Pécsi Közlöny, 1903. március (11. évfolyam, 49-73. szám)

1903-03-08 / 55. szám

1908 március 8. PÉCSI KÖZLÖNY bogdszai részén, nappal, ha a pénzkülde­mények összértéke a 20.000 kort. és éjjel, ha a pénzküldemények összért. a 10.000 kort meghaladja. A Mohácsi p. ud­var postajáratnál Dec. jan. febr. havában éjjel, ha pénzküldem. összértéke a 30.000 koronát meghaladja. És a Magyar-Mecske­ Gusztáv műve postajáratnál télen éjjel, ha a pénzküldemény összértéke a 200 koro­nát meghaladja. Kínos betegség: a csúz és kösz­­vény, azonban mint hiteles orvosi nyilatko­zatok és számos köszönő levél bizonyítja a Zoltán-féle kenőcs még a legmakacsabb és legrégibb csuz és köszvényes bajokat is né­­hányszori bedörzsölés után meggyógyítja. Üvegje 2 K Zoltán Béla gyógytárában B­­­pest. Senki ne mulassza el e hírneves ke­nőcsöt meghozatni. A rövid utón megoldott tyúk­­kérdés. Érdekes hírt hallottunk Döbrököz­­ről. Az Ugronék tyúkjai átjártak a szom­szédos Sziliék udvarába, az udvarból föl­­szálltak a fákra és ott szokták ,eltölteni az éjszakát. Egy este átszólnak Sziliék a szom­szédba, hogy szedjék le a tyúkjaikat a fá­ról, mert más­különben baj lesz. Már de­hogy is szedték le! Ha a tyúkok megunják, lejönnek azok maguktól is! Megeredt a pör, a háborúskodás a határkérdésről, a jogsértő tyúkokról. A szót, a politikát csak vitte az asszonynépség, hanem a­mikor már igazán háborúra került a dolog, elő­állott mindkét ház férfinépe : ki karót, ki vasvi­tát fogott. Szili Györgyöt két fiával az Ugrón párt alaposan helyben hagyta, s evvel rövid uton elintézték, hogy kinek van igaza: a tyúkoknak-e, vagy a Sziliéknek. Az új kézbesítési szabályrende­let. A város már végrehajtotta az új kéz­besítési szabályrendeletet, amelynél fogva most minden ügydarab az érdekeltekkel leragasztott borítékban lesz kézbesítve. Ez is egyik része a közigazgatás egyszerűsíté­sének, ami rengeteg mennyiségű borítékot és címzést — tehát írást fogyaszt a mellett, hogy pl­ a meghívók, amiket eddig a va­rvárosháza hivatalos helyiségeibe úgy küld­tek be egyszerűen, rövid uton a szolgával, most előbb a postára kerül s onnan jut a szomszéd ajtóba. A pécsi új városháza tervpályá­zatának határnapja mind jobban közeleg. A határnap március 15-ike, ma azonban még egyetlen terv sincs benyújtva. Termé­szetesen minden tervező az utolsó pilla­natra hagyja pályamunkájának benyújtását nehogy egy-egy geniális ötletét más tervező is ellesse s az utolsó órában ügyesebben alkalmazva az ő gondolatával vigye el a pálmát előle. Az utolsó napon azután özö­nével jönnek majd a tervek és pályaművek, és költségvetések, amelyeknek egyike sem fogja papiroson a 700.000 koronát meg­haladni, de amelyek bármelyikének keresz­tülvitele a sok pótmunkák miatt sokkal többe fog kerülni. Tízezer korona segély 31 föld­­mivelő családnak két hónap alatt­ Az országos Munkás cselédsegélypénztár segélyezési statisztikája érdekes képet nyújt e rohamosan fejlődő intézmény működé­séről. Míg az 1901. évben 38269 korona segélyt osztott ki a pénztár a tagok között, már 1902, vagyis a múlt évben a segélye­zési összeg 141,492 korona tett kiMég nagyob segélyezés mérve f.