Pécsi Közlöny, 1905. augusztus (13. évfolyam, 153-178. szám)

1905-08-18 / 167. szám

1005. augusztus 18. PÉCSI KÖZLÖNY: hold országos átlagban várható az eddigi próbacséplések alapján kát. holdankint 6­88 métermázsa és így összesen az egész or­szágban körülbelül 41,05 millió métermázsa búzatermés Ez az eredmény a múlt évinél mintegy 4­2 millió mmázsával volna ked­vezőbb, ellenben az egészen jó termésű évekhez viszonyítva ugyancsak ennyivel kedvezőtlenebb, őszi rozs és kétszeresből be­ volt vetve mintegy 1.979,351 kát. hold. Ezen a területen a próbacséplések alapján megközelítőleg várható országos átlagban és kát. holdankint 6­79 méter mázsa, és így összesen körülbelül 13­4 millió mmázsa. Tavaly termett 1198 millió métermázsa. Baranya, Tolna, Somogy megyékben az országos legjobb termésre számítható (össz. 28 vmegyében). A tavaszi árpával a be­vetett terület 817,127 kát. holdra tehető. Kát. holdankint országos átlagban remél­hető 6­98 métermázsa, vagyis összesen kö­rülbelül 1297 mmázsa. A múlt évben ter­mett 10­87 millió mmázsa ennélfogva a folyó esztendei eredmény közel 18 millió mmázsával kedvezőbb. Kát holdankint az országos átlagnál jobb termésre van kilá­tás Baranya, Tolna és Somogy megyében is (össz 22. vármegye) A zabterület volt 1. 787,809 kát. hold Országos átlagban kát. holdankint termett 6.33 mmázsa és igy az összesen körülbelül 113 millió métermázsa. A múlt évi termés volt 901 millió mmázsa. Az országos átlagnál jobb termés remél­hető Baranya, Tolna, Somogy megyében is. (Össz 22 megyében.) Börtönügyi kongresszus. Szep­tember 3—- én tartják meg Budapesten a Nemzetközi Börtönügyi kongresszust, ame­lyen Pécsről résztvesznek angyal Pál dr. jogakadémiai tanár és Csársdi Dezső kir. ügyész. Angyal Pál mint előadó szerepel a kongresszuson. A dróttal fűzött irkák hasz­nálati jogosultsága. Berzeviczy Albert m. kir. vallás és közoktatásügyi volt minisz­ter célszerűségi okból a dróttal fűzött fü­zetek helyett a cérnával fűzötteket aján­lotta a tavasszal annál is inkább, mert a hazai ipar csakis ily irkákat állít elő. E rendel­etet több helyt azonban úgy magya­rázták, mintha az a dróttal fűzött irkáknak használatát eltiltotta és a cérnával fűzöt­tek használatát előírta volna. Az új vallás és közoktatásügyi miniszter most kijelen­tette és az összes kir. tantestületek főigaz­gatóinak és a kir. tanfelügyelőségeknek tu­domására hozta, hogy az idézett rendelet csupán ajánlotta a cérnával fűzött irkákat mint amelyek előnyössége kétségtelen, azon­ban ezeket kötelezővé nem tette és a drót­tal fűzött irkák használatát el nem tiltotta. A bevándorlás az Egyesült­ Államokba. Az 1905 ik év kezdete óta a bevándorlás Európából az Egyesült­ Államokba oly mértékben kezdett növe­kedni, hogy bizonyosra vehető, hogy ebben az évben legalább egy millió idegennel fog gyarapodni az ország. Ez a rengeteg szám aggodalmat keltő, mert az amerikai nagy­városok amúgy is túl voltak zsúfolva, s a bevándorlók nagy része csak szaporítja a munkátalanok számát. Az 1905. év első negyedéről szóló bevándorlási statisztika adatai szerint 1904. év első negyedében 140.633 volt a bevándorló, míg