Pécsi Közlöny, 1905. június (13. évfolyam, 105-126. szám)

1905-06-08 / 110. szám

1905. junius 8. PÉCSI KÖZLÖNY. másika, hogy minden olvasókönyv­ben legyen egy alkoholellenes olvasmány. Ezzel szemben azonban a földmivelési kor­mány a gazdasági szeszgyárakat propagálja. De mit is tehetne egyebet ? Hiszen a ter­melőnek módot kell adni rá, hogy terményét értékesítse s ha azt nyersen eladni nem tudja, hát főzze meg szesznek. Amíg felette nagy vívmány volna, tehát a nemzetre nézve az alkoholfogyasztás sokféle okból, másfelől — bár sokkal kisebb mértékben — káros volna ugyan­arra a nemzetre gazda­sági tekintetben (a szeszgyárak még adót is fizetnek­ a termény értékesítésének meg­szorítása által. A bortermelésről és sörgyár­tásról nem is szólok. Most egybevetve az itt nagy vonások­ban érintett dolgokat, azt szűröm le, hogy mindnyájan vállvetve törekedjünk az alko­holizmus szűkebb határok közé való szorí­tására és pedig akképen, hogy a fenyegető veszélyre való rámutatás által mérsékletre intsük a népet. Azt hiszem, ezzel a mód­szerrel legjobban megközelítjük az elérni kívánt nemes célt. I Vasváry György: NAPI HÍREK. Pécs, 1905. junius 7. Magyar név. Kiskorú Weisz Irma, László, Jolán, Adél és Pál pécsi lakosok családi nevüket belügyminiszteri engedéllyel „Pogányára változtatták. Házasság. N­i­c­s­o­v­i­c­s Sándor dr. kaposvári ügyvéd ma délután kötött házasságot a pécsi m. kir. anyakönyvvezető előtt Kindl fitti urhölggyel, Kindl Ferenc ,gyáros leányával. (Tanúként szerepeltek V­i­s­y László dr. pécsi ügyvéd és Kindl József, a kölcsönös segélyző egylet igazga­tója. A polgári esketés után a fiatal pár a belvárosi templomba ment, ahol egyházi áldásban részesült. A pécsi keres­kedői világnak egyik legkiválóbb, legnevesebb tagja hunyt el kedden este V­a­s­v­á­r­y György szemé­lyében. A halálhír ma reggel terjedt el a városban és általános részvétet keltett, mert halálával egy valóban érdemes, kitűnő egyé­niség szállott sírba, aki művészi érzékkel párosult gazdag kereskedői szellemével egyik legnagyobb és legszebb üzletet te­remtette meg Pécsett. Vaskereskedése a leg­keresettebb üzletek közé tartozott. Betegeske­­dése miatt azonban 1901-ben az üzletet föl­hagyta és azóta egyedül kedve­nc foglalkozásá­nak élt, a szőlészetnek és gyümölcstermelés­nek. Az elhunyt Pécsett született 1841. február 1-én. Régi nemesi családból származik. Korán árvaságra jutván, már 16 éves korá­ban üzletet nyitott és az kitűnő vezetése alatt csakhamar Pécs egyik legvirágzóbb üzlete lett. A 90-es évek közepe táján ka­pott vese baja azonban annyira rosszra fordult, hogy az üzletet 1901-ben föladta és azóta teljesen visszavonulva élt, mig az előtt, mint városi virilis tag, élénk részt vett a város közéletében. Vese baja folyton rosszabbodott, úgy hogy múlt héten ágyba kellett feküdnie és tegnap este 1­ 8 órakor szivszélhüdés következtében meghalt. Te­metése holnap délután 6 órakor megy végbe a Király utca 19. számú gyászházból. A gyászistentiszteletet a belvárosi templomban 10-én reggel 9 órakor tartják meg. Az elhunyt régi augsburgi patriciusi családból származik. Elődjei Traiber nevet viseltek. A család 1507 ben I. Miksa császár alatt német római birodalmi lovagi címet nyerte. Az akkori feje a családnak szintén György nevet viselt. A család a 17. szá­zad első felében Magyarországra jött és itt letelepedett. I. Lipót magyar király 1688 május hónapban a családot magyar nemesi ranggal ajándékozta meg a régi nemesség épségben tartásával. A kitüntetésre az adott alkalmat, hogy a család nagy érdemeket szerzett Magyarországnak a török hódoltság alól való fölszabadítási harcában. Vasváry György lovag, az elhunyt, mint erős magyar érzelmű egyén, valódi soviniszta, 1882 no­vember 29-én kelt királyi kézirattal a »Traiber* nevet »Vasváry*-val cserélte föl Az elhunytat az emeleten, a főbejáró­val szemben levő szobában ravatalozták föl, mely szobához az családnak szent, ke­­gyeletes emlékei fűződnek. Ebben a szobá­ban feküdtek ravatalon a elhunyt szülei és ebben született maga Vasváry György is, épp úgy gyermekei is. A halálozásról a család a következő gyászjelentést bocsáj­­totta ki: Vasváry Györgyné Rüffer Mária saját, valamint gyermekei: Vasváry Ferenc dr., özv. Szilágyi István drné Vasváry Vilma, Vasváry Irma, Nádor Lajosné Vasváry Flóra és Vasváry Dorottya, veje Nádor Lajos és unokája Szilágyi Vilma részéről fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett férjének, illetőleg édes atyjuknak, apjának és nagy­atyjának lovag Vasváry György urnak Pécsett 1905. évi junius hó - án esti 10 8 órakor hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után