­é, a­melyben ma eddig tehát másfél hónap alatt 43,648 kor. segélyt utalványoztatott. A pénzár fennállása óta tehát 8203 esetben, 223,409 korona összeggel segélyezte tagjait. Ebből 267 esetben 66,913 korona jut a haláleseti segé­lyekre. Ez az összeg maga megcáfoltja azt a téves állítást, hogy a mezőgazdasági munkásokat, a földmivelő népet baleset ritkán éri, mert hiszen kiutalt segély mind baleset folytán vált, esedékessé. Ugyanis a várakozási idő, amelynek eltelte után a pénztár bármi okból eredő munkaképtelen­ség címén nyugdíjat ad tagjainak, még nem telt el, s így a fenti segély kizárólag mint baleset, segély lesz utalványozva. Hogy milyen súlyosak voltak ezek a balesetek, azt bizonyítja azon körülmény, hogy már a folyó évben 31 baleset folytán beállt halálozás fordult elő. E 3­ baleset folytán elhalt tagok névsorát a követke­zőkben közöljük : Frimel János Privigye, Romhány Mi­hály Török Szt-Miklós, Ruznák Huntor F.­­Szinevér, Stefanin Pál Tonkháza, Molnár Gábor Hajdú, Bednárin József Lieszkovec, Oman János Surány Vaverka István, Kosz­­latkó, Mészáros György K.­Tengelic, So­mogyi Ferenc Olcsva, Sztudola András Fancsal, Nagy Mihály barna Egerszolát, Őri Mihály Szemcsecsehi uj Dombóvár Perla Mihály Csabai, Szregli­ Vendel Szentes, Horváth Mihály Dunapentele, Brassói János Kádár, Lipták György Nagy-Szalánta, Prok János Nagy-Csecs, Dudás Mihály A.­Berecs­­ki, Székely András Szereg, Mátyás József Lábatlan, Fantner Károly B. Szt-György Ezeknek családja 400—400 korona segélyt kapott. Mizszák György Petrác, Sztratinszky Samu Bulkesz, Major Elek, Mezőhegyes, Petrán János Mikesháza, Éb­erd Katalin Billed, Hauser József Püspökladány, Ursz Ilona Kelecei, Weinfelci Mihály Kara, Vukova. Ezeknek családja 100—100 kor. segélyt kapott. Böjti felolvasások Szegzárdon. A szegzardi kath. legenyegylet saját helyi­ségében böjti felolvasó estélyeket tart. Az első felolvasó estély március 1-én (8 fel­olvasás) volt. Ő Szentsége XIII. Leo pápa uralkodásának 25 éves jubileumára, melyen :Római utam* címmel (vetített képekkel) Szabó Géza főgimn. hittanár, a kath. olvasó­kör alelnöke olvasott fel. A legközelebbi felolvasás március 8 án (9. felolvasás.) lesz. Műsor: 1. ,Őrzőangyalunk“, Bán Aladár­tól. Szavalja Somla Erzsiké k. "a. 2. .Nyo­morult Kor®, Markos Gyulától. Szavalja Darázsi István. 3. „Az első keresztények üldöztetéséről* irta és felolvassa Wölfel Ferenc s. lelkész, az egylet elnöke. 4. „A vértanuk«, Bán Aladártól. Szavalja Fekete Erzsiké. 5. „Csonka honvéd“ Markos Gyu­lától. Szavalja Boros József. 6. „Tetemre hívás* Arany Jánostól. Szavalja Konc Ká­roly. A további felolvasó esték műsora : Március 15-én (10 felolvasás). 1. „A honleány*, Rudnyánszky Gyulától. Szavalja Hradek Erzsiké. 2. „A rabköltő“, Bajza Jó­zseftől. Szavalja Klein Imre. 3. „Március 15-e,* Irta és felolvassa Horváth Ignác ta­nító. 4. „A honi földért“, Bán Aladártól. Szavalja Szilágyi Katica. 5. „Az elhagyott Anya“, Vörösmarty Mihálytól. Szavalja Ba­jomi Ferenc. 6. „A munka és vallásosság áldása“, Nádor Bélától. Szavalja Zám­bó Já­nos. 7. „A magyar asszony“, Kép 1848—­­ 49-ből. Gyökössy Endrétől. Szavalja Da­rázsi István. Március 22-én (11 felolvasás.) 1. „Honvágy*, Tyukos Jánostól. Szavalja Vesztergomby Mariska. 2. „Vasúton“, dr. Ipsylontól. Savalja Bajomi Ferenc. 