Pécsi Közlöny, 1902. október (10. évfolyam, 161-187. szám)
1902-10-16 / 174. szám
s mertessék. A keresztény mértékletességi egyletek érdekében népies röpiratokat készíttetett, melyek ez ügy érdekében ezer és ezer számra fognak harcolni. Az igazgató tanács jelentését tudomásul vették s utána a késmárki katholikus olvasókör indítványát tárgyalták, a mely daloskörök szervezését és országos versenyek rendezését kívánja s a Göllei olvasókör indítványát, hogy a gazdasági munkás pénztárak helyi bizottságában a keresztény intelligenciának nagyobb tér biztosíttassák. Az Országos Pázmány Egyesület ülése. A III. országos katholikus nagygyűlést a katholikus írók és hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének választmányi ülése vezette be ma délután 4 órakor, a budapesti katholikus kör palotájának társalgó termében. Az ülésen, az ünnepélyes alkalomhoz mérten, igen sokan jelentek meg nemcsak a fővárosból, de főleg a vidékről. Meglátszott ezúttal, hogy az egyesület a katholikus faktorok közt immár faktor. Margalits Ede dr. egyetemi tanár, elnök, megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvözülvén a megjelenteket, konstatálta elsősorban, hogy a Pázmány Egyesület erőteljes kiegészítő része a katholikus köröknek s igy méltó helyet foglal ülésével az országos nagygyűlés tárgysorozatában. Konstatálta azután, hogy az egyesület legutóbbi gyűlése óta 123 új taggal gyarapodott, kik közt 19 alapító tag van. Az eddigi küzdelmek, vívmányok elsorolása után megfestette a valószínű jövő képét, amikor az egyesület a saját helyiségéből intézheti ügyeit. Elvégre nem sokan hiányzanak már az 500. tagsághoz, amikor is megvalósítható lesz egyesületünk régi óhaja. Ezután két előterjesztést tett az elnök. Az első az, hogy az egyesület a jövőben még intenzívebb módon működjék a vidéki katholikus központokban, vándorgyűlései által, a katholikus öntudat s közszellem fölébresztésére fejlesztésére, bátorítására. Három vidéki gyűlést ajánl a legközelebbi időben. Az elsőt Pécsre november 9. A másik kettőt esetről-esetre határozza meg a választmány. A katholikus líceumi előadásokon való közreműködését illeti, melylyel a hit és tudomány erejével kell intelligenciánknak megmagyarázni és bizonyítani: Non est scientia contra Deum. Az egyesület fel fogja kérni a vidéki katholikus köröket és egyesületeket, hogy líceumi előadásokat minél gyakrabban rendezzenek s azokról értesítsék az egyesületet, hadd lássuk, hol kél el inkább a segítség, meg hol erősödünk. Ez iránt az egyesület érintkezésbe is fog lépni a katholikus egyesületek országos szövetségével. A választmány mindkét előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Sziklay János dr. főtitkár megemlékezett arról, hogy az egyesületnek 3 tagját Jedlicska Pált, Mohi Antalt és Ruschek Antalt, legutóbbi gyűlésünk óta magas kitüntetések érték. A választmány ezt örvendetes tudomásul vette. Egyben megemlékezett Schlauch Lőrinc bibornok püspöknek, az egyesület nagy pártfogójának elhunytáról. Ernszt Sándor dr. orsz. képviselő a főtitkár szavait kiegészíti azzal, hogy az egyesületnek két vezető férfia : Margalits elnök és Kiss János dr. alelnök ugyancsak nagy kitüntetésben részesültek s ez alkalomból üdvözli őket. (Lelkes éljenzés.) Végül Jedlicska Pál érseki helynök köszönte meg a róla történt szives megemlékezést, mire Margalits dr. az ülést berekesztette. Este 8 órakor a nagygyűlés tagjai ismerkedési estélyre gyülekeztek össze a fővárosi Vigadó éttermeiben. Testvéries szívélyesség, fesztelen jókedv uralkodott mindvégig az estélyen, amelyen részt vettek : Fischer-Golbrie Ágoston, Molnár János, Boromisza Tibor prelátusok, Csernoch János, Rada István, Kun László, Schiffer Ferenc, Giesswein Sándor, Páder Rezső, Ruschek Antal, Jordán Károly, Fábián Ferenc, Skarda József, Ernszt Sándor, Zichy János gróf, Zichy Aladár gróf, Margalits Ede, Simonyi-Semadam Sándor, Trubinyi János, Major Ferenc, Darányi Ferenc, Kopper György, Blaskovics Ferenc, Gyürky Ödön, Prónai Antal, Kolecsányi Endre, Fittler Ferenc, Zlinszky János, Brestyenszky Kálmán, Rauch József, Ott Antal, Kubesch János stb. közéletünknek s főleg a magyar kath. világnak számos kiváló képviselője. Továbbá az egyetemi ifjúság, a bupai Mária-kongregáció tagjai. A társaság, mely az előző évek ismerkedéses estélyeihez képest jóval nagyobbszámu volt s amelyben díszes hölgykoszoru is részt vett, a honvéd zenekar muzsikája mellett késő estig a legjobb hangulatban maradt együtt. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1902. október 16. Irodalom. Az „Egyházi közlöny“ 41. száma a következő tartalommal jelent meg: Vezércikk : (V.) Nagygyűlés előtt. — Egyetemes egyház. — Időszerű kérdések : Cés. Műemlékeink és a papság. — Tanügy : Delta, Zászlónk. — Egyházi arcképek: Zichy Gyula gróf. — Lelkipásztor : Nobody, Kossuth-misék és Kossuth-kultusz. — Különfélék : Lackó István, Egy megnyitó beszéd. — A katholikus igazság társasága. — Évi világosság. — Kérdések. — Irodalom. — Személyi változások és hírek. — Memento. — Szerkesztői üzenek. — Hirdetések. SÜRGÖNYEINK. