Pécsi Közlöny, 1913. április (20. évfolyam, 26-33. szám)
1913-04-03 / 26. szám
Lukács és a többi. Irta: Kossuth Ferenc. „Mivelhogy sokan kezdették rend szerint raegirni azoknak a dolgoknak megbeszéléseket, melyek minálunk mindenestől fogva bizonyosak, azért tetszik nékem is, ki mindenestől fogva, mindeneknek jól végekre mentem eleitől fogva, hogy azokról néked rendszerint írnék.“ Ezt írta Lukács, de nem László, hanem az evangélista és nem Ferenc József királynak, hanem „jó Theofile“-nek. Valóban sokan kezdették rendszerint megírni azokat a dolgokat, amelyek kezdettől fogva történtek és kisült, hogy volt egyszer Eduard és Kunigunda, Lukács és Khuen, kik vállalkoznak az ország kormányzására. Eduard (alias Lukács) az akkori függetlenségi pártnak tőlem elszakadt részére vélt támaszkodhatni, de csalódott és elmaradt. Kunigunda (Khuen) pedig senkire sem támaszkodott, csak önmagára, meg a szerencséjére és nagy többséget hozott be magának és miniszterelnökké lett. Ámde Lukács, ki „jól végekre ment eleitől fogva“ tudta, hogy itt miről van szó és szerzett négy millió nyolcszázezer koronát és talán beváltanánk, hogy még többet is. Nyerészkedésre alapított részvénytársaságok adták ezt a pénzt, tehát a részvényesek pénze volt. A részvények az előmutatóké (és igy névtelenek lévén) nem alkothattak pártvagyont s a mi a részvényesek pénze volt, nem volt pártcélokra adható, hanem csakis üzleti célra. — Üzleti célokra adatott is az állammal kötött jó üzlet alkalmából ez az egész négymillió nyolcszázezer korona. Lukács László ezt a pénzt választásokra fordította és ennek segítségével jött össze a párt. De ez a párt más vezér zászlója alá sorakozott. Lukács tehát másért és másokért dolgozott. Ezt írta meg Lukács, ha nem is a királynak, hanem „jó Theofile“nek és fia nem ennek, másnak, de megtudta vala a király is és Lukácsot áldozatnak tekinté vala. És ti naiv lelküek, még csodálkoztok azon, a mi történik? Az áldozat áldozatokat követel s ezeket az országgal fizetteti meg. Nagyokat, százmilliókra rugókat; pénz katona, Dreadnought, hadihajók egy varázsütésre szavaztatnak meg, csodálatosan, gyorsan. Minden gyorsan megy : a képviselőháznak szuronyokkal való körülfogása, a legfontosabb törvényeknek egy-kettőre való megszavazása, az ellenzéknek „mindörökre“ való letörése. És most, mikor még sok száz új millió kell és negyvenezerrel még több újonc is kell, ki az, aki elhiszi, hogy meg fognak válni Bécsben attól, aki „végekre ment eleitől fogva“ és akinek még annyi velleitása sem volt, mint Khuennek, mert ez legalább szerette volna megmenteni és érintetlenül megtartani az 1867. ХП. törvényeik egyik legsarkalatosabb jogát, az ujoncmegajánlási jogot. A hírlapok állításai dacára sem hiszek abban, hogy Lukács inog. Ameddig szükség van rá, addig nem inog. Pedig szükség van rá mindaddig, mig szükség van ifjabb’ száz milliókra , ezekre pedig szükség van ma, szükség lesz holnap és szükég lesz holnapután is. Lukács, aki „mindenestől fogva mindeneknek jól végekre ment“, megtalálta azt a csodatevő szert, amely neki hosszú életet biztosít. Ez a csodatevő szer pedig egyszerűen ez : adni, gyorsan adni, két- Hogy hívták Helent ? Smith-nek valami baja volt, ez nem szenvedett kétségek. Öt nap óta nem volt a klubban. Nem mintha ez olyan szokatlan lett volna, ez máskor is elő szokott fordulni, de most, az utóbbi időben, olyan különösen viselkedett az a fiú. Nemcsak Tommy Burgrave és a klub többi tagja vették ezt észre, hanem még a szolgák és pincérek is figyelemmel