3. „A phonograph*. Bemutatja Haugh Béla főgim. tanár. 4. „A szeretet laka® Rozgonyi Gy.­­től. Szavalja László Lajos. 5. „A boldogság Ilovay Nándortól. Szavalja Tury Gyula. 6. „Az orr“, Peterdi Sándortól. Előadja Gaal István. Március 25-én. (12. felolvasás.) 1. „Esenyes,* Pannontól. Szavalja Bajomi Fe­renc. 2. „A B. Szűz Mária,* Imeti F. Ja­kótól. Szavalja Auvalszky Teréz. 3. „Isten jutalmaz és büntet,* Irta és felolvassa Kál­mán Ferenc tanító. 4 „Fohászkodás,“ Babik Józseftől. Szavalja Kiss Rozika. 5. „Maria dala,“ Takács Pongráctól. Szavalja Strénger Annuska. 6. „Hazamért,“ Virág Ferenctől Szavalja Csehi Annuska. Március 29-én (13. felolvasás.) 1. „Az olajfák hegyén.“ Bán Aladártól szavalja Reich Katica. 2. „A kereszt szava.“ Ale­xandertől szavalja Lengyel Vilma. 3. „Az első keresztények földalatt levő életéről.“ Irta és felolvassa Weifel Ferenc s. lelkész, az egylet elnöke. 4. „A kölni domb.* Le­genda. Dr. Rézbányai Józseftől szavalj­a Pálfi Sándor. 5. „A legény egyesületi tag,“ négy elő­képben. Sáfrány Károlytól. a) „ A legyény búcsúja,* szavalja Radetzky Gyula. b) „A nagy világban,“ szavalja Darázsi István. c) „A legény egyesületben,“ szavalja Beck György, d) „A legény hazatérése,„ szavalja Konc Károly. 6. „Feltámadás,“ Fjudorovics Zsigmondtól, szavalja Bajomi Ferenc. A felolvasások kezdete este 8 órakor. Belépő dij nincs, önkéntes adományokat az egylet helyiségében felállított színpad költ­ségeinek fedezésére köszönettel fogad az egylet. A meghívó és műsor belépő jegyül szolgál. A zsűri döntése a Zsolnay szo­bor ügyében. Ma délután foglalkozott a Zsolnay szobor bizottság által kiküldött zsűri a Horvai János művész által bekül­dött három minta elbírálásával. Mind a hármat Schulek Frigyes tanár által készí­tett alapzatra állították, hogy igy ítéljék meg hogy melyik felel meg legjobban. A talapzaton is némi változtatást tett a ter­vező műépítész tanár, amennyiben az alap kövét megtörő öt sarok előbbi toronyalak­ját elvette s helyette hatalmas ülősasokat alkalmazott dísznek. Minthogy azonban ez a dísz sem felel meg az egész román styl­­ben tartott talapzat művészi harmóniájának a tervező kijelentette, hogy ezek helyébe majd valami más díszt fog alkalmazni. A zsűri ítéletéről a Zsolnay szobor végrehaj­tóbizottságának számolt be délután 4 óra­kor. A gyásza miatt a megjelenésben aka­dályozott Darócy Aladár dr. országos kép­viselő előadó helyett Tróber Aladár ar. városi főjegyző ismertette az ügy histori­­kumát és a zsűri ítéletét, melyet a végre­­hajtóbizottság egyhagúlag elfogadott s a a holnap megtartandó nagybizottsági ülés­nek elfogadásra ajánl. Záray Károly dr. bejelenti, hogy a szoboralap 27144 koronát s 67 fillért tesz ki. A bevétel volt 27466 K. 36 fillér, kamat 1686 K 36 fillér kiadás 1948 K 11 fill. A megmaradt összeghez hozzászámítandó m­ég az 1903. évi kamat, amivel az összeg 28000 korra fog rúgni. a A zsűri javaslatba hozta, hogy Horvai szó­­littassék meg, fél nagyságban a kalapos minta után egy teljesen kidolgozott segéd­mintát készítsen, ha ez nem fogadtatnék el, a bizottság fizet Horainak 1500 koronát. Ha ez a félnagyságú segédminta elfogad­tatnék, kap 2000 korona előleget s egy­­ megfelelő nagyságú m­odul elkészitése után .

Next