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, 1902. október 15-én. (A Pécsi Közlöny eredti távirata.) A képviselőház mai ülését Apponyi Albert gróf elnök vezette. Rátkay László függetlenségi párti képviselő az ülés elején indítványozza, hogy a parlament tűzze ki tárgyalására a quota döntésről szóló királyi leiratot, amelyet a múlt gyűlések egyikén már lemorzsoltak. Megtámadja indítvány megakadátolása közben, a szabadelvű pártot, hogy a baloldalnak tios a király személyét a vitába belevinni mig a szabadelvű párt a politikába is beleviszi úgy, hogy Magyarország parlamentarizmusa egy oly fogalom amely csak szóvirág, maga ez a díszes uj parlament nem egyéb kővé vált hazugságnál, márvánnyá fagyott főúri gőgnél. A király tettei a politikában úgy hatnak, mintha kezében korbácsot tartana amelylyel a nemzetet ostorozza! Széll Kálmán miniszterelnök kéri, hogy ezt az indítványt holnap tárgyalják. Beöthy Ákos ajánlja, hogy Rátkay indítványának tárgyalását ne holnapra de szombatra halaszszák. Ugyanij értelemben szólott fel Thaly Kálmán függetlenségi képviselő is, mire a szombatra halasztó indítványhoz hozzájárul Széll Kálmán is mire a képviselőház az indítvány tárgyalását szombatra riasztotta. Az indítvány után a képviselőház megválasztotta a bizottságokat amelyekbe a régi tagok jutottak. Nessy Pál intézett ezután interpellációt a miniszterelnökhöz azért mert a honvéd zenekarral József Ágost kir. herceg érkezésekor a kolozsvári Mátyás szobor leleplezésekor és Kolozsvárról való távozásakor a Gotterhaltet játszatták a el. Kérdést intézett a miniszterelnökhöz, hogy a kolozsvári szoborleleplezési ünnepélyen miért nem jelent meg a király, miért tartották őt távol tanácsadói ettől a monarchikus nemzeti ünnepélytől hiszen király szobrát lepleztük le ? Váljon igaz volna az a kósza hir, hogy azért nem jelent meg a király a kolozsvári szoborleleplezésen, mivel Mátyás csak magyar király és nem egyúttal császár volt ? Miért nem jelent meg a királyi család, kinek érdeke ez a diszharmónia. Mi megbocsátottunk az uralkodó háznak, de Bécsben nem tudnak, nem akarnak feledni, nemzeti önérzetünket folyton arcul csapják. Ezután hat pontból állott interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Széll Kálmán miniszterelnök Nessy Pál interpellációjára válaszolva kijelenti, hogy biztosíthatja a képviselőházat, hogy ő felségét semmi oly érzés és oly gondolat, aminőt Nesszy Pál kifejtett interpellációjában, nem akadályozta abban, hogy a kolozsvári szoborleleplezésen részt vegyen. József királyi herceget tisztán csak betegsége gátolta meg abban, hogy részt vegyen a nemzet ünnepében. Thaly Kálmán : Akkor nem volt beteg, mikor a Hentzi emléket állították fel a hadapródiskola udvarán . Széll Kálmán: József Ágost királyi herceget azért fogadták a Gotterhaltéval, mert nem mint József kir. herceg családjának tagja, de ő felsége a király személyesítője jelent meg a szobor leleplezésen. Nesszy Pál nem vette tudomásul a miniszterelnök válaszát a ház tudomásul vette.Széll Kálmán miniszterelnök ezután beterjesztette a Ház jövő munkarendjét. Thaly Kálmán: Hol van belőle az önálló vámterület ? Rakovszky István : Hiányzik belőle a kiegyezési javaslat! Széll Kálmán Rakovszky István felszólalására kijelenti, hogy a kiegyezési javaslat még nem kész, ne kívánják tőle, hogy el nem készített javaslatokat terjeszszen az országgyűlés elé. A vámszövetségre vonatkozólag pedig kijelenti, ha a gazdasági kiegyezést 1902-ik évben még nem kötik, a külfölddel 1907 évnél hosszabb időre vámszerződést kötni nem lehet. Krasznay Ferenc függetlenségi párti képviselő kijelenti, hogy a miniszterelnök válaszában kényszerűségből megnyugszik. Pichler Győző kijelenti, hogy nem nyugodhatik meg a miniszterelnök szavaiban, mert Széll Kálmán a törvényt hamisan értelmezi, a kiegyezési tárgyalások sikertelenségének esetén az önálló vámterület lép életbe ! A mai parlamenti ülésre különben egy sereg detektív is ki volt rendelve, mert a mai délelőtt folyamán az államrendőrséghez egy levél érkezett, hogy a Ház ellen bomba merénylet készül. A levél igy volt aláírva : Egy asztalos munkás, ki a képviselő házban dolgozott. A levél vétele után, melyet a parlament elnökségével rögtön közöltek, az országház őrségét megerősítették, s a karzaton húsz detektívet helyeztek el. A Katholikus nagygyűlés. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Budapest, 1902. okt 15. A katholikus nagygyűlés ma délelőtt 10 órakor nyílt meg a Vigadó nagytermében. Az ország minden részéből nagy számban jöttek a katholikusok. A tegnap feljött ötezer emberen kívül ma körülbelül ugyanannyi vidéki sürgött-forgott a fővárosban, kiknek elhelyezéséről a rendező bizottság gondoskodott. A papság köréből nagy számmal jöttek a kongresszusra, a püspökök nagy része, sok kanonok és az alsó papság részéről ezerszámra.