Pécsi Napló, 1892. december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1892-12-21 / 18. szám
I. évfolyam. — Meszelik a rendőrszobát, á la „söprik a pápai utczát“. Hanem a pápai utczát, mint a nóta is igazolja, igazán söpörték, míg a rendőrszoba kimeszelése még mindig függő kérdés. A dohányfüst, mit jó rendőreink a „raszt“ napokon öblös pipáikból eregetnek, egészen feketére mázolta már a falakat. Pedig most sátoros ünnepnek nézünk elébe, s azért kár lenne a rendőrszobát sötét Afrikában hagyni. Még utóbb őserdő buja növényzete nő ki a falakból s rendőreink a „raszt“ napokon szantálfák csúcsain üldögélve eregetik majd a pipafüstöt (így panaszolta el ezt nekünk a mi saját házi rendőrünk.) — Sváb konviktusok. A »Szegedi Napló«-ban olvassuk az alábbi újdonságot, melyet szives figyelmébe ajánlunk Baranyának is, hol talán sokkal nagyobb körben lehetne a magyarosítás missióját teljesíteni, mint ott, ahonnan ez a szép és üdvös mozgalom kiindult. A fentnevezett lap tegnapi számában ezeket írja: Igen érdekes hírről értesülünk. Az a szép siker, amit a gyertyámosiak szegedi fiú sváb konunktusának fölállításával a fiatal nemzedék szellemi kiképzésében és magyarosításában elértek, azt az örvendetes mozgalmat keltette újabban Gyertyámoson és a többi lakosságú helységekben, mely egy leánykonviktusnak Szegeden való fölállítását czélozza. A tervet egészen komolyan emlegetik. Szathmáry György miniszteri tanácsos Szegeden létekor, mikor a sváb konviktust meglátogatta, értesülvén a terről, azt igen melegen üdvözölte, mint a délvidéki magyarosításnak egy újabb nagyjelentőségű eszméjét. A tanfelügyelő minden lehetőt meg is fog mozgatni, hogy a terv mentői előbb megvalósíttassék. A leánykonviktus a fiuk intézetének mintájára lenne berendezve és a felügyeletet egy tanító igazgatónő teljesítené. • Új utazási szabályok. A magyar államvasutak igazgatósága tegnapi kerettel egy leiratot küldött szerkesztőségünkbe, melyet érdekességénél fogva szívesen közlünk lapunk olvasóival. A leirat szerint új év napján többféle újítás lép életbe a magyar államvasutak vonalain. A többek között, miután a pályaházakban kifüggesztett menetrendek közt nehéz most az eligazodás jövőre úgy szennyítenek rajta, hogy az illető állomás és vonal menetrende világos sárga papírra lesz nyomatva, a többi vasutaké fehérre. A gyermekek ingyenes szállítása korlátozva lesz, csak négy éves korukig szabad őket jegy nélkül a coupéba vinni. Négy évestől tíz évesig olcsóbb jegygyel utazhatnak a gyermekek. A beszállásra szólító két harangütés helyett lehet a várótermekben becsengetni vagy kiáltani is lárma nélkül tehát ezentúl sem megy az indulás. Az utasoknak csak a robogó vonaton nem szabad többé az ajtókat kinyitni máskor megtehetik bátran. Az új szabályzat megengedi az előbb beszólóknak a helyek lefoglalását is társaik számára. A női osztályokban és a nem-dohányzók osztályában még akkor sem szabad dohányozni ha a bennülők megengednék is. Gyakran megesett, t. i. hogy dohányzók bevették magukat a nem-dohányzók szakaszába és egymásnak adott kölcsönös engedelem után javában füstöltek. Jövőre innen is kizavarják őket. A féloldalt levő ablak kinyitása csak valamennyi bennülő beleegyezésével történhetik, máskülönben ha az utasok nem tudnak megegyezni, melyik ablak legyen csukva vagy nyitva, a kalauz dönt. Az ölebeken kívül más, különösen vadászkutyák is bevihetők a coupéba, de az utóbbiak csak a harmadik osztályon. Máskülönben csak akkor vesz fel a vasút kutyákat, ha van számukra külön rekesz. Az ablakokból kidobálni nem nem szabad nagyobb tárgyakat. — Halálra verték a napszámosok, Gadó András külvárosi lakos tegnap délelőtt 9—16 óra között kiballagott a basamalom dűlői szőllőjébe, mikor a »Fehér Farkas« korcsma előtt megszólítja Társ János és Horváth István munkanélküli napszámosokat, hogy jöjjenek vele szőllőjébe, ahol a szomszédból egy hordó törkölyt kell majd áthozniok. A munkások délutánra el is végezték dolgukat, be is rúgtak szerencsésen mindhárman, mire hazafelé indultak. A gazda le akarván feküdni, a présház ajtaját bezárta de a két jómadár az után meggondolta magét és visszajővén kegyetlenül doromboltak a présház ajtaján. Gadó ki is nyitotta az ajtót mire Horvát egy karóval úgy fejbe kólintotta hogy a karó eltört. Társa is neki ment Gadónak s a dulakodásból eredő nagy lármára odaszaladt még a hegypásztor is, ekkor azonban a két czinkos Gadót már a hordó közé nyomta s ütlegelte, utóbb pedig mindkettő elillant. A hegypásztor a szerencsétlen Gadót hazavitte hol az most súlyos betegen fekszik. A dolog érdekessége azonban most kezdődik. Horváth István a baltával kezében a rendőrségre szaladt, hol népies rigmusokban elbeszélte, hogy rajta rablógyilkosságot akartak elkövetni