Pécsi Lapok, 1925. január-március (4. évfolyam, 1-73. szám)
1925-01-01 / 1. szám
in' &P SZTÓSéa fiS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY;* 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. tii'.Riffi-'ZrOSÉOI TEL. 109. * KIADÓHIVATAL! TEL. 27. FÜGDETLEN POLITIK* *! NAPILAP előfizetési Arak házhoz szállítva vagy postán 1 HÓRA 30.000 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 1000 K, 8 OLDALAS 1500 K, ENNÉL NAGYOBB 2000 KORONA. i újév küszöbén. \Y t ’ r: az 1924-1A- év is. Mire e sorok napvilág 4v,/ . j_i k, r-:ánk köszöni az 1925-iki év, melyre az a■ •. . -ég vár, hogy külömb legyen az elmúltnál. .? • • ében, duzzadó vitorlák kett. telve jó reméng■ a# ? .. reánk ez az uj esztendő. Szárnyait még ki/.i /. m aitt viharok, keservek, csalódások, az élet l.Ufon íjai ír: áll előttünk a maga teljes romlalanságáköszönijük mint gondkergetőt, akitől igen ' 'ér. 'tv mindenben elsősorban gazdasági vonalon, tuen ír . ■ ■ Igen áll a megélhetés, mely már-már elírheten , nehézségeket okoz, és army csak rongy lesz e .pirpa , amíg a meg nem szűnő áremelkedésnek : . i.' meg '! nem parancsol, addig a megélhetés gondja még clént csökkenhetnek akinek egyébként biztos nwudilnvisál belátással emelik a munkaadók : állam,zörnyhc.tvágok, részvénytársaságok ipari telepek és ípaskedő cégek tulajdonosai. A legszerényebb állásban lévő alkalmazottnak is ma már több millió havi fizetése jnt. de mit ér ez, ha a megélhetés standardjának irama még gorvabb, mint a fizetések emelkedése, melynek elvvégre határa is van, különösen most, amikor a szanálás gyógyító folyamata annak is megköti a kezet, imáim fi téren csakis drákói rendszabályokkal várod a zsavulást, mert ezeknek bekövetkeztéig világ ■■ujjún elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó Magyar«.•:Márra is a világ legdrágább állama marad, er lehet ez ott másképen, ahol a polgári, ide, az ipari elemei is. csak másodrendű tényező, mindig hal a felekezeti széttagoltság és gyűlöl- s a nemzetgyűlés munkaképességének helyrekerülhetetlennek bizonyult a nemzetgyűlések szigorítása, melyet megfogyatkozott fáink egyformán helyesléssel üdvözöltek ?ft.gyütb*i»l' most már bizonyosan tenné- - ,min várható. Ámde szükség van erre a törvényadóságokban, kereskedelmi és iparkamarákban is. ..r.'y. ’!..■' alakulatukban túlélték magukat, hisz csak ■ 'nude rendeletnek köszönhetik, hogy megbízatásuk ii ekkel ,itt lejárván, még nem adhattak helyet legális várfusok útján tanácskozó törvényhatóságoknak és vmatárok. A választók bizalmából működő testanténkor más súllyal dolgozhatnak, törvényben,e joguk gyakorlata mintha a mandátum véletin alapuló meghosszabbítása adóit, életinjekciót az eins -alélt életnek. A jövő esztendőben a megreformált mai időkhöz simuló törvényhatóságokban új étéla kezdődnie, és a modern közigazgatás szűk.. .. .", /és két évtizeden át hangoztatott frázisok annak való életet fognak ölteni. A fővárosi törvényt máris lmíttatta a nemzetgyűlés és ezt nyomon követni fogja a vármegyei és községi, majd önálló törvényhatósági városok új szellemben való berendezkedéséről szóló törvény/ rezet napirendre tűzése. Az 1925-ik évben már az új törvényhatóságok és kamarák veszik át a régiektől a tevékenységet, és máris elérkezett annak ideje, hogy a polgárság tömörülve, a hasonló gondolkozásunk csoportosulva szemszkedjenek, nehogy a megejtendő választásoknál csakis az ügyesebbek, szenvedélyesebbekként; 'i ntumosabb csoportok vigyék el a győzelem '‘.'úját, hanem az igazi többség, melynek a polgárság rérecc"’ rétegeiben vannak gyökerei. Csakis ez a hamisító!a., többség képviselheti az összlakosság érdekeit, rmimet nélkül annak foglalkozására, felekezeti hova , tartozandóságára. A mai súlyos időkben testvérként kell egyes embernek a másiknak segítségére lenni, hogy az élet súlyosbodó küzdelmeit elviselhetőbbé tegyük egymásnak ! Ezen kívánatos megértés és testvéri szeretet érzésével lépünk át az 1.92.5-ö1 évbe. A Magyar Gazdaszövetség értekezlete, Budapest, dec. 31. A Magyar Gazdaszövetség Czüllés Jenő dr. igazgató, nemzetgyűlési képviselő ,tével december 28-án, vasárnap délután íród,h/vásárhelyen kerületi gazdaértekezletet tartott. A kerületi értekezleten az Alföld súlyos problémáin,s tanyai iskoláztatás és az