Pécsi Közlöny, 1909. április (17. évfolyam, 69-89. szám)
1909-04-01 / 69. szám
1909. április 1. FÉCSI KÖZLÖNY , mert mi együtt voltunk mindig a „doppelden“-ben is. Persze, hogy hallottam. Egy kis bosnyák fiú magyarul kiáltott hozzánk: Jó napot katona bácsik! nagy szó ez ott, ahol csak többnyire hitből ismerik, a mi szép zengzetes nyelvünket, de mivel sok magyar katona van ott lent, meg-meg tanul egy pár török és „czues“ bosnyák magyarul beszélni. Van Trebinye irányában a cznagorai — Montenegró — határszélen a trebincicza mellett, vagy 10 magyar család is letelepedve. A magyar kormány jóvoltából, szőlőt művelnek és tanítják a „czues“-okat. Szép helyen vannak — „patrolirozás“ alkalmával voltunk ott egy páran — szép síkság, körül fenyves hegyekkel mellett a kékszinü Trebincicza folyik, lelkünk örült. Ilyen szép tájat csak Gackó (Hercegovina) környékén és Felső-Boszniában láttam életemben. Jó félnapi gyalogolás után végre Trebinjébe értünk. Itt már várt bennünket a katona „menázs“, jobb volt az előbbinél, de kellett is a mi fiatal testvérünknek ! Délután 2 óra volt, vasárnap, parancsnok kiadás. Elnéztük hogy, hogy verték az „einczelmarsch“ot a Trebinyei bakák. Délután az általános pihenés bekövetkezett úgy 6 óráig, akkor ki-ki előszedte a hazait, ki meg a sátor melletti kis kantinból hozott egyet-mást. A kaszárnya melletti téren, nagy sátrak alatt voltunk. Utóbb mindenkinek volt valamije, ki egy rúd szalámit, kolbászt, párizsit, virslit, szalonnát ki mit ért, azt hozott. A fizetésről meg szó se volt. A kantinost beszorították harmadmagával a sarokba, a többi meg garázdálkodott, utóbb is a laktanyai őrségnek kellett kivonulni segítségre. De már majdnem későn, mert a bódé félig-meddig üres volt. Hanem bűnös az egy sem találkozott a sok közül. Mindezek és a nagy gyalogolás után jólesett mindnyájunknak a pihenés. De milyen pihenés, úgy éjfélfelé nagy dörgés és csattogás zavarta meg álmunkat. Zuhogott s csak úgy szakadt a zápor sátrainkra, alattunk meg mintegy rohanó folyó szaladt az ár, elvitte a szalmát, néhány sátort is felborított, mindenünk csurom víz lett, képzelhetjük a további pihenést. Reggel azon vizesen indultunk Bilek felé a 2300 méteres hegy oldalán. Tetejében van a trebinjei erdő, egyébént nagyon kopasz, csak kő kolosszus, melyről jól lehet Montenegrót is látni. Moskón volt egy kis pihenés, s katonás villás reggeli, (kinek mi volt a „bratsake“-jában). Érdekes kis helyiség alacsony várfalával, fél század katonaság és egypár szál csendőr van benne, no meg két csúcs ház a kantinnál. Ez az egész község, egyébként Bilekhez tartozó „Cordon-post“. Hanem sziklás hegyekben bővelkedik, mint minden bosnyák falu és város. Nem messze volt már a szívünk vágya : Bilek. Egy óra lehetett mikor bágyadtan megérkeztünk. A földiek már vártak bennünket, ki örült, ki nem. Mi még vagy 40-en tovább mentünk, föl az úgynevezett „Werk No. 1“-re, egy erős magas kőfallal elzárt épületbe, melyet köröskörül árok és drótsövény vesz. Két hatalmas vas kapujával, s röpülő hídjával szinte ijesztő volt. De akkor nem igen néztük, mert az esőt mintha öntötték . Holnap talán mi leszünk a gyöngébbek. És akkor fog a háború elkövetkezni a mikor mi leszünk a gyengébbek. Mert, hogy el fog következni, az több mint valószínű. NAPI HÍREK. Pécs, 1909. április 1. Hadsereg a párbaj ellen. A hadsereg volt eddig a párbaj barbár intézményének legerősebb bástyája. A hadsereg tagjaira nézve eddig kötelező volt a párbaj és a katonatisztek nemcsak polgáremberekkel hanem a maguk bajtársaival támadt legjelentékenyebb becsületbeli ügyeiket is mindig párbaj útján intézték el. Ez a felfogás azonban most gyökeresen megváltozott a hadsereg irányadó köreiben. Erről tesz tanúságot a nemrég életbe léptetett új katonai becsületügyi eljárás, valamint a reá vonatkozó, most megjelent hadügyminszteri rendelet. Ezek szerint a jövőben a tisztek többé nem párbajozhatnak egymással, a párbaj ki van küszöbölve a hadseregből. Az új becsületbeli eljárás szerint ugyanis ha két katonatiszt között lovagias ügy merül föl amelyet a katonatiszt között négy segéd nem tud békés uton elintézni, az