az idén 250.314. Ebből a tekintélyes számból a ta­valyi évnegyedre Magyarországra esik 28.579, míg az idén 93.087. Tehát a kivándorlás Magyarországból megnégyszereződött. A sztrájk mint vis major. Az iparosok és vállalkozók állandóan követel­ték, hogy sztrájk esetén mentesítsék őket a késedelem anyagi felelőségétől. Tudvalé­vően a kereskedelmi miniszter ez irányban már saját hatáskörében rendelkezett, most pedig a belügyminiszter a törvényhatóságok­hoz intézett körrendeletét a sztrájkok és bojkottoknak a törvényhatósági munkánál és szállításoknál vis maior gyanánt való elismerése tárgyában. A körrendeletben felhívja a belügyminiszter a törvényható­ságokat, hogy amennyiben a maga részéről is oly határozatot hozott volna, mely sze­rint az összes hatósági szállításoknál és munkáknál a sztrájkok és bojkottok által okozott véletlen késedelem a kötelezettnek a teljesítési, illetve szállítási határidő meg­hosszabbítására igényt ad,­­ ez esetben az összes hatóságoknál követendő egyöntetű eljárás végett, a vállalatba adott törvény­­­hatósági munkák és szállítások kiadására vonatkozó szerződésekbe, ezentúl minden­kor a következő határozmányt vegye fel: „ A vállalkozók (szállítóval) szemben munkásai által rendezett sztrájk vagy bojkott által okozo­t késedelem a vállalkozónak (szállító­­­nak) a teljesítési (szállítási) határidő meg­­­­hosszabbítására igényt ad. A határidő meg­hosszabbításának mérvét a beállott véletlen késedelem mérvéhez képest a szerződő hatóság állapítja meg. A körrendeletekből ezek szerint az tűnik ki, hogy először ma­guknak a törvényhatóságoknak kell elvben állást foglalni a kérdés megítélésére nézve. A pécsi bortermelők mozgalma. A borhamisítók ellen intézett irtó eljárás az ország egy borvidéke hitelének se ártott annyira, mint a pécs-villányi borvidékeknek. Az oly nagyon hírhedtté vált Engel-cég Pécsnek volt legnagyobb borkereskedője s a borfogyasztók még évekre is legnagyobb­­ bizalmatlansággal vannak a pécsi vignetta iránt, pedig ennek a bizalmatlanságnak ma már nincs elfogatható oka, tisztán szürt é­s régi hírneves villány­ival vannak tele a pécsi pincék. A termelők, akik drágán restaurál­ták termővé a filoxéra pusztítása után szőlő­iket, valósággal gazdasági tönk szélére jut­­­­nak, ha a bizalmatlanságot meg nem tudják törni. Mivel a hitelvesztett pécsi borkeres­kedelem a rossz üzletmenet miatt az üzletet föladta, maguk a termelők indítanak széles­körű akciót és pedig egy nagyobbszabású értékesítő szövetkezetet létesítenek. E tárgy­ban az aláírásokat most bocsájtják ki és sikerében bízni kell, mert a pécs baranyai­­ szőlőtermelőkre a dolog életkérdés. VII. országos ipartestületi gyű­lés Szabadkán. Szabadkáról írják nekünk, hogy az ez évi szeptember 8 — 10 ike között megtartandó kongresszus iránt foko­zódó érdeklődés nyilvánul az ország terü­letei körében és a bejelentések napról napra sűrűbben érkeznek, mert az előkészítő bizottság meghívta a gyűlésre a törvényho­zás tagjait, kik jelenlétükkel az eddigieknél is nagyobb fontosságúvá teszik a nagy­gyű­lést A kongresszus jelentőségét fokozni van hivatva az a körülmény, hogy az