Pécsi Napló, 1893. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1893-06-01 / 125. szám

II. évfolyam. Pécsi Napló. 1893. junius hó 1. lejét, ha mód adatik neki annak költ­ségeit fedezhetni. A rekonstrukció drága, rendes körülmények között, hatéko­nyabb segítség nélkül csak nagyon lassan, úgyszólván lépésenként eszkö­zölhető. A kormánynak első­sorban az a feladata, hogy a szőlőbirtokosság a rekonstrukc­ióhoz szükséges összegeket olcsó, könnyen és lassan törleszthető kölcsönök alakjában kapja meg. Az új ültetés pár évig nem jövedelmez sem­mit, a gazda a befektetett pénzt csak a negyedik évtől fogva kamatoztatja. A mai viszonyok között az ültetés és az első termés közötti évek kamatterhei felemésztik a gazdát teljesen; ezen a bajon kell segíteni első­sorban. Miképen találják meg ennek a módját, egy nagy összegekkel dotált országos bank alakjában-e, vagy pedig a szövetkezeti formában, mely felé elő­szeretettel hajlik a közvélemény egy része, de a­mely nézetünk szerint nem vezethet czélra, mivel a szükséges tő­kék sokkal nagyobbak, semhogy ma­gának a gazdaközönségnek körében összehozhatók volnának — ez lesz az ankét fő feladata. Ha jól megoldja a feladatot, hasznos munkát végez.­­ A delegácziók köréből. Mint Bécsből távírják, a hadi­tengerészet terjedel­mes jelentését az 1892-ik évről holnap fog­ják a két delegáczió tagjai között szétosztani, mely beható felvilágosítást nyújt a tengeré­szet teljes működéséről.­­ A közigazgatási reformra vonatkozó törvényjavaslatok és kimerítő in­dokolásaik kidolgozása a belügyminisztérium­ban serényen halad előre; a községek szer­vezésére vonatkozó rész jóformán teljesen elkészült, úgy­hogy Hieronymi Károly bel­ügyminiszter mindenesetre már az őszi ülés­szak megnyitásakor elő fogja terjeszteni a képviselőháznak. — Politikai magyarázat a vá­lasztóknak. Békés­csabai levelezőnk je­lenti: Bar­abás Béla dr. a gyomai választó­kerület képviselője június 10-én Gyomán, a nagy piaci­ téren beszámolót mond. E beszéd­ben fogja választóinak megmagyarázni a füg­getlenségi párt szakadását, annak okait és azt, hogy miért maradt ő az anyapárt híve. A D. G. H. T. személy­szállítása. — Kartell. — A Dunagőzhajózási Társasággal folyta­tott tárgyalásoknak egyik fontos részletkér­dése az, hogy miként szabályoztassék a ver­seny kizárásával, tehát kartell útján, a sze­mélyszállítás ügye. Mi azt hiszszük, hogy ha fontos is ez a kérdés, mégis csak alárendelt jelentőségű a nagy duna-gőzhajózási kérdés mellett és helyesen csak ennek megoldása után lehet amahhoz hozzáfogni. Pusztán ennek szabá­lyozása igen előnyös lehet a társaságra nézve, de kevés haszonnal járna az államra nézve, sőt gyöngítené azt az erélyt, amelylyel magyar kormánynak a társaság ellenében föl kell lépnie. Az ügyben már két konferenczia volt, az egyik április 9-én Budapesten, a másik április 23-ikán Bécsben. Az első értekezleten a társaság képvi­selője kifejtette, hogy a társaság budapesti helyi járatai mennyire megbénítják egész mű­ködését, amennyiben a budapesti helyi össze­köttetések a nagymarosi, újpest és csepel­­szigeti járásokból együtt évenként 500.000 frt. defici­tet okoznak a társaságnak. Schober igazgató erre fölhívta a társaság képviselőjét, hogy mutasson be ala­posabb számításokat. Egyúttal figyelmeztette, hogy az esetben, ha a helyi személyjáratok­ról önként lemondana, erre nézve oly köte­lezettséget kellene elvállalnia, hogy az állam által berendezendő járatokkal bizonyos időn belül nem fog versenyezni. A második értekezleten T­h­a­­­y üzlet­­igazgató konstatálta, hogy a helyi járatok tényleg 500000 frt defic­ittel járnak. Erre Schober már­ igazgató kilátásba helyezte, hogy Lukács min­szternél oda fog hatni, hogy az állam bizonyos évi subven­­c­ióban fogja részesíteni a társulatot, ha vi­szont az segédkezet nyújt, hogy a társulati hajózás segedelmével a keleti verseny siker­rel felvehető legyen. Lukács miniszterhez oly értelmű felter­jesztést intéztek, hogy legjobb lenne a sze­mélyjáratokat a társulat kezéből egészen ki­venni , annak hosszabb járatait, m. pl. Tite­­lig, Báziásig, stb. am­­. v. saját hajóival látná el, mig a budapesti helyi járatok va­lamely alkalmas vállalatra, pl. a csavargőzös­­vállalatra, vagy egy oly, az állam fenható­­sága alatt létesítendő