Pécsi Közlöny, 1904. augusztus (12. évfolyam, 78-85. szám)
1904-08-20 / 83. szám
r man ilyen foghegyről diktál a leghatalmasabb európai tronarcháknak. Baranyabaáni községi elöljáróság magyarsága. Vettük a következő levelet és az ahhoz csatolt intő cédust, melyek mind a ketteje élénk tanúbizonyságot tesz arról, hogy Baranyabaán még mennyire hátra van a magyarosodás terén, s megmutatja azt is mily kívánatos volna ha a megyei hatóság hivatalosn tudatná a község kupak tanácsával, hogy Magyarország hivatalos nyelve a magyar. Tekintetes Szerkesztő ur! Baranyabán község elöljárósága magyarságát a mellékelt intő bizonyítja, melyek nemcsak németnek, hanem szerb és magyarnak is küldetnek. Kérem ezt becses lapjában közölni. Az elöljáróság talán magyarságát királyunk 74. éves születésnapján tartott hálaadó isteni tiszteleten való távol maradásával akarta kiejezni.(? !) Tisztelettel. A mellékelt intő a következő : .................Nr...............................-....Gasse——....Haus-Nr Steuer-Mahnung. Herr.............................-..................wird hiemit aufgefordert für das.................—- Viertel des Jarhes 1904. entfallenden Staats-Steuer...................................K...........h...... Verzugs-Zinsen............................. »............»...... Gemeinde-Zuschlag ...... „...........*....... Strassen-Steuer..............................„..........--------Verzugs-Zinsen..............................„...................... Rohm. Kath. Gemeinde-Schuld . . „...........„— Grieh n. u. Gemeinde-Schuld . . „...........„...... Deckthier-Gebühren.........................................,....Execution............................................„............„----Mahnung-Gebühr .... • . . „...........„....... Landwirtschaftl. Arbeiter u- Halfk. Geb. ,..........., Zusammen: K..........n....... Steuer-Rückstand in der Gemeinde-Kassa längstens in 8 Tagen bei sonstiger Execution zu entrichten. Baranyabaán, 190 négy Augusztus 10. Bruker s. k. Gemeinde-Vorstan, anyámnak sok bánatot s szomorúságot okoztam vele : — Mit? Te szégyeled apád nevét viselni? Ezt a nevet becsülettel viselte egész családod. Nincs mit szégyelni rajta. És te meg akarsz válni tőle ? Szégyeled szüleidet, akik ilyen egyszerű szegény emberek. Persze te már úr vagy , tanító úr. No hát csak tedd meg. De én soha sem fogom hozzá megadni a beleegyezésemet. És ha megteszed, kitagadlak s még a halálos ágyamon sem bocsátok meg. Nem leszel többé az én fiam. Szegény lelkem jó anyám ! És én mégis megtettem a te akaratod ellenére. És te mégis megbocsátottál nekem, nem is a halálos ágyadon. És én mégis fiad maradtam. Én maradhatok tovább a fiad. A többiek mind elhagytak, mind elhaltak. Én maradtam egyedül testvéreim közül. Ha körülnézek ebben a búbánattal, szomorúsággal teljes nagy világban : senkit sem látok már azok közül, akikkel együtt ültük valaha körül a nagy politéros szilfaasztalt. Pedig ugyancsak szép számmal ültük körül, nyolcan. Ma már magam vagyok egyedül. Mint dunaszekcsői segédtanító adtam be a folyamodásomat a név magyarosításért. Már akkor kezdtem irogatni, verselgetni Valami jó hangzású nevet szerettem volna választani magamnak. — Minel annálkönnyebb, — szólt a principálisom, — fordítsa le a mostani nevét magyarra. Hiszen a maga neve a legszebb hangzású név — németben. — De hogyan fordítsam le ? — Hát legyen Nyirfástanyai Ferdinánd. — Ujjujuju ! Ajjajaja I Nyirfástanyai Ferdinand ! Hiszen ettől hascsikarást kap az ember. — Pedig az igen szép magyar név lenne. És aztán azt írhatná akár három ipszilonnal is így : Nyirfástanyay. — No már ebből a Nyirfástanyaiból én nem kérek. Legyen inkább valami egyszerű, kevésbbé hangzatos név például: Bodonyi. (A kis húgomtól épp aznap kaptam levelet, hogy a bodonyi búcsún volt, de nem a leányvásáron !) — Micsoda ? — szólt principálisom. — Ilyen buta paraszt nevet csak nem fog magának választani ? Hisz az egész Görcsöny, Regenye, Rugásd, Bósta, Tengerin tele van paraszt — Bodonyikkal. Aztán micsoda buta tompa hangzású egy név ! Csupa mély a!