ipartestü­letek és ipari egyesületek kiküldöttjei sorá­ban a közélet számos kitűnősége lesz jelen, így Kossuth Fernc az Orsz. Iparegyesület kiküldöttjeként és Apponyi Albert gróf a Fővárosi Iparosok Köre képviseletében ígér­te meg az országos gyűlésen való rész­vételét. Állatforgalmi korlátozás. A ser­tésvésznek Ausztriába történt behurcolás miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való­ behozatala Baranyavármegye baranyavári hegyháti, mohácsi, pécsi, siklósi és szent­lőrinci, Tolnavármegyének dombóvári, du­­naföldvári, központi, simontornyai, tamási, völgységi, járásaiból, valamint Szekszárd r. t. városból. — Ausztriába való bevitelből kizárt járások és helységek, melyekben va­lami állatbetegség fennáll, vagy fennállott is úgy külön osztrák engedély mellett vi­hetők ki. Ragadós száj és körömfájás be­tegség fennállása miatt Baranya vármegyé­nek szentlőrinci járásában: Gilvánfalva Magyarmecske. Tolna vármegyének duna­­földvári járásban : Bikács, Dunaföldvár, Dunakömlöd, Nagydorog, Németkér, Baks, Tápé ; simontornyai járásban : Nagyszékely, Pálfa, Sárszentlőrinc, Simontornya ; tamási járásában : Fürgéd, Majsamiklósvár, Pince­hely, Tamási. Sertésvész betegség fennállása miatt: Baranya vármegyének pécsváradi járásban: Hidas Sertésorbánc fennállása miatt Baranya vármegyének pécsváradi já­rásában : Fazekasboda, Geresd Himesháza Károly, Lovászhetény, Nagypall, Pereked, Pécsvárad, Püspöklak, Püspökszenterzsébet, Rácmecske, Szilágycsür, Zengővárkony. Juhhimlő fennállása miatt: Tolnavárme­­gyének völgységi járásban : Mucsfa. Vérengzés a búcsún. Szigetvárról jelenti tudósítónk: A közeli Turbókon sok nép összejött a búcsúra, ezek közt egy szomszédpusztai cselédember, aki állítólag négy gyermek atyja és egy csomó cigány. A búcsú, mint szokás, nem eshetett meg verekedés, jelen esetben véres összetűzés nélkül. Az illető cselédember a cigányokkal öszeverekedett, mire a cigányok kést rán­tottak és életveszélyesen megszurkálták. A cigányok azután megszöktek. Béres János szigetvári járási csendőrőrmester néhány csendőrrel üldözőbe vette őket és a mozs­­gói pusztai kútnál elfogta a cigányokat. Bekísérte valamennyit a szigetvári járás­­bíróság fogházába. A súlyosan sérült em­bert pedig beszállították a szigetvári kór­házba, ahol mindezideig nem nyerte vissza­­ eszméletét és így kilétét még nem sikerült­­ megállapítani. A vizsgálatot ez ügyben meg­indította a csendőrség. A 11a-betegségek: Baranya vár­­­megye. Veszettség : baranyavári Csuza, Ma­gyarboly ; pécsi Belvárd; szentlőrinci Kis­­peterd, Sumony. Ragadós száj- és köröm­fájás : szentlőrinci Gilvánfa 21 u., Magyar­mecske 14 u., Ivarszervi hólyagos kiütés : baranyavári Silocska, pécsváradi Püspök­lak 7 u. Rükkór: mohácsi Dunaszekcső, Udvar; pécsváradi himesháza 212 u. juh; siklósi Diósviszló 6 u. ló, Kásád 150 u. juh. Sertésorbánc: baranyavári Baranyabán 8 u . Hercegszőllős 8 u., Lőcs 11 u. Magyar­boly , hegyháti Vásárosdombó; mohácsi Liptód, Németboly; pécsi Ala 6 u, Belvárd 9 u, Kiskozár 3 u., Lothárd 7 u., Misleny, Pécsdevecser 10 u., Szőkéd 6 u.; pécsvá­radi Fazekasboda 5 u., Geresd 6 u., Nagy-­ ­

Next