ügyet mindig a becsületbíróságnál kell bejelenteni. A becsületbíróság a felek kihallgatása után elhatározza, hogy milyen módon lehet az ügyet békésen elintézni. Ha a sértés akkora, hogy az nem volna lehetséges, a becsületbírósági vagy a törvényszéki büntető vizsgálat megindítását határozzák. Mivel pedig abbból a szempotból indulnak ki hogy a tiszt, ha bajtársát becsületében sérti vagy tettleg bántalmazza, nem méltó arra, hogy a katonatisztikar tagja maradjon a sértő fél ellen indítsanak vizsgálatot és a sértett félnek az szolgál elégtételül, hogy a sértőt a törvényszéki vagy becsületbíróság elítéli. Az a bonatiszt, aki a becsületbíróság határozása előtt vagy annak ellenére bajtársával párbajozik, szigorúan megbüntettetik. Sem a parancsnok, sem a becsületbíróság nem rendelheti el a sértésnek fegyverrel való elintézését, mivel csak a békés elinézésről vagy a vizsgálat megindításáról határozhatnak, így tehát a tisztek között való párbaj ezután lehetetlenség. A becsületügyi eljáráshoz a hadügyminiszter részéről kiadott új utasítás külön meghatározza a párbajt és a békés elintézést kizáró sértéseket. Ide tartozik valamennyi szolgálati okból fölmerült eset, egyik fél részegsége, tettleges bántalmazás, tettlegességgel való fenyegetés, durva szidalmazás s valamennyi a becsületet szertő kijelentések. Ezekben az esetekben becsületbírósági vagy törvényszéki vizsgálatot kell indítani. Ha pedig csekélyebb félreértésből vagy heveskedésből támadt az affér, akkor békés uton kell azt elintézni. A párbajnak a hadseregből való kiküszöbölése bizonyára jó és nevelő hatással lesz a polgári társadalomra is. A gyermekvédő liga helyi bizottsága vasárnap április hó 4-ikén tartja ülését Erreth János főispán elnöklete alatt a városi székház közgyűlési termében. A helyi bizottság ülésének tárgya a pécsi gyermeknap idejének és módjának megállapítása lesz. A gyermeknapi ünnepélyek most is két részre lesznek valószínűleg osztva, az első rész a Széchenyi téren s a király utcai korzón fog lefolyni, ahol kis gyermekek fognak a sétálók között ibolya csokrokat árusítani a gyermeknap jövedelmének gyarapítására; a Széchenyi téren ismét urnák lesznek felállítva, amelyeknél előreláthatólag ismét a pécsi nőegyletek úrnői fogadják el az önkénytes adományokat. A gyermekünnepély második része ugyanaznap délután a Tettyén egy ott rendezendő népünnep keretén belül fog lefolyni. Szélhámos tótok, Maczek Mihály és Miczó András felvidéki tótok engedélyt kaptak a belügyminisztériumtól, hogy gyűjtőívvel és persellyel együtt megjelenve, jótékonycélú adományokat gyűjtsenek. A ravasz tótok azonban nem tartották be ezt az utasítást, hanem különváltak napközben egymástól s egyik a gyűjtőivvel, a másik meg a persellyel külön-külön házalták végig az országrészeket, így sok pénzt összegyűjtöttek, de ebből csak azt tartották meg, amit az egyiknek idén aláírással bizonyítottak az adakozók, — a többi pénzt állandóan elköltötték a maguk céljaira. — A rendőrség azonban rájött erre a szimpla csalásra, előállította őket, a kihallgatásuk után elvette tőlük a gyűjtött pénzt s azt az illetékes szolgabirói hivatalnak küldte meg, őket pedig megbüntette s aztán hazatoloncoltatta illetőségi helyükre. Dobáló suhancok. Gergely Pál, Koppányi János és Kerbert István 14—16 éves Höffler-gyári napszámos suhancok tegnap este a vasúti állomás előtti téren a sürgöny és telefon vezeték elszigetelő csengőjét — célbadobás gyakorlásából — parittyával kezdték dobálni. A járókelőkre veszedelmes parittyázásnak Decsi József p. t. szerelő vetett véget, ki Gergelyt elfogta és a feljelentést a jeles céldobók ellen megtette. A másik két suhanc elmenekült. A cigányok megrendszabályozása. A budapesti m. kir. statisztikai hivatal megkereste Koszits Kamill alispánt, hogy a megye területén tartózkodó kóbor cigányokról sürgősen készíttessen statisztikát s azt legkésőbb április 15-éig terjeszsze fel. Ez a megkeresés összefüggésben van a belügyminiszter által nemrégiben kibocsájtott hasonló értelmű rendelettel, mely sejteti, hogy a statisztika a cigányok megrendszabályozásához s a cigányügy országos rendezéséhez szükséges.