kísérték Smith-t, amikor utoljára fent járt. És most egyáltalán nem ment fel öt nap óta. Tommy Burgrave gondolt először arra, hogy hátha Smith-nek valami komoly baja van, és hogy kötelességünk volna utánanézni és eseteg segíteni rajta. Tommy jószívű ember volt, és egy pillanatnyi gondolkodás nélkül mártotta bele magát más emberek üdveibe. Megbeszéltük, hogy másnap felkeresőt Smith-t az irodájában és estére hozzon nekünk értesítést a klubba. De Tommy későn kelő ember volt, és amikor másnap bement Smith irodájába, nem találta őt ott és az emberei azt mondták, hogy nem is volt bent aznap és nem is fog bemenni. Tommy nem tudott mit csinálni, felment a klubba. Amint belép a kártyaszobába, hát látja, hogy Smith ott ül az egyik sarokban. Egyénékén odament hozzá. — No, fiam, mi bajod van ? — mondta neki bizalmasan. — úgy veszem észre, hogy a baj komoly. Nem jól teszed, hogy ilyen bizalmatlan vagy barátaiddal szemben. Hiszen az a legtermészetesebb dolog a világon, hogy kölcsösen kisegítsük egymást, ha valamelyikünk bajban van. Smith bágyadtan mosolygott. — Tommy fiam, te nem vagy nős, mondta. — Te ezt nem érted és sohasem fogod megérteni, amíg meg nem nősülsz és rá nem jösz, hogy a feleségednek vannak rokonai. Tommy, óvakodj az asszonyoktól ! Azok jobban tönkreteszik egy férfi idegrendszerét, mint bármi más ezen a világon. És ha valamikor mégis megnősülsz, óvakodj attól, hogy a feleséged egy drótnélküli távirattal összeköttetésbe kerüljön. Az asszonyok magukban is elég rosszak, de nem tudok elképzelni borzasztóbb kombinációt, mint egy asszony és egy drótnélküli távirat. Ha ez a kettő összekerül, rosszabb poklot csinálnak a földön mint valamennyi ördög együttvéve a föld alatt. — Még a múlt héten minden a legnagyobb rendben volt, az üzlet kitűnő, az otthon olyan kedves, mintha csak fiatal házasok lettünk volna. És most az egészet megette a fene. Nem tudom mióta, bent sem voltam az irodámban, nem dolgoztam semmit és a feleségem meg én nem tudunk egymásra nézni anélkül, hogy ne óhajtanánk kikaparni egymás szemét. És mindez egy drótnélküli távirattal kezdődött ! Hogy minek is találnak ki az emberek ilyen dolgokat ? Azelőtt is egészen jól megvolt a világ , nem ? — Azt hiszem, igen, — felelte Tommy bólogatva. — Hát akkor minek találták ki? Én nem tudom. Tegnap volt nyolc napja, hogy jött, — a drótnélküli táviratot gondolom. Smithné asszony és én épen kedélyesen beszélgetve, ráztunk, amikor a szobaleány béke A feleségem elolvasta, azután odanyújtona nekem. Ez volt benne. A „Koreán“-n jövök. Várjatok rám. Kérek választ. Aláírás: „Helén“. A szobaleány azt mondta, hogy lent vár egy fiú a feleletre. — No ez meglepetés, — mondtam én, — nem is tudtam, hogy Helén tengeri uton van. Értesítsd szívem, hogy várni fogod, ha a „Korea“ befut. Majd mindjárt utánanéz mikorra várják. — Megnéztem az újságot. — Csak holnaphoz egyhétre érkezik ide a hajó. Írdd meg neki, hogy én is várni fogom. Mindig szerettem Helént. Kedves, okos, kis asszony. Egy héttel előbb értesít, hogy legyen időnk 11 IO. BlftlJg. 26. HÍD. Csütörtök. aás ’ '3 A. 5 1' 3 till április 3. Pécsi KOZHny A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. — Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király utca 24. Városi és interurbán telefonszám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztésért felelős a tiadólaptulajdonos MADARÁSZ BÉLA Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona. Egy hóra 1 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fill