Pécsi Közlöny, 1912. március (19. évfolyam, 49-68. szám)
1912-03-01 / 49. szám
1912. március 1. a Pécsi Közlönyi zottságra nézve úgy határoztak, hogy ebbe úgy a függetlenségi és 48-as, mint a pártonkívüli függetlenségiek csoportjának és a gazdapárt elnökségének tagjait, valamint Polónyi Gézát delegálják. Justh Gyula javaslatára, tekintettel és a Kossuthpárt leszerelésére és ezzel a vitarendezőbizottság kiegészítésének szükségességére, az értekezlet egyhangú lelkesedéssel beválasztotta még a következőket a vitarendező-bizottságba : Kovács Gyulát, Bosnyák Gézát, Kun Bélát és Ábrahám Dezsőt. A Koronaérték kötelező használata. A korona értékről szóló törvényt a magyar országgyűlés 1892. évben hozta, szentesítve lett 1892. évi augusztus hó 2-ika foglaltatik az 1892. évi XVII. t. c.-ben. 1. § a ekkép szól: „az eddigi ausztriai érték helyébe az arany érték lép, a melynek számítási egysége a korona. A korona száz fillérre oszlik." Ezt a törvényt az 1899. évi XXXVI. t. c. léptette életbe. Az 1. § igy szól: az 1892. évi XVII. törvénycikkel megállapított koronaérték 1900. évi jan. hó 1-től kezdve mint egyedüli és kizárólagos törvényes érték, az ausztriai érték helyébe lép. A koronaértékkel való kötelező számítás már 12 éve van érvényben és azt tapasztaljuk, hogy tizenkét év dacára még mindig forint és krajcárban számítunk. Az élet a törvénynyel és az iskolával szembe helyezkedett. Az iskolából száműzték az osztrák értékű ft és krt, itt csak koronában számítanak. A gyerek hazajön, az első szó ami fogadja: hozz egy kiért valamit. Nem furcsa egy helyzet ? Ennek megszüntetése végett a törvényhozás meghozta az 1912. évi törvényt, melynek intézkedése szerint március hó első napjától mindazon iparosok és kereskedők, kik nem korona érték szerint számítanak 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendők. Az eljárás a járásbíróság illetékessége alá tartozik. Egyik laptársunk nagyon kikel a kormánynak azon eljárása ellen, hogy miért a gyors végrehajtás ? No már mikor egy törvény 12 éve lett életbe léptetve és nem tud a köztudatba, közhasználatba átmenni, ott a drákói szigort kell alkalmazni. Nem nevetséges dolog az, hogy az élet az iskolával helyezkedik ellentétbe ? Az iskolával, ahonnét minden jó, szép és nemes kerül ki. És miért ? A legtöbb ember kényelem szeretetből, mert nem akar a régitől elszokni, eszét megerőltetni. Hisz látjuk, hogy a köznép még garasban beszél, pedig az öregeket kivéve, nem ismerik a garast. A múzeumokban láthatjuk csak. Nagyon sok ember és ezek között tisztelet a kivételnek, az iparosok és kereskedők üzleti szempontból a forintot használják, mert — úgymond — a vevőknek jobban tetszik, ha kisebb öszszeget mondunk. Mi ez ? Nevezzük a gyereket a maga nevén: Szédelgés. A nem gondolkodókat tévútra vezetni. Az embereket az üzletbe csalogatni. A kirakatban a portékán egy szám áll. A furfangos vevő a számra azt fogja reá, ez korona lehet, mert szereti az olcsót, belép az üzletbe, kéri a portékát, akkor derül ki, hogy az iparos vagy a kereskedő még forintban méltóztatik számítani. Ennek akar véget vetni a drákói szigor. Nagyon helyes. Becsalogatta a vevőt. Üdvözöljük az új törvényt, már azért is, mert az iskola nem fog többé ellentétbe kerülni az élettel. Megszűnik a félrevezetés és oktalan csalogatás. A közönség ez után kénytelen lesz hozzászokni a korona és fillér számításhoz és meg fog szűnni a garaskodás is. — Hogy ehez nagyban hozzájárul a forint bevonása, mondanunk sem kell a napokban fog forgalomba kerülni helyette a 2 koronás. Figyelő. Angol rendszerű iskola Szabadkán. A dúsgazdag magyar alföldi város, amelynek közönsége régi idő óta föntart egy gimnáziumot, új középiskola megteremtését kérte az államtól. Lakosai számának szaporodása és növekedő kulturszomjúsága szükségessé teszi ezt a második középiskolát. A magyar kultuszminisztérium nem is zárkózott el a jogos kívánság elől, sőt oly megoldását ajánlja a kérdésnek, amely az iskolázás szempontjából nevezetes