Pécsi Napló, 1892. december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1892-12-07 / 6. szám
I. évfolyam gárda egy ismert és általános tiszteletnek örvendő alakja dőlt tegnapelőtt a sírba. Horváth Antal szakcsi plébánosról veszszük a gyászjelentést, aki vasárnap virradóra hosszú szenvedés után életének 77 éves korában elhunyt. Horváth Antal 1815-ben született a vasvármegyei Miskén. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte. Onnan Pécsre jött a budapesti közp. papnöveldébe került, ahol a theologiát végezte. 1838-ban szentelte őt pappá Böe András szombathelyi püspök. Mint káplán Kurdon, Hőgyészen és Mindszenten teljesítette hivatását. 1843-ban Scitovszky pécsi püspök mennyiségtani tanárrá nevezte ki a pécsi lyceumba 1848-ban pedig szakcsi plébánossá. 1851-ben a kerület esperessé lett, 1863-ban zsinati vizsgáló, 1888- ban aranymiséje alkalmából pedig jelenlegi püspökünk a tiszteletbeli kanonoki czímmel tüntette ki. Ezután betegeskedni kezdett, amelyből tegnapelőtt szabadította őt ki a halál. Általános részvét környezi a derék és közkedveltségü áldozópap halálát, Vaszary Gyula ünnepelte tése. A Nádor szállodában ma este fényes bankettet rendezett a Mecsek-egylet szeretett igazgatójának Pécs szab kir. város, köztiszteletben álló tiszteletbeli főkapitányának Vaszary Gyulának tiszteletére, ki nemrég ő felsége által a koronás arany érdemkereszttel lett kitüntetve. A banketten jelen voltak Kardos Kálmán főispánon kívül a kir. táblai bírák majdnem teljes számban és Pécs sz. kir. város előkelő polgárainak szine-java, kik mindannyian örömmel és őszinte szeretettel vettek részt, a tevékeny és a város társadalmában élénken szereplő férfiúnak tiszteletére rendezett ünnepélyen. A tósztokban mint ilyen alkalommal közönségesen szokott lenni nem volt hiány. Az első pohárköszöntöt a főispán a mecsekegylet tiszteletbeli elnöke Vaszary Gyulára mondotta, kiemelve annak érdemeit. Vaszary ezt megköszönve, éltette a neki minden irányban segédkező ügybuzgó választmányt. Szuly János ügyvéd Kardos Kálmán főispánra, mint tiszteletbeli elnökre mondott dikcziót. Kiss József ügyvéd az egylet tényleges elnökére és 48-as honvédre Bánffay Simon közjegyzőre emelte poharát. Pleininger Ferencz ügyvéd mondott egy különben tőle megszokott igen kedélyes tósztot. Azzal kezdte, hogy nem jó nagy urakkal egy tálból cseresnyét enni. Kiemelte, hogy igenis nagy úr Vaszary mert a kinek Herczegprímás az „onklija“ meg miniszterelnök az iskolatársa az tényleg ma nagy úr. Bánffay elnök az egyletre és választmányára, Gerecse az egylet titkárára Kiss J. tanárra Aágh Timót, szép szavakban az érdemjelet nem kereső és érdemrendben mégis részesülő Vaszaryra, Kiss J. tanár az egylet tevékeny és érdemdús tb. elnökére a főispánra, Bides királyi táblai biró a jó rendőrkapitányra, Kiss József ügyvéd a város társadalmában élénken résztvevő kir. táblai bírákra emelte poharát. Végül Kardos főispán szép szavakban emlékezett meg a mecsek egyletről mint a város különböző elemeinek szine javát magában foglaló egyesületről, és kívánta hogy ez mint ilyen sokáig fennáljon a bankett meg éjjeli 11 órakor nem nyert befejezést és a 200 főből álló társaság nagy része még talán most a reggeli órákban is együtt van. —ejjeli szolgálat a távírdán. A pécsi posta és távirda-igazgatóság folyamodott a minisztériumhoz, miután most már a „Pécsi Napló“ útján jóval megszaporodott a napi sürgönyök száma, hogy a helybeli távirda-állomáson ezentúl fél éjjeli szolgálat, legyen , hogy Huges-féle gép alkalmaztasék. Ennek életbeléptetése után tehát — ami rövid idő alatt meg is fog történni — éjjeli 12 