munkás életének 65. évében történt gyászos el­­hunytát. A boldogult hült tetemei Pécsett, a Király­ utca 19. számú Vasváry-Házban 1905- évi junius hó 8-án délután 6 órakor fognak a róm katholikus egyház szertartásai sze­rint történt beszentelés után Pécs szab. kir. város központi községi temetőjében levő családi sírboltba elhelyeztetni; lelki üdvéért pedig az engesztelő szentmiseáldozat a pécs belvárosi plébánia­templomban 1905. évi junius hó 1- én délelőtt 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Pécsett, 1905. évi junius hó 7-én. Áldott emlékét hálás kegyelettel őrizzük ! Szobor-szentelés. Tudósítónk írja: A pécsi papnövelde, szilvási szellejében, a présház előtti parkírozott térségen egy szép Mária-szobrot állíttatott. E szobor múlt va­sárnap d. u. 5 órakor szenteltetett fel. A környékbeli községekből 3 óra felé már gyülekezni kezdtek a hívek, a Dulánszky Nándor, kökényt­ intéző sas ízlését dicsérő díszes lobsátorral körülvett szobor köré, ahol az egyes községekben ájtatoskodók, külön csoportokban letelepedve énekeltek, imád­koztak. Megkezdték azt a gyódi hivek, szép német énekeikkel, melyeket a tőlük meg­szokott, kellemes hanghordozással, kettős szólamban (prim és tere) adtak elő; majd a szilvási s keszüi magyarok, majd pedig a kökényi s szőkés horvátok énekelek szép Mária-énekeket, így érkezett el a kitűzött idő, amidőn megjelent a fölszentelést végző Wurster József, kanonok, papnövelde kormányzó, Andrin Gergely, keszüi esperes­­plébános kíséretében. Bevezetésül az „Égi szűz virág” kezdetű szép Mária-éneket éne­kelték a nagy számban jelen volt hívek. az ezt követő fölszentelési szertartás után, az ezen aktust végző kanonok, gyönyörű beszédet tartott a boldogságos Szűz tiszte­letéről, majd a lorettói litániát olvasta, meg­felelő imákkal, amire befejezésül még egy szép Mária-éneket énekeltek a hivek; az énekeket a külön, iker-sátorban felállított harmoniumon, az arra külön felkért Kole­­szárits Károly, kökényi tanító kisérte, de kívüle jelen voltak még a gyódi, szilvási s keszüi tanítók is.­­ Az ily kép végbement szent ténykedést formális búcsú követte; az ott felállított két bebos­sátort s az oda, hűsítő italokkal színtén felvonult szivási korcsm­áros kimérő asztalát ugyancsak el­lepték a fiatalok és a nagy melegben meg­­szomjudozók, mig mások az egyes prés­házakhoz voltak hivatalosak, egy-két pohár jó „szilvási” -ra. Jutalmak erdősítésre. A földrajva­­lásügyi miniszter most erdősítésekre pályá­zatot hirdet. Az erdősítés kopár, vízmosásos vagy futóhomok területre szól. Az országban van számos oly hely, amely szinte követeli az erdősítést, de a gazdák nem igen vetél­­kednek az erdősítésben, nem mutatnak nagy ambíciót. Ennek fokozására most nagyobb jutalmakat tűzött ki, amely hihetőleg sar­kalni fogja a gazdákat. A jutalmak a kö­vetkezők : kettő darab 1000 koronás, erdő­sítendő legalább 25 kát. hold egy tagban ; kettő darab 800 és 600 koronás, erdősítendő legalább 25 kát. hold egy vagy több tag­ben ; 3 drb. 500 és 400 koronás, erdősí­tendő legalább 10 kát. hold. 3 drb. 800 koro­nás, erdősítendő legalább 5 kát. hold. Akik eb­ben az erdősítési versenyben részt akarnak venni.Tartoznak a tavaszi erdősítést legké­sőbb július hó végéig, az őszit d­el­ce­m­b­e­r hó 25-ig bejelenteni vagy a közigazgatási erdészeti bizottságnál, vagy a m. kir- erdő felügyelőségnél. A versenyre bocsátott erdősítéseket a kiküldendő bizott­ság 1910-ben vizsgálja meg a helyszínen. Vasútépítési engedély meghosz­­szabbítása. A kereskedelemügyi miniszter a következő rendelettel­­értesítette a város polgármesterét, hogy a Pallos és Fekete vállalkozó cégnek a vasútépítési előmunká­latokra vonatkozó engedélyt egy évvel meg­hosszabbította . Pallos Ignác és Fekete Adolf vállal­kozók, budapest lakosoknak, együttesen elém terjesztett kérelmükre a m. kir. államvasu­tak „Pécs* állomásától Üszög­puszta, Püs­­pökbogád, Romonya, Mártonfa, Pécsvárad, Nagypall, Lovászhetény, Feked, S Szebény, Véménd és Kövesd községek határain át „Báttaszék* állomásig és Szebénynél "való elágazással Bozsok, Somberek és Bár köz­ségek határain át a „Mohács-pécsi vasút” Mohács állomásig vezető­­rendes, esetleg 070 méteres keskenyvágányu gőzmozdonyu helyi érdekű vasút­vonalra az 1904. évi május 21-én 25.627. sz. a. kelt rendelettel kiadott előmunkálati engedély érvényét Báttaszék állomástól való kiágazással Duna­­szekcső és Bár községeket érintő variáns vonalra való kiterjesztéssel a bejárattól számítandó további egy év tartamára meg­hosszabbítottam. Befolyt kövezetvám. A m. kir. államvasutak igazgatósága értesítette a város polgármester­ét, hogy a pécsi állomá­ s

Next