Pécsi Közlöny, 1912. november (19. évfolyam, 131-138. szám)
1912-11-03 / 131. szám
. A jogrend helyreállítását pedig az ellenzék nem kezdeményezheti, erre egyedül a többségnek van hatalma és kötelessége. És a kötelességgel szemben ne hivatkozzanak a többség jogára. Még akkor is, ha valamely többség jogcímét nem gyöngíti a többségszervezéssel összekötött visszaélések egész sorozata, még akkor is a többség jogának korlátja a házszabály. Ami e korlát átlépésével történik, az nem joggyakorlás többé, hanem bitorlás, fentartása pedig a bitorlás folytatása. Ne hivatkozzék jogaira, aki a jog talaját elhagyta. Mi nem kívánjuk a többségtől, hogy jogairól lemondjon, hanem csak azt, hogy e jogainak törvényes korlátai közé visszatérjen. Ha ez megtörtént, akkor joga lesz az ellenzéket az ő rendes kötelességei teljesítésére felhívni , előbb nem. A jogrend helyreállítása előtt az ellenzék nem követhetne el súlyosabb kötelességszegést, mint ezt az állítólagos kötelességteljesítést. Bármily súlyosak legyenek a viszonyok, nem súlyosbíthatjuk azokat azzal, hogy a parlament jog nélkül, állapotát rendes tárgyalások megengedése által jóváhagyjuk és a jogrend utollsó menedékét, az ellenzék ellentállását leromboljuk. Ebben a helyzetben mi csak a parlamenten kívül, Magyarország népe előtt, melynek ítélőszéke elé a kormány lépni nem mer, emelhetjük fel tiltakozó szavunkat. Tiltakozunk az önkényuralom alá jutott, karhatalomtól körülvett csonka képviselőháznak minden néven nevezendő működése ellen, hogy a csonka parlamentet és az általa törvénytelenül megválasztott delegáció újabb terhekkel sújtsa a nemzetet, kétszínű és egymásnak ellentmeddő kormánnyilatkozatok homályában. Tiltakozunk minden hódító politika ellen, mely nem a nemzet életérdekeinek megvédésére, hanem azoktól idegen ambíciók kielégítésére vagy más népek szabadságának elnyomására vétetik igénybe. Tiltakozunk a katonai uralom létesítése ellen a magyar szent korona birodalmának területén. Tiltakozunk a gyülekezési jog és a sajtószabadság folytonos megsértése ellen, történjenek azok akár törvénytelen rendeletek kiadása, vagy egyes lapok gyermekes üldözése útján. Szervezzük Magyarország népeit, tántoríthatatlan hűséggel megtartandó megállapodásaink értelmében a demokratikus választói jog kivívására, mely véget vetene a mostanihoz hasonló megpróbáltatások lehetőségének és az egész nemzet összefoglalt erejével utat fog törni a teljes nemzeti élet közjogi, gazdasági, társadalmi és politikai követelményeinek. Ha pedig a mostani súlyos helyzettel tájékozatlanul és tehetetlenül áll szemben a nemzet, hiteles irányítás, megbízható vezetés, valódi parlamenti képviselet nélkül, megbontott erőkkel, meghasonlott érzelmekkel, megfosztva attól, hogy saját sorsa intézésében tényező legyen, úgy ezért a példátlan állapotért a felelősség azokat terheli, akik a parlamenti jogrend megbontásával ezt a rombolást a nemzet szerveibe és lelkébe belevitték és még most is, az idők intő szózata dacára, eléje helyezik önző hatalmú érdekeik gondozását annak a kötelességnek, hogy a jogrend helyreállításával egyszersmind helyreállítsák a nemzet alkotmányos akcióképességét. Az ellenzék a delegációba. Készül az ellenzék a delegációra is. Azok, akik Bécsbe mentek, hogy ott tüntessenek a delegáció ellen, most is meg fogják ragadni az első alkalmat, hogy a delegáció ülését megzavarják. Fokozza most a helyzet kényességét, hogy a delegáció a főrendiház területén fog ülésezni s igy báró Jósika Samunak, a főrendiház uj elnökének kell oda berendelni a karhatalmat