Pécsi Közlöny, 1913. március (20. évfolyam, 18-25. szám)

1913-03-02 / 18. szám

1913. március 2. „Pécsi Közlöny“ melyik munkapárti Gr. Zichy Jánost a tisztességérzetből lemondott minisztert Pécs diszpolgárának ?! Ugy­e bár, még föltevésnek is ször­nyűség ! Hiszen ezzel talán az egész hatal­mi apparátus­ a városra zúdítaná a sze­rencsétlen indítványozó, bár most már Zichy János díszpolgárságát aligha lehetne keresztül vinni. Nem ! Nem ! A hatalomtól tisztességérzetből eleső emberek a „mi magunk“ előtt már nullák akikből semmi hasznot sem lehet kipum­­polni. Még köszönje meg, gr. Zichy János, ha nem indítványozza valamelyik mangó a „mi magunk” közül, hogy töröljék a vakmerő exminisztert Pécs város díszpol­gárainak sorából . . . Hogy ugyanazon szégyenérzet nél­küli alakok az igazi választójogot elsinko­­fálják, arról ne is beszéljünk, mert az a becsületes magyar embernek ökölbe szo­rul a keze, ha csak rájuk gondol is . . . Hiszen még a mostani hitvány választó­­jogi törvény is tisztességesebb, mint a­melyet ők akarnak a jövő héten a ma­gyar törvénykönyvbe becsempészni, pav­­likék védelme alatt. És ezek az emberek még be mernek lépni a törvényhozó épületbe és ott „tör­vényeket“ hozni. S ezeknek a szemérmet­len alakoknak akadnak még olyan dicső­ítő toll-spadassinjai. Sőt még kerülnek közülök olyanok is, akik a nemzeti önér­zet megnyilvánulásait a külföld előtt te­kintélyrontásnak merik nevezni . . . Pfuj! Gyalázat! Mindenkinek nélkülözhetetlen egy jó rendkívül erősen duranó pisztoly! Ára 45 fillér. 100 töltény 2 korona.Sch­meiszl Ferencnél Pécs, Király­ u. 42. Kockán forgó élete a legnagyobb óvatos­ságra intette. — Sétáltam! — felelte. Az öreg szúrós szemeivel tekintett rá — Nem szokás késő éjjel az erdő­ben sétálni. — Az erdő sötétje megtévesztett nem gondoltam, hogy oly hamar bees­teledik. — Előkelő embernek látszol, e nem átallasz egy tiszteletben megöregedet em­bernek hazudni! Nem illik emes angol nemzet fiához. A lord meg volt lepve. Ily őszinte­séget nem tételezett fel az afgánokban akiket egyszerűen vadembereknek tartott Megzavarodva kerülte az aggastyán te­kintetét. — Miért félsz tőlünk? Talán mert tieidtől elhagyatva, egyedül levőnek tar­tod magad, c­ éneidnek kiszolgáltatva' Most remegsz ugy­e? Hanem amikor ha­zánkat védtük, akkor útszéli­eb módján bunkóztatok minket! Félted most hitvány életedet ? ! A lord arcába szökött a vér. Bár jól tudta, hogy az öregnek igaza van, és be­látta, hogy veszélyben forog, mégsem hagyhatta védelem nélkül népét. — Nem lehet kötelességem elődeim hibáit, avagy érdemeit megróni, vagy di­csőíteni. De annyit tudok, hogy amit elő­deim cselekedtek, nem volt végig sora a kegyetlenségnek ! — Vajmi kevés volt a kímélet, me­lyet a ti részetekről tapasztaltunk! Lehet, hogy voltak köztetek is nemesen gondol­kodó emberek, de amit vezetőitek végez­tek, az több volt az embertelenségről! Hiába véded népedet, ezt a szégyenfol­tot nem fogják még a századok sem ne­vetekről lemosni! Az aggastyánnak a nemes haragtólt kipirosodott az arca s mélyen fekvő sze­mei lángolni kezdtek. Huftington bámulva és félő tisztelettel nézte. — Ki vagy te, aki ily ádáz ellen­sége vagy az angol nemzetnek ? — kér­dezte végre. — Elég korán megtudod. Te felelj kérdéseimre ! Ki vagy ! ? — Nevem Lord William Huttington és a kormányzó titkára vagyok! Az öreg hátralépett. — Te Thomas Huttington fia vagy? — kérdezte izgatottan. — Az vagyok ! Felelte Willi büszkén. Az öreg hosszasan vizsgálta a fiú vonásait, mintha emlékezetébe akarná idézni atyja arcvonásait. Aztán csendesen félrefordult és egy könyet törölt ki sze­méből. A lord nem tudta mire vélni a dol­got. Nem tudta kárára, avagy hasznára lehet-e az a fölfedezés. Félő tisztelettel kezte nézni az öreget. Ha ez az elérzéke­­nyülés kedves emlékek hatása alatt fogta el, akkor mentve van ; de ha valami ret­tenetes esemény emléke idéződött fel benne, akkor sohasem látja viszont a kö­dös Albiont. Folyt. köv. ? HÍREK. — Uj nemes. A király mint a hiva­talos lap közli Török Vilmos telekkönyv­vezetőnek valamint törvényes utódainak magyar nemességet harasztosi előnévvel valamint a bemutatott címert adományozta. — Kinevezés. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a vezetése alatti minisz­térium segédhivatalaihoz Gaál Károly pé­csi lakost díjtalan kezelő gyakornokká ide­iglenes minőségben kinevezte. — Áthelyezett honvéd hadnagy. Ba­laton Iván honvédhadnagy az eszéki 28-tól a pécsi 19. honvéd gyalogezredhez helyez­te át. — Munkásgimnáziumi előadás. A pécsi munkásgimnázium holnap vasár­nap délután 6 órakor, a pécsi állami főreáliskolában érdekesnek ígérkező előa­dást tart az alkoholról, valamint annak a szervezetre való pusztító hatásáról.­­ A nemzeti szabadtanítás lyceumi osztályán a szezon utolsó előadását D­o­­b­o­s Ferenc pécsi főreáliskolai tanár tar­totta pénteken nagy érdeklődő közönség előtt. Értekezésének vázlatát következők­ben ismertetjük: Az általános műveltség fogalmának rövid meghatározása után a legújabb időből származó statisztikai ada­tokkal bizonyította, hogy a műveit külföl­dön, különösen Német- és Olaszországban napról-napra mily rohamosan terjed a reá­lis természettudományi műveltség a kö­zépiskolák által, melyek közül például Po­roszországban a reáliskolák száma már csaknem elérte a gimnáziumok számát. Olaszországban, a klasszicizmus ős­hazá­jában pedig most állítják fel a modern gimnáziumot latin nélkül, melynek helyét főkép a természettudományok foglalják el. Nagy elmaradottságnak mondta, hogy ily körülmények közt Magyarországon 30 re­áliskola szégyenkezik 150 gimnáziummal szemben. Rámutatott és számos megfelelő adattal bizonyította, hogy általános ter­mészettudományi műveltségünk fogyaté­kossága mennyire érezteti hatását ifjaink főiskolai tanulmányainál, különösen az orvosképzésnél, sőt a chémiai ismeretek hiányossága folytán a kész orvosoknál is. A gyakorlati életből vett számos példával bizonyította, hogy a természettudományok­ban járatlan, különösen pedig a chémiai ismereteket nélkülöző embert után útfé­len annyi veszély fenyegeti , hogy ezen körülmény folytán napról-napra hány em­berélet esik áldozatul. Előadását ezzal fe­jezte be, hogy mindenki üdvös dolgot cse­lekszik, ha gondjaira bizott ifjúságot arra buzdítja, hogy általános műveltségének minél gyakorlatiasabb bővítése végett a természettudományokra nagy gondot for­dítson. A tudományos gonddal összállított előadást nagy tetszéssel fogadta a közönség. — A vendéglősök ipartársulatának közgyűlése. Csütörtökön este tartotta meg a pécs-baranyai vendéglősök ipartársulata évi rendes közgyűlését a következő tiszt­­újítással: Elnök : Radócsai Imre, várme­gyei elnök: Kregecz Ágoston siklósi ven­déglős. Helyettes elnökök lettek Zelmi La­jos a Royal kávéház tulajdonosa és Bran­­danovics Elek kővágószőlősi vendéglős. A közgyűlés 300 koronát szavazott meg Pe­tőfi Sándornak sírja fölé a kerepesi teme­tőben felszántandó emlékkőre, mellyel az orsz. vendéglősök kegyeletes műkdését tá­mogatja. Az emlékkövet március 15-én fogják nagy ünnepség keretében felavatni. — Fürdőkedvezmények állami tiszt­viselők számára. A hivatalos lap csütör­töki száma közli a földmivelésügyi minisz­térium értesítését az ügykörébe tartozó állami gyógyfürdőkben és nyaralótelepe­ken az állami tisztviselők és hozzátarto­zóik által igénybevehető kedvezményekről. Az értesítés részletesen felsorolja a Her­­kulesfürdőn, Vízaknán, Bánkfüreden, Fe­nyőházán és Tátralomb­on igénybevehető kedvezményeket, valamint az azok elnye­résére megkívánt feltételeket. 3

Next