Gadó szőlőjében, s mit ő szerencséjére meghiúsított. Itt hozza a baltát, melylyel 200 írtjáért meg akarták ölni. A rendőrség azonban csakhamar rájött a két garázda bűntettére, s mindkettőt elfogva a tömlöczbe vetette, s ellenök azonnal a vizsgálatott megindította. — Baross szobra. A pécsi kereskedelmi és iparkamara rövid körlevelet bocsátott ki, melyben felkéri mindazokat, kik a Baross-szobor alapra gyűjtöttek, hogy a gyűjtött összeget folyó évi deczember hó 25-ig a kamara elnökségéhez küldjék be. — A sétatér gyásza. Mélyen elfogta a téli szomorúság a mi kis paradicsomunkat, melynek lombtalan faágainál bánatosan fütyölt a téli szél. Kopáron, pusztán pihent ott a dóm tövénél, vigaszát csak az a pár örökzöld fenyű - fácska képezte, melyeket ölén viselt, s melyeknek zöld leveleit még a hótakaró sem hervasztotta el. Tegnap este azonban nagy szomorúság érte, kegyetlen emberkezek megfosztották ékeitől, és kivágva a fenyűfácskák nagy részét, eltűntek az éjjeli sötétségben. A rendőrség azonnal nyomozást indított a gonosztevők ellen, kik hihetőleg a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából eladni készülnek a lopott fenyőfákat, hogy mások örömet szerezzenek gyermekeiknek avval, a mint most a sétatér virágai titokban siratnak. — Nem lellet. Török Ferencz polgártárs nem ismervén a bornak erejét, sokat ivott és lefeküdt az éjjel aludni az Isten szabad ege alatt a Majláth téren. Arra megy egy rendőr és költögetni kezdi. — Keljen föl! — Nem lehet — morogja vissza Török Ferencz. — De muszáj. — Még ha muszáj se lehet. — Miért? — Nem találom a lábamat. Úgy vitték be aludni Török Ferenczet karon a redőrtanyára. — Kölcsönkért gyászkocsi. Hirt adtunk tegnapelőtt özvegy Spiesné haláláról kinek elhunyta nagy részvétet keltett a városban mindenfelé. Derék asszony volt, jó asszony volt s csöndes élete nélkülözött minden jelentősebb epizódot. Érdekes az az epizód, mely halála után történt vele. Temetését a Wranitsch féle czég vállalta el. Üveges kocsit ígért és nagy gyászpompát, rettenetesen megijjedt azonban a halottas czég főnöke, mikor rájött, hogy nincs üveges kocsi. Kocsija a vonaton volt s bizonyára elakadt valahol a nagy hóban, mert csak nem érkezett, hiába várták. A szegény megszorult a temetés előtti estén végigjárt minden másik temetéses boltot s horribilis summákat ígért egy kölcsönkocsiért, de nem adtak neki. Végre meggondolta magát s hamarosan elfuttatta egyik hivatalnokát Eszékre üvegkocsiért. Az volt az egyetlen utasítás, hogy itt legyen egy üveges kocsi minden áron. A hivatalnok reggel háromkor elindult a kölcsönkért a busásan megfizetett üveges kocsival s váltott lovakkal meg is érkezett délután háromra Pécsre. Ezen a végtisztességen vajmi kevés lehetett a haszon. — Gyilkosság a mezőn. Pécsváradról írja levelezőnk a következőket: Szebény községben tegnapelőtt véres gyilkosság híre riasztotta fel a lakosságot. Tóth István nevű polgár ugyanis apját Enyeszti Ferenczet a mezőn, ahol együtt munkálkodtak, agyonütötte. A bűnügyet még aznap bejelentették a pécsváradi járásbiróságnál, ahonnan Horváth Mór kir. járásbiró Schlesinger és Roth orvosok kíséretében másnap a helyszínre hajtatott. A meggyilkolt hullát az orvosok azonnal felbonczolták s konstatálták, hogy a gyilkos tompa eszközzel mért halált okozó fejcsapást áldozatára. A gyilkost elfogták s jelenleg a pécsváradi járásbiróságnál őrzik. — Csillagda épül Pakson. Szeniczey Géza földbirtokos házán — mint Szegszárdról írják egy csillagvizsgáláshoz szükséges tornyocskát emeltetett hol a csillagászathoz szükséges eszközökkel felszerelve fogja a csillagos eget vizsgálni. Különben eme tudományos kedvtelés nem is lehet valami olcsó, mert csak maga a teleoskop roportba került. Pécsi Napló, 1892. deczember hó 21. Előfizetési fölhívás a „PÉCSI NAPLÓ“-ra. Megindult Pécs első napilapja, melynek hivatása betölteni azt az űrt, amelyet eddig a haladó kor szellemének megfelelő vállalat hiánya okozott Pécsett. Haladás! Ez a mi jelszavunk, ezzel lépünk a nagyközönség elé. Lapunk a legolcsóbb napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 12 frt (24 korona). Fél évre ... 6 frt (12 korona). Negyed évre . 3 frt (6 korona). Egy hóra . . 1 frt (2 korona). Deczember, január, február, márczius hóra 3 frt 50 hr. (1 korona). Az előfizetések a „Pécsi Napló” kiadóhivatalába, Engel Lajos könyvkereskedése, Király utcza 4. szám czimezendők. A „Pécsi Napló“ eredeti táviratai, A lipótvárosi küzdelem, Budapest, deczember hó 20. (A „Pécsi Napló“ eredeti távirata.) Az egész székesfővárost mozgalomba hozta a lipótvárosi képviselő-választás. Esti 8/19-kor Mezei Mórnak 69 szavazata hiányzik az abzolut majoritásból. Robitsek dr. a nemzeti párt jelöltje még délután visszalépett 95 szavazattal.