Pécsi Napló, 1893. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1893-07-01 / 149. szám

II. évfolyam­­ nék bele, de egyszerűen ignorálnám, s ép ezért csodálnám és sajnálnám ha magát a „Magyar Hírlap“ nívójára szándékoznék le­­sülyeszteni, s egy denunciáns banda viszhang­jának dicstelen szerepére vállalkoznék. Mó­domban lesz azt hiszem nem sokára, a bot másik végét kezembe keriteni, s e denunciáns szövetkezet tagjait a bokorból kiugrasztani és becses személyeiket megismerve, akna munkáik titkos rugóival is megismerked­hetni, de meglátjuk azt is : birnak-e a banda tagjai oly szeplőtlen múlttal minővel a sásdi volt közjegyző dicsekedhetik, s hogy ennél­fogva ép ők vannak-e hivatva embertársaik szemében a szálkára rámutatni? Kiváló tisz­telettel Bánffay Simon.“ — A vetések állása. A junius első felében volt több izbeni bő eső az őszi veté­seknek remény felett használt s a tavasziak egynémelyikének is. A buza, rozs s árpa gyenge közép hozamot ígér, a kukoricáák, bár igen alacsonyak, de jó színben vannak s ha hamarosan és több ízben esőt kaphat­nak, úgy remélhetőleg szintén közép termést fognak adni, így a gazdáknak, önmagukat illetőleg — bár boruk nem lesz — aggoda­lomra nincs okuk, de annál több, jószágaikat, karmaikat illetőleg, mert széna igen kevés lesz, a zabos bükköny földek nagy része pe­dig egészen kopár, a zabot a rozsda, a bük­könyt apró zöldes fekete rovarok pusztítot­ták ki belőle, — a kevés, mi ezektől még ment, vagy már szintén megtámadtatok — most kerül kasza alá. Nevezett élősdi a kerti veteményekben is, leginkább a káposztában ■— sok kárt tesz, dacára a védekezésnek, a kénes s meszes vizzel való permetezésnek. Gyümölcs semmi sem lesz. — A szt.-királyi vásár már régen / -Mt oly népes, látogatott, mint múlt kedden, S­zt. László napján. Igen sok szarvasmarha még több ló hajtatott fel, melyek minde­n gyíkéból kínálat s kereslet egyaránt nagy volt, — az úgynevezett „czédulaház“ való­ságos ostromnak volt kitéve reggeli nyolct­ón év órától d. u. 4, illetve öt óráig daczára, hogy hét egyén folytonosan dolgozott — a járla­­tok átírását, uj járlatok — mivel ismét ela­dás is sok történt — alig győzte- Átlag számítva, a tinók s járomba való ökrök pá­­ronkint 150—200, egész 250 írtig keltek, a lovak, szintén páronkint — 150 írttól 300, sőt 400 írtig, néhány pár 5—600 írtért ada­tott el; a szarvasmarha darabonkint 70 írtól 120 frtig kelt. igen jó vásárt csináltak a többek közt a favella, gereblye és karza árusok. Általában véve: igen nagy és jó vá­sár volt. — Pécs sz. kir. város tanácsa tudatja, hogy az általános jövedelmi pótadó lajstromok az érvényesítési zá­radékkal ellátottak, és f. évi június hó 26-ától kezdve 8 napi időn belül a pénztári hiva­talban közszemlére kitétettek. — Darázs Miska meghalt. Bú­san szólt ma a muzsikaszó mindenfelé a vá­rosban, s a szomorú barna legények csupa temetői nótát játszottak. Vig, mulató szela­­donok hiába itatták, hiába biztatták a legé­nyeket, az a hegedűszó még akkor is sírt, mikor vígat játszották. Nem is mulattak ma éjfél utánig sehol se. Kinek lenne kedve a mulatozáshoz, mikor a czigány szomorú ? Pedig ma szomorú volt valamennyi. Az a hír jött felülről, hogy az „aranyujjú“ ■ Miska prímás meghalt. Székesfehérvárról jött a gyászhir, éppen akkor, mikor a legények javában húzták. Egyszerre csend lett a he­­gedüvonókat lettek, s összeültek — búsulni. Vig mulató szeladonok hiába itatták, biztat­ták a legényeket, a hegedüszó elnémult, s vele együtt a jókedv is. — Beleugrott a kútba. Tegnap délben nagy izgatottságot okozott egy fiatal, szép leány öngyilkossági kísérlete, ki sze­relmi csalódása miatt különös módon akart megválni életétől. A Majláth utcza 11 szám alatt lakik Guttmann Jetta 17 éves, izraelita vallású, szép hajadon varróleány. A leánynak valami nagy bánata lehetett, mert hozzátar­tozói már napok óta bizonyos levertséget és búskomorságot észleltek rajta. Tegnap dél felé merész elhatározással az udvarban levő kútba ugrott, így akarván megválni örömte­­len életétől. A lakók azonban észrevették és gyorsan kihúzták. A kutb­m szerencséjér­e igen kevés viz volt s igy kisebb horzsoláson és ijedtségen kivül nagyobb bajt nem szen­vedett. Az öngyilkos jelöltet dr. Wallerstein Bódog orvos vette ápolás alá. Tettét, mely könnyen végzetessé válhatott volna, mint mondjuk csalódott szerelme miatti bánatában követte el. — Talált hulla. Tegnap este 8 óra tájban arról értesítették a