt fog választani. Értesülésünk szerint a tagok Gyömörey Zsigmond a pécsi taní­tóképző intézet tanárát kívánják elnökül megválasztani. A Kath Nagygyűlés szakosz­tályi ülései. Szerdán délután a szakosz­tályokban folytatták az előadásokat. Az I. szakosztályban Bán Aladár dr. a katolikus költészetről és szépirodalomról értekezett. Azt indítványozta, hogy a Szent­ István-társulat tisztán katolikus írók szép­­irodalmi termékeiből összeállított antológiát adjon ki. Ehhez az indítványhoz M­a­r­g­a-­­­­­­­s Ede elnök is hozzájárult. A II. szakosztály ülése Komárik Ist­ván tanárnak a Mária-kongregációkról szó­ló felolvasásával kezdődött. Hangoztatta a kongregációk szükségességét és támogatá­sukat a szakosztály figyelmébe ajánlja. M­i­­h­á­l­y­fi Ákos dr. egyetemi tanár a ka­tolikus egyetemről értekezett s azt indít­ványozta, hogy a nagygyűlés mondja ki, hogy egy katholikus egyetem felállítása föltétlen szükséges. A III. szakosztály ülé­sén K­o­v­á­t­s Sándor dr. theológiai tanár „a szegényügy rendezése katolikus szem­pontból” címmel olvasott fel. Igen nagy olvasottságra valló részletességgel,utalva min­dig a külföldi mintákra. Utána Z­s­i­n­sz­k­y János, dr. a Szent Vince-Egyletekről be­szélt aki ezen egyletek csekély számának okát ez egyletek ez idő szerinti szűkkörű berendezésében találja. Jóval nagyobb exten­­zivitást és nyilvánosságot várunk ez egye­sületektől, hogy a keresztény közönség fi­gyelme feléjük forduljon Manap sokszor létezésükről sem bir­t tudomással, azért is nem segíti, azért is merül ki tevékenysége filléres adományokban, valami kevés élel­miszer nyújtásában. A vad házasság­ok megszüntetése körül is fokozottabb tevé­kenységet vár a hazai szent Vince egyle­tektől. Ily irányban határozati javaslatot is nyújt be. A határozati javaslatot Barkó­­c­z Béla báró és M­e­t­z­k­e­r József dr. hozzászólása után a szakosztály magáévá tette. Végre Kirschanek Ödön baranya-szent­­istváni plébános A keresztény mér­­tékletességi egyletekről“ ol­vasott fel. Statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy az alkoholizmus nálunk is pusztít. Szólott a nemzetközi alkoholellenes mozga­lomról. Fejtegette az alkohol káros hatásait: egészségtani, gazdasági és erkölcs­tani szem­pontból. Szólott a már létező hazai keresz­tény mértékletességi egyesületekről és azok áldásos működését ismertette. Végül a kö­vetkező határozati javaslatot terjesztette elő : 1. A II. országos katholikus nagygyű­lés szociális szakosztálya az alkoholizmus elleni védekezést szükségesnek tartja ; 2. Az alkolizmus hatásainak enyhítésére legalkalmasabb eszköznek tartja a mérték­letességi egyleteket; 3. a mértékletességi ügyet vallásos alapon tartja fejlesztendőnek ; 4. a szakosztály megkéri a nagygyű­lés végrehajtó bizottságát, hogy módját ejtse­­ann­ak, hogy a két­ mértékletességi ügyet hazánk veszélyeztetett pontjain a társadalom, első­sorban a papság társadal­mi tevékenységi körébe vonja. Csillag Gyula dr. egyetemi tanár­nak a teljes absztinenciára vonatkozó ész­revételei után a szakosztály a határozati javaslatot elfogadta. Csillag dr. észre­vételeket tett az előbbi előadónak, Kovát­s Sándornak felolvasására is. Giesswein Sándor dr. elnök a jelen­levők éljenzése közben rekesztette be­­a tanácskozást. Gyümölcsfákat és csemetéket ked­vezményes árban, esetleg ingyen is kaphatnak lelkészek, tanítók, jegyzők köz­ségek, sőt egyesek is ha kérvényeiket­­ koronás bélyeggel ellátva a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. ministeriumhoz fo­lyó év december hónapjában közvetlenül felterjesztik. A szállítási és csomagolási költ­séget azok tartoznak viselni, kik az ado­mányt kapják, és ezen költségek utánvétel­lel szedetnek be. Téli kikötők. Darányi földmű­velésügyi miniszter rendeletére összeírták az adatokat a téli kikötők idei állapotáról és befogadó képességéről. Az elkészült ki­mutatás szerint a pozsonyi kikötőben az elkészült kotró­ munkálatok következté­ben 250 hajó, a komáromiba­n 180 hajó és 21 hajómalom fér el. Az ú­j­p­e­s­­ti téli kikötő 36 hektár terjedelmű, 150 gőzös és 420 uszály­hajó fér el benne. Lágymányoson a téli kikötő­ben 15

Next