-hangra jön egy visító éles hang Bo-do-nyin ! — Hát pedig én ezt választottam s e mellett mégis maradok. Ha parasztos, hadd legyen parasztos! Nem akarok én kérkedni magas úri származással. Szegény emberek voltak a szüleim, magam is valószínűleg az leszek. Aztán ha csúnya a hangzása ? Hát az sem baj. Majd szerzek én ennek a névnek tisztességes hangzást. Nekem nem kell sem a Nyirfásligeti, sem a Ferdinand, őseim bizonyára nem fordulnak meg sírjaikban, nem leszek sem csalóvá, sem sikkasztóvá, csupán magyarrá. Nem fogok szégyent hozni a magam választotta névre sem. Nem vittem sokra. De ha mást nem, tisztességes nevet hagyok a gyermekeimre. így lettem én azzá, aki ma is vagyok: Bodonyi Nándor. PÉCSI KÖZLÖNY, 1904 augusztus 20. Gyöngyös város pusztulása. Az idei nyár iszonyatos szárazságában borzasztó pusztításokat okozott temérdek tűzvész közül a legnagyobb kedd estétől szerda reggelig pusztított Gyöngyös városában. A tűz este hét órakor ütött ki s az orkánszerű vitar csakhamar egész házsorokat borított lángba. A teljes husznnégy órán át pusztító tűzvész kolosszális károkat okozott. A lakosság legnagyobb részének nemcsak bútora, élelmiszere takarmánya pusztult el, de elpusztul 600 házon kívül sok pénz, arany, ezüst és más érték. Igen sokat adakoztak magányosok és kilátás van rá, hogy a szomszéd birtokosok hozzájárulnak a gyöngyösiek segélyezéséhez • A paksi vásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Pakson a folyó évi szeptember hó 19—20 napjaira első országos vásár ez évben kivételesen szeptember hó 20. és 21 ik napján tartassék meg. A németbólyi kath legényegy let 1904. évi augusztus hó 21-én, a házalapja javára, zártkörű kerti táncmulatságot rendez. Belépde 80 fillér, tagoknak 60 fillér. Családjegy tagoknak 1 kor. 40 fill. nem tagoknak 1 kor. 80 fill. (Családjegy legfeljebb három, a családhoz szorosan tartozó személy részére szólhat.) Kezdete délután 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén az egylet nagytermében tartatik meg. Elvi jelentőségű határozatok. A minisztertanács legutóbb kimondotta, hogy jogtalan legeltetés miatt a panasztott megbüntetésének kívánása nélkül a törvényes kárdíj megfizetése iránt indított ügy elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A beügyminiszter egy konkrét eset alkalmából kimondta, hogy sertésvész miatt lezárt községben fekvő vészmetés szállásokban levő sertések forgalma a községek belterületén szabad s ily sertések helybeli adás-vétele engedelemhez kötve nincs. A közigazgatási bíróság legutóbb úgy döntött, hogy a községi vadászterületek bérbeadása dolgában megtartott nyilvános árverés eredményének jóváhagyására a község képviselőtestülete jogosult, mely intézkedésnek természetes folyománya az, hogy ha az érverő eredményét kielégítőnek nem talája, kellő megokolással az árverés eredményétől a jóváhagyást meg is tagadhatja s kedvezőbb eredményre való kilátás mellett újabb árverést rendelhet el. — Az oly dűlőnek nevét, melyet a község többnyelvű lakossága megfelelő fordításban különbözőké nevez, a telekkönyvben az állam hivatalos nyelvén kell kitüntetni. Nincs kegyelem! Akik követ törnek a teniszei pártján és meggyötörve omlanak a földre az uráli ólombányákban a munkában kimerülve a börtönök, földalatti odúk szomorú lakói, hiába törtek ki vad örömrivalgásban, hogy a várva-várt cárevics megszületett. A fehér cár nem kegyelmez. Ami másutt ünnepé avatja a királyfiak születését, a kegyelmezés most elmarad. A béke apostola nem kíván fejedelmi jogával élni, könyörtelen, mikor ezer esdó kar tárul ki feléje. Péterváron a legmagassabb körökben is feltűnést kelt, hogy a cár, a trónörökös születése alkalmával, nem gyakorolta a szokásos kegyelmező jogát. A fáradalmi pártok pedig ismét mozgolódnak. És az éjjeli menedékhelyek lerongyolt alakjainak vad káromlása kíséri már a királyi csecsemő első lélegzetvételét. A bátaszéki iparkiállítás. A bátaszéki iparkiállítás megnyitása vasárnap d. e. ment végbe. A vasútállomásnál Boda Vilmos orsszággy. képvivőt nagyszámú küldöttség fogadta s onnét az alsó iskolához hajtattak, hol a gyülekezés volt. A szép számmal egybegyült közönség innét a templomba indult, hol a dalárdával bővült templomlánekkar működött közre. Mise végeztével a nagy közönség a templom elé vonult, hol először is a „Himnusz” énekelték el. Ekkor Erdős Gábor főjegyző, kiállítási biztos üdvözölte a kial