Pécsi Napló, 1893. július (2. évfolyam, 149-174. szám)
1893-07-05 / 152. szám
II. évfolyam. Mintha a csillagok visszafelé mentek volna ! Ma! mi van ma ? . . . Meghalt a prímás, de a régi nótái nekem már előbb meghaltak . . . Ő legalább boldogan hunyta le szemeit, melyek egy darab regényt szakítottak meg örökre. Az utolsó perczig, hűséges szív,, gyengéd kezek ápolták, azok lógtak le üvegesedő pilláit. Darazs Miska, a ki minden nagyúri anret megtanult, az excenticus mágnás tempókat gyakonalilag is mind végigcsinálta, hipazor is megházasodott, de a feleséget hamar ol is hagyta s bolyongott Európa-szerte kalanok után. Kenukivui érdekes feríi-arczi kuiluizi honitasairol a legnagyobb enensegei is csak uigy kenve meséltek. Bár voltak a szonseges sivár reikek is, a kik a sok gyémántgyűrűit meg jobban irigyeltek. Megjelent erotic a regek tuuuere is egy igazi franczia grovno alakja Dán s mint az árnyék sokáig kísérte őt az eset utjain. A rejtélyes penzeslevesek utolsó óráig felkerestek őt s a vásártéri szakácsnokat egészen kényekre indította az a porzasztó gondolat, hogyan lesz most odlakinn messze a szegény Siiv bánatos gromeval. Darazs Miska szemen legutóbbi barátnője egy remek aranynaju fazai svéd unasszony zárta le, a ki a koporsót megtörve követte a dupla zenekar accorájai mellett. Darázs utolsó perczeig urasan élt s ember emlékezet óta ő az egyetlen czigány itt, a ki első emeleten lakott. A temetése is ugyancsak parádés volt: 3 napig tekint a ravatalon és két plébánia papjai kísérték et az örök nyugalomra. Azután több gyertyát osztottak ki az mem egyik Entrepise által fényesen rendezett végtisztességén, mintha takarékpénztári cenzor és napi biztos lett volna. Hogy az másságból mi se hiányozzék: az utóbbi éveiben spleenes és ideges lett. Itt a szülővárosában összekoczant a kollégáival, s az egyik bandát versenyre hívta ki. A musicalis párbaj, mint a legtöbb párbaj , elmaradt s lettek helyette hosszú polémiák. Az öreg Badics Bernát, aki máig sem békült ki vele nem is ment el a temetéséra, csak a bandájával és koszorúval képviseltette magát. Egy másik gyönyörű koszorút adott a svéd madame, e felirattal: «Farver vi se# Suart!« (Isten veled, a viszontlátásra.) Darázs Miska 47 évet élt -- igen okosan. Ennyi babér után jól esik neki a pihenés. Művészek körútja. — Jászai Mari, Hilgermann Laura és Polónyi Elemér Pécsett. — Előadó művészeink a nyári szünet beálltával minden esztendőben elszélednek a vidéken, hogy vidéki színpadokon a vidéki közönségnek is bemutathassák művészetüket. Ezek a nyári kirándulások azon természetes és tiszteletre méltó ambíczióból származnak, hogy a magyar művészek nem akarnak csak a magyar fővárosnak, hanem az egész magyar hazának művészei lenni s tehetségeiket, tudásukat a lehető legtágabb körben iparkodnak érvényesíteni. Az eddigi művészi kirándulások keretén azonban messzire túleső az az érdekes vendégszereplés, melyet a budapesti művészi élet két fényes csillaga, szövetkezve a zongoraművészet egyik nagytehetségű és méltán kedvelt művelőjével, most épen abszolvál. Jászai Mari a nemzeti színház nagy tragikája és Hilgermann Laura asszony, a magy. kir. operaház elsőrendű tagja nem kevesebbet, mint harminczkét vidéki várost keresnek föl, hogy országra szóló művészetüket bemutathassák. A két művésznő olyan műsort válogatott össze, melyben minden tudásukat érvényesíthetik s mely művészi egyéniségüket a maga teljes csillogó mivoltában és nagyságában domborítja ki. A sajtó utján ismeretes az a faszináló és minden képzeletet felülmúló hatás, melyet Jászai Mari Kiss József „Jehova“ czímű költeményével elért. A művésznő éveken keresztül az ő szilaj és szívós akaraterejével tanulmányozta ezt a drámai momentumokban gazdag költeményt, behatolt teljesen annak szellemébe, minden részletét gondosan kidomborította és midőn Bécsben Lewinsky József burgszinházbeli tag szalonjában előkelő társaság előtt először szavalta, a tragikum megrendítő hatása rabul ejtette a hallgatóság azt a részét is, mely a költemény szövegét nem is értette, azok pedig, akik értették, megdöbbenve tapasztalták, az előadás művészete mennyire képes az írott sorok benső erejét a szertelenségig fokozni. Azóta Jászai Mari többször szavalta Jehovát úgy Budapesten, mint a vidéken s mint annak előtte Elektrájával, úgy most Jehovával ragadja el a hallgatóságot, mind jobban tanúsítván, hogy ő benne a magyar előadó művészet oly zseniális művelőjét bírjuk, amilyen a külföldön egyhamar nem terem. Jászai Mari impozáns, nagy tragikai egyénisége mellet kedvesen érvényesül a Hilgermann Laura szelíd, lágy, nőies művészete. Olyan az ő éneke mint a haja, lágy, szép, szőke. Az ő műsora fénypontját Mignon áriája képezi, az az ária, melyben a művésznő három esztendővel