Pécsi Közlöny, 1907. június (15. évfolyam, 123-147. szám)
1907-06-01 / 123. szám
1907. június 1. A PÉCSI KÖZLÖNY3 vármegye illusztris főispánjának, lelkes és eredményes buzgólkodása nyomán jun. hó 2-án fog megalakulni a Dunántúli Közműlődési Egyesületnek Szl’ Kálmán vezetése alatt tartandó ünnepi közgyűlésén, amely az újabb rendelkezés szerint jun. 2-án de fél 11-kor a Pécsi Nemzeti Kaszinóban fog lefolyni. Magyarországon egy két jóttevő kivételével a közjótékonyság és a közművelődési célokat szolgáló áldozatkészség nagyban és egészben csak apró alamizsnákat juttat, de a nemzet nagy rétegei, s a tőkének nagy tömegei teljesen távolmaradnak azoktól a mozgalmaktól, melyeket a közművelődési egyesületek az ország javára indítanak. Ha teljes őszinteséggel akarjuk a helyzetet beismerni — pedig az őszinteség első kötelességünk — úgy be kell vallanunk, hogy a közművelődési mozgalmakban tulajdonképen mindig ugyanaz a néhány ezer nemesen gondolkozó s gyakran igen szegény idealista vesz részt, kik magukra hagyatva, nem csüggedő erővel és lelkesedéssel dolgoznak a nemzet érzéketlen, lomha milliói helyett és millióiért. A feladatát szigorúan betöltő közművelődési egyesület működése annyira komoly, annyira szolid, oly sok gonddal, utánjárással és munkával jár a népszerűsítés szempontjából, annyira háládatlan s százféle ágazatával annyira elvész az aprólékosságokban, hogy nemcsak a magyar közönség érdeklődését nehéz felkelteni, hanem igen nehéz egyes apostolokat is találni, kik idejüket, fáradságukat és pénzüket ily munkára áldozzák. A Dunántúli Közművelődési Egyesület lassú felvirágozása bizonyítja leginkább a helyzet nehézségét. Egy nagy alapokra fektetett óriási épület emelését munkálja a DKE, és mert csak egy pár lelkes napszámos hordja apró téglánként az anyagot évről-évre alig-alig emelkedik néhány téglasorral az épület, holott, ha a Dunántúl igaz ereje megmozdulna, egyszerre egész szikla tömeggel erősíthetnék az egyesek és betölthetnék a nemzeti kultúrának erős várát, de a DKE arra is példa, hogy az erő csekélysége miatt kétségbeesni nem szabad, mert kis eszközökkel is szép munkát lehet végezni és tisztességes eredményeket lehet elérni. Az a körülmény pedig, hogy Baranyavármegye hazafias közönsége most tömörülni fog a Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület zászlaja alá és hogy ez az újabb kulturegyesület oly módon fog megalakulni, hogy fennmaradása biztosíttatván, működésével sikerülni fog maradandó alkotásokat Baranyavármegye területén létesíteni és közreműködésével támogatni fogja munkásságában az anyaegyesületet, melynek célja, hogy általános közművelődési egyesület kiván lenni és nem akar és nem is képes kizárólag az egyes megyék összes kulturális szükségleteit kielégíteni mert működését az összes Dunántúli megyék területére osztja be. Az impulzust a Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület, megalakítására az adta meg, hogy a kivándorlás a vármegye területén egyre nagyobbodó arányokat ölt és annak korlátozására a Dunántúli Köz-I művelődési Egyesület eddigelé csak keveset tehetett a második körű meny pedig, mely égetően orvoslást igényel, Baranya vármegye területén egyre nagyobb arányokban elharapózó „egy gyermek rendszer” fontos ügye. Ez a baj egyre kopogtat egyre rohamosabb méretekben, és a nagy rész tiszta magyar honfitársaink családjának pusztulásását jelenti. E két főbaj orvoslása képezi az uj egyesületnek legfőbb megoldandó feladatait, de hogy eredmény e téren már a közel jövőben eléressék és hogy ebben az irányban munkásságát a siker reményében a Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület mielőbb megkezdhesse, ahol a vármemegye hazafias társadalmának minél sürgősebb áldozatkészsége igényeltetik. Működését a Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület gróf Benyovszky Móriccal az élén bizalommal és reménnyel kezdi, mert a vármegye hazafias közönségének lelkesedése és pártfogása kétségkívül a legnagyobb mértékben fog megnyilatkozni. Dr. Fodor Oaskár: Eszékiek Pécsett. Impozáns és amellett rendkívüli szívélyes és szeretetteljes volt az az üdvözlés, amellyel tegnap, vasárnap reggel a pécsiek az eszéki kereskedőket fogadták. Körülbelül 5—600 pécsi kereskedő és iparos vett részt a fogadtatáson, lent az állomás perronján, élükön Hollmann Károly a kereskedelmi és iparkamara alelnökével. 