Pécsi Napló, 1893. június (2. évfolyam, 125-148. szám)
1893-06-01 / 125. szám
II. évfolyam. Pécsi Napló. 1893. junius hó 1. lejét, ha mód adatik neki annak költségeit fedezhetni. A rekonstrukció drága, rendes körülmények között, hatékonyabb segítség nélkül csak nagyon lassan, úgyszólván lépésenként eszközölhető. A kormánynak elsősorban az a feladata, hogy a szőlőbirtokosság a rekonstrukcióhoz szükséges összegeket olcsó, könnyen és lassan törleszthető kölcsönök alakjában kapja meg. Az új ültetés pár évig nem jövedelmez semmit, a gazda a befektetett pénzt csak a negyedik évtől fogva kamatoztatja. A mai viszonyok között az ültetés és az első termés közötti évek kamatterhei felemésztik a gazdát teljesen; ezen a bajon kell segíteni elsősorban. Miképen találják meg ennek a módját, egy nagy összegekkel dotált országos bank alakjában-e, vagy pedig a szövetkezeti formában, mely felé előszeretettel hajlik a közvélemény egy része, de amely nézetünk szerint nem vezethet czélra, mivel a szükséges tőkék sokkal nagyobbak, semhogy magának a gazdaközönségnek körében összehozhatók volnának — ez lesz az ankét fő feladata. Ha jól megoldja a feladatot, hasznos munkát végez. A delegácziók köréből. Mint Bécsből távírják, a haditengerészet terjedelmes jelentését az 1892-ik évről holnap fogják a két delegáczió tagjai között szétosztani, mely beható felvilágosítást nyújt a tengerészet teljes működéséről. A közigazgatási reformra vonatkozó törvényjavaslatok és kimerítő indokolásaik kidolgozása a belügyminisztériumban serényen halad előre; a községek szervezésére vonatkozó rész jóformán teljesen elkészült, úgyhogy Hieronymi Károly belügyminiszter mindenesetre már az őszi ülésszak megnyitásakor elő fogja terjeszteni a képviselőháznak. — Politikai magyarázat a választóknak. Békéscsabai levelezőnk jelenti: Barabás Béla dr. a gyomai választókerület képviselője június 10-én Gyomán, a nagy piaci téren beszámolót mond. E beszédben fogja választóinak megmagyarázni a függetlenségi párt szakadását, annak okait és azt, hogy miért maradt ő az anyapárt híve. A D. G. H. T. személyszállítása. — Kartell. — A Dunagőzhajózási Társasággal folytatott tárgyalásoknak egyik fontos részletkérdése az, hogy miként szabályoztassék a verseny kizárásával, tehát kartell útján, a személyszállítás ügye. Mi azt hiszszük, hogy ha fontos is ez a kérdés, mégis csak alárendelt jelentőségű a nagy duna-gőzhajózási kérdés mellett és helyesen csak ennek megoldása után lehet amahhoz hozzáfogni. Pusztán ennek szabályozása igen előnyös lehet a társaságra nézve, de kevés haszonnal járna az államra nézve, sőt gyöngítené azt az erélyt, amelylyel magyar kormánynak a társaság ellenében föl kell lépnie. Az ügyben már két konferenczia volt, az egyik április 9-én Budapesten, a másik április 23-ikán Bécsben. Az első értekezleten a társaság képviselője kifejtette, hogy a társaság budapesti helyi járatai mennyire megbénítják egész működését, amennyiben a budapesti helyi összeköttetések a nagymarosi, újpest és csepelszigeti járásokból együtt évenként 500.000 frt. deficitet okoznak a társaságnak. Schober igazgató erre fölhívta a társaság képviselőjét, hogy mutasson be alaposabb számításokat. Egyúttal figyelmeztette, hogy az esetben, ha a helyi személyjáratokról önként lemondana, erre nézve oly kötelezettséget kellene elvállalnia, hogy az állam által berendezendő járatokkal bizonyos időn belül nem fog versenyezni. A második értekezleten Thay üzletigazgató konstatálta, hogy a helyi járatok tényleg 500000 frt deficittel járnak. Erre Schober már igazgató kilátásba helyezte, hogy Lukács minszternél oda fog hatni, hogy az állam bizonyos évi subvencióban fogja részesíteni a társulatot, ha viszont az segédkezet nyújt, hogy a társulati hajózás segedelmével a keleti verseny sikerrel felvehető legyen. Lukács miniszterhez oly értelmű felterjesztést intéztek, hogy legjobb lenne a személyjáratokat a társulat kezéből egészen kivenni , annak hosszabb járatait, m. pl. Titelig, Báziásig, stb. am. v. saját hajóival látná el, mig a budapesti helyi járatok valamely alkalmas vállalatra, pl. a csavargőzösvállalatra, vagy egy oly, az állam fenhatósága alatt létesítendő uj társaságra volnának