Pécsi Közlöny, 1905. június (13. évfolyam, 105-126. szám)

1905-06-27 / 124. szám

1605. juttius 27. PÉCSI KÖZLÖNY.3 Legyen a­­ törvényhatóság és a t. közönség meggyőződve arról, hogy amiDő kellemesen érintett nagyrabecsült figyelme és megemlékezése, épp oly élénkr óhaj­tom annak a hatalmasan fejlődő városnak anyagi és szellemi virágzását, amely a magyar kath. egyháznak egyik gyúpontja, nemzeti kultúránknak egyik legmunkásabb telepe. Megújítva szívből fakadó köszönete­­met és ezen kivonataimat, őszinte nagyra­becsüléssel és tisztelettel maradok Balatonfüred, 1905. junius 20. Vaszary Kolos tábornok, hercegprímás A bonyhádi képviselőválasztás Már megemlékeztünk a bonyhádi kerület­ben megindult választási mozgalmakról. Justh Gyula képviselőházi elnök leirata az új választás elrendelése iránt leérkezett a vármegyéhez és Dőry Pál alispán július hó elsejére már összehívta a központi választ­mányt, amely ki fogja tűzni a választás határnapját és meg fogja alakítani a válasz­­tó­bizotságot. Választási elnök előrelátható­lag újból Förster István földbirtokos lesz, ki a januárban is a választást vezette. Magyar név: Klein Manó joghallgató pécsi lakos, családi nevét belügyminizteri engedéllyel „ Katona“-ra változtatta. Kánonjog doktora, Gyömörey Zsig­­mond tanítóképezdei tanárt folyó hó 24-én, szombaton avattak fel a budapesti m. kir. egyetemen a kánonjog tudorává. Kérelem Pécs város­közönségé­hez. Vettük a következő sorokat. Az Országos Középiskolai Tanáregye­sület ezidei közgyűlésének színhelyéül a haj­­dankor magyar kultúrájának egyik gócpont­ját, Nagy Lajos királyunk egyetemi városát, Pécsett, szemelte ki. Az ügy, melyet ezen közgyűlés tárgyal, a középiskola reformja, nemzeti életünkre kiható. Isten legszebb adományát, az önálló gondolkodás erejét, miként kell fejleszteni, az általános műveltséget mi módon kell fokozni, nemzeti érzésünk erősbítésére mily eszközök kínálkoznak, a család legféltettebb kincsében, a gyermekben, hogyan gazdagít­suk a kedélyvilágot a legnemesebb eleme­ket, — ezen kérdésekről szándékozik váro­sunkban az arra leghivatottabb testület tanácskozni. Az ügy fontossága és városunk ősi dicsősége kívánják, hogy ezen alkalommal nemzeti lelkesedésünk, Pécs társadalmának magas fokú intelligenciája, közönségünk igaz magyar vendégszeretete impozáns erejével nyilvánuljon, ami csak úgy lehetséges, ha e társadalom minden egyes tagja kifejti erejét ezen cél megvalósítására. E közgyűlés szellemi és anyagi sike­reinek előmozdítása, benső és külső fényé­nek emelésére felkérjük a nagyérdemű közönséget, hogy megjelenésével és a házak fellobogózásával az O. K. T. E. fogadásának ünnepélyességét emelje, a tanácskozáson való részvételével ezen ügy iránti érdeklő­dését tanúsítsa, az ismerkedő estélyen, valamint a közebéden és kirándulásokon vendégeinknek kellemes társaságot nyújtson, a város nevezetességeinek bemutatását elő­segítse, magánfogatok tulajdonosai azokat a jelzett időben a rendező bizottságnak rendelkezésére bocsássák, hogy ily módon­­ a látogatók jól érezzék magukat és váro­­­sunkról felejthetetlen kedves emléket vigye­nek az ország minden részébe. (Ezen közgyűlés programmját már közöltük lapunk ejúnius 16-iki számában.) Akik a banketten és a kirándulásokon részt venni óhajtanak, szíveskedjenek ezen szándékukat Reed György tanácsos úrnak f. hó 30 ig (Nemzeti Kaszinó) bejelenteni. A látogatók oly nagy számmal jelent­keztek, hogy szállodáink azok befogadására nem elegendők;­­ azért kérjük azokat, kik vendégszobát felajánlani szíveskednek, vala­mint azokat, kik díj mellett hajlandók ezen a napra egy-egy szobát kiadni, hogy e szán­dékukat ugyancsak Reed György tanácsos úrral tudassák. A látogatók nagy száma miatt kényte­lenek vagyunk magánfogatok szives felaján­lását is igénybe venni és pedig jul. 2-án fél órakor az indóházhoz, 4 én d. u. pedig a Széchenyi térre való küldésüket kérve Pécs. 1905. junius 25. Hazafias üdvözlettel: a Pécs város tanácsából és a pécsi középiskolák tanári testületéből alakult fogadó bizottság. Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város tűzoltó szövetségének alapszabályait jóváhagyta. A város közönsége Heves vár­­megye átirata mellett. A város taná­csa a mai közgyűlésre a heves megyei át­irattal kapcsolatban a következő javaslatot terjesztette. Heves vármegye közönségének i. é 20. 