várossá fogja tenni világszerte angol rendszerű középiskola felállítását. Az egész európai kontinensen nincs ilyenfajta iskola. Nagy-Brittannián kívül csak az angol gyarmatokon és Észak-Amerikában van. Nagy-Britannia középiskolai rendszere ugyanis nagy mértékben elüt attól a német típustól, amely szerint a magyar gimnáziumok és reáliskolák is alakultak, de eltér a francia lycée és collége rendszerétől is. Az angol nép sajátos viszonyaiból keletkezett a kétféle középiskola, a grammar echool és a public school. Az előbbiek valamennyire emlékeztetnek a magyar iskolákra: bennük az ifjúságot reális és humánus tárgyak tanításával készítik elő az egyetemre. Tantervük nem mindenben egyező a magyaréval, a természettudományok előadásában nagyobb súlyt vetnek a gyakorlati haszonra, mint az elméleti ismeretekre, a kötelező görög tanulmány itt is megszűnt az 1906-ik év nagy iskolai vitái után. De az igazi, Angliára jellemző típus a public school, az angol arisztokrácia és a gazdag polgárság iskolája. Minden művelt ember ismeri Eton, Winchester, Westminister, Harrow, Rugby nagyhírű iskoláit. Mindezek az államtól független alapítványi intézetek, amelyek egy felügyelő-bizottság (trustee) ellenőrzése alatt nevelik növendékeiket. Az iskola élén a headmaster, az igazgató áll, aki meglehetős autonómiával intézi a tanári testülettel egyetértésben az iskola belső, tisztán pedagógiai ügyeit. Az iskola mind e helyeken hatalmas angol park közepén áll. A százados fák, a haragoszöld piros cseréptető mind hozzátartozik a megszokott képhez. Benn az iskolában komoly és lelkiismeretes munka folyik, hisz innen kerülnek ki Oxford és Cambridge koszorús díszei, az angol közélet majdani nagyjai, akik már itt megszokták a történeti szellemet egyesíteni a filozófiai értékkel, az ékesszólást elmélyíteni nemes és bölcs szentenciákkal, a klasszikus stíl iránt való fogékosságot megegyeztetni a modern természettudományi gondolkodással. De amint véget értek az órák, hatalmas játékterek vonzzák az ép, egészséges, rugalmas fiatalságot. A kriket-nek megvannak a művészei, szenvedélyei és áldozatai. A füves tennis-ground tanúja a legkecsebb és legfinomabb játéknak. A zöld pázsiton izmosabb fiúk labdát rugdalnak. A patak vizében folyik a horgászás. Ahol nagyobb folyóvíz van, ott a komoly versenyre készülő regatta. Örökös nyüzsgés, elevenség, cselekvés otthona az a tágas kert, amely az iskolaépületet messze területen körülöleli. És elszórva a kert tisztásain lít-tizenkét ház, puritán egyszerű, mégis barátságos tanya : itt laknak a public school növendékei. És itt is szigorú katonás rendet tartanak, mind a játékban, mind a katonai gyakorlatokban, mind a céllövésben. A felsőbb évjárat diákjai tiszteletet sőt engedelmességet követelnek a kisebbektől. Megannyi grófi, sőt hercegi csemete, elsőszülött fia egy-egy országnagynak, leendő peer végez testi szolgálatot a nélkül, hogy megalázva érezné magát. A tanítók pedig bensőséges családi együtlétben élnek a rájuk bízott fiatalokkal, kiismerik és megszeretik őket és az arravaló embernek még sohasem volt oka panaszkodnia, hogy tekintélyén e bizalmas közelség csorbát ütött volna. Viszont ez a nevelkedés az ifjúságnak élete legfogékonyabb szakában, a test és a szellem harmonikus fejlesztése Franciországba, a hosszú utat inkább döcögős, nyomorult postakocsin tette meg, minthogy vonatra üljön. Rossini 1868. november 13-án halt meg 76 éves korában. Hogy mit tartott magáról azt jellemzi a következő eset: Florenzben sétált egyik barátjával. Egy könyvkereskedő kirakatában műveinek néhány partitúráját pillantotta meg, amelyeket potom árért kínált. Rossini rezignáltan jegyezte meg kísérőjének: — Milyen igazságos ez a könyvkereskedő, ■AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAB < z . részére, kik hitelképesek ► 4 Oráií ás йшш “й? fi?i*é.siiei.ti.t!i.ej5: ► j Ori is Щек mellett kaphatókHELLS.JÓZSEF, órás és ékszerésznél Pécs , Király u. 20. ^ ■▼▼▼▼▼▼▼▼VTVTTVTVVTVTVVVTTTVTyVB 3