Pécsi Közlöny, 1908. június (16. évfolyam, 127-147. szám)
1908-06-03 / 127. szám
ban kell leponyvázni, a melyben a csendőrök lefülelik s ha eltávozik onnan vissza toloncolandó. Ezt meg lehet cselekedni a cigány lovával, vagy kóbor kutyával, de emberrel Európa közepén a XX- ik században, még akkor sem, ha az véletlenül cigány. Ha szabad a madárnak ágról-ágra szállni, miért ne lenne szabad Isten képére teremtett embernek faluja határát elhagyni ? Ismét mások a kupeckodástól, a lótartástól akarják őket eltiltani. Ez sem vezetne célhoz, de nem is való civilizált országban ilyen eszközökhöz nyúlni. Miért ne tarthatna lovat, akár egy egész ménest, csak legyen módja hozzá ? Semmi kényszer eszköz, sőt még kivételes eszközökhöz sem szabad nyúlnunk, mert azzal a cél nem lesz elérve és csak önmagunkat kompromitáljuk ország világ előtt. Akik a cigány gyermekekre vetették a szemüket, jó helyen tapogatódznak mert csakugyan itt kell kezdeni, a gyermekneveléssel. Van törvényünk, hogy minden gyermek, mihelyest tanköteles korát eléri iskolába vezetendő fel, ne legyen kivétel ez alól a cigány gyermeke sem. Az államnak kötelessége polgárainak elemi oktatásáról gondoskodni, ha a kulturnemzetek sorában számitani akar. Ingyen oktatás, ingyen tankönyv, ha kell ruházat, s ha az uj nemzedéket kiemeltük a tudatlanságból, meg lett oldva a cigánykérdés is. Az iskola legyen az a hely a mely a cigány családot megállítja a kóborlás utján s egy helyhez köti. Egy másik eszköz, amely sok reménységgel kecsegtet e téren, az illetőségi törvény revíziója és szigorú végrehajtása. Az állam legutolsó polgára is köteles legyen bejelenteni lakóhelyét s ha egy másik község kötelékébe kíván lépni, azt ne tehesse a nélkül, hogy erről az előbbi lakóhelyének elöljárósága értesítést ne kapjon. Aki pedig lakóhelyétől távol, ismerelen helyen, akár házat, akár munkát keres, az köteles legyen magát igazolni. Igazolvány nélkül ismeretlenül ne legyen neki szabad sehol sem tartózkodni, s ha figyelmeztetés dacára sem távozik, lecsukandó. Rovott múltúak, cigány, nem cigány rendőri felügyelet alatt tartandók, amíg meg nem javulnak. Harmadiknak ide tenném, a szegényügy rendezését. Az állam gondoskodjék a betegek elhelyezéséről, a munkanélkülieknek adjon megfelelő munkát, a dolog kerülők számára dolog házakat állítson. S ha a szegényügy rendezve lesz a cigánykérdés magától megszűnik, de ha az összes cigányokat is egy helyhez kötnék, fedél alá szoktatnák, a bajon még sem lenne segítve, mert fehér cigányok még többen vannak, mint feketék s ezek erkölcsei semmibe sem jobbak mint amazoké. Lesz a kérdés megoldásának negyedik és ötödik módja is, de azt mondják el mások. Én még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ha sikerül a cigányokat kiemelni, abból a minden tekintetben alacsony helyzetből, amelyben most élnek, új és életre való elemmel fogjuk gazdagítani és felfrissíteni társadalmunkat. A cigány testileg erős, egészséges: az asszonyok, de különösen a férfiak szépek (pl. Rigó Jancsi.) A cigány ész furfangja, helyes irányba terelve, nagy dologra lenne képes. Kézügyességük sokszor bámulatra méltó. Mint zenészek pedig kiállják a versenyt a csehekkel és olaszokkal is, még művészi kirándulásra is el mert menni Apatinba. Mielőtt elment volna szigorúan összetanult darabokkal készült útjára és műsorának fénypontja az „apatini induló“ volt. Erről a kirándulásról majd egy más alkalommal — most a nőegylet keletkezéséről akarok írni. Ez a vad dalárda később mikor már sikereket tudott felmutatni egysületté alakult „Pécsi Dalkör“ név alatt alapszabályokat hoztak, azokat a minisztérium jóvá hagyta — aztán