4497/kgy. sz. a. megkeresését, melyet az országgyűlés képviselőháza több­ségének működése iránti bizalom kifejezése tárgyában képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi, s ennek kapcsán Heves vármegye közönségének az ő cs. és kir. apostoli királyi Felséghez intézett or­szággyűlési képviselőházi felirat mellett való állásfoglalás, s erről a képviselőháznak értesítése iránti megkeresését a város taná­csa azzal a tiszteletteljes javaslattal ter­jeszti be Pécs szab. kir város törvényható­sági bizottságának közgyűléséhez, hogy az a képviselőházhoz önálló feliratot intézzen, melyben kifejezés adassák annak, hogy: Pécs szab. kir. várost a már hosszú idő óta fennálló, s következményeiben a nemzet hitelének, s anyagi érdekeinek ro­vására kiszámíthatatlan károkat okozó vál­ság igaz hazafias aggodalommal tölti el, amiért is annak mielőbbi megszűntét sze­mikor pedig vendégeket hiv, nemcsak előkelő ellátásukról gondoskodik, hanem arra is kiterjed figyelme, hogy megfelelő társaságuk legyen. Jelenleg mint éneklőkanonok a har­madik helyet foglalja el a pécsi káptalan­­ban, de Dobszay Antal kanonok halála következtében a második kanonok­ hely üresedésben lévén, mihelyt a püspöki szék betöltetik s a kanonoki kineveztetésekre kerül a sor, olvasó kanonok és kisprépost lesz. Püspöki széküresedés idején a kápta­lan első tagja szokta a legünnepélyesebb alkalmakkor a székesegyházban az isteni­­tiszteletet végezni, s mivel Troll Ferencz nagyprépost korára való tekintettel erről lemondott, Hetyey püspök halála óta rendesen Szeifricz István végzi az ünne­pélyes isteni tiszteleteket. Csak most láttuk jan. 19-én József főherczeg lelki üdvéért Requiemet mondani, 22-én pedig az urnapi­sz. misét és körmenetet tartani. S mindezt oly könnyedséggel, oly üde színben végezte, hogy talán senki sem merte volna gondolni, hogy 5 nap múlva 50 éves felszentelt pap leszen. Szivünkből üdvözöljük a jubilánst s kívánjuk, hogy Isten dicsőségére és édes Hazánk javára, tisztelőinek őszinte örömére még sokáig buzgólkodhassék, székesegyházi kanonokká, püspöke pedig oldalkanonokká és az egyházmegyei iroda igazgatójává nevezte ki. E tisztet azonban rövid ideig viselte, mert püspökének bizalma útját a szemináriumba vezérelte. 1875— 1885 ig, teljes tiz évig, viselte a papnevelő intézet fontos kormányzói tisztét. Rectori működésének maradandó emléke a szemi­nárium Incédy Dénes utca felőli hatalmas szárnya, melyet ő építtetett fel. Az ő nem mindennapias, hanem finomult ízlését di­cséri a papnevelő intézet gazdasági udva­rának kertté, az egyik melléképület tetejé­nek erkéllyé­ való átalakítása, kiváltképen pedig a díszes kápolna. Mindezen nagy és költséges alakítások dacára a pénztárt ren­dezett viszonyok közt adta át utódának. Mint rector 1876-tól az egyházmegyei tanfelügyelő teendőit is végezte. 1877 ben az oronti c. prépostságot nyerte el. 1883-tól a zsinati vizsgáló bizottság tagja, 1893-ban tolnai főesperes és a püspöki árvaház kor­mányzója lett, 1899-ben Ő Felsége éneklő­­kanonokká, Ö­tszentsége pedig 1902 ben pápai praelatussá nevezte ki. Gyors felfogás, előrelátás, találékony­ság, kiváló gyakorlati érzék és szívós aka­raterő jellemezte mindig a jubilánst. Ezen tehetségeit kanonoktársai is felismerték, midőn 1885 ben, alighogy megvált a pap­nevelőintézet kormányzásától, már­is az egész káptalani birtok kezelésével megbíz­ták. 20 éve dékánja, gazdasági kormányzója Szeifricz István a pécsi székeskáptalan eléggé szétszórt s azért nehéz kezelésű birtokainak. Sokkal szűkebb hely jutott a jelen soroknak, semhogy jelen alkalommal mindazon alkotásokat felsorolhatnók, melyek a káptalani gazdaságban Szeifricz István nevéhez fűződnek. Nemcsak a mezőgazda­ságot fejlesztette modern alapokon s tette mindinkább belterjessé, hanem a hires szt­­miklóssy szőllőnek, melyet néhai Fonyó kanonok ültetett, restaurátora lett. A káp­talani cselédség részére családonként elkü­lönített, egészséges lakásokról gondosko­dott stb. S amit alkot, azt kiváló csinnel és ízléssel készítteti. De mindezen sok­oldalú és elég gondot okozó elfoglaltsága mellett volt ideje arra is, hogy a közügyek terén és társa­dalmilag is üdvös tevékenységet fejtsen ki. Baranya vármegyének bizottsági tagja, Baranya vármegye gazdasági egyesületének buzgó alelnöke. A Vöröskereszt-egylet pécsi fiókjának fáradhatatlan elnöke. A pécsi kath. körnek több éven át volt lelkes, tevékeny alelnöke. Vendégszerető, szives háziúr. Egy-két­­ vendég háztartását soha sem hozza zavarba.

Next