Pécsi Napló, 1893. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1893-06-17 / 138. szám

II. évfolyam, vázoló mértan ; a 3-ik A osztályban magyar, német és franczia nyelv és történelem; 20-án a 4-ik osztályban magyar, német és franczia nyelv és földrajz; a 3. B osztályban meny­­nyiségtan, természettan, mértani és szabad­kézi rajz; az 1. A osztályban magyar, német nyelv és földrajz ; az 1. B osztályban meny­­nyiségtan, mértani rajz és természetrajz; 21-én a 7. osztályban mennyiségtan, termé­szettan és ábrázoló mértan; a 6. osztályban magyar, német és franczia nyelv; a 2-ik A osztályban magyar, német nyelv és földrajz; a 2-ik B osztályban mennyiségtan, mértani rajz és természetrajz; — 22-én az 5. osz­tályban magyar, német és franczia nyelv ; a 6. osztályban mennyiségtan, vegytan, mér­tani és szabadkézi rajz; a 3-ik A osztályban mennyiségtan, természettan, mértani és sza­badkézi rajz; az 1. B osztályban magyar és német nyelv és földrajz; a 23-án az 5-ik osztályban történelem, természetrajz és vegy­tan ; a 3-ik B osztályban magyar, német és franczia nyelv és történelem; a 2-ik B osz­tályban magyar és német nyelv és földrajz ; az 1. A osztályban mennyiségtan, mértani rajz és természetrajz; 24-én a 7-ik osztály­ban történelem és természetrajz; a 6-ik osz­tályban mennyiségtan és ábrázoló mértan; a 2. A osztályban mennyiségtan, mértani rajz és természetrajz; — 26-án vizsgálat a tor­nászából ; 27-én vizsgálat a latin nyelvből és gyorsirászatból. A vizsgálatok megkezdé­sének ideje mindenkor reggeli 8 óra. — Egy hétéves életmentő. A napokban Tolnán egy 4 éves kis­lányka já­ték közben véletlenül a Dunába esett s mi­dőn a kis leány 7 éves bátyja ezt látta, rög­tön húga megmentésére a vízbe ugrott, de mert a viz igen mély volt, nem tudott vele bírni. Csak nagy nehezen tarthatta felszínen sülyedő dugocskáját, mígnem egy bátor tolnai asszony, ki épen vizet vitt a Du­náról, mindkettőjüket kimentette az életve­szélyből. — Tanulók kiállítása. Az Ágos­­ton téri népiskolában holnap kezdődnek meg az évzáró vizsgálatok. Ez alkalommal felhív­juk a szülők és érdeklődők figyelmét az is­kola melléktermeiben elhelyezett kiállításra. A­ fiúk rajzaikat és más készítményeiket, a leánytanulók pedig kézi munkáikat állítot­ták ki. — Eltűnt matróna. A rendőrség­hez jelentést tettek, hogy egy gyámolta­lan öreg nő, egy nyolc­va­n éves asszony la­kásáról eltűnt és nem talá­lják meg. Az el­tűnt nőt Zaj Zsuzsának hívják. Nehezíti ál­lapotát az, hogy süket. Az iránta érdeklődök azon aggódnak, hogy az öreg asszonyt va­lami szerencsétlenség érte.­­ A „Pécsi Kerékpár-Egyesü­let“ versenyeire nagyban folynak az előkészületek. A díjak, melyek a győztesek közt kiosztásra kerülnek, igen szépek és ér­tékesek, különösen az elnöki díj és a höl­gyek díja. A vesenyek f. hó 25-én vasárnap, h­­n tél 3-kor a budai vámháztól az üszöghi és mánfai országutakon fognak megtartatni. A közönség részére nagy tribün épül. A ke­rékpárosok a virágkorzóban is részt vesznek és a Littke-féle pezsgőgyárban gyülekeznek az ünnepély délutánján 2 órakor.