Pécsi Közlöny, 1912. január (19. évfolyam, 7-24. szám)
1912-01-11 / 7. szám
XX. évfolyam. Csütörtök, 1912. január 11. 7. szám, A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király utca 24. Városi és interurbán telefonszám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztővel értekezni lehet déli 12 -12'30. Főmunkatárs Felelős szerkesztő Dr. Egry Béla orsz. képv. Végh Lajos Kiadó laptulajdonos Madarász Béla. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fill. SÜRGÖNYÖK. Budapest, január 10. A képviselőház munkarendje. (Budapest, jan. 10.) A képviselőház költségvetéséből még az igazságügyi, honvédelmi és pénügyi tárca tárgyalása van hátra. Ellenzéki körökben felmerült az a terv, hogy a költségvetést sokáig húzzák, hogy a véderőjavaslatokra annál később kerül át a sor. Különösen a pártonkívüli képviselők agitálnak nagyon ezen terv mellett; ugyancsak ők vetették fel ezt az eszmét is. Midőn a miniszterelnöknek hirül vitték ezt a hírt, mosolyogva hallgatta és azt mondotta, hogy ez nem lehetséges, ktségvetést hozni nem lehet, mert az egyezményben az van, hogy január végéig végezni kell a költségvetéssel. Épen ezért a képviselőházi ülések elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Óriási tiszv (Budapest, január 10.) yorkból jelentik, hogy ott 1907 óta olyan óriási tűzvész nem volt, mint tegnap. Egy óriási 25 emeletes palota égett és az a csodálatos, hogy csupán csak hét haláleset történt; emberélet, mint eddig megállapították, nem esett áldozatul. A kár több mint 20 millió dollár. Rengeteg értékpapír és kötvény esett a lángok martalékául. A tűz a földszinten keletkezett és csakhamar fölcsapott az emeletre is, ahonnnan az embereknek még idején sikerült elmenekülniök. Csupán a 20-ik emeleten maradt három ember, akikhez köteleket dobtak fel, amelyeken leereszkedtek. Az egyiknek sikerült leereszkedni, ágiban mielőtt a másik kettő leért volna, a kötél már elégett és súlyos sérülésekkel zuhantak a kövezetre. A veszedelem annál nagyobb volt, mert a viz az összes vezetékekben be volt fagyva és igy az oltás majdnem lehetetlenné vált. A palotában volt egy biztosítási hivatal is, amelynek egyik tisztviselője 10.000 koronát ígért a tűzoltóknak, ha a kötvényeket megmentik. Azonban ez nem sikerült, az összes kötvények elégtek. *• Öngyilkosság a rendőrtisztviselő előtt. (Wien. jan. 10.) Egy bécsi milliomos fiát, Heller Oszkárt aki ismert alakja volt a bécsi éjjeli életnek, a rendőrség letartóztatta. Amidő ki akarták hallgatni, nem vallott, hanem ott rögtön főbelőtte magát. ?Мргодгстл és harcmodor. Irta: Kossuth Ferenc. Hiába ismétlem, nem akarják megérteni, hogy a velem együtt érzők tábora, midőn a véderőjavaslatba foglalt közjogi új sérelmek kiküszöböléséért és a nemzet jogainak némi orvoslásáért küzd, küzdelmének e céljai nem képeznek pártprogrammot. Azok az elmélkedtek tehát, melyek az ősrégi függetlenségi felfogó ok meváltozásáról, gyengüléséről, lefokozásáról szólnak, teljesen szem elől te. -/.tik a valóságot épp úgy, mint azok is, amelyek abból, hogy időszerűleg valami kisebb célt tűzünk magunk elé, azonnal elvfeladást keresnek és képzelnek. Többek közt igy írnak az úgynevezett kilences bizottság pntozatairakk , melyet programmtposnia i.... seim ebünkbe se jutott. De hogyha e pontozatoknak olyan része, amely a létező közjogot nem sérti, a nemzeti szempontot pedig bármily kevéssé, de előre viszi, megvalósítható, természetes, hogy ennek megvalósítására is törekszünk, anélkül, hogy ez pártprogramra, vagy elvi cél lenne közöttünk. Az általam vezetett pártnak ősi függetlenségi elvi programmja egy vonallal sem változott, de igenis megváltozott a harcmodora. Ez az újabb harcmodor kibontakozott abból a hibából, amelybe évtizedeken át tartott megkövesedéssel esett. Beláttuk, hogy amint évtizedekig nem volt ezzel a rendszerrel lehetséges egy lépéssel előre vinni elveink megvalósítását, úgy nem lesz ezentúl sem, ha a változó körülmények közt mi megkövesedünk. Megváltoztattuk tehát azt a pártfelfogást, hogy pártunk vagy mindent egyszerre, vagy semmit se akarjon. Ez a „tout ou rien“ (minden vagy semmi) politika az egész világtörténelmen át századokig és minden államban a falnak vitte rajongó híveit. Ez a politika már a tizenkilencedik század második felébe se illett, de még kevésbbé illenek a huszadik századba és egyszerűen azt eredményezné, hogy a „minden“ sohase jönne el, a „semmi“ pedig állandóan a markunkban maradna. Ebből kifolyólag elvi küzdelmeinkben megadtuk a kellő helyet a fokozatosság elméletének, aminek megszületése annak idején jóval előbb, mielőtt én vissza hazámba az akkori függet párt egy részében igen nagy tetszést és zavarodást szült, most mindenki természetes! látja, hogy ha fel akarunk harmadik emeletre, fokozatú csőről-lépcsőre kell oda ipár és mindenki belátja, hop volna rá nem lépni a lé meg rém kezdeni ezeke hala kist — még akkor nyitva áll az ut, de г lehetetlenség egyfutta emeletig eljutni. Valóban nagyon vagy 7. -szolgálat túl lesz а Гйц:;- (•!/-nsé . 'elmek az a hirlap, vagy más té; Г ‘ • /.‡, amelyik ezt be nem akarja, v~0‰/ be nem tudja látni és mindenben és mindenütt erőnek erejével elvfeladásokat, akarat-gyengüléseket, programmmegváltozásokat akar felfedezni. Azoknak is, akik nem függetlenségi érzelműek, azt hiszem, be kell látniok, hogy a függetlenségi vágyódásokat és ezeknek lelkesítő hatását gyengíteni, lerontani igyekezni hazafias szempontból nagyon káros. Van-e magyar, aki ne óhajtaná, hogy hazája önálló legyen ? Nem született-e meg a függetlenségi párt az első perctől fogva — mikor a haza függetlensége elveszett ? Nem újultak-e meg , egymást követve a vágyódás kitörései ? Nem ugyanaz az eszme testesült meg Bocskaiban, Rákócziban, Kossuth Lajosban ? — és bár van okunk mélységes szerénységgel meghajtani fejünket, ha a mi korunkról beszélünk, azért mégis kérdem, nem ezek az eszmék éltek-e és élnek-e bennünk, kik gyenge karokkal, de erős hazaszeretettel hordozzuk ma is az ősi magyar zászlót? Ha nekünk a véderőjavaslattal szemben vannak követeléseink, amelyeknek teljesülése nem azt jelentené, hogy ezért a javaslatot magunkévá tegyük, sőt még azt sem.