uj társaságra volnának bizandók, melyben az állam nagyobb számú részvények megvásárlásával beleszólási jogot nyerne, s mely uj társaság köteleztetnék, hogy idővel a már fennálló csavargőzös­­vállalattal szervezetileg összeforjon. Ennyiben áll ma ez az ügy ; a fölter­jesztésre a miniszter még nem válaszolt, csiról. Hadd ismerjék meg igazán a Péter bácsit. — Ormós királyi tanácsost ! Hát, ha azokat a tréfákat adomákat ki is irném, azért csak olyan rokonszenves alak maradna Ormós Péter. Mindnyájan kaczag­­tunk kivéve Péter bácsit, a­ki tréfásan komolykodott — Bizony jó lesz, kedves öcsém, — szólt hozzám tettetett komolysággal — ha jobban vigyázva ír az ujságba. Egyáltalán jó lenne, ha előbb megmutatná a czikkeit, mielőbb azokat elküldi .... József főherczeg közbeszól: — Nem is tudtam, hogy Ormós ilyen nagy pecsovics. Lám be akarja hozni a c­en­­zurát. Más alkalommal ismét szó volt a „pe­­csovics“-ról, s ekkor József főherczeg fiához, József Ágost főherczeghez fordult. — Józsi, tudod-e hogy mi az a „pe­csovics ?‘ S a fiatal fenség kérdő tekintetére meg­magyarázta fiának a »pecsovics“ jelentőségét. Ép ekkor szólott hozzám valaki a társaság tagja közül és igy, legnagyobb sajnálatomra, nem hallhattam József főherczeg magyará­zatát a „pecsovics”-ról. Arról azonban meg vagyok győződve, hogy a magyar főherczeg a „pecsovics“-ot törsgyökeres magyarosság­­gal magyarázta. A tiszteletbeli honvéd­ 1891-ben történt. József főherczeg Ara­don át Kis-Jenőre utazott. A különvonat Aradon vagy negyedóra hosszat megállott, s itt szállott fel Ormós Péter is, hogy Kis- Jenőre menjen a főherczeg kedves vendé­géül. A vonat szellős nyitott perronján fog­lalt helyet József főherczeg és kísérete és az után megesett Ormóssal az, hogy fejéről a szél lefújta a kalapot, Ormós pedig nem hozott magával más kalapot. József főherczeg ekkor elővesz egy honvédsapkát s Ormós fejére teszi . — Ezennel kinevezem Ormós Pétert tiszteletbeli honvédnek. Mikor ezt nekem a főherczeg környe­zetéből elmondták, a fenség ép jelen volt, s mert hallotta, hogy ezt a tréfás esetet le­akarom írni, igy szólt hozzám : — Úgy írja le, hogy a szél lefújta Or­mós fejéről a kalapot, a­mint a vonaton ül­tünk. Ormós kétségbeesik és leugrik a ro­bogó vonatról és visszaszalad a kalapjáért. Azután könynyűséggel ismét utoléri a vona­lot, fölugrik és hatalmasan mutogatja nekünk a megmentett kalapot. Mikor József főherczeg „borravalóit kapott. Délelőtt belép egy kiránduló társaság az alcsuthi parkba. S alig, hogy mennek, egy hatalmas fán megpillantanak valakit. Zub­­bony van rajta s fűrészeli az ágakat. — Hallja, kérem ! — kiállt fel hozzá a a társaság egyik tagja. — Mit parancsolnak ? — Szeretnék megtekinteni a főherczegi parkot. Szabad ? — Már hogy ne szabadna ? ! — Merre megyünk legjobban ?.. .Vagy igen , nem vezetne maga minket körül ? — Nagyon szívesen. Csak előbb semá­­szom. S hogy lejött az a zubonyos munkás ember, illető tisztességtudással köszönt s kezdte vezetni a társaságot. Nagyon jó vezető volt. Megmutatott, megmagyarázott mindent töviről hegyire. A társaság nem egyszer összesúgott : „Milyen müvelt emberek szolgálják a főherczeget !“ Mikor aztán mindent láttak , a társa­ság három forintot adott a kalauznak borra- H­IV­AT­ALO­S. Hirdetmény. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság 1893. évi 15640. XII. sz. a. kelt átiratából arról szerzett alulírott bizottság tudomást, miként a szeszitalmérési adó fizetésére köte­lezett felek, ezen adó kezelése tárgyában ér­vén­yben lévő 1888. évi XXXV. 1890. évi XXXVI. és 1892. évi XV. t.-cz. rendelkezé­seinek eleget nem tesznek, minek következ­­ménye, hogy számtalan tél ellenében már­is tényleírás vétetett fel. A további kihágásoknak elejét veendő, indíttatva érzi magát alulírott városi tanács és bizottság a következőket köztudomásra hozni : 1. Minden az adókörzetbe behozott szesz, italmérési adó alá esik. Ennélfogva köteles az állandó adókö­teles fél, épugy a magános, a beszedési körbe behozott szeszes italokat az adószedésre jo­gosultnak adó alá szóval vagy írásban be­jelenteni és pedig : a) ha a czikkek nyilvános közlekedési vállalat útján érkeznek mennyiségekre való tekintet nélkül, ha pedig más szállítási mód vézetett igénybe s azok mennyisége 50 litert

Next