ezelőtt először ragadta az operaház közönségét oly tapsra, amilyen azóta nem hangzott az Andrásy úti csarnokban. A poétikus megjelenés mindjárt megtörte ezt a szinte ellenséges közönyt, melylyel a közönség fölléptének eléje nézett, a Mignon-ária elhangzása után pedig határozott kedvenctelen a közönségnek és az is maradt mind a mai napig. Hilgermann Laura az egyetlen külföldi tagja operánknak, aki komolyan vette hivatását, mint magyar színház tagja. Három esztendő alatt megszerezte a magyar honpolgárságot. Kezdettől fogva a legnagyobb buzgalommal iparkodott nyelvünket megtanulni. Kezdettől fogva minden szerepét magyarul énekelte. Méltó tagja a művészi triónak Polonyi Elemér, ki hazánk legkitűnőbb zenei tehetségei közül való s ki nemcsak idehaza, de a külföldön is aratott babért és elismerést. A sok zongoravirtuóz között, kik mostanában egymásután teremnek, ő magasra kiemelkedik s őt a szó valódi értelmében lehet művésznek nevezni, aki nemcsak a technika tökéletességével hat, hanem játékában művészi interpretácziót, szellemet és költészetet tud kifejezésre juttatni. Nincs kétség benne, hogy a művészeket a művészet iránt érdeklődő közönség azzal a szeretettel fogja fogadni, melyet az a nagy műélvezet, melyben részük lesz, megokol. Somogyi direktor ma a következő jelentést tette közzé : Van szerencsém értesíteni Pécs szab. kir. város és vidéke n. é. Közönségét, miszerint Jászai Mari a budapesti nemzeti színház tragikája, Hilgermann Laura asszony, a magyar kir. operaház első rendű tagja és Polonyi Elemér zongoraművész vasárnap folyó 1893-ik évi július hó 9-én este a színkörben nagy hangversenyt rendeznek a következő műsorral : 1. Ballet-részlet az »Alceste« dalműből, szerző: Gluck-Saint-Saens. Előadja : Polonyi Elemér. 2- »Jehovah« költemény, irta Kiss József. Szavalja : Jászai Mari. 3. a) „Ária” a 16—ik századból Alessandro Stradella. b) »Bölcsődal« Mozart. c) »Hagyj álmodni szerelemről« Hubay Jenő. Énekli: Hilgermann Laura. 4. a) „Étude“ Paganini- Liszt, b) „Scherzo“ Chopin. Előadja Polonyi Elemér. 5- Költemények Musset, Kiss József. Szavalja: Jászai Mari. 6. a) „Ismered ama hont“ Thomas »Mignon« dalművéből Franz, b) »Ősszel« Franz. Énekli : Hilgermann Laura. 7. a) „Berceuse“ Grieg, b) »Magyar ábránd“ Polonyi. Előadja: Polonyi Elemér. A helyárak a következők lesznek: Páholy 6 frt. Támlásszék az első 7 sorban 1 írt 50 kr. I-ső rendű zártszék az utána következő 3 sorban 1 frt. 2-ed rendű zártszék az utolsó 3 sorban 80 kr. Földszinti állóhely 60 kr. Diák-, katona- és gyermekjegy 40 kr. Karzati közép zártszék 40 kr. Karzati oldal zártszék 30 kr. Karzati állóhely 20 kr. Jegyek a hangversenyre csütörtökön f. hó 6-án már előre válthatók a nappali pénztárnál a szokott színházi órákban. Pécs, 1893. julius hóban. Tisztelettel Somogyi Károly szinigazgató. Pécsi Napló, 1893. júliushó 5. A „PÉCSI NAPLÓ“ a Dunántúlon egyedül álló napilap megküzdve a kezdet nehézségeivel, most már biztos lépéssel halad előre a megkezdett után, melyre a haladás fenkölt szelleme vezérelte. A rövid pályafutás valóságos hódítás volt, mert az előítéletes világ, az elfogultak s önérdekeikben sértett ellenfelek gáncsolódásait kellett átküzdenünk s megmutatva vas szorgalommal, kitartással hogy kitűzött programmunkat hiven beváltottuk, nem kimérve a szellemi fáradságot s anyagi áldozatokat a közjó előmozdítására adtunk az olvasó közönségnek olyan lapot, amely nemcsak Pécsett, de az egész országban számot tevő orgánuma a magyar kultúrának s ez által megnyertük városunk közönségének rokonszenvét s hathatós pártfogásban nyilvánuló őszinte elismerését A „Pécsi Napló“ ma más, nemcsak városunk falai közt s vármegyénkben van elterjedve, hanem a szomszédos megyék és távolabbi vidék közönségének is kedvelt lapjává vált. Semmiféle párt szolgálatába nem állunk; a nagy közönség a mi pártunk, az igazság a mi elvünk s a közjó előmozdítása a mi czélünk, az őszinte, igaz hazafiság s az elfogulatlan józan ész szabja meg lapunk irányát. A „Pécsi Napló“ mindenfelé hódít az igazság fegyverével, a meggyőződés hevével. A „Pécsi Napló“ tartalma gazdag, változatos és mindig érdekes. Hazánk legolcsóbb napilapja. Előfizetési ár: Egész évre . . 12 frt (24 korona). Három negyedre 9 frt (18 korona). Fél évre. . . 6 frt (12 korona). Negyed évre . 3 frt (6 korona). Egy hóra . . 1 frt (2 korona). Előfizetések a „Pécsi Napló“ kiadó hivatalába, Pécs, Király utcza 4. sz. (Engel Lajos könyvkereskedésébe) czimzendők s a legelőnyösebben postautalványon eszközölhetők. Az előfizetések megújítását mihamarább kérjük eszközöltetni, nehogy a lap szétküldésében fönakadás történjék. Egyúttal kérjük a hátralékok haladéktalan beküldését. Hazafias tisztelettel A Pécsi Napló szerkesztősége és kiadóhivatala.