­ ­ Az alcsuthi czigányvajda viszontagsága. József főherczeg öt héttel ezelőtt megbízta Lakatos György czigányvajdát, hogy alcsuthi telepére czigánycsaládokat tá­borozzon össze. A nagy útra hűséges élet­párja és néhány társa is elkísérte. A megbí­zatásnak derekasan megfelelt, mert vagy het­ven füstös családdal gyarapította az alcsuthi vajdaságot. A diadalmas vándorúton azonban egypár kellemetlenség is érte, így Mosony­­megyében egy dolmányról két ezüst pityke maradt el birság fejében s a csendőrök azon­felül még alaposan elpáholták őket Győrben is le voltak tartóztatva. Lakatosnak és a kis karavánnak egyébként Európára szóló útle­vele volt. Be is járták Németországot, „de Európába, — meséli a vajda — ahová pedig útlevele szintén érvényes, nem ment el, mert az nagyon — messze lett volna. — Semleges napok. Június köze­pén — írja a „P. N.“ — és idők óta nyu­galomba vonulnak a latin sintaxisok, a tri­gonometriák és logaritmusok, hogy a tíz hónapi tanulásban kimerült ifjúság nyolc­ szabad héten keresztül kénye-kedve szerint élvezze a fiatal élet minden örömét. A vizs­ganapok befejező szózata mindmáig a vaká­­czió hymnusza volt és a­mikor a bizonyít­ványokat kiosztották, aznap már bátran fogy­hatott el több czigaretta a trafikokban. Ár­gus szemek nem kutattak többé, ki mivel tölti a napot, tótágast állhatott minden szi­gorú törvény. Ez a szép tradíc­ió az idén a legtöbb fővárosi iskolában megszűnik. A vizsgák meg lesznek június 16-én, 16-án és 17-én, mint minden évben, de a vakác­ió csak június huszonnyolczadikán kezdődik. Tizenötödikétől huszonnyolczadikáig lesznek a semleges napok. Ez alatt az idő alatt nem fognak tanítani, de nem is lesz vakác­ió, a tanulók eljönnek mindennap az iskolába, dél­előtt és délután és a következő tantárgyakat fogják hallgatni: Szegény tanulók, mint látható, egész délelőtt elmélettel, egész délután pedig gya­korlattal lesznek elfoglalva. Ezeket a sem­leges napokat az iskolák a kultuszminiszter egy rendeletének köszönhetik, a­mely sze­rint a kolera-vakác­iót most a vizsgák után utólagosan kell pótolni. Miután azonban a kultuszminiszter elfelejtett gondoskodni arról, milyen tantárgyak legyenek kötelezők ezen a két héten, az iskolák most kénytelenek maguk a programmot megcsinálni. Annyi bizonyos, hogy szekundát a fenn említett tantárgyakból senki sem fog kapni. A Jégeső okozta károkról többfelé panaszkodnak a gazdák. Tegnapelőtt óta csak most kezd meglátszani a nagy jégeső hatása a gyümölcsös kertekben, a­hol a hét perc­ig tartó jéghullás elvonult. Szerencsére csak kevés szőllöskertben van kár, de a­hol jég volt, lapáttal is lehetett volna menni eső után. A szőllőt inkább védte a levél, mint a gyümölcsöt, ámbár a leveleket sok kertben egészen össze­tépték a mogyorónyi nagyságú jégszemek. Általában azért megnyugtató hí­reket hallunk a jég okozta károkról, melyek nem olyan nagymérvűek, mint előbb gondol­ták a gazdák.­­ Az amerikai szőlőtelepen, mely a város gazdasági bizottságának keze­lése alatt van, a zöldojtások gyönyörűen ál­lanak. Az idei évre 60,000-nyi zöldojtás van tervbe véve és ebből már mintegy 30,000 nyi elkészült. Az amerikai szőlőtelepet az érdek­­­lődő szőlősgazdák erősen látogatják és a te­lep felügyelője Vásárhelyi G­erő szíves kész­séggel szolgál felvilágosítással és magyaráza­tokkal. — Szerencsétlenség­ a tégla­gyárban. A Deutsch Ádám tulajdonát ké­pező mohácsi országút 20. szám alatt levő gőztéglagyárban ma délután nagy szerencsét­lenség történt, mely egy kis egy éves lányka halálával végződött. Özv. Reit Francziska napszámosnő a vályogok összerakásával volt elfoglalva, midőn észrevette, hogy az egyik vályograkás összedült. Gyorsan oda sietett és a körülötte játszó 1 