Pécsi Közlöny, 1903. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1903-01-08 / 5. szám

pintat­osan vezette, a­ki mind a tíz pályá­zót jelölte. A főszolgabírónak ez a pártat­lan eljárása annál is inkább dicsérendő, mert rendesen csak hármat szoktak a vá­lasztást vezető főbírák jelölni, sokszor ki­hagyják a kandidációból éppen azt, ki­nek legnagyobb népszerűsége és érdeme van a községben. § Körmönfont kortesfogás. Múlt év utolsó hónapjaiban mi is közöltük, hogy a báttaszéki uradalom főtisztje megtagadta a decsi róm. kath. iskolától az iskolai adót. Erről a megtagadásról érdekes dolog jutott a nyilvánosság elé. Múlt évben a decsi r. k. kántor tanítói állomásra a tanító beteg­sége folytán helyettest kellett választani. A választás Tormásy Mihály tanítót érte. Alig­hogy megérkezett a helyettes tanító, már a főtiszt küldte Kalota, Keresztes és Klein erdőőröket Tormásy ellen korteskedni. A gondnoknak, ki elment Bátaszékre pénzért a főtiszthez, azt mondta: „Ha Tormásy lesz a decsi tanító, nem, hogy felekezeti adót adjak, de még az uradalomm által adott földeket is elveszem.“ — A hit­község el is ejtette a helyettesül alkalmazott Tormá­­syt, most meg “azért nem fizet a főtiszt, mert a felsőbb fórumok nem kötelezték. Igazán furcsa kortes­fogás a „jog­törvény és igazság“ korszakában a magyar kormány dicsőségére­ A decsi iskolaszék levonta a következményeket, lemondott, hogy az új iskolaszék az uradalom ellen a pert megnyithassa a­ iparosok figyelmébe. Felhivatnak a tanonctartó iparosok, hogy a hásvéti ün­nepek alatt rendezendő tanoncmunka kiállí­táson tanoncaikkal részt vegyenek, azoknak a munkák elkészítésére időt enged­jenek és őket arra serkentsék. Pécsi ipar­­testület. Halál dinamitrobbanás következtében. Még folyó hó 2-an történt a Piacsek-féle bányában, hogy Hack Ferenc munkás­­egy dinamitrobbanás alkal­mával megsérült, amely sérülés következté­ben meghalt. Az esetről még csak tegnap értesítették a hatóságot. A vizsgálati bonco­lást ma délután ejtették meg a szerencsétlen munkáson. Lavina pusztítása Erdélyben. Tordáról jön a hír, hogy Tutulea Péter Lupsa községi gazdálkodót és tizenhétéves fiát borzalmas halál érte a minap. Négy ökröt hajtottak itatás céljából a község ha­tárában levő forráshoz, amely egy hegy­aljában van, miközben a hegy tetejéről hógörgeteg indult meg. A hólavina mire leérkezett, óriási kolosszussá növekedett s maga alá temette Tutuleát, a fiát és a négy ökröt. A község lakosai ásókkal, kapákkal százával siettek a szerencsétlenség színhe­lyére és két nap, két éjjel ásták a fél kilo­méternyi vonalon elterülő törmeléket, míg végre megtalálták a két ember összezúzott holttestét. A négy ökör is odaveszett. A megyei pénztári tisztviselők nem tagjai a megyei közgyűlésnek. A volt vármegyei pénztárosok és számvevők, a belügyminiszter elvi jelentőségű határoza­tához képest, az 1903. évi január elsejétől kezdve, a törvényhatósági bizottság közgyű­lésein ülési és szavazati joggal nem fognak bírni, sem rendelkezési állapotban létük alatt sem pedig akkor, amikor az állami szolgá­latba tényleg átmennek , mert a vármegyei pénztárosi és központi számvevői állások, amelyeknél fogva az illető tisztviselők sza­vazati joggal bírtak, az új törvény szerint