bizandók, melyben az állam nagyobb számú részvények megvásárlásával beleszólási jogot nyerne, s mely uj társaság köteleztetnék, hogy idővel a már fennálló csavargőzösvállalattal szervezetileg összeforjon. Ennyiben áll ma ez az ügy ; a fölterjesztésre a miniszter még nem válaszolt, csiról. Hadd ismerjék meg igazán a Péter bácsit. — Ormós királyi tanácsost ! Hát, ha azokat a tréfákat adomákat ki is irném, azért csak olyan rokonszenves alak maradna Ormós Péter. Mindnyájan kaczagtunk kivéve Péter bácsit, aki tréfásan komolykodott — Bizony jó lesz, kedves öcsém, — szólt hozzám tettetett komolysággal — ha jobban vigyázva ír az ujságba. Egyáltalán jó lenne, ha előbb megmutatná a czikkeit, mielőbb azokat elküldi .... József főherczeg közbeszól: — Nem is tudtam, hogy Ormós ilyen nagy pecsovics. Lám be akarja hozni a cenzurát. Más alkalommal ismét szó volt a „pecsovics“-ról, s ekkor József főherczeg fiához, József Ágost főherczeghez fordult. — Józsi, tudod-e hogy mi az a „pecsovics ?‘ S a fiatal fenség kérdő tekintetére megmagyarázta fiának a »pecsovics“ jelentőségét. Ép ekkor szólott hozzám valaki a társaság tagja közül és igy, legnagyobb sajnálatomra, nem hallhattam József főherczeg magyarázatát a „pecsovics”-ról. Arról azonban meg vagyok győződve, hogy a magyar főherczeg a „pecsovics“-ot törsgyökeres magyarossággal magyarázta. A tiszteletbeli honvéd 1891-ben történt. József főherczeg Aradon át Kis-Jenőre utazott. A különvonat Aradon vagy negyedóra hosszat megállott, s itt szállott fel Ormós Péter is, hogy Kis- Jenőre menjen a főherczeg kedves vendégéül. A vonat szellős nyitott perronján foglalt helyet József főherczeg és kísérete és az után megesett Ormóssal az, hogy fejéről a szél lefújta a kalapot, Ormós pedig nem hozott magával más kalapot. József főherczeg ekkor elővesz egy honvédsapkát s Ormós fejére teszi . — Ezennel kinevezem Ormós Pétert tiszteletbeli honvédnek. Mikor ezt nekem a főherczeg környezetéből elmondták, a fenség ép jelen volt, s mert hallotta, hogy ezt a tréfás esetet leakarom írni, igy szólt hozzám : — Úgy írja le, hogy a szél lefújta Ormós fejéről a kalapot, amint a vonaton ültünk. Ormós kétségbeesik és leugrik a robogó vonatról és visszaszalad a kalapjáért. Azután könynyűséggel ismét utoléri a vonalot, fölugrik és hatalmasan mutogatja nekünk a megmentett kalapot. Mikor József főherczeg „borravalóit kapott. Délelőtt belép egy kiránduló társaság az alcsuthi parkba. S alig, hogy mennek, egy hatalmas fán megpillantanak valakit. Zubbony van rajta s fűrészeli az ágakat. — Hallja, kérem ! — kiállt fel hozzá a a társaság egyik tagja. — Mit parancsolnak ? — Szeretnék megtekinteni a főherczegi parkot. Szabad ? — Már hogy ne szabadna ? ! — Merre megyünk legjobban ?.. .Vagy igen , nem vezetne maga minket körül ? — Nagyon szívesen. Csak előbb semászom. S hogy lejött az a zubonyos munkás ember, illető tisztességtudással köszönt s kezdte vezetni a társaságot. Nagyon jó vezető volt. Megmutatott, megmagyarázott mindent töviről hegyire. A társaság nem egyszer összesúgott : „Milyen müvelt emberek szolgálják a főherczeget !“ Mikor aztán mindent láttak , a társaság három forintot adott a kalauznak borra- HIVATALOS. Hirdetmény. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság 1893. évi 15640. XII. sz. a. kelt átiratából arról szerzett alulírott bizottság tudomást, miként a szeszitalmérési adó fizetésére kötelezett felek, ezen adó kezelése tárgyában érvényben lévő 1888. évi XXXV. 1890. évi XXXVI. és 1892. évi XV. t.-cz. rendelkezéseinek eleget nem tesznek, minek következménye, hogy számtalan tél ellenében máris tényleírás vétetett fel. A további kihágásoknak elejét veendő, indíttatva érzi magát alulírott városi tanács és bizottság a következőket köztudomásra hozni : 1. Minden az adókörzetbe behozott szesz, italmérési adó alá esik. Ennélfogva köteles az állandó adóköteles fél, épugy a magános, a beszedési körbe behozott szeszes italokat az adószedésre jogosultnak adó alá szóval vagy írásban bejelenteni és pedig : a) ha a czikkek nyilvános közlekedési vállalat útján érkeznek mennyiségekre való tekintet nélkül, ha pedig más szállítási mód vézetett igénybe s azok mennyisége 50 litert