nem sokára feloszlott reá az egyesület. Hiába no! A vad dalárda nem tűrte a nyaklót! Hát akkor még, amikor ez a vad dalárda életben volt, rendezett az 1870-ik évben egy Szilveszter ünnepélyt a Tomanek féle vendéglőben, abban a teremben, amely most a Pécsi Polgári Casino alsó termét képezi a Kazinczy utcában. Ezen a Szilveszter ünnepélyen a vad dalárda tagjai közül tizen szünóra alatt egy asztal körül borozgattak. Ekkor történt, hogy Kaufmann József aranyozó, aki ismerte más városokban a jótékony nőegyletek áldásdús működését, panaszkodva említette fel, hogy mennyire hiányzik egy ily egyesület városunkban és hogy meg kellene alapítani egy ilyent. Ehhez természetesen pénz kell. Ő a maga részéről erre a célra azonnal letesz húsz forintot, és kéri a megjelent inakat, hogy gondolják meg ennek az eszmének nemes voltát és magukévá tevén ez eszmét, munkálkodjanak közre annak megvalósítására. Az igy éjfél után elhintett mag jó talajra talált. Az asztalnál jelenvolt vad dalárda az eszmét magáévá tevén egymás után letette obulusait a kezdeményező kezéhez, s Kaufmann József példáját követték Demel Nándor szobafestő Kaufmann Imre, Merk szabó, Weidinger építő mester, Klement cégfestő, Fridrich kárpitos, Herbert János molnár, Feszti és Platz üzletvezetőségi hivatalnokok. Hamarosan tehát együtt volt kétszáz forint (tíz alapító 20 forintjával.) Ez képezte azt a nagy mustármagot, amely ma már oly terebélyes fává nőtt. Másnap s a következő napokon Kaufmann József felhívást bocsátott ki, hogy a hölgyek a kezdeményezés folytatását most már vegyék a saját kezükbe, folytassák a taggyűjtést és alakítsanak e célra egy hölgy választmányt. Az alakuló gyűlést reá nem sokára a régi Hattyú terembe össze is hívták, amely alakuló gyűlés jegyzőjéül Jeskó Lajos most már elhunyt, de akkor még nőtlen evangélikus lelkészt kérték fel. A többi — ami az egyesületre vonatkozik, — az már nem praehisztorikus dolog, annak jegyzőkönyvi nyomának kell lenni. A gyűlésen közfelkiáltással Csehkövér Annát választották meg elnöknőnek, aki 100 forinttal lépett rögtön az alapítók sorába. Ugyanezen a gyűlésen felkérték az egyesület védnökéül Kovács akkori pécsi püspököt, aki a nála tisztelgő küldöttség előtt a védnökséget elfogadta és az egylet PÉCSI KÖZLÖNY Városi ügyek. Az adózó polgárság figyelmébe. A harmadik osztályú kereseti adók kivetése most folyik. A felszólamlások elintézése mindennap délután két és fél órakor veszi kezdetét az új városháza közgyűlési társalgó termében (II. em. 11. ajtó). A tárgyaláson az érdekeltek személyesen megjelenhetnek, esetleg meghatalmazással ellátott megbízott által is képviseltethetik magukat. Polgártársaink figyelmeztetésére naponta közöljük azokat a foglalkozásokat, amelyeknek adói sorra kerülnek. Ma, tárgyalták a következők adóját: bőrkereskedő, borjúkereskedő, bútorkereskedő, épület- és tüzifakereskedő, könyv- és papírkereskedő, fűszerkereskedő, rongykereskedő. Holnap, e hó 3-án tárgyalják a következőket : rőföskereskedő rövidárukereskedő, vaskereskedő, vegyeskereskedő szalmakereskedő szőlővesszőkereskedő. A Kardos Kálmán utca aszfaltozása. Az idei aszfaltozási programmba tudvalevőleg fel van véve a Kardos Kálmánutca aszfaltozása is, amelyre vonatkozólag a helyszíni tárgyalást az érdekelt háztulajdonosok bevonásával most tartották meg, minthogy a felső Malom utca aszfaltozási munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy rövid időn belül a most elzárt utcát átadhatják a közforgalomnak. A Kardos Kálmán-utca aszfaltozásánál az utcavonal megállapítása is szóba került s ezt a kérdést oly kép gondolta a bizottság leghelyesebben megoldhatni. 3