óráig lehet majd táviratot feladni. Ezen utóbbi intézmény folytán a távirdai személyzet is egygyel szaporodni fog, a mi ismét jele lesz annak, hogy haladunk. — Megfagyott gyermek. Eozim alatt közöltük tegnapi számunkban, hogy Filinkó Károly szabolcsi bányász egy kis gyermeket talált az erdő mélyén megfagyva s hogy a lelketlen anyát nyomozza a hatóság. Ma már írhatjuk, hogy az anya megkerült. Jovrin Máriának hívják, cselédleány volt Grünwald szabolcsi korcsmáros szolgálatában. A szívtelen anya egy kis rongyba burkolva kivitte ártatlan csecsemőjét az erdőbe s a „szarvas völgy" hóval befúrt vadvizárkába dobta, hogy meghaljon. A bonczolást ma végezték Szabolcson dr. Kaufmann Ernő és dr. Tolnai Vilmos. A vizsgálatot Wodicska Ferencz kir. tervszéki jegyző vezeti. — Gyalogtiszti lovagló-iskola. A 4-ik hadtest-parancsnokság rendelete szerint a 31-ik gyalog-hadosztály egyik tiszti lovagló-iskolája az idén városunkban fog megtartatni. Résztvesznek benne az 5- ik és 44-ik ezred tisztjei Az iskola parancsnok Braun cs. és kir. huszár százados a 10-ik huszárezredtől. A lovaglási oktatások folyó hó 10-től jövő év ápril 10-ig tartanak. — A jószivek. Mikor az első hópelyhek szállongani kezdenek, s télapónk jövetelét hirdeti a sivító szél, a jószivek dobogása elhullik ilyenkor a társadalom azon elhagyott kunyhóihoz, amelyekben a didergő árvák rettegve lesik az ő legelkeseredettebb ellenségüknek a megérkeztét. A jósziveknek dobogása elhallatszott a mi szerkesztőségünkbe is, a következőket jelentve az elhagyott szegények és árvák érdekében: „Felhívás. A pécsi jótékony nőegylet üdvös feladatához tartozik, hogy a segélyre szorult szegényeket s ügyefogyottakat anyagi segélyben részesítse, s ádáz sorsukat alamizsna nyújtással lehetőleg enyhítse. Ezen üdvös s emberies feladatának azonban az egylet a nagy számban segélyre szorult szegényekkel szemben és csekély anyagi viszonyainál fogva, oly mérvben, minőben az igénybe vétetik, teljesen meg nem felelhet , miért is az áldozatkész adakozók nemeslelkűségéhez vagyunk utalva. Bátor vagyok ennélfogva egyletünk nevében teljes tisztelettel megkérni, a nagy érdemű közönséget miszerint ismert áldozatkészségétől indíttatva, bármily csekély élelmi-, tüzelőanyag- avagy ruhaneműből álló könyör- adományt a szegények között karácsonyi ajándékként leendő kiosztás végett nyújtani. A pénzbeli adományokat Sikabonyi Angyal Pálné egyleti alelnökhöz (Petrezselyem utcza 50. sz. a), míg a terménybeli adományokat az egylet helyiségébe (Deák- és kert-utcza sarkán) juttatni kegyeskedjék. Pécsett, 1892. november hó 15-én. Teljes tisztelettel Sikabonyi Angyal Pálné s. k. egyleti alelnök.“ Tömeges bukások történtek városunkban az utóbbi napokban. Kereskedő, hivatalnok asszony, férfi és gyermek egyaránt bukott. Ólmos eső száldogált ugyanis, s elolvasztotta a járdák hórétegét. Ennek folytán azután a járókelők egymás után buktak a földre itt-ott kellemetlen következményekkel is. Éppen azért szíves figyelmébe ajánljuk a városnak, ha meg akar kegyelmezni egy pár adófizető fia életének, hogy »az utczák járhatóvá tételére foganatosítsa« azt a komplikált eljárást, mely a fagyos, síkos utak homokkal való behintése képében már az ókorban is ismeretes volt. A „Pécsi Kerékpár-Egyesület“ vasárnap délután fél 5 órakor tartotta alakuló közgyűlését a dalárda helyiségében. A nagy számmal megjelent kerékpárosok, korelnöke, Egersseghy Kálmán, megnyitván a gyűlést, szép beszédben méltatta a sportot, s az egyesület elnökéül régi pártfogójukat Zsolnay Vilmos gyárost ajánlta, kit lelkes éljenzések közepette egyhangúlag meg is választottak. Csakhamar visszatért