Pécsi Napló, 1893. május (2. évfolyam, 101-124. szám)

1893-05-02 / 101. szám

II. évfolyam­ többi tagjai karon vezették a hölgyeket a templomba. Az esketési szertartást nt. Könyves Tóth Kálmán, ev. ref. lelkész, a kitűnő egyházi szónok végezte, a­ki remek beszédben, ma­gas szárnyalásu szónoklattal nyitotta meg az esküvés templomi szertartását. Alig hangzo­ttak el az utolsó szavak, az ifjú pár örömmel, fogadta a családtagok és a jelenlevő rokonság szives gratuláczióját és aztán a menny­asszony most már ifjú férje karján hagyta el a temlomot, követve egész embertömegtől, a­kik kíváncsian szemlélték a fényes toilleteket, az ékszereket díszmunká­kat, de a mély ragyogás mellett most a bol­dogság fénye volt mindennél erősebb. Hosszú kocsisorral vonultak végig a főtéren Hajduvármegye székházáig, hol Dé­­genfeld József gróf főispán lakásán reggeli­hez ült a család. Esküvő után a díszes fogatok sora a megyeházára hajtatott. Különösen érdekes látványt képeztek a bakokon ülő diszhajduk, kik Hajdú- és Baranyavármegye, a báró Fejérváry, gróf Dégenfeld, dr. Grerliczy és Szilassy családok színeit viselték. A villás reggelit fél 11 órakor szolgál­ták fel a megyeház e czélra berendezett nagytermében, a­melyen huszonnégyen vet­tek részt. A menü a következő volt: Galantin aszpikkal. Uzderék aszpikkal. Borjú cotelette, riz­zsel. Vese pecsenye, madeira sauce-al. Chocolade torta. Dessert Kuglertől. Giardinetto Sajtok. Pezsgő borok, franczia és honi fehér és vörös borok A nászpár s a vendégsereg a mai vo­nattal különféle irányokban már nagyrészt el­utaztak. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, ki fiával tegnap este érkezett s az „Arany Bikádban volt szállva, ma délben utazott el. A „Baranyamegyei hitelin­tézet“ megalakulása. Pécs, 1893. május 1. Kiváló gyakorlati ismeretekkel, szakér­­telelemmel párosult szorgalmas és kitartó munka után megalakult tegnap városunkban réti és egészen az övé. Megfogta kezeit és remegő hangon megkérdi tőle: — Iza, talán egy szerencsétlen tévedés volt, a mi bennünket összehozott. Én nagyon megbántam ma mindent, nem kellene az Is­ten oltára elé lépni igaz szerelem nélkül . . . Én, a mi engem illet szeretlek Iza . . . jobban, forróbban mintsem hinnéd ... De te . . . Nem tudta befejezni ezt a mondatot. Iza gyermekies, szép tekintete arczára vető­dött. — Igen, igen, igen ! Szeretlek én is . . . kiáltó kitörő örömmel az asszonyka. — De hát . . . mért . . . mért akar­tál »nem«-et mondani ? Csodálkozott Edward hitetlenül. — Miért nem kérdeztél magad, miért nem kérdeztél soha egyetlen szóval is, miért mindig kerülő utakon, nem akartam meg­mondani másnak, egyedül neked . . . — Óh, én tökfilkó! Azt hittem, ki fogsz nevetni . . . — Majd úgy volt! Nagyon komikus voltál abban az ünnepélyes helyzetben. Nevetett, de szemei megteltek könynyel. Melegen forrón magához ölelte. Most már az övé, egészen az övé . . . az új pénzintézet, melynek tervezéséért s nagy gond és­­fáradsággal járó előmunkálataiért a főérdem Miklós István pécsi ügyvédet illeti, ki a mai napig ideiglenes minőségben vezér­­igazgatója volt a külvárosi takarékpénztárnak. Az új pénzintézet megalakításának nehéz munkájában többen is támogatták, ezek közt különös elismeréssel kell megemlékeznünk Dr. Áronffy Rókusról, a külvárosi takarék­­pénztár ügyészéről. Egyesült erővel fogtak a munkához, hogy a modern kor követelmé­nyeinek mindenben megfelelő, egészséges alapra fektetett új pénzintézetet létesítsenek. A fáradság nem maradt eredménytelen : a „Baranya megyei hitelintézeti” megalakult. Az alakulásról tudósítónk a következőket írja: Az alapítók az alakuló közgyűlés előtt külön ülést tartottak, amennyiben az alapító levél szerint az alapítókat illeti meg a jog 3 évre az igazgatóságot megalakítani s a tiszti­kart, valamint az összes alkalmazottakat meg­választani. Ezen az ülésen Ssily Tamás föld­­birtokos elnökölt, a­ki üdvözölve az egybe­­gyült alapítókat, kérte az alapítóknak fönn­tartott jogok fölolvasását. A­mi megtörtén­vén, Székely, a »Budapesti belvárosi takarék­­pénztár« vezérigazgatója azon indítványnyal áll elő, hogy az igazgatóság ne 3 évre, ha­nem csak egy évre választassák egyelőre s a tisztviselőket, valamint az alkalmazottakat ne az alapítók, hanem az igazgatóság. Végül — tekintettel arra a körülményre, hogy a kül­városi takarékpénztár likvidaczionális ügyének lebonyolítása bevárandó — egyelőre 4 