alföldi utak kérdésének óvásán kívül beszámoltak németországi tapasztaataikról. Az Alföld gazdaifjai, a Magyar Gazdavétség által rendezett német-magyar ifjúság csereakciója révén közel félévig tartózkodtak Németorsay.i. A Magyar Gazdaszövetség a német gazdakörökkel karöltve a csereakciót a jövő év márciusában ismét megrendezi. A pécsi iparosok új székháza. Pécs ipara az utolsó évtizedekben nagy fejlődésnek indult. Pécs Magyarország ipari tényezőjévé vált. Ezen örvendetes fejlődéssel haladt előre az iparosság maga is, ugyannyira, hogy az n a — szerénység nélkül állíthatjuk — az országban első helyen áll. Pécs iparosságára, mint eszmét nyújtó, mint irányt szabó tényezőre még nagy hivatás vár s az utján is van már annak, hogy megmutassa a kibontakozás olyatén lehetőségét, hogy az iparosság elfoglalhassa a társadalomban azt a pozícióját, melyet úgy társadalmi, mint gazdasági, mint politikai értékénél fogva joggal megérdemel. Pécs iparossága a háború lezajlása után társadalmi szempontból jól előrehaladott. Előrehaladt de adott körülményeinél fogva messzebb kellett volna már jutnia, ha kibontakozásában nem akadályozná az a sajnálatos tény, hogy otthona, gyülekező, tanácskozó, védekező és szórakozó helye, székháza nem lett volna olyan szűk, oly alkalmatlan, mint épen a jelenlegi. Pécs iparosságának jelenlegi székháza, az Ipartestület, az Iparosok Szövetsége és az Iparosok Olvasóköre helyisége teljesen rossz és a célnak nemcsak nem megfelelő, sőt határozottan káros. Nincs az országban talán még egy iparosszékház, mely annyira méltatlan volna az iparossághoz, mint épen a pécsi. Ezt érzi is mindenki s szívébek lelkében él minden egyes iparosnak, hogy céljainknak és méltóságunknak meg nem felelő ház helyett egy kielégítő épületet szerezzünk. Évekre nyúlik vissza az új iparosház építésének terve. Eddig azonban a jámbor szándéknál tovább nem jutottunk. Hivatkozás történt a rossz konjunktúrára, a pénz elértéktelenedésére, a munkahiányra és a többire. Alig múlt el azonban egy kezdeményes akció igriolkása után 5—6 hónap, a házépítés gondolatának önkéntelen felvetődése esetén jött a kritikus válasz: ja most nem lehet, ha ezelőtt fél évvel kezdtük volna meg az építkezést, akkor meg lehetett volna csinálni. Hány ilyen eset adódott már elő, hányszor estünk el ezen kundatori kijelentés miatt attól, hogy megfelelő házunk legyek. Elmúltak az évek és iparosház helyett csak a tanulság maradt meg: nem a rossz konjunktúra, nem is a pénztelenség az oka annak, hogy még nem építettünk, hanem egyedül a komoly elhatározás, az akarás hiánya. Pécs iparossága a mai súlyos időkben erős összetartást, egybeforrást szükséges. Hely kell, hol a közös védelem megszerveződik a túlzott közigényekkel szemben, hely kell, hol az iparosság ügyes-bajos dolgait megtárgyalhassa, hely kell, hol az iparosság még üres óráiban is együtt lehet, mert nincs pillanata a napnak, melyben valami új elő nem adhatja magát s jó, ha az érdekeltek együtt vannak időben a védelemre. Ehhez pedig a jelenlegi székház egyáltalán nem megfelelő, az uj házat gondolkodás nélkül meg kell építeni. Pécs iparosságának vezetői, kik 5 esztendő viharaiban kipróbált ésszel, és akarással intézték a reájuk bízottak ügyeit, számítottak már azzal, hogy ezen legsürgősebb problémát úgy valósítsák meg, hogy az nemcsak a célnak, hanem az aktív és passzív anyagi igényeknek is teljesen megfelelő legyen. Sok éjszaka tárgyalásának eredményét viszi az Ipartestület elöljárósága a január 4-ikére összehívott rendkívüli közgyűlés elé, melynek egyedüli hivatása lesz pontot tenni az eddigi tervezgetések után s új fejezetet kezdeni a megvalósításnak. A házépítés szükségességének általános vázolása után célszerűnek látom ismertetni a kiviteli tervek egyikét másikát. Az első gondolat (1918-ban) az Olvasókörnek kibővítését tervezte. Később a hivatalos helyiségek kibővítését szándékoltuk megkísérleni. Majd egy újabb megmozdulás az olvasóköri élet szükségességéből kifolyólag bő helyiségeket, tánctermet is kívánt. Ekkor folytak a már-már konkrét eredménnyel zárult tárgyalások a volt „Jardin bár” megvételére. Helyrehozhatatlan hibát követtek el azok, kik ezt az átmeneti tervet meghiúsulni engedték, illetve előidézték. A további tervezgetések a „Régi