éves kis Mariska lá­nyát őrizetlenül hagyta. A kis lányka játék közben valahogy a sínekre tévedt, s itt egy bányakocsi, mely a vályogot az égető kemen­­ezéhez vitte, lábáról elütötte és testén keresz­tül menve agyonnyomta. Az anya kétségbe­esése és fájdalma leírhatatlan. A helyszínen a vett telefon értesítés után azonnal meg­jelent T­r­i­x­­­e­r Aladár rendőrbiztos dr. Ludvig Ferencz kerületi orvossal, ki azonban csak a beállott halált konstatálhatta. A kis hullát beszállították a halottas házba. — Vasúti dijnokok. A magyar államvasutak jövő hó 10-én 80 kr. dij mel­lett számos dijnokot vesz föl, a­kik a vasúti tanfolyamot elvégezni kötelesek. Ezután fize­tés nélkül alkalmaztatnak három havi próba­időre a vasútnál. — Pályázni e hó 30-ig lehet a magyar államvasutak vezértitkársá­gához. — Verseny astás. A Baranya megye és a nagyméltóságú földművelésügyi minisz­térium által e hó 14 éve kitűzött versenyastás a rossz időjárás következtében elmaradt és mint értesülünk vasárnap e hó 18 án tartatik meg az amerikai szőlőtelepen.­­ A bankó kereskedő, Egy Hu­szár Károly nevű parasztember, valami kurta korcsmában a múlt héten egy úrral ismerketi meg, aki Lebeda Antalnak mutatta be magát. Lebeda ur igen barátságos volt és egész kö­zel férkőzött a paraszt szivéhez. Kaczintot­­tak, a paraszt nyelvét feloldta a bor és el­kezdett henczegni vele, hogy 136 forint van a lajbija alatt. — Az is sok pénz! — szólt Lebeda ur. — De háromszor annyi még több. A paraszt nagyon kiváncsi volt meg­tudni, hogy szaporíthatja meg pénzét, mire Lebeda elmondta, hogy minden jó forintjáért kaphat három hamis forintot, de oly tökéle­tes utánzatban, hogy azt senki fel nem is­meri. És azonnal késznek is nyilatkozott az üzlet közvetítésére. A paraszt kis gondolko­dás után átadta pénzét és elindultak az üllői út felé, hol Lebeda átadta a pénzt, mint a paraszt hitte, beváltás végett egy ott vára­kozó embernek. Ez az ember nemsokára visszatért és át akarta adni a hamis pénzt, de egy rendőr elfogta és elvitte a pénzzel együtt. Erre Lebeda is kereket oldott. A pa­rasztot később felokositották, h­ogy nem a pénz, hanem Lebeda ur és ügynöke volt a hamis. A paraszt jelentést tett a rendőrségnél. — A magyar zeneirodalom gyásza. Alig néhány nappal ezelőtt hunyt el Erkel Elek s most követte őt a sírba atyja Erkel Ferencz, a hatalmas zenészdi­nasztia alapítója. Erkel Ferencz azon keve­sek egyike volt, a­kiknek nevét a magyar zeneművészet úttörői közt fogja megörökí­teni a kultúrtörténetem. Úgyis mint zene­költő, úgyis mint dirigens és úgyis mint zeneszerző kiváló helyet foglal el hazánk félszázados zeneéletében. De ő neki még kü­lönös érdemei vannak, amelyeknél fogva az egész nemzet hálájára igényt tarthat: ő volt ugyanis a magyar nemzeti opera megterem­tője. Utolsó napjait az agg költő a svábhegyi Placht-féle villában töltötte, honnan villám­ként elterjedt halálhíre a fővárosban. — Az elhunyt tisztelői intézkedtek, hogy a magyar dalmű megteremtőjét az Operaház veszti­pül­­jéből államköltségen temessék s erre küldött­séggel kérik fel gróf Csáky Albin közokta­tásügyi minisztert. Áldás emlékére! D. D. e. 8 órától 9-ig: Gyakorlatok a semmit­tevésből. 9 „ 10-ig: Padfaragás. 10 „ 11-ig: Szünet. 11 „ 12-ig: Légyfogdosás. u. 2 „ 3-ig : Lőgyakorlat cseresznye­maggal. 3 „ 4 ig: Nyujtózkodási gyakor­latok. 4 „ 5-ig: Szünet. Pécsi Napló. 1893. junius hó 17.

Next