igaz­gatósági tag helyének föntartásával most csak 8 igazgatósági tag választassák. Az indítvány el­len fogadva s a követ­kezők választattak meg igazgatósági tagokat: Antal Gyula, Wertheimer Jakab, Krausze Ig­­nácz, Radocsay Sándor, ifj. Rézbányai János, Muttnyánszky Béla, Fuchs Ádám, Krausz Mór. A felügyelő-bizottság tagjai lettek : Szily Tamás, Klein J., Hnilicska Nándor, két tag Budapestről és Kim Gáspár pécsi ügyvéd. Következett az alapító ülés. Elnökül Antal Gyulát, jegyzőül Bánffay Simont vá­lasztották meg. Antal Gyula elnöki beszédében hangsú­lyozta, hogy az új pénzintézet nem akar kon­­kurrenc­iát teremteni, hanem oly természetű pénzügyi műveleteket, a­melyek a modern kor igényeinek megfelelnek s a melyekre a többi pécsi pénzintézetek eddig még nem terjeszkedtek ki. Konstatálta, hogy a 2000 darab száz forintos részvény jegyezve van s az ennek megfelelő 60.000 frt biztosíttatott, befizettetett. Ezután áttértek az alapszabályok megál­lapítására, melyek az alapítók által terveztet­tek s felülvizsgáltattak. Muttnyánszky Béla indítványára belevétetett, hogy igazgatósági, felügyelő-bizottsági­ tagok, valamint a tisztvi­selők a pénzintézetnél személyes hitelt igénybe nem vehetnek. Több kisebb és lényegtelen módosítás után az alapszabályok elfogadtattak s határozatilag kimondatott, hogy ki fogják nyomatni s jóváhagyás végett fölterjesztik a kormányhoz. Dr. Áronffy Rókus indítványára kimondta az akuló közgyűlés, hogy az alapítók — el­számolás mellett — fölmentetnek minden to­vábbi felelőség alól. — Ideiglenes ügyészszé Dr. Toldy Bélát választották meg. Ezzel egyidejűleg fölemlítjük, hogy az egyesült külvárosi takarékpénztárban is meg­kezdődtek a likvidálásra vonatkozó munkála­tok. Az intézet egy 7-es bizottságot küldött ki kebeléből azzal a megbízással, hogy ez ke­resse föl az uj pénzintézet igazgatóságát s beszéljék meg a likvidálás mikénti módozatait Azt is írja tudósítónk, hogy miután így a külvárosi takarékpénztár likvidácziója biz­tosnak látszik s különben is a tervezett uj pénzintézet létrejött, megalakult. Miklós Ist­ván pécsi ügyvéd, a külvárosi takarékpénztár ideiglenes minőségű vezérigazgatója ezen ál­lásáról lemondott Az új pénzintézet helyisége a király­­utczában, a volt Trenschiner­s jelenleg Fürst­­féle házban lesz. Ennyit egyelőre. Kérjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük április hó végével lejárt, azt minél előbb megnyitani szí­veskedjenek, nehogy a lap szétküldé­sében fiam­akadás történjék. Előfizetési árak: Május hóra ... 1 frt Negyed évre ... 3 frt A­­PÉCSI NAPLÓ­ kiadóhivatala. — Személyi hirek. Kisjeszenei és megyefalvai Jeszenszky Lajos baranyamegyei földbirtokos, árvaszéki ülnök Jeszenszky Antal köz- és váltó-ügyvéd kíséretében a tegnap­ éjjeli vonaton Fiuméba utazott, hon­nan tengeri útra indul.­­ Dragonescu Döme kir. tanácsos, pénzügyigazgató tegnap érke­zett vissza Pécsre Mohácsról, ahol megvizs­gálta az ottani adóhivatal és az adókivető bizottság ügymenetét. — Vajda Ödön a czisterczita rend apátja városunkból ma uta­zott el Bajára. — Pécsi irók a veszprémiekért. A budapesti „Otthon“ irók és hirlapirók köre a veszprémi tűzkárosultak javára rend­­kivül fényes albumot fog kiadni, melynek szépirodalmi tartalma lesz. A szerkesztőbizott­ság evégből levélileg fölkérte azon pécsi írókat, kik az „Otthon“-nak rendes, bevá­lasztott tagjai, hogy a mű megjelenését se­gítsék elő valami szépirodalmi munkával. A fölszólítottak, név szerint: Follinus Aurél, Milodanovits Simon, Várady Ferencz és Kéry Gyula természetesen a legszívesebben tettek eleget a fölszólításnak. — Somogyvármegye főispánja. Ezen czím alatt a Kaposvárott megjelenő »Somogy« a következő érdekes hírt közli: »Nem­ rég azt írtuk lapunkban több kérde­­zősködésre, hogy bár­meddig halasszák is, senki sem lesz a főispán, mint Tallián Gyula alispán. Ma tényeket írhatunk. A fontos kér­désben már döntöttek a minisztertanácsban, s a belügyminiszter meg is tette a felterjesz­tést legfelsőbb helyre. Tallián Gyula alispán május hó elején már a felsége által kineve­zett főispánja lesz Somogy megyének, tehát a nagyközönség akarata, kívánsága teljesítve, minek mi is örülünk. A főispán beiktatása rövid idő múlva meg fog történni, de az al­ispán, főjegyző választása, s a többi megüre­sedett helye betöltése csak az augusztus havi közgyűlésen történhetnek meg. Nem is kel Pécsi Napló, 1893. május hó 2. Hírek.

Next