Pécsi Közlöny, 1908. november (16. évfolyam, 252-279. szám)

1908-11-19 / 267. szám

19WS. november 19. PÉCSI KÖZLÖNY A főnök kérdéseire szerb nyelven felelt, melyet én természetesen nem értet­tem . . . Mikor a kihallgatásnak vége volt, megkérdeztem a főnököt: — Nos, ugye, most már belátja, hogy örült ? ! — Sőt, épen az ellenkezőjét! Ez egy derék, jó eszű ember. — De a kiabálás ? ! — Az csak tanulás volt. — ? — Igen, ez az új színész és most út­közben tanulta szerepét. Elmondta, hogy önt nem vette észre, mikor beszállt a kupéba és igyazon hitben, hogy egyedül van, tanult. Öntől bocsánatot is kért, mikor az állo­másra beérkeztek, de azt mondta, hogy ön nem felelt neki. Áhá! most már tisztában vagyok az esettel. Hát az a dörmögés pardon akart lenni, mikor kiszálltam. Bocsánatot kértem hát a főnök által a meggyanúsított szerb művésztől és foly­tattam utamat hazafelé . . . A tyolból az eső, mint a magyarok keny­­árja, csak úgy szakadt, — csak úgy om­lott az elhagyott hazára. A természet menydörgéssel fejezte ki haragját, s az Isten­ elküldé hozzánk a béke Angyalát. Őrangyalunk lett Erzsébet, ki a bol­dogok hazájában sem feledkezik meg az ő kedvelt magyarjairól, kikért mindenko­ron a legnagyobb örömmel tett és áldo­zott, nem kimélve fáradságot. A szeretet nyomában fakadt a hála és az emlékezés. Azért hála teljes szívvel gondolunk mindig — s különösen halála évfordulójának ünnepén — a mi Nagy­asszonyunkra: Erzsébet Királynéra. Emlékét és jóságos alakját pedig magunkban gyakran megújítva küldjük az Ég Urához azon hő fohászt: tedd bol­doggá Isten ! és áraszd el minden kegyel­meddel a magyarok Martir­a Asszonyát!!! Erzsébet emlék ünnepély. Holnap lesz boldog emlékezetű Erzsébet király­nénk neve napja, annak a királynénak akinek a sors­a magyar történelemben oly nagy szerepet juttatott, de akit tíz évvel ezelőtt messze idegenben a mosoly­gó kék ég alatt egy elvetemedett gyilkos tőre fosztott meg életétől, hogy fejezze azt a nagy kálváriát, amelynek a genfi tó partja csak végső állomása volt — a megdicsőülés kezdete. Évről évre megüljük emlékezetét a templomokban s az iskolák­ban ennek az igazán nemcsak gondolkodni és érezni tudó asszonynak aki, bár idegen törzs hajtása volt, oly szorosan egygyé fúrt nemzetünkkel, mint idegen vérből származott királynéink egyike sem ! A királyné emlékezetének szentelt iskolai ünnepségek előtt az ifjúság ezelőtt mindig szentmisét hallgatott,­­ idén azon­ban a korán beállott erős hideg és a mind járványosabban fellépő vörheny miatt ezek az iskolai ünnepélyek szigo­rúan az iskola keretében fognak lefolyni reggel 9­ órakor tartják meg iskolánkint az ünnepélyeket s utánna szünet lesz. Az egyházi ünnepség délelőtt 9 óra­kor lesz a székesegyházban. Elfogott betörő. E hó 10-én özv. Kleinhancz Györgyné mágocsi lakos sírva panaszkodta el a csendőrségen, hogy meg­takarított 60 korona pénzecskéjét valaki még ő lakásából távol volt, szekrényéből kilopta. A csendőrség azonnal megindította a nyomozást, s ennek során kiderült, hogy a lopást a helyi körülményekkel ismerős tettes követte el. A gyanú Nász János cipészre esett, ki a károsult özvegygyel egy házban lakik. A csendőrség gyanúját az is erősítette, hogy a gyanúba vett cipész, noha szemi keresete nem volt, mégis két hét óta állandóan korcsmázik. Mikor a vallatásnál, arra hogy hol szerezte a sok pénzt megfelelni nem tudott, a csendőrség letartóztatta. Végre hosszas hallgatás után bevallotta, hogy múlt hó 16-án, mikor Kleinhanczné nem volt laká­sán, ő álkulcscsal behatolt oda és akkor lopta ki a 60 koronát. A beismerő vallo­más után az álkulcsos cipészt becsukták, hogy annál zavartalanabban elmélkedhes­­sék, hogy igaz az a mondás, mely szerint: a cipész maradjon a kaptafánál, ne pedig álkulcscsal keresse kenyerét. A tanítók kettős szavazata. Az új választói törvényjavaslat csak kettős sza­vazati jogot ad a magyar tanítóknak, va­gyis annyit, amennyi a négy középiskola elvégezése után jár. Hogy a tanító e végzettségen felül még négy évig a tanító­képzőben tanult, azt a javaslat nem veszi figyelembe, holott például a kereskedelmi iskola három esztendei