9 órakor robogott be az eszékiek különvonata a pécsiek lelkes éljenzése mellett. Körülbelül 3—400 eszéki érkezett meg. A vendégek között volt ügyvéd, bankár, vállalkozó, nagykereskedő, iparos stb. A legtöbben családjukkal jöttek, hogy megtekintsék Dunántúl metropolisát és az országos kiállítást. A perronon Hoffmann Károly kereskedelmi és iparkamarai alelnök üdvözölte magyar nyelven a horvát testvéreket. Megköszönte a látogatásukat és biztosította őket a pepsiek vendégszeretetéről. A beszédet Maximovics Sándor tolmácsolta a vendégeknek horvát nyelven. A beszédre az érkezettek nevében Lepper Kálmán eszéki földbirtokos válaszolt, megköszönve a szívélyes fogadtatást. A horvát nyelven mondott beszédet Maximovics Sándor magyar nyelven tolmácsolta a pécsieknek. Az állomásról a pécsiek lelkes éljenzése mellett a vendégek a kiállítás területére vonultak, ahol Zsolnay Miklós, a kiállítás elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyre ismét Sepper válaszolt horvát nyelven. Az üdvözlésnél a tolmács szerepét ismét Maximovics töltötte be. A vendégek aztán részben megtekintették a kiállítást, részben pedig a város nevezetesebb épületeinek retekintésére indultak. Délben a kiállítási vendéglőin társasebéd volt, amelyen 6 700 ember vett részt. Az ebéd alkalmával több teszt hangzott el. Az első felköszöntőt Hoffmann mondotta, a vendégekre ürítvén poharát. A felköszöntőre Seppert Kálmán válaszolt. Felköszöntőt mondtak még Winter Vilmos dr. eszéki ügyvéd és Zsolnay, a kiállítás elnöke. Tausz Gyula az eszéki hölgyeket köszöntötte fel. A felköszöntőre az eszéki hölgyek nevében Mrakovics Ilka válaszolt, még pedig magyar nyelven. A társasebéd után ismét szerte oszoltak a vendégek, akik az éjjel 11 óra 40 percke induló különvonattal utaztak vissza Eszékre. A bath, tanügyi kongresszus ide jébe esik az egyházmegyei tanítóegylet megalakítása, melyre vonatkozólag Wajdits Gyula kanonok egyhm. főtani a kör körlevelet intézte a kerületi esperesekhez. Nagyon tisztelendő esperesi hivatal folyó évi május hó 14-én kelt, s a körök megalakulását tartalmazó körlevelemhez Esperes úr tájékoztatása céljából pótolólag még a következőt közlöm: A körlevél II. és IV. alatti pontozatai általánosságban azon célt szolgáltatják, hogy most mikor az egyesület megalakul, mindjárt a közóhatokat s az összes tagok kívánságának megfelelő tisztviselők állítassanak az egyesület élére. Ez az oka, hogy III. alatt a körök akaratának megnyilvánulásáról szóló akaratomat fejeztem ki. Én azér kérem esperes urat, hogy mihelyt a kör gyűlését megtarja, azonnal szíveskedjék velem közölni, hogy a kör az alapszabályokban megjelölt elnöki, két alelnöki, titkári, két aljegyzői pénztárnoki, két igazgatósági három számvizsgáló bizottsági tagságra az egész egyházmegye szem előtt tartásával kiket óhajt megválasztani Ezen jelölésre a közgyűlésen szíveskedjék minél nagyobb súlyt helyezni, mert elsősorban a tisztviselőktől függ az egyesület életképessége. Egyben azt is közlöm, hogy ha már a korelnökök meg lesznek választva, akkor kész választmány állván rendelkezésre, ezen a 20 esperesből és 30 köri elnökből álló választmányt a közgyűlést megelőző napra össze fogom hívni, hogy a körök által már nagyjából kijelölt tagokból a választmány a közgyűlés számára a hármas jelölést megejthesse. Ekkor még elég időnk lesz, hogy 2-án este és 3-án délelőtt a választmány jelölését kinyomathassuk és a közgyűlésre kész nyomatot jelölő íveket vihessünk. Mindezt szíveskedjék a közgyűlésen tagokkal közölni annak kiemelésével, hogy sem a körök jelölése, sem a választmány jelölése nem zárja ki, hogy azért a közgyűlési titkos szavazásnál mindenki arra adhasa szavazatát, akire akarja s ez annyival inkább lehetséges, mert az alapszabályok kizárólag titkos szavazást engednek meg. Gazdasági akadémiai hallga tók Pécsett. A magyaróvári gazdasági akadémiai halgatói szerdán délben érkeztek Pécsre. Összesen 30 hallgató jött városunkba. A tanulókat a következő tanárok vezették : K. Vörös Sándor igazgató, Hensch Árpád, Nurcán József dr. Újhelyi Imre, Rázsó Imre, Bánvárt Sándor, L. G Julliére István, Schürge János dr. A hallgatók szerdán délután megtekintették a kiállítást. Csütörtökön reggel Tettyére tettek kirándulást , majd még a város nevezetességeit szemlélték meg. Délután a városi vincelér telepet , nézték meg. A telepen Szilágyi János a vincelér iskola igazgatója fogadta a hallgatókat és tartott nagy tudásról és mély szakavatottságról tanúskodó előadást a szőlőművelésről. Ma reggel Grósz földbirtos