továbbá az, hogy a delegáció elnöke szintén egy főrend, gróf Zichy Ágost lesz, a kinek most az ellenzéknek a teremből való eltávolítása lenne a feladata. Az ellenzék nem hiszi, hogy báró Jósika és gróf Zichy vak eszközül adják magukat oda Lukácséknak. Beszélik, hogy különösen az osztrák delegációban igen érdekes nyilatkozatok fognak történni külpolitikai helyzetünket illetőleg, mert a közös miniszterek rendszerint Bécsben a magyar, Budapesten pedig osztrák delegáció ülésein szoktak az egyes közös kérdésekről érdemleges nyilatkozatokat előbb tenni. Pécsi Közlöny 1912. november 3. A háziasszonyok a bevásárlásnál a saját érdekükben kérjenek határozottan Valódi Franck-ot a kávédarálóval. Nagyon tanácsos mindjárt meggyőződni arról, hogy az adott ládika vagy csomag a „kávédaráló“-val, a Valódi minőség kezességével van-e ellátva. Gyár Kassán, Országgyűlés. Október hó 30-án szerdán ülésre hívta meg a képviselőházat Tisza István gróf az alkotmánytipró elnök. A dunaparti márvány palotát már kora reggel óriási fegyvererő zárta körül: gyalogos katonák, gyalogos és lovas csendőrök és megszámlálhatatlan rendőr. A szövetkezett ellenzék testületileg vonult fel a Házhoz, de nem juthatott be mert a katonák szuronyt szegezve útját állta. Az ellenzék hasztalanul tiltakozott, mire testületileg eltávozott. A Házban Andrássy Gyula gróf szólott és azután, magára hagyta a mungó tábort, mely aztán a szokott módon hozhatta meg törvénytelen határozatát. A bűnben fogant és született munkapárt eddigi bűneit azzal tetézte, hogy parlamenti őrcsapat megszervezésének tervét jelentette be. Ezután Tisza még kényelmesebben vezetheti a bűnös csonka parlamentet, csak hogy az ellenzéket e rémségekkel sem lehet tétlenségre bírni. Az általános választójog elsikkasztásán aggódó munkásság tiltakozó szava is felhangzott a mai nap eseményei közt. A testületileg felvonuló ellenzéket a katonai kordonnál a magyar pénzen urizáló Tutzer kapitány állította meg s bakakáplári modorban s kerékbetört magyarsággal rájuk kiáltott : Eddig és ne tovább ! — Mi képviselők vagyunk s a képviselőházba akarunk menni válaszolt Batthyány Pál. — Zurükk ! volt rá a gúnyos válasz és vezényelt: „Bajonnet auf ! Gyalázatos, disznóság ! Nem szégyenüik magukat ? — kiáltották a képviselők. — Hát ezért tartjuk pénzünkön a hadsereget ?! — Lövessen közénk! Én képviselő vagyok és nem vagyok kitiltva, mondta Kovácsi Kálmán. — Én nem tudok, itt egyet se mehet be, — volt a válasz. Ezután jöttek a csendőrök a rendőrökkel és Szeszlér kapitány elvégeztette velük a szétoszlatás gyönyörű munkáját. Csütörtökön a képviselőház körül ugyanazt az állapotot találtuk, mint szerdán. A karhatalmi zászlóaljak, csendőrök, rendőrök sűrű rajokban vették körül az országházat és ellepték az Országház-térre torkoló utcákat is. Az Országház-téren még csak megállani sem volt szabad. Az ellenzék ma nem szerezte meg Tiszának és Lukácsnak azt az örömet, hogy bakaszuronnyal kergettesse magát mialatt ők az ablakból kacagva nézik a „bohózatot“. Benn a képviselőházban is rövid ideig tartott a törvényhozási komédia. Fél tizenegy volt, amikor a munkapárti képviselők szállingózni kezdtek az ülésterembe. A képviselők is kevesen voltak, a karzaton is alig mutatkozott érdeklődés a csütörtöki ülés iránt. A darabont őrség felállításáról szóló törvényjavaslat nem keltett valami túlságos nagy lelkesedést a munkók körében. Hozzászólás nélkül járultak hozzá Kammerer Ernő indítványához. Azután elnapolták a Házat bizonytalan időre. Az egész komédia alig tartott pár percig.