végzettségét hár­mas szavazattal honorálja. Hét évi tanulás pedig kevesebb, mint a tanító nyolc évi tanulása. A főképp értelmi cenzushoz kö­tött választói jogot őszinte örömmel fogadta a tanítóság, hiszen ez az iskola nagy és erős értékét emeli ki. S mégis megtörtén­nék, hogy ez a javaslat akarná megrövi­díteni a tanítót ? A tanítók országos moz­galmat indítanak jogos álláspontjuk mellett s a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert fogják felkérni, hogy járjon közbe a belügyminiszternél az ő hármas szava­zatuk megadása érdekében. Síkosak a járdák. A korán beköszön­tött tél már kezdetben is megköveteli a maga áldozatait. A megolvadt hó levét a hideg téli szél csakhamar jéggé fagyasztja, úgy hogy valóságos veszedelem ilyenkor a síkos aszfalton járni. De nem csak mi városiak panaszkodhatunk. A nagyobb községekben, hol a civilizáció járda épí­tésre sarkalta az intéző köröket, ott ép oly nagy veszedelmet jelent a síkos járda mint a városiaknál. Ennek adja szomorú bizonyítékát az a gyászos eset, mely teg­napelőtt történt Kisbánya községben. A kis 10 éves Arnold Teréz az áldozat, ki a délutáni előadás után, az iskolából ha­za menet a síkos járdán megcsúszott és oly szerencsétlenül esett el, hogy koponya­repedést szenvedett, mely azonnali halálát okozta. Most majd fognak okulni az ille­tékes körök és lesz gondjuk, hogy a jár­dát ilyen időben felhintsék, hogy így ele­jét vegyék az ehhez hasonló szerencsét­lenségeknek. Áthelyezés. Steiner Kálmán m. kir. honvédhadnagyot Kaposvárról Pécsre he­lyezték át. Elhunyt nyugalmazott alispán. Ba­­ranyavári Tormay Károly, vármegyénk nyugalmazott alispánja a vl. oszt. porosz vörös sasrend tulajdonosa, a szentlőrinci választókerület volt országgyűlési képvise­lője életének 68-ik évében tegnap Buda­pesten meghalt. A holttestet Pécsre szállí­tották a központi temető halottas házába, honnét 19-én d. u. 3 órakor helyezik örök nyugalomra. Az elhunyt lelki üdvéért tar­tandó sz. mise-áldozat f. hó 20-án d. e. 9 órakor fog a belvárosi plébánia templom­ban bemutattatni. Baranyavármegye tör­vényhatósága és tisztviselőkara külön gyászjelentést adott ki az érdemekben nyugalmazott alispánnak, illetve volt kar­társnak elhunytából. Uj lovassági kardok. Amint a Had­sereg című katonai lap írja, a­ közös had­sereg uj rendszerű lovassági kardjának fokozatos kiadása már megkezdődött. Az uj kard inkább szúrásra való, bordázott, tehát feszesebb, súlya 120 grammal köny­­nyebb noha hosszabb mint a régi; kosara nagyobb, tehát jobban védi a kardot fogó öklöt. A tisztek régi kardjukat idő megha­tározás nélkül tovább hordhatják. A szigetvári mandátum. Az Olay Lajos közjegyzővé való kinevezésével meg­üresedett szigetvári választókerületben már megindult a választási mozgalom. A füg­getlenségi párt zöme, hír szerint, Kállay Frigyest akarja jelölni, de értesülésünk szerint több helyi jelölt is van. A balpárt Festetich Pál grófot akarja jelöltetni. Akik Amerikában házasodnak. A kivándolás a családi élet viszonyainak sok változását vonta maga után. Felszedelőz­­ködtek az emberek , megalapított csalá­dok maradtak el Isten nevében s a huza­vonából nem egyszer sötét regények fej­lődtek, vagyoni viszálykodások pedig sű­rűn fordultak elő. Mert itthon mással állt össze az asszony, gondolván, úgy is itt­hagyta az ura, a kint lakó ember is kö­tött házasságot; senki sem tartotta számon a családi ügyeket. Most e zavarok elejtése végett a belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a­­külföldön élő magyarok csa­ládi viszonyaiban beálló változások, amint az idegen hatóságtól erről értesítés jön, vezettessenek be itthon az illető anya­könyvébe. Körözött betörők. Rendőrségünk át­íratott kapott Nyitráról, hogy az ottani Rutmann Leó és Tsai ékszerkereskedő cég üzletébe ismeretlen tettesek 11-én éjjel betörtek, s onnét 3600 korona értékű arany és ezüst ékszert raboltak el. A tet­tesek Pécs felé vették útjukat, s így a rendőrség éber figyelemmel kiséri a vá­rosunkba érkező gyanús alakokat. A munkásbiztosító törvény módosí­tása. A munkásbiztosító törvény sokszor fel­panaszolt hiányai olyan visszásságokat

Next