rendőrséget, hogy a vasfürdő melletti réten egy 50—55 év körüli ismeretlen férfi hullája fekszik. A helyszínen az inapekc­iós rendőrbiztossal­­,azonnal megjelent dr. Schwarcz József kerü­leti orvos, ki azonban már csak a beállott halált konstatálhatta. A hulla egyik oldalán még meleg volt, külerőszak nyomai sehol sem látszottak s a testet ellepő feltűnő sárgaság­ból az orvos majdajra következtetett, mely a katasztrófát előidézte. A halott zsebeiben semminemű ismertető jelét, vagy írást, mely­ből kilétét megállapítani lehetne, nem talál­tak, s ennek következtében beszállították a budai külvárosi hullaházba, hol felismertetése után felbonczolják. — Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara választmánya köz­híré teszi, hogy Erőssy József pécsi ügyvé­det elhalálozása folytán az ügyvédek lajstro­mából törölte és irodája részére gondnokul Seuly János pécsi ügyvédet rendelte ki. — A pécs-barcsi vasúttár­saság tegnap tartotta Budapesten köz­gyűlését, melyen városunkból, mint rész­vényes és igazgatósági tag Bánffay Simon vett részt. Az ülésen szóba került a pécsi vasúti állomás kibővítése, melynek elkerül­hetetlen szükségét belátja mindenki. A haj­landóság meg van rá, csak az állam is illő­képen járuljon a szándék és a szükség meg­valósításához — s az állomás ki lesz bővítve. — Megégett munkás. Ackermann János, Wertheimer J. borkereskedő pincze munkása ma a délután folyamán hordó ki­égetésével foglalkozott, midőn az égő kén­gyertyától a hordóban levő spiritus meggyul­ladt és jobbot vetett, úgy hogy a munkás jobb karját elégette. — Nem jó fegyverrel játszani. Tegnap délután 2 óra felé nagy riadalmat okozott egy lövés, melynek majdnem egy emberélet esett áldozatul. Kiss József csiz­madia-mester inasa Petres Sándor ebéd után nagyban készült, hogy Péter és Pál napját méltóan megünnepelje. Készülődése közben megpillantja Boérstein József nevű inas ba­rátját, ki már ünnepiesen kiöltözködve balla­­got az utczán. Hogy az idő gyorsabban tel­jék behívta a műhelybe és megkérte, hogy várakozzék rá mig fölkészül. Boérstein he­lyet foglalt, mig Petres Sándor öltözködni kezdett. E közben fölvette az asztalon fekvő revolvert és Boersteinra irányozva felkiált : Vigyázz, meglőlek! A revolver nem sült el és Petres forgatja tovább, míg a negyedik forgatásnál elsült és Boerstein eltalálva, ve­­lőtrázó sikolylyal összerogy. A lövés a bal szemöldök fölött az agyba hatolt s dr. Lud­wig Ferencz kerületi orvosnak, ki a sebesül­tet rögtön ápolásba vette, még eddig nem sikerült onnan­­eltávolítani. A gondatlan inas ellen a följelentést megtették. A sebesült Boerstein állapota súlyos, bár sebe nem élet­­veszélyes. — Ellopták a tarisznyáját. Dalos József hosszu­hetényi lakos tegnapelőtt délután a városba jött különböző bevásárlá­sok miatt. Az üszöghi erdőben a korcsmá­­rostól pálinkát vett, melyet 3 üvegben ta­risznyájába tett, hol pénzét is tartotta. Az erdőben pihenőre dőlt le s a­mig útitársnő­­jével enyelgett, ellopták a tarisznyáját. A közelben csak Rausch Ferencz nevű, rovott előéletű és a városból kitiltott individuum tartózkodott s ettől kérte számon tarisznyá­ját, Rausch azonban durván elutasította az atyafit és ráadásul még jól el is verte. Dalos elkeseredve a rendőrségnél emelt panaszt és az őrjáratnak sikerült is a gyanúsított tolvajt Rausch személyében elcsípni kinél az atyafi legnagyobb örömére a tarisznya is megtalál­tatott s igy ezzel együtt pénze is megkerült. Budapest, 1893. junius hó 30. (A „Pécsi Napló“ eredeti távirata.) Pest megye választmánya ma délelőtt tárgyalta Debreczen városának a főren­diház reformjára vonatkozó átiratát. A választmány az átiratot tudomásul vette s elhatározta az indokolást úgy készí­teni, hogy a főrendiháznak a jövőben a megyék is tagjai legyenek. Pest megye és Debreczen átirata. Pécsi Napló, 1893. julius hó 1. A „Pécsi Napló“ eredeti táviratai. A fiumeiek debreczeni útja. Budapest, 1893. junius hó 30. (A „Pécsi Napló“ eredeti távirata.) Ma utaztak át a fővároson a Debreczent látogató fiumeiek: a 270 tagból, köztük 50 nőből álló társaságot Kammermayer polgármester üdvözölte a központi pá­lyaudvaron, mire dal­ista rendező bi­zottsági elnök olasz nyelven válaszolt. A két mozdonyból és 19 kocsiból álló különvonat, Fiume-Debreczen feliratok­kal öt órakor érkezik Debreczenbe. NYÍLTTÉRI­ Egy gyakornok azonnal felvétetik Krausz Lajos utóda Neumann lg. és Társa born­agy-­ kereskedő czégnél Pécsett.629

Next