Sorházat” akarták megszerezni. A gondolat nem volt rossz. De kiütött a „lokálpatriotizmus — a szigetivárosiak nem akartak a budai városba menni. El kellett tehát ejteni az eszmét s megmaradni a régi helyen. Két terv is készült ide, egy egyemeletes és egy kétemeletes terv. Dugába dőlt ez is, az anyagiak hiányában. Fontos ugyanis, hogy a házépítést mindig úgy képzelték el a kezdeményezők, hogy az önkéntes adományokból létesüljön. Az iparosság saját erejére, szívósságára és akarására egy terv sem épült fel. Ez volt az eddigi akciók sikertelenségének eredője. Az utolsó hónapokban azonban eldőlt a tervezgetések sorsa. A házépítési akció oly mederbe terelődött, melynek alapja a realitás és a kiviteli lehetőség. Pécs iparossága házat csak úgy szerezhet, ha azt önmaga a saját erejéből építi. A továbbiakban ismertetendő terv alapján Rosfmann E. budapesti, jelenleg Pécsett elfoglalt műépítész önként vállalkozott arra, hogy a csak vergődő házépítési kísérletnek lökést ad azzal, hogy egy országos tervpályázatra készítette elő *. új iparosház gondolatát. Egyidőben a régi helyre maga is egy kompakt, szép és kielégítő tervet készített az új székházról. Ez a terv annyira vitte a kérdést, hogy a pécsi építészekből alakult zsűri azt megfontolás és elbírálás tárgyává tette. Sajna, a zsűri döntése negatív volt. A terv jó volt, de az iparosság igényeit nem kielégítő. Régi székházunk helyére megfelelő épületet a telek ferdesége és alakja miatt nem lehet építeni. Ugyanezen zsűriben adódott a gondolat: eladó az Industria R. T. Rákócziért 13. számú telke, a rajta levő és jól kihasználható épületekkel, a volt kosárárugyár épületeivel. A tárgyalások ezirányban rögtön megindultak s az eredmény eddig az, hogy Pécs iparosságának ezen központban fekvő, két utcára szóló nagy telkére a közgyűlés határozatától függővé téve elővételi, lekötött, opciója van. Az Ipartestület Elöljáróságának dec. 18-án tartott ülése foglalkozott is a kérdéssel és ismertetések és előadások alapján egyhangúlag fogadta a propozíciót, hogy a közgyűlésnek javaslattétessék a megvétel és felépítés iránt, mert az minden tekintetben keresztül vihető. Az anyagi hozzájárulás a következő volna : Minden iparos 30 éven belül, 10 (tíz) éven át ,hozzájárul a házépítés költségeihez. Az iparosok ipartestületi tagdíj elosztásuk szerint: a) 1000.000, b) 2,000.000, c) 4,000.000, d) 6,000.000, e) 10 millió koronával járulnak — összesen 10 év alatt — a házépítéshez. A legtöbb iparos tehát évi 100.000, negyedévi 25.000 korona (egy liter bor ára) összeget fizet. Oly összeget tehát, amelyet jó szívvel minden iparos elbír. Számítás van azonban oly iparosra is, aki a házépítési hozzájárulást nem bírja, felmenthető legyen. Ezzel a hozzájárulással — lassankinte természetesen — megvalósíthatjuk összes terveinket.Ezen hozzájárulási díjakat az iparosok — elsősorban az építőiparosok-,természetbeni munkával megválthatják. Az iparosság házépítési szándéka szimpátiával találkozik mindenütt. A polgárság, a kereskedői érdekeltségek már eleve felajánlották hozzájárulásukat a házépítéshez. A házépítéshez az alkalom most adva van. Oly telek áll rendelkezésre, mely nagyságával és helyével imponáló. A rajt álló épületek a megfelelő célszerűséggel úgy használhatók fel, hogy rövid időn belül óriási anyag és munka megtakarítással juthatunk el ahhoz. Azok a gondolatok, amelyek itt-ott elhangzottak az Emericanum, a volt Mátyás király telek megvételéből: utópiák. Szép eszmék, szép gondolatok, de kevés, sőt semmi kiviteli lehetőséggel. Számolni kell azzal, hogy az iparosság terve a legjobb szándékkal is, csak apránként valósíthatja meg terveit. A cél a kielégítő és megfelelő ház megszerzése. Hogy jobbat, szebbet nagyobbat, alkalmasabb helyen is lehet építeni, csak természehhoz azonban nagyon — de nagyon sok pénz — egyszerre. Sokat nem szabad markolnunk, keveset fogunk. Épen ezért szent a hiteldé iparosságának sorsdöntő közgyűlése jai, elfogadja az elöljáróság javaslatát a Rákóc számú telken való építkezésre, úgy feji érvényesülésének szabad útja biztosítva va hogy a gyakorlati gondolat győzni fog az es kudarcokkal teli kísérletezések fölös évi karácsonyi ünnepét már uj otthoni mesebbdasági és társadalmi körűin fog)ehetni, mint az ideit. Kész Jőr -a Pécsi iai'