a küldöttség az új elnökkel, átvette a gyűlés további vezetést. Bolgár Tivadar titkár számolt be az ideiglenes tisztikar nevében, fejtegetve a kerékpársport helyi történetét ügyesen kidolgozott jelentésében. A közgyűlés tárgysorozatának második pontját a tisztikar választása képezte. Alelnökké városunk közügyeinek egyik buzgó embere Kiss József főreálisk. tanár választatott meg egyhangúlag. Titkárrá : Bolgár Tivadar. Pénztárossá : ifj Bedő Imre. Ellenőrzé: Csurda Henrik. Választmányi tagokat pedig: Scholz Antal, Marx Nándor, Egerszeghy Kálmán, Löwy Lajos, Höfler László. Számvizsgálókká : Szigriszt Lajos és Kohárits János. Ezek után az indítványok és költségelőirányzat következtek, melyeknek tárgyalása után a gyűlés feloszlott. A tagok jelenlegi száma 48. — Még egy rejtélyes eltűnés. Még nincsen teljesen lerántva a fátyol a Sinkóféle rablógyilkosság borzalmairól, a kedélyek izgatottsága a vizsgálat során kiderített adatok folytán egyaránt fokozódik s tudósítónk ma — egy a kezdet megindulásához teljesen hasonló esetről értesít bennünket.Múlt hó 15-én, tehát Sinkó eltűnése után egy nappal később, a siklósi utczában lévő »szarvas« korcsma bérlője, Végh István, magához vévén összes készpénzét, azzal búcsúzott el családjától, hogy bérbevásárlásra indul s pár nap múlva visszatér. Azóta már három hét múlt el s az aggódó család mi hirt sem hallott az eltűnt felől. Végh István május hó 1-én költözött Csurgóról Pécsre. Rendezett viszonyok közt élt, családjával azonban gyakran torzsalkodott, ennek tulajdonítják, hogy üzletét elhanyagolta s napjait a kávéházakban töltötte. Hova lett? Senki se tudja. Eltűnése azonban kétségkívül igen rejtélyes. — Tudorrá avatás. Wohl Izidor végzett orvosnövendéket, ki középiskoláit városunkban végezte: tegnap avatták fel a budapesti egyetemen az orvosi tudományok tudorává. — Jegyzőválasztás. Bályokon ma folyt le a körjegyzőválasztás, s mint ottani levelezőnk jelenti: egyhangúlag Neumayer Géza segédjegyzőt választották meg. — Tűzvész. Szatina községben a minap tűz ütött ki Tóth Ferencz pojtájában, ettől meggyűlt istállója és lakháza. Az összes kár 480 írtra rúg. Biztosítva nem volt semmi. A tűz keletkezéseinek oka ismeretlen. Koffer Károly székesegyházi karénekes, a »Pécsi Dalárda« első karmestere, ki annyi dicsőséget szerzett nevének s városunknak szép hangjával, zenei sikereivel, a mint halljuk, most egészen komolyan s véglegesen megválik a dalárdától, többet semmiféle hangversenyen sem lép föl. A visszavonulás oka ismeretlen előttünk, csak sejtjük, hogy mi okozta ezt az erős elhatározást: az a sok méltatlanság, mely őt az utóbbi időkben érte s a mely érzékeny lelkületét elkeseredetté tette. Mi csak sajnálkozni tudunk e fölött, mert valóban nagy veszteséget jelent ez a visszavonulás. — Vasúti baleset Villányon. Lapunk zártakor vesszük a következő expresstudósítást: A tegnap este Pécsről 9 óra 55 perckor Mohács felé robogó 2. számú személyvonat a villányi állomáson levő »kimenő« váltónál véletlen szerencse, hogy nagy katasztrófát nem idézett elő, habár az államvasutakat így is eléggé megkárosította. A gép robogva közeledett a váltó felé, midőn odaérve hirtelen kisiklott, s mélyen a földbe fúródott. A szer- és kalauzkocsi megzúzódott, a mozdonygépet pedig erős sérülések érték. Az utasok a borzasztó, rázkóztatás következtében halálra ijedten estek a kupék padozatára, s közülök néhányan meg is sérültek, szerencsére azonban halálos sérülés egyiket sem érte. Másfél óráig időztek az utasok Villányon, a midőn Mohácsról táviratilag megrendelt másik vonat őket tovaszállithatta. A Pécsi Napló, 1892. deczember hó 7.