megszűnnek s az új törvény ezeket a tiszt­viselőket nem ruházza fel a közgyűléseken való ülés és szavazó joggal, annál kevésbb, mert ezek — a miniszteri utasítások értel­mében — semmiféle olyan teendőt nem végeznek, ami a régi jogok fenntartását megokolná tenné. Tisstújító közgyűlés A szegzárdi polgári olvasókör folyo­só 4-én tartotta meg tisztújító közgyűlését. Az elnöki jelen­tés szerint az egyesületnek 239 rendes tag­ja van, kiknek száma az elmúlt évben 24 taggal gyarapodott. A könyvtár 300 köttetel szaporodott. Évi bevétel 3491 K. 56 filér volt, kiadása pedig 2290 K. 80 fillér. A pénztári maradvány 590 korona 15 ált. A tisztújítás eredménye. Elnök : Boda Vilmos orsz. képviselő. Alelnök: Imbert Ferenc. Igazgató: Adler N. János, ügyész: dr. Al­­bersz Rezső. Pénztárnok: Minth Gyula. Könyvtárnok: Ifj. Szabó Antal. Számvizs­gálók: Csizmadia József, én Schneider Já­nos. Választmányi tagok: Griszbauer Fe­renc, ifj. Hauk Antal, Hája Béla, Stann István, Székelyi József, id. Tóth PálVácek László, Vilhelm Ede, id. Zsigm­ond Ferenc, Pál T. Nyitrai Lajos. Póttagok: Márton és Kuncer János. 30 éve a tűzoltóegyesület. A szegzárdi önkéntes tornász és tűzoltó egye­sület folyó hó 4-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a nyár folyamán megüli fennállásának 30 éves érvfordulóját. Szerkesztő változás a keresztény krajcáros lapnál. A katholikus krajcáros lap szerkesztésének vezetésében újév nap­ján válozás állott be. Ezen a napon ugyanis Mihályfi Ákos dr.tanár a főszerkesztői teendő­ket átadta az Uj Lap jelenlegi felelős szer­kesztőjének dr. Gyürky Ödön úrnak, míg ő maga a lapfelügyelő bizottság tagja fog tovább bugólkodni a katholikus sajtó ér­dekében. A lap felelős szerkesztője pedig Szik­ay János dr. régi hírlapírótársunk lesz, a­ki mint író és a hírlapíró csaknam két évtizedes pályán szép nevet vívott ki magának. Megtérés, Borza Erzsébet Kálain hitvallású nő belátván őseinek tévedését folyó hó 6-án az ünnepélyes szent­mise alatt átért az ozorai plébánia­­templomban a katholikus hitre.­­ A szertartást Fekete Antal segédlelkész végezte, ki megható s könnyekig megindító szavakban dicsérte s magasztalta az áttért bátorságát, elhatáro­zását, hogy most midőn annyi oldalról tá­madják, gyalázzák üldözik Jézus országát, kiáll mellettünk, hogy együtt harcoljon velünk a test, világ, ördög s korunk elő­ítéletei ellen, s kérte, hogy saját példájával cáfolja meg azt az otromba ráfogást, hogy a más vallása csak önérdekéből lép át a katholikus hitre, hisz a nagy lelki hasznon kívül egyebet sem nyert, mint hogy a Mar­­tyrok vésével megpecsételt katholika hitet vallhatja magáénak. Eltűnt tanító, Flóri György ozorai osztály tanító helyettes kántor adóságainak hátrahagyása mellett eltávozott Ozoráról. Az eltűnt tanító nemrég váltott jegyet egy odavaló hajadonnal. Elájult az utcán. Kamenek Te­réz ma délelőtt a városház előtt hirtelen rosszul lett és összeesett. A halálsápadt nőt két rendőr egy bérkocsira tette és ha­­zavitte Siklósi országul 57 sz. a. lévő la­kását. A mi regényírónk, Albert Ist­ván vaszari tanító, lapunknak ügyes tolu dolgozótársa („Hegyháti“), nemrég „Az élet csalódás“ című történelmi regényt adott ki. A regény tárgya a Hóra-féle lázadás korá­ból van merítve. Az érdekfeszítő regényt, mely 219 oldalra terjed, a legmelegebben ajánljuk lapunk olvasóinak. Megrendelhető 3 koronáért a szerzőnél Baranya- Vaszaron. Három huszártiszt és három „ki­rály.“ Minden bizonynyal eszünkbe jut a híres, neves Don Quichote manchai lovag históriája a következő kis történet után. Tegnap este, úgy 10 óra tájban három huszártiszt tartott „éjjeli gyakorlatot“ a város utcáin : lóháton, kivont karddal. (Ne­vük nincs.) A mulatság első éév... a címe: „Három huszártiszt és három ki­rály.“ Helyszín a Lyceum utcában. Törté­netesen úgy esett a dolog, hogy a borvirá­gos kedvű tiszturak összetalálkoztak „há­rom királyokat“ járó csákós, kardos gyer­mekekkel s uccu neki, a tiszturak nekiálltak háborúsdit játszani. Fölharsant a commandó, a szablya kivonva, ágaskodott a ló s a há­rom huszár minden halálmegvetéssel neki rontott a „három királynak“. A királyok persze megszaladtak, ott hagyván a harc terén a bevert papirkoronákat. Ezektől a dicső harcibabéroktól csak nőtt a hadfiak bátorsága, nekirontottak az Erreth féle ház ablakainak a Malom utcában s azokat győ­zelmes szablyáikkal bedöngették, mint egy­kor Botond, Bizánc érckapuját. — Ekkor azonban már megjelent a béke angyala egy rendőr alakjában s csitította a viharsó harci szenvedélyt. „Ne lármázz öregem — szólt az egyik huszártiszt — ismerem én jól a kapitányodat! Meg aztán csak szabad talán bevernünk a saját ablakainkat ?“ Ed­dig tart az éjjeli gyakorlat krónikája. A katonák tréfás enyelgését mindenki úgy foghatja fel, a­hogy akarja, de a „há­rom királyok“ alapjában véve megérdemel­ték a kardlapozást. A rendőrséget terheli, hogy 14—17 éves suhancok és 11—14 éves lányok éjfélig szabadon csatangolhatnak az utcákon, éktelenül káromkodva, a korcsmák­ban, a­hol a vendégeket sorra pumpolják, lerészegedve, duhajkodva, ordítozva s vallá­sos kegyelet és legendás miszticizmus örve alatt erkölcstelen kihágásokat követhet­nek el. Faiskolák jutalmazása A ma­gyar földhitelintézet által községi faiskola­kezelő tanítók és kertészek részére a gyü­mölcsfatenyésztés oktatása és terjesztése körül szerzett érdemeik elismerése céljából, az 1902 évre kitűzött 21 darab jutalom­díjat az e célra alakult bíráló bizottság következő pályázóknak ítélte oda. A 600 koronás jutalomdijat: 1. Almásy Imre, magyar-pécskai (Arad vm.) községi faiskola kezelőker­tésznek ; A két 400 koronás második jutalom­dijat : 2. Beney Antal, kiskirályhegyesi (Csa­­nád vm.) és 3. Gaál Zsigmond, hajdu-szováti (Haj­dú vm.) tanítóknak; végül a 18 drb. egyenként 200 koronás harmadik jutalomdijat: 4. Deák Imre, fajszi (Pest vm.) 5. Nagy János Vince, vanyarc-vas­­hegyi (Zala vm.), 6. Petres Lajos, zetelakai (Udvar­hely vm), 7. Kocán Lajos, kocsi (Komárom vm.), 8. Ra­skay Vendel,hladovkai (Árva vm.), 9. Szitás József, tarlósi (Pozsony vm.) 10. Anderkó Sándor, erdőszádai (Szat­­már vm.), 11. Huber Viktor, nyéni (Három­szék vm.), 12. Márkus Elemér, felső-szölnöki (Vas m.) 13 Lakatos Dénes, bonchidai (Ko­­lozs vm.), 14. Fodor Ferenc, erzsébetfalvai (Pest vm.) 15. Márkus János jász­fényszarui (Jász- Nagy Kun-Szolnok vm. 16. Prall Miháy, nagydemeteri (Besz­­terce-Naszód vm.), 17. Reznek Mihály hosszufalui (Bras­só vm.), 18. Répás László, alsó-németi (Ung vm.),

Next