Pécsi Közlöny, 1902. október (10. évfolyam, 161-187. szám)

1902-10-16 / 174. szám

s­ mertessék. A keresztény mértékletességi egyletek érdekében népies röpiratokat ké­szíttetett, melyek ez ügy érdekében ezer és ezer számra fognak harcolni. Az igazgató tanács jelentését tudomá­sul vették s utána a késmárki katholikus olvasókör indítványát tárgyalták, a mely daloskörök szervezését és országos verse­nyek rendezését kívánja s a Göllei olvasó­kör indítványát, hogy a gazdasági munkás pénztárak helyi bizottságában a keresztény intelligenciának nagyobb tér biztosíttassák. Az Országos Pázmány Egyesület ülése. A III. országos katholikus nagygyűlést a katholikus írók és hírlapírók Országos Páz­mány Egyesületének választmányi ülése vezette be ma délután 4 órakor, a buda­pesti katholikus kör palotájának társalgó termében. Az ülésen, az ünnepélyes alka­lomhoz mérten, igen sokan jelentek meg nemcsak a fővárosból, de főleg a vidékről. Meglátszott ezúttal, hogy az egyesület a katholikus faktorok közt immár faktor. Margalits Ede dr. egyetemi tanár, elnök, megnyitó beszédében meleg szavak­kal üdvözülvén a megjelenteket, konstatálta első­sorban, hogy a Pázmány­ Egyesület erőteljes kiegészítő része a katholikus kö­röknek s igy méltó helyet foglal ülésével az országos nagygyűlés tárgysorozatában. Konstatálta azután, hogy az egyesület leg­utóbbi gyűlése óta­ 123 új taggal gyarapo­dott, kik közt 19 alapító tag van. Az ed­digi küzdelmek, vívmányok elsorolása után megfestette a valószínű jövő képét, amikor az egyesület a­­ saját helyiségéből intéz­heti ügyeit. Elvégre nem sokan hiányzanak már az 500. tagsághoz, amikor is megvaló­sítható lesz egyesületünk régi óhaja. Ezután két előterjesztést tett az elnök. Az első az, hogy az egyesület a jövőben még intenzí­vebb módon működjék a vidéki katholikus központokban, vándorgyűlései által, a kat­holikus öntudat s közszellem fölébresztésére fejlesztésére, bátorítására. Három vidéki gyűlést ajánl a legközelebbi időben. Az elsőt Pécsre november 9. A másik kettőt eset­­ről-esetre határozza meg a választmány. A katholikus líceumi előadásokon való közre­működését illeti, melylyel a hit és tudomány erejével kell intelligenciánknak megmagya­rázni és bizonyítani: Non est scientia contra Deum. Az egyesület fel fogja kérni a vidéki katholikus köröket és egyesületeket, hogy líceumi előadásokat minél gyakrabban ren­dezzenek s azokról értesítsék az egyesületet, hadd lássuk, hol kél el inkább a segítség, meg hol erősödünk. Ez iránt az egyesület érintkezésbe is fog lépni a katholikus egye­sületek országos szövetségével. A választmány mindkét előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Sziklay János dr. főtitkár megemlé­­­­kezett arról, hogy az egyesületnek 3 tag­ját Jedlicska Pált, Mohi Antalt és Ruschek Antalt, legutóbbi gyűlésünk óta magas ki­tüntetések érték. A választmány ezt örven­detes tudomásul vette. Egyben megemlé­kezett Schlauch Lőrinc bibornok püspöknek, az egyesület nagy pártfogójának elhunytáról. Ernszt Sándor dr. orsz. képviselő a főtitkár szavait kiegészíti azzal, hogy az egyesületnek két vezető férfia : Margalits elnök és Kiss János dr. alelnök ugyancsak nagy kitüntetésben részesültek s ez alka­lomból üdvözli őket. (Lelkes éljenzés.) Végül Jedlicska Pál érseki helynök köszönte meg a róla történt szives megem­lékezést, mire Margalits dr. az ülést bere­kesztette. Este 8 órakor a nagygyűlés tagjai is­merkedési estélyre gyülekeztek össze a fő­városi Vigadó éttermeiben. Testvéries szí­vélyesség, fesztelen jókedv uralkodott mind­végig az estélyen, amelyen részt vettek : Fischer-Golbrie Ágoston, Molnár János, Boromisza Tibor prelátusok, Csernoch Já­nos, Rada István, Kun László, Schiffer Fe­renc, Giesswein Sándor, Páder Rezső, Rusc­hek Antal, Jordán Károly, Fábián Ferenc, Skarda József, Ernszt S­ándor, Zichy János gróf, Zichy Aladár gróf, Margalits Ede, Si­­monyi-Semadam Sándor, Trubinyi János, Major Ferenc, Darányi Ferenc, Kopper György, Blaskovics Ferenc, Gyürky Ödön, Prónai Antal, Kolecsányi Endre, Fittler Fe­renc, Zlinszky János, Brestyenszky Kálmán, Rauch József, Ott Antal, Kubesch János stb. közéletünknek s főleg a magyar kath. világnak számos kiváló képviselője. Továb­bá az egyetemi ifjúság, a bupai Mária-kong­­regáció tagjai. A társaság, mely az előző évek ismer­kedéses estélyeihez képest jóval nagyobb­­számu volt s amelyben díszes hölgykoszoru is részt vett, a honvéd zenekar muzsikája mellett késő estig a legjobb hangulatban maradt együtt. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1902. október 16. Irodalom. Az „Egyházi közlöny“ 41. száma a következő tartalommal jelent meg: Vezér­cikk : (V.) Nagygyűlés előtt. — Egyetemes egyház. — Időszerű kérdések : Cés. Mű­emlékeink és a papság. — Tanügy : Delta, Zászlónk. — Egyházi arcképek: Zichy Gyula gróf. — Lelkipásztor : Nobody, Kos­­suth-misék és Kossuth-kultusz. — Külön­félék : Lackó István, Egy megnyitó beszéd. — A katholikus igazság társasága. — Évi világosság. — Kérdések. — Irodalom. — Személyi változások és hírek. — Memento. — Szerkesztői üzenek. — Hirdetések. SÜRGÖNYEINK. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, 1902. október 15-én. (A Pécsi Közlöny eredti távirata.) A kép­viselőház mai ülését Apponyi Albert gróf elnök vezette. Rátkay László függetlenségi párti képviselő az ülés elején indítványozza, hogy a parlament tűzze ki tárgyalására a quota döntésről szóló királyi leiratot, amelyet a múlt gyűlések egyikén már lemorzsoltak. Megtámadja indítvány megakadátolása köz­ben, a szabadelvű pártot, hogy a baloldal­nak tios a király személyét a vitába bele­vinni mig a szabadelvű párt a politikába is beleviszi úgy, hogy Magyarország parla­mentarizmusa egy oly fogalom amely csak szóvirág, maga ez a díszes uj parlament nem egyéb kővé vált hazugságnál, márvánnyá fagyott főúri gőgnél. A király tettei a politikában úgy hat­nak, mintha kezében korbácsot tartana amelylyel a nemzetet ostorozza! Széll Kálmán miniszterelnök kéri, hogy ezt az indítványt holnap tárgyalják. Beöthy Ákos ajánlja, hogy Rát­kay indítványának tárgyalását ne holnapra de szombatra halaszszák. Ugyanij értelem­ben szólott fel Thaly Kálmán független­ségi képviselő is, mire a szombatra ha­lasztó indítványhoz hozzájárul Széll Kálmán is mire a képviselőház az indítvány tárgyalását szombatra riasztotta. Az indítvány után a képviselőház megválasztotta a bizottságokat amelyekbe a régi tagok jutottak. Nessy Pál intézett ezután inter­pellációt a miniszterelnökhöz azért mert a honvéd zenekarral József Ágost kir. herceg érkezésekor a kolozsvári Mátyás szobor leleplezésekor és Kolozsvárról való távo­zásakor a Gotterhaltet játszatták a el. Kérdést intézett a miniszterel­nökhöz, hogy a kolozsvári szoborleleplezési ünnepélyen miért nem jelent m­eg a király, miért tartották őt távol tanácsadói ettől a monarchikus nemzeti ünnepélytől hiszen király szobrát lepleztük le ? Váljon igaz volna az a kósza hir, hogy azért nem jelent meg a király a ko­lozsvári szoborleleplezésen, mivel Mátyás csak magyar király és nem egyúttal császár volt ? Miért nem jelent meg a ki­rályi család, kinek érdeke ez a diszharmó­nia. Mi megbocsátottunk az uralkodó ház­nak, de Bécsben nem tudnak, nem akarnak feledni, nemzeti önérzetünket folyton arcul csapják. Ezután hat pontból állott interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Széll Kálmán miniszterelnök Nessy Pál interpellációjára válaszolva kijelenti, hogy biztosíthatja a képviselőházat, hogy ő felségét semmi oly érzés és oly gondo­lat, aminőt Nesszy Pál kifejtett interpellá­ciójában, nem akadályozta abban, hogy a kolozsvári szoborleleplezésen részt vegyen. József királyi herceget tisztán csak be­tegsége gátolta meg abban, hogy részt ve­gyen a nemzet ünnepében. Thaly Kálmán : Akkor nem volt beteg, mikor a Hentzi emléket állították fel a hadapródiskola udvarán . Széll Kálmán: József Ágost királyi herceget azért fogadták a Gotter­­haltéval, mert nem mint József kir. her­ceg családjának tagja, de ő felsége a király személyesítője jelent meg a szobor lelep­lezésen. Nesszy Pál nem vette tudomásul a miniszterelnök válaszát a ház tudomásul vette.Széll Kálmán miniszterelnök ezu­tán beterjesztette a Ház jövő munkarendjét. Thaly Kálmán: Hol van belőle az önálló vámterület ? Rakovszky István : Hiányzik belőle a kiegyezési javaslat! Széll Kálmán Rakovszky István felszólalására kijelenti, hogy a kiegyezési javaslat még nem kész, ne kívánják tőle, hogy el nem készített javaslatokat terjesz­­szen az országgyűlés elé. A vámszövetségre vonatkozólag pedig kijelenti, ha a gazda­sági kiegyezést 1902-ik évben még nem kötik, a külfölddel 1907 évnél hosszabb időre vám­szerződést kötni nem lehet. Krasznay Ferenc függetlenségi párti képviselő kijelenti, hogy a miniszter­­elnök válaszában kényszerűségből meg­nyugszik. Pichler Győző kijelenti, hogy nem nyugodhatik meg a miniszterelnök szavaiban, mert Széll Kálmán a törvényt hamisan értelmezi, a kiegyezési tárgyalások sikertelenségének esetén az önálló vámte­rület lép életbe ! A mai parlamenti ülésre különben egy sereg detektív is ki volt rendelve, mert a mai délelőtt folyamán az államrendőrség­­hez egy levél érkezett, hogy a Ház ellen bomba merénylet készül. A levél igy volt aláírva : Egy asztalos munkás, ki a képvi­selő házban dolgozott. A levél vétele után, melyet a parla­ment elnökségével rögtön közöltek, az or­szágház őrségét megerősítették, s a karza­ton húsz detektívet helyeztek el. A Katholikus nagygyűlés. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Budapest, 1902. okt 15. A katholikus nagygyűlés ma délelőtt 10 órakor nyílt meg a Vigadó nagytermében. Az ország minden részéből nagy számban jöttek a katholikusok. A tegnap feljött öt­ezer emberen kívül ma körülbelül ugyan­annyi vidéki sürgött-forgott a fővárosban, kiknek elhelyezéséről a rendező bizottság gondoskodott. A papság köréből nagy szám­mal jöttek a kongresszusra, a püspökök nagy